Új Barázda, 1928. október (10. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-02 / 223. szám

Papiros papiros (V.) Azt már tudja minden gazda, hogy mi az a papirosbúza. Olyan búza, amely csak papíron van­ meg, való­ságban nincs. Mégis adják is, veszik is papiroson, csak azért, hogy a kü­lönbözetét, ami az árakban mutatko­zik, megnyerjék. És ugyanakkor, mi­kor búzakészletünk egymillió vagon, a tőzsdén papiroson három-négy­millió vagon papirosbúzával keresked­nek. illetőleg játszanak. Mert a papi­rosbúza éppen olyan játék, mint a kár­tya, a valóságban nem levő búzáról szóló körlevél éppen olyan figura, mint a durákban a piros filkó, vagy a mai pesti kártyajátékban a joly joker, amit úgy mondanak ki, hogy dzaoili dzsóker! Ellenben arra nagyon jó a papirosbúza, hogy a valóságos búza árát nyomja és a termelőt károsítsa. Ezért tiltakozik a gazdatársadalom évtizedek óta a papirosbúza és minden néven nevezendő más tőzsdei fedezet­len játék ellen. Ha eddig csak a papirosbúzát volt szerencsénk ismerni, most megismer­kedhetünk a papiros papirossal. Az újságok tele vannak egy pesti bankár és tőzsdeügynök esetével, akinek pa­piroson sok-sok millióval több értékű értékpapírjai forgott a tőzsdén, mint amennyi vagyona az illetőnek égen és padláson összeszámolható. Ez a tőzsdetag olyan vakmerően játszott a papiros papirosokkal, hogy a tőzsde összeomlását és sorozatos bu­kásokat elkerülendő, napok óta éjjel­nappal tanácskoznak a pesti tőzsde korifeusai. A vége pedig a tanácsko­zásnak az lesz, hogy elosztják egymás között a bukott tőzsdés papirosainak veszteség különbözetét, hogy meg­mentsék a veszett fejsze nyelét. De hát rendjén van-e ez így? Rend­jén van-e az, hogy befurakodhatok a tőzsdére olyan vakmerő pénztelen em­ber, akinek vakmerősége határt nem ismer és anyagi erejét felülmúló milli­ós üzletekbe bocsátkozik? És ha sike­rül neki az üzlet, milliomos lehet egy réz krajcár befektetés nélkül, ha nem sikerül, akkor kezdi élülről, mert a kockázatot a példa szerint anyagiak­ban a többi tőzsdések viselik, az adó­sok börtönét pedig már régen eltöröl­ték. Mi, akik az agrárérdekeket szol­gáljuk, évtizedek óta kardoskodunk a tőzsdejáték ellen, azt mondjuk, hogy ez bizony nincs rendjén. És nemcsak a papirosbúza, hanem minden más­fajta tőzsdejáték is a legszigorúbban megrendszabályozandó, ha adunk va­lamit az­ üzleti élet komolyságára. Erre pedig mégis csak kell adnunk valamit­ ! ív* : • "N. ' ■v ___J 1928 . 2 .)Cc / / /é s 1928 októb­er a, kedd Éva Cu­­mér X­V’ Budapest, X. évf., 229. o, ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. ldr földmivelésügyi SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak- Budapest, VIII. kerület, József-körut 5. szám. kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József cimű­ füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre Meerereraik hó*fe 3 kivételével mindmnnum­ 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata S pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy ’aegteseilítk !.ilfeseiew©l mtm­.hünap 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL-hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., CDI: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal, felvilágosítást minden ügyben. VÉRES SZÜRETI MULATOZÁS PEST MEGYÉBEN Volentics Mihály szödi szőlős­gazdát lelőtte holtrészeg bátyj­­a borospincében Részegsége miatt mm lehet kihallgatni a gyilkost Valószínűleg jelentéktelen ok miatt történt a halálos dráma (Az Új Barázda tudósítójától.) A vidékiek legkedvesebb szórakozá­sai közé tartoznak azok a mulatságok, amelyeket a szőlősgazdák a szüret al­kalmával rendeznek. Mikor a gerez­det zúzzák már a kádakban és a szüna­­puszták naphosszat a szedőlegényes­ és leányok dalától hangosak, ilyen esté­ken a gazda vendégül látja barátait és ismerőseit, akik a háziakkal együtt vidám mulatozással örülnek az új ter­mésnek, a mustnak, az új bornak. Ilyen szüreti mulatságot tartott vasárnap a pest megyei Sződ köz­ségben Volentics Mihály gazdál­kodó. Egybegyűltek a barátok, sőt Volen­­ticséknak Budapestről is érkezett vendége, egy jómódú iparos a fele­ségével. A szüreti mulatság ezúttal nem folyt olyan simán, sőt olyan véres eseménnyel fejeződött be, ami a szőlősgazda öccsének halálát okozta. Volentics Mihályné paprikást készí­tett vacsorára. A zsíros húsra ugyan­csak csúszott a bor, egyik üveget a másik után töl­tötték meg a pincében és a prés­ház előtt hangos notózás közben italoztak a vendégek. Késő este volt már, tizenegy órára járt az idő, mikor Volentics Mihály odaszólt a bátyjának, Volentics Má­tyásnak: — Hozzál fel még bort. — Te vagy a házigazda és te vagy a fiatalabb is, menj le te, — felelte Volentics Mátyás. ____ Az asztalnál szóváltás kerekedett a két férfitestvér között, hogy ki men­jen le a pincébe, majd a veszekedés vége az lett, hogy mind a ketten le­botorkáltak. A vendégek éneklés közben csak annyit hallottak, hogy a két Volentics lent a pincében ismét hangosan ve­szekszik egymással, majd egy perccel később mindannyian ijedten ugrottak fel, mert a pince felől pisztolydurranás és hangos sikoltás hallatszott, de hallani lehetett azt is, amint egy emberi test végigzuhan a földön. A vendégek rémülten rohantak a pincéhez, elsőnek érkezett oda a bu­dapesti iparos és a felesége. A pin­cében ijesztő látvány tárult elébük: a földön veres mellel feküdt a szőlő­­birtok tulajdonosa, Volentics Mihály. Előtte pedig, bal kezében füstölgő revolverrel, jobb kezét feleszmélt ijedtséggel a szivén tartva, állt az idősebb testvér, Volentics Mátyás A vendégek közül valaki azonnal el­rohant telefonálni és negyedóra múlva autón meg is érkeztek az újpesti mentők. A szerencsétlen szőlősgazdát hal­dokolva szállították el a gróf Károly-kórházba. Mikor a halálosan megsebesült em­bert elvitték, már ott álltak szuro­­nyosan a sződi csendőrök is. Volentics Mátyás a présház előtt leroskadt egy székre, kezébe temette az arcát és bármit kérdeztek tőle, hallgatott. A csendőrök felrángatták Volenticsot és elvitték a községházára. Azonnal ki akarták hallgatni a gyil­kos embert, ez a szándék azonban nem sikerült, mert Volentics olyan részeg volt, hogy alig tudott ülni és a kérdésekre 636re-vissza feleleteket adott. A csendőrök látták, hogy nem­­boldo­­gulnak az­ ittas emberrel, lefektették tehát az őrszobán, hogy megvárják, míg józanra alussza magát. Volentics Mátyásnak valószínűleg borzalmas lesz az ébredése, mert a hozzátarto­zók szerint jelentéktelen ok miatt 18­­hette le öccsét Volentics részeg álla­potában a présház pincéjében.

Next