Új Barázda, 1928. december (10. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-21 / 289. szám
1928 december 21, péntek Ura 2» fillér Budapest, X. évf., 289. ír Uj BARÁZDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József-körút 5. száza, TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 10 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f„ Vasárnapokon 12 fillér. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. fizetnüki ellenőrzés Az új házszabályok jogot adnak a képviselőház elnökének arra, hogy a Házban elhangzott egyes kifejezéseket és kijelentéseket a képviselőház naplójából töröltessen, vagyis, hogy ezeket a nagy nyilvánosság elé ne bocsássa. Az elnöknek ez az ellenőrző joga volt a leghevesebb ellenzéki támadások oka. Különösen a szélsőséges ellenzék kardoskodott erősen amellett, hogy a parlament elveszti hitelét, ha az ott elhangzottak nem kerülhetnek teljes egészükben a nyilvánosság elé és vitatta, hogy az elnöki cenzúrajog ellenkezik a negyvennyolcas törvények szellemével. A Ház többsége ennek ellenére megszavazta a cenzúraszakaszt és Bethlen István miniszterelnök ehhez hozzászólva, a többi között azt is mondotta, hogy egészen nyugodtan bocsátja az ország közvéleménye elé azt a kérdést, vájjon szükség van-e ilyen rendelkezésre, vagy nem. Mi azt hisszük, hogy az ország közvéleménye egyhangúlag helyesli az elnöki cenzúrát. Mert lehetetlen az, hogy képviselők a mentelmi jog köpenyege alatt olyan nyilatkozatokat tegyenek a parlamentben, amelyek büntető törvényekbe ütköznek és ezeket a nyilatkozatokat, a velük kapcsolatos nyomdafestékre érdemetlen kifejezésekkel együtt a parlament naplója az utókor számára meg is örökítse, az újságok pedig minden család reggeliző asztalára feltálalják. Éppen ez járathatná le a parlament tekintélyét, nem pedig a cenzúra. Ezért van meg az elnöki cenzúra más államok parlamentjében is, így Belgiumban és Franciaországban is, ahol az elnöknek szintén joga van bizonyos nyilatkozatokat és kifejezéseket a naplóból törölni. Legfeljebb a parlamenti fenegyerekeknek eshetik zokon, hogy felelősségmentes kiszólásaikat nem örökíti meg a napló. Komoly képviselő bizonyára maga is restelli, ha megbotlik a nyelve és nem kívánja azt saját maga ellen bizonyítékként nyomtatásban látni. A negyvennyolcas törvényhozás szellemére való hivatkozás pedig ebben az esetben egészen téves. A negyvennyolcas törvényhozó akarata nem az volt, hogy az ország házában kocsinál kifejezéseket is szabad használni, hanem az, hogy ott mindent el lehessen mondani büntetlenül, amit Ausztriával szemben a képviselő nemzeti szempontokból elmondani jónak talált. Az egész képviselői mentelmi jog alapgondolata az volt, hogy a képviselőt azért, amit a Házban mond, ne üldözhesse a hatalom. És amikor a régiek hatalomra gondoltak, bizony Bécsre is, vagy talán csakis Bécsre gondoltak. Ugyanazok a törvényhozók, akik a negyvennyolcas törvényeket megalkották, ma habozás nélkül közérdekből megszavaznák az elnöki cenzúrát. Mert a letelt nyolcvan esztendő alatt nagyot változott a világ és ezzel együtt a képviselői immunitás jelentősége és értelme is. OLÁH TÁMAD, OLÁH BÁNJA A bikszáci székelyek kiverték az oláh katonákat a választási helyiségből . A póruljárt oláh őrmester vesszőfutása (Az ,,Új Barázda“ tudósításától.) A céget háttérbe szorítják. Irási helyiséghez kirendelt egyik részeg Romániában ésa megszállott Erdély- Az erdélyi magyarok hangulatát őrmester durván, bántalmazta az elleőben most zajlottak le a választások, s kedvezőtlenül befolyásolták az előző s csújtott legényt, amire az ott tartózkomelyek, ha nyugodtabb körülmények | választások emlékei, mert hosszú idő- de székelyek nekiestek az oláh érmesközött zajlottak is le, mint az előzőek, mégis több helyen összeütközésekhez vezettek. A választásokban a magyarság önálló szavazólistával vett részt és bizony a választás vezetői a legtöbb helyen arra törekedtek, hogy a politikai érvényesülésre törekvő magyar kisebbkön keresztül súlyos következményeket kellett elviselniük, hogy hűségesen kitartottak magyarságuk mellett. Többek között Bikszádon történt, — mint az Új Barázda jelentette, — hogy a választási elnök egy székely szavazót lezáratott, majd a többi székelyek fellépésére szabadon bocsájtott. A választérnek, azt alaposan elverték, majd bevonultak a választási helyiségbe, ott elverték a választási jegyzőt, a katonaságot kiűzték, majd maguk őrködtek afelett, hogy a szavazásnál semmiféle csalafintaság ne történhessék a magyarság rovására. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE Január 15-éig tart a Hús karácsonyi szünete Puky Endre és Czeitler Jenő maradt továbbra is alelnök . Újjáalakították a Ház különböző bizottságait Csütörtökön már az 11/ §-szabályok alapján tárgyaltak (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A képviselőház csütörtökön tartotta utolsó ülését ebben az évben, mely egyúttal az új ülésszak első ülése volt. Napirenden a két alelnök, a kilenc jegyző és a különböző bizottsági tagok megválasztása szerepelt. Alelnök ismét Puky Endre és Csi"’- • r~»A lótu mig jegyzőkké a Ház a következő képviselőket választotta meg: Szabó Zoltán egységespárti, Fitz Artúr kereszténypárti, Griger Miklós pártonkívüli, Esztergályos János szociáldemokrata, Urbanics Kálmán egységespárti, Gubicza András egységespárti-kisv.ttasa pe re egységespárti, Petrovics György egységespárti és Perlaky György egységespárti. A bizottsági tagok megválasztása után az elnök a bizottságok megalakulásáig az ülést felfüggesztette, majd felolvasta a megalakult bizottságok elnökeinek és helyettes elnökeinek névsorát. Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter benyújtotta a bírói végrehajtás módosításáról, a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről és a magánjogi törvénykönyvről szóló javaslatokat, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a közművelési alapítványról szóló javaslatot, Scitovszky Béla belügyminiszter a közigazgatás rendezéséről szóló javaslatot, Mayer János földmívelésügyi miniszter, pedig azokat a javaslatokat, melyeket az előző ülésszakban már beterjesztett, de később visszavont. Ezután az elnök napirendi Judit-