Új Barázda, 1929. január (11. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-20 / 42. szám
VETVE 1929 február 20, szerda ára 6 fillér Budapest, XI. évf., 42. n. DIBABÁZNI ELŐFIZETÉSI ÁRAK a ma tdr földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" címe füzetekkel együtt. Egész évre 10 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő, vasárnapokon 12 fillér. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIX. kerület József-körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 468—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Duzzadt pénztárcái! Vass József népjóléti miniszter valóban a nép ütőerén tartja a kezét és mint jó társadalomdoktor megállapította, hogy a nép egyik legnagyobb betegségének okai azok a duzzadt pénztárcák, amelyek a bankok kezében vannak, amelyekből azonban a szegény embernek vajmi kevés haszna van. Még annak a szegény és koldusbéren tengődő kis tisztviselőnek sincs, aki a duzzadó pénztárcás bankban robotol. Csak a kiváltságosoknak van. Azoknak, akik százezreket tesznek zsebre jutalék fejében, akiknek egy autó nem is elég és akik igen gyakran külföldi fürdőhelyeken költik el a jó magyar pénzt. Arra azonban nem gondolnak, hogy a bankoknak a hazai nemzetgazdaság fellendítése körül nagy szerepük lehetne. Természetesen csak akkor, ha vállalkozásnak tekintenének olyan befektetéseket is, amelyekből nincs máról-holnapra busásan lefölözhető haszon. Ha nem idegenkednének a hoszszúlejáratú hitelezésektől és nem akarnák a pénzt gyorsan megforgatni, hogy hamar megduplázódjék. És még ha ebből a kistőkéseknek is lenne valamelyes haszna, szemet lehetne fölötte hunyni. Azonban a kistőkés mit kap? Évi öt, legfeljebb hat százalékot még akkor is, ha a tőke félévi kihitelezés mellett húsz percentet hozott a tizenhat százalékos kamatláb és járulékainak beszámításával. Külföldi tőkét kell becsalogatni a magyar fürdők felvirágoztatása érdekében, mert a belföldi tőkének ez nem elég jövedelmező vállalkozás. Nem lehet rajta máról holnapra meggazdagodni ! Hogy a tőke nem sok szociális érzéssel dicsekedhetik, az ősi igazság. De a fürdőügyben éppen azok nem mutatnak reá a szociális fonotsságra, akik hivatásos népbarátoknak szokták magukat kikiáltani. A parlamentben is éppen ilyen hivatásos népbarát képviselő kifogásolta a fürdőtörvényt azzal, hogy ez csak a gazdagokat érdekli. Pedig hát nem így van. Nagyon is érdekli ez a törvény a fürdőtelepek környékének szegény földmivelő népét, akiknek létkérdés, hogy tiszta szobájukat nyárra bérbe tudják-e adni, avagy a fürdőző közönségnek terményeiket el tudják-e adni, vagy nem. De nagyon érdekli ez a törvény a szegény embert általában. Mert a társadalombiztosítás révén ennek a törvénynek intézkedése nyomán jut a szegény ember is és gyereke is üdítő és gyógyító nyári fürdőhöz. A duzzadt pénztárcás bankok tehát szociális kötelességet is teljesítenének akkor, ha a hazai fürdők fellendítésébe belekapcsolódnának. Az lehetsé Megnyílt az újonnan berendezett Bűnügyi Múzeum Véres balták, fokosok, tőrök, vasdorongok, pisztolyok, szörnyű gyilkosságok kegyetlen eszközei a kiállított tárgyak között (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A budapesti rendőrfőkapitányság épületében, ahol valamennyi bűncselekmény szála összefut, megnyílt az újonnan berendezett Bűnügyi Múzeum, amelynek alapját már harminc évvel ezelőtt vetették meg. Az akkori kezdetleges helyiségekben fekvő nagybecsű anyag átmentése és újjászervezése Kelety Géza főkapitányhelyettes érdeme, aki esztendőkön keresztül tartó lelkes, odaadó munkával megteremtette mai pompás hajlékát a Bűnügyi Múzeumnak. A hatalmas teremben járkálva megelevenednek előttünk az elmúlt évtizedek sötét bűncselekményei, amelyek még ma is borzalmasságuk teljes erejével hatnak. Az egyik üvegszekrényben Papakosszának és Affendiákisz Perikiesnek, a híres görög kasszafúróknak szerszámait őrzik, egyéb furfangos betörőszerszámok kíséretében. Villamos fúrógépek, autogén hegyesztők, kezdetleges feszítővasak itt békén megférnek egymással. Az egyik sarokban fekszik Mágnás Ella „koporsója**, a híres ruhakosár, amelybe gyilkosai, Nick Gusztáv és Kóbori Rózsi gyömöszölték. Egy üvegfalú szekrény különböző bombákat és pokolgépeket tartalmaz, melynek mindegyikéhez temérdek ártatlan ember vére tapad. A terem közepén áll egy új pénzhamisítógép, amellyel furfangos szélhámosok főleg a vidékieket szokták felültetni. Aranyozott, csinos kis bádogszekrény a „bankóprés“, amellyel jómódú gazdákhoz beállítanak. Megforgatnak egy kereket, mire kihull néhány valódi bankjegy. A jóhiszemű vidéki atyafi drága pénzen, sokszor lova, földje, háza árán is megvásárolja a bankócsináló masinát s mire rájön a csalásra, a szélhámos már régen eltépett. A múzeum fényképgyüjteménye borzalmas valóságában tárja elénk a híres szerencsétlenségeket, öngyilkosságokat és gyilkosságokat. Látjuk a Párisi Áruház égését, a herceghalmi vasúti katasztrófa színhelyét, a cinkotai kékszakállnak, Kiss Bélának bádoghordóba zárt nőáldozatait, a meggyilkolt Leher Amáliát, Molnár Tóth József áldozatait stb. stb. Odébb egy szekrény tartalma a háború szomorú emlékeit idézi fel egy pillanatra. A papírbakancs, papírruha, amelyek miatt ezrével fagytak meg honvédeink a Kárpátokban. A fűrészporból készült kávé és a téglaporból őrölt paprika teszik teljessé a lelkiismeretlen hadiszállítók bűnlajstromának bizonyítékait. A kijárat felé híres gyilkosok eszközei láthatók egymás mellett. Véres balták, fokosok, tőrök, vasdorongok, pisztolyok megannyi szörnyű gyilkosság fennmaradt szomorú eszközei. A régi és új bűnök emlékeiből áll a Bűnügyi Múzeum, amely a nyilvánosság elől el van zárva. Fenntarmégis elsőrendű fontossággal bír, mert célja: a rendőrök nevelése, oktatása és képzése. VV. O. A múzeum nagy kiállítási terme A különböző furfangos vadorzó eszközök ges, hogy egyes bankkiskirályoknak talán nem jutna ebből az üzletből anynyi jutalék, mint a gyors lejáratú hitelezések és vállalkozások nyereségeiből, de rá nem fizetnének és azt a kamatot, amit a kistőkés betéttulajdonosoknak fizetnek, bőségesen megkeresnék. No de talán az új részvénytársasági törvény majd segít ezeken a bajokon is, ha úgy fogják megszerkeszteni, ahogyan a közérdek megköveteli és ahogyan mi reméljük. Mert igazságos törvény csak az lehet, amely érvényt szerez annak az elvnek, hogy a bank a közönség érdekeit hivatott szolgálni és nem lehet fejős tehene néhány bankvezérnek