Új Barázda, 1929. január (11. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-20 / 42. szám

V­E­T­V­E 1929 február 20, szerda ára 6 fillér Budapest, XI. évf., 42. n. DIBABÁZNI ELŐFIZETÉSI ÁRAK a ma tdr földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" címe füzetekkel együtt. Egész évre 10 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő, vasárnapokon 12 fillér.­­ Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIX. kerület József-körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 468—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Duzzadt pénztárcái! Vass József népjóléti miniszter va­lóban a nép ütőerén tartja a kezét és mint jó társadalomdoktor megállapí­totta, hogy a nép egyik legnagyobb betegségének okai azok a duzzadt pénztárcák, amelyek a bankok kezében vannak, amelyekből azonban a szegény embernek vajmi kevés haszna van. Még annak a szegény és koldusbéren tengődő kis tisztviselőnek sincs, aki a duzzadó pénztárcás bankban robotol. Csak a kiváltságosoknak van. Azok­nak, akik százezreket tesznek zsebre jutalék fejében, akiknek egy autó nem is elég és akik igen gyakran kül­földi fürdőhelyeken költik el a jó ma­gyar pénzt. Arra azonban nem gondolnak, hogy a bankoknak a hazai nemzetgazdaság fellendítése körül nagy szerepük le­hetne. Természetesen csak akkor, ha vállalkozásnak tekintenének olyan be­fektetéseket is, amelyekből nincs má­ról-holnapra busásan lefölözhető ha­szon. Ha nem idegenkednének a hosz­­szúlejáratú hitelezésektől és nem akarnák a pénzt gyorsan megforgat­ni, hogy hamar megduplázódjék. És még ha ebből a kistőkéseknek is lenne valamelyes haszna, szemet lehetne fö­lötte hunyni. Azonban a kistőkés mit kap? Évi öt, legfeljebb hat százalékot még akkor is, ha a tőke félévi kihite­lezés mellett húsz percentet hozott a tizenhat százalékos kamatláb és járu­lékainak beszámításával. Külföldi tőkét kell becsalogatni a magyar fürdők felvirágoztatása érde­kében, mert a belföldi tőkének ez nem elég jövedelmező vállalkozás. Nem le­het rajta máról holnapra meggazda­godni ! Hogy a tőke nem sok szociális érzés­sel dicsekedhetik, az ősi igazság. De a fürdőügyben éppen azok nem mutat­nak reá a szociális fonotsságra, akik hivatásos népbarátoknak szokták ma­gukat kikiáltani. A parlamentben is éppen ilyen hivatásos népbarát képvi­selő kifogásolta a fürdőtörvényt azzal, hogy ez csak a gazdagokat érdekli. Pe­dig hát nem így van. Nagyon is érdekli ez a törvény a fürdőtelepek környéké­nek szegény földmi­velő népét, akiknek létkérdés,­­ hogy tiszta szobájukat nyárra bérbe tudják-e adni, avagy a fürdőző közönségnek terményeiket el tudják-e adni, vagy nem. De nagyon érdekli ez a törvény a szegény embert általában. Mert a társadalombiztosí­tás révén ennek a törvénynek intéz­kedése nyomán jut a szegény ember is és gyereke is üdítő és gyógyító nyári fürdőhöz. A duzzadt pénztárcás bankok tehát szociális kötelességet is teljesítenének akkor, ha a hazai fürdők fellendíté­sébe belekapcsolódnának. Az lehetsé­ Megnyílt az újonnan berendezett Bűnügyi Múzeum Véres balták, fokosok, tőrök, vasdorongok, pisztolyok, szörnyű gyilkosságok kegyetlen eszközei a kiállított tárgyak között (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A budapesti rendőrfőkapitányság épületében, ahol valamennyi bűncse­lekmény szála összefut, megnyílt az újonnan berendezett Bűnügyi Múze­um, amelynek alapját már harminc évvel ezelőtt vetették meg. Az akkori kezdetleges helyiségekben fekvő nagy­becsű anyag átmentése és újjászerve­zése Kelety Géza főkapitányhelyettes érdeme, aki esztendőkön keresztül tartó lelkes, odaadó munkával megte­remtette mai pompás hajlékát a Bűn­ügyi Múzeumnak. A hatalmas teremben járkálva megelevenednek előttünk az el­múlt évtizedek sötét bűncselek­ményei, amelyek még ma is borzalmasságuk teljes erejével hatnak. Az egyik üveg­­szekrényben Papakosszának és Affen­­diákisz Perikiesnek, a híres görög kasszafúróknak szerszámait őrzik, egyéb furfangos betörőszerszámok kíséretében. Villamos fúrógépek, auto­gén hegyesztők, kezdetleges feszítő­­vasak itt békén megférnek egymás­sal. Az egyik sarokban fekszik Mág­nás Ella „koporsója**, a híres ruhakosár, amelybe gyilkosai, Nick Gusztáv és Kóbori Rózsi gyö­möszölték. Egy üvegfalú szekrény kü­lönböző bombákat és pokolgépeket tar­talmaz, melynek mindegyikéhez te­mérdek ártatlan ember vére tapad. A terem közepén áll egy új pénz­­hamisítógép, amellyel furfangos szélhámosok főleg a vidékieket szokták felültetni. Aranyozott, csinos kis bádogszekrény a „bankóprés“, amellyel jómódú gaz­dákhoz beállítanak. Megforgatnak egy kereket, mire kihull néhány va­lódi bankjegy. A jóhiszemű vidéki atyafi drága pénzen, sokszor lova, földje, háza árán is megvásárolja a bankócsináló masinát s mire rájön a csalásra, a szélhámos már régen elté­pett. A múzeum fényképgyüjteménye borzalmas valóságában tárja elénk a híres szerencsétlenségeket, öngyilkos­ságokat és gyilkosságokat. Látjuk a Párisi Áruház égését, a herceghalmi vasúti katasztrófa színhelyét, a cinkotai kékszakállnak, Kiss Bélának bádoghordóba zárt nő­áldozatait, a meggyilkolt Leh­er Amá­liát, Molnár Tóth József áldozatait stb. stb. Odébb egy szekrény tartalma a há­ború szomorú emlékeit idézi fel egy pillanatra. A papírbakancs, papírruha, ame­lyek miatt ezrével fagytak meg honvédeink a Kárpátokban. A fűrészporból készült kávé és a tég­laporból őrölt paprika teszik teljessé a lelkiismeretlen hadiszállítók bűn­­lajstromának bizonyítékait. A kijárat felé híres gyilkosok eszközei látha­tók egymás mellett. Véres balták, fokosok, tőrök, vasdo­rongok, pisztolyok megannyi szörnyű gyilkosság fennmaradt szomorú esz­közei. A régi és új bűnök emlékeiből áll a Bűnügyi Múzeum, amely a nyilvá­nosság elől el van zárva. Fenn­tar­­mégis elsőrendű fontossággal bír, mert célja: a rendőrök nevelése, okta­tása és képzése. VV. O. A múzeum nagy kiállítási terme A különböző furfangos vadorzó esz­közök ges, hogy egyes bankkiskirályoknak talán nem jutna ebből az üzletből any­­nyi jutalék, mint a gyors lejáratú hi­telezések és vállalkozások nyereségei­ből, de rá nem fizetnének és azt a ka­matot, amit a kistőkés betéttulajdono­soknak fizetnek, bőségesen megkeres­nék. No de talán az új részvénytársasági törvény majd segít ezeken a bajokon is, ha úgy fogják megszerkeszteni, ahogyan a közérdek megköveteli és ahogyan mi reméljük. Mert igazságos törvény csak az lehet, amely érvényt szerez annak az elvnek, hogy a bank a közönség érdekeit hivatott szolgálni és nem lehet fejős tehene néhány bankvezérnek

Next