Új Barázda, 1929. március (11. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-15 / 62. szám

1929. március 15. péntek UJ BARÁZDAZ Mezőgazdák tudósítója Olaszország, Németország, Jugoszlávia és Románia kiküldöttei az országos mezőgazdasági vásáron Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár iránt nemcsak Csonkamagyarországon, hanem az összes szomszédos és távolabbi államokban is rendkívül nagy az érdeklődés. A román földművelésügyi kormány már J. Brava és E. M. Petrini miniszteri főigazgatókat, J. Camarasescu volt minisztert, G. H. Manolescu állattenyésztési főfelügyelőt, N. Staicovici kamarai elnököt és G. H. R. Constatinescu professzort küldte ki a kiállításra. A jugoszláv földmivelésügyi minisztérium tizenöt tagú, gazdákból álló bizottságot küld a kiállításra, az állattenyésztési osztály főnökének, Prohaska-nak vezetésével. Ezek a delegációk nemcsak tanulmányi célokból jönnek, hanem tenyészállatokat is vásárolnak. Az Erdélyi Gazdasági Egylet és a regálbeli brailai mezőgazdasági kamara is nagyobb tanulmányi csoportokkal készül Budapestre és ugyancsak nagy az érdeklődés Csehszlovákia részéről is, ahonnan szintén több gazdasági egyesület és ■ szervezet jön a kiállításra csoportosan. Ausztriából főként az átcsatolt Burgenlandból és Stájerország részéről tapasztalható érdeklődés. Az alpesi gazdák is tanulmányi csoportot küldenek ki, valamint megjelenik a grottenhofi gazdasági iskola negyven tagú tanulmányi társasággal. Olaszország gazdasági köreinek figyelmét is magára vonta a kiállítás és máris jelezték, hogy a katonai ménesek igazgatója, Cugini ezredes, Caroli Martenozzi gróf állattenyésztési kormánybiztos, Bartolo Maymone, a római állattenyésztési kísérleti állomás igazgatója Budapestre jönnek. Németországból többek között Heyne leipzigi juhászati igazgató és a berlini Viedzentrale igazgatója, Felki jelezte érkezését. Az idei kiállítás látogatottsága az érdeklődés után ,ítélve, kétségtelenül az összes eddigieket felülmúlja, amit nagyban előmozdít az, hogy a magyar külügyminisztérium március 16— 25-ig a legnagyobb előzékenységgel tette lehetővé, hogy a kiállításra utazó külföldiek vízum nélkül léphessék át a határt és, a vízumot egyharmad áron szerezhessék be a kiállítás területén működő útlevél-kirendeltségen. Nagy előzékenységet tanúsított a kiállítással szemben a román, a cseh és a jugoszláv államvasút igazgatósága is. Románig 50 százalékos kedvezményt, Csehország és Jugoszlávia pedig 25 százalékos díjmérséklést biztosított, viszont az ország" határától Budapestreés vissza, a MÁV és a hajózási vállalatok 50 százalékos díjmérséklést biztosítottak. Az idei kiállításon a hazai és külföldi gépgyárak 30 százalékkal több gépet állítanak ki, mint tavaly. Bemutatásra kerülnek, a hazai piacon beszerezhető összes jelentékenyebb bélés külföldi traktorok,nemcsak a gazdaközönség által már ismert típusok,hanem egészen új, traktorok is. Az utóbbi években , a gazdaközönség figyelme fokozottabb mértékben fordult a vetőmagtisztító gépek, felé sezért a legmodernebb, vetőmagtisztítókat is,bemutatják. Több új rézgyalu,utihenger, répamivelő, eszköz és több mezőgazdasági. Vonatkozású műszaki cikk kerül bemutatásra. Előadás a permetező öntözésről. Kenesseji Béla ny. miniszteri tanácsos tanulságos előadásttartott a permetező öntözésről, melyben vizeink mezőgazdasági felhasználását sürgette. A víz kérdése : a dombos vidéken a kotyogó malmok, a sík Alföldön pedig a vízhiány miatt nehéz. Bár a vízjogi törvény rendeltetése szerint arra volna hivatva, hogy a vizek, gazdasági kihasználását előmozdítsa, biztosítsa, ezzel ellentétben , hibás gyakorlat miatt a malmok foglalták le a vizeket s a gazda csak könyöradományként juthat , vízhez, akkor is nem a gazdálkodás szükségéhez, mert időben, hanem előre, naptárszerűen megállapított napokon, legtöbbnyire csak vasárnapokon. Pedig akkor, amikor a gazdáknak vízre volna szükségük, a malmok úgyszólván semmit sem őrölnek. A törvényhozástól várja a mostani anomáliáknak közgazdasági érdekből való megszüntetését és azt, hogy a vizek eredeti rendeltetésüknek visszaadassanak. Az Alföldön a vízkérdés csakis öntözőcsatornákkal oldható meg. Megállapíthatja, hogy a permetező öntözésre pontos szabályokat nem lehet felállítani. Hangsúlyozta, hogy az államnak volna feladata kísérletek és tanulmányok végeztetése, ami mellett szükséges az is, hogy a kísérletképpen kiváló sikereket elért gazdákra ne csapjon le a pénzügyi hatóság, hanem inkább minden lehető módon támogassák azokat a gazdákat, akik ennek a-nagy ,költséget igénylő öntözési módnak bevezetésére rászánják magukat. A hartai gazdakör. A Pestvármegyei Gazdasági Egyesület kötelékéhez tartozó, 1907-ben alakult „Hartai Gazdkör" most tartotta rendes évi közgyűlését, Kuncz Salamon gazdaköri elnök elnöklete alatt. Az alapszabályok értelmében sor került az új,igazgató-, választmányi és felügyelő bizottsági tagok választására. A tisztikar egyhangú közfelkiáltással a következő: .Elnök: Kuncz Salamon, társelnök Gottschal János községi bíró, alelnök: Arnold Péter. Választmányi tagok: Gillieh János Schuckert, Heiser Henrik, Sehmehl András Klam, Gillich Miklós, Szeim János, Leithelser Péter Klein, Schmidt János Kuncz, Weber János Sehnautigel, Stefan János, Weber Henrik Wlandt, Sehmehl, János Grőb, Grőb János Feicht Felügyelő bizottság: Kuncz Henrik Gillich, Bchkdei János Schmidt, Lehnautiger Péter Frőhliel. Pénztárnok: Gróf Péter Arnold,jegyző és titkár: Hettesheimer Fülöp ref. lelkész, könyválmnok: Göttseha István hartaigazdákat. .Tudomásul vette a közgyűlés a számvizsgáló bizottság 1928. évi jelentését, amely szerint az összes bevétel 809 pengő 3 fillér, kiadás 357 pengő ,80 fillér, pénztári maradvány 451 pengő 17 fillér. Pest vármegye déli részén, aDuna mellett elterülő Harta község német ajkú, de hazafiasan érző gazdaköre jelentőségteljes munkát végez a kisgazdáknak a gazdasági tudás fejlesztése, a község gazdasági fejlődése terén,a tej, tojás értékesítő szövetkezet, a híres hartai kendertermelés és az azt feldolgozó művészi háziipar tevékenység által. Heltesheimer Fülöp református lelkész, gazdakörtitkár és jegyző nevét a gazdakör működése terén kifejtett ügytozgóságáért elismeréssel külön is ki kell emelnünk. (Zs. B) Az ősziek kedvező telelése következtében visszaestek a gabonaárak A készáruüzletben az irányzat várakozáson felül megerősödött Az utóbbi napokban jegyzett mgas kurzusok a vidéki ajánlásokat szaporították. A malmok minden felajánlott tételre vevők voltak, amikor az árufelajánlások következtében a felsőtiszai 10, a más vidékről származó 5 fillérrel olcsóbbodott.. A hivatalos forgalomban 6930 mázsa eladását jelentették, de értesülésünk szerint a tényleges forgalom jóval nagyobb, egyetlen nagymalom 150 vagon búzátvett fel. A határidőpiacon estek az árak, mert a vidékről érkezett hírek az őszi vetések állásáról sokkal kedvezőbbek, mint ahogy a spekuláció az eddigi hírek nyomán vélte. Hó már alig van a szántóföldeken és az őszi vetés legnagyobb része jól telelt Az amerikai kisebb visszaesést nálunk lanyhulás követte." Készamoko Búza tiszavidéki 77 kg-os 26.55—26.75 „ 78 „ 26.80-27.00 , 79 , 27.10—27.20l .„ .80 — 27.25-27.35 „ felsötiszai 77 ' „ 26.35—26.55 „ 78 , 26.6—26.80 „ ’ 79 „ 26.90-27.00 Búza felsötiszai 80 kg.-os 27.00—27.10 , egyéb 77 kg.-os 26.25—26.45 ‡ „ 78 , 2650-26.70 „ „ 79 " „ ~ 26.80-26.90 Búza egyéb 80 kg.-os 26.95—27.00 Rozs 24.20—24.40 Tengeri, tiszai 30.25—30.50 Tengeri, egyéb 29.30—29.55 Zab elsőrendű 26.20—26.70 „ másodrendű 25.90—26.15 Sörárpa elsőrendű 28.00—29.00 „ egyéb 27.00 - 27.50 Takarmányárpa elsőrendű 26.50—26.85 , másodrendű 25.20—26.40 Korpa 19.25—19.50 Batáridőpiac Búza májusra 26.62—26.63 Búza októberre 26.73—26.74 Rozs májusra 24.73—24.70 Rozs októberre 24.62—24.63 Tengeri májusra 29.38—29.40 Tengeri juliusra 29.10—29.12 ÁRUPIAC Ferencvárosi sertésvásár. Nyíltvásári felhajtás 2958 sertés és 26 süldő, eladatlan maradt 793 sertés. Vidékre élve elszállítottak 126 darabot. Az állományból 298 darab angol hússertés. Zártvásáron a felhajtás 140 sertés, mely mind elkelt. Az irányzat lanyha volt. Árak élősúlykilogrammonként: zsírsertés öreg elsőrendű 152—160,.. másodrendű . 114—150, fiatal nehéz 169—172, kivételesen 176, közép 168—172, könnyű 144—164, szedett közép 164—173, silány 100—132, hússertés 300 kg.-on felül 152—160, angol hússertés 180 —300 kg.-ig 152—160, kivételesen 168, 120 —150 kg.-ig elsőrendű 150—162, másodrendű 132—142, süldő 80—100 kg.-ig 130 —140 fillér." Vágómarhavásár. Felhajtás 1052 vágómarha, eladatlan maradt,106 darab. Az irányzat lanyha volt, az árak az összes minőségeknél kilogrammonként 2—4 fillérrel estek.Árak élősúlykilogrammonként: bika magyar elsőrendű 90, másodrendű 72—88, tarka elsőrendű 92—102, másodrendű 80—90, harmadrendű 63—78, ökör magyar elsőrendű 98—110, másodrendű 72—96, harmadrendű 40—70, tarka elsőrendű 90—133, kivételesen 124, másodrendű 72—88, harmadrendű 50—70, tehén magyar elsőrendű' 98—103, másodrendű 72—96, harmadrendű 42—70, tarka elsőrendű 88—106, másodrendű 60—86, harmadrendű' 42—58, bivaly magyar 50— '75, hövendékmarha 64—96, kicsontozni való 30—42 fillér. HúsVásár. Készlet: 107 nagymarha, eladás 72, 73 borjú,eladás 148 darab. A forgalom lanyha volt. Árak:.. .marhahús elsőrendű egészben 188—212, hátulja 220 —244, eleje 184—204, másodrendű egészben 104—156, hátulja, 160—180, eleje 124 —136, kicsontozni való 88—116, borjú ölött bőrben 192—228, , zsiger 70—88, faggyú 55—84, csont 24—100,' ...marhafej 120—240, orr és köröm. 20—30,' láb 4 darab 200—400, pacal egészben ' 80—100, kg.-ként 12—14, marhabél 600—700, borjúfodor egészben, 60—70, kg.-ként ' 12—20, marhavér 20 fillér kg.-ként. Patkány*, egérirtó „Ratinol* •Biztos hatású irtószer, gyökeresen irt. Más ál- AZV-^f ^, látra, emberre ártalmaz- ''km lan. RATINOL LABOs/DJpTRATORIUM, Budaprst, Napt árban utánvéttel szállítja. Pénz és Szövetkezetek A kubikosok tiltakoznak a magánvállalkozók igazságtalan támadásai és gáncsvetései ellen A Hódmezővásárhelyi Földmunkás Vállalkozó Szövetkezet 1929. évi március ,hó 3-iki közgyűlésén a Magánmérnökök Országos Szövetsége, valamint a többi mérnök és építőipari érdekeltségek által Schiffer Miksa nagyvállalkozó vezetése alatt a földmunkásszövetkezetek ellen imtézett sajtótámadásokkal ss a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz küldöttségileg előterjesztett panaszirattal kapcsolatban a következő, határozati javaslatot fogadtael.és azt .a m. kir., kereskedelemügyi és földmivelésügyi miniszter urakhoz felterjesztett ki..... ■ 1. A földmunkás vállalkozó szövetkezetek ellen emelte az a panasz, hogy azok törvényellenesen működnek és vsszaélést követnek el akkor, amikor a közmunkákat megpályázzák. .és azokat, elvégzik, alaptalan. . .. ... . Az ipartörvény és az annak megfelelőleg bíróilag megjegyzett szövetkezeti alapszabályok, valamint az 1923. évi XI. t.-cí 5. szakasza értelmében a földmunkás vállalkozó szövetkezetek az összes közmunkákat, amelyek kincsenek ipari képesítéshez kötve, az előírt feltételek mellett megpályázhatják és azokat el is végezheetik, mint bármely természetes személy, közkereseti vagy betéttársaság avagy részvénytársaság. A magánvállalkozók akkor, amikor a földmunkásszövetkezetek törvényes működését és alapszabályszerű feladatkörét kétségbe vonják, a tételes törvényeket figyelmen kívül hagyják, amelyeket mindenkinek és így a magánvállakozóknak is respektálniuk kell. A földmunkásszövetkezetek törvényesen működnek és fizókat, ú°'?y ha törvényellenesen működnének, a kormány régóta feloszlatta volna. 2. A földmunkások a,, magánvállalkozók sajtótámadásai és panasziratai, szerint tanulatlanok és járatlanok. Írni és olvasni alig tudnak is Így azok nem lehetnek út-, vasút- és vizéplási vállalkozókká, mert így a hivatásos vállalkozókat, Schiffer Miksa nagyvállalkozónak a kereskedelemügyi miniszter úr előtt tett kijelentése szerint, a földmunkások sorsánál is rosszabb sorsú proletárokká sülyesztik Ez a vád is nemcsak alaptalan és igazságtalan, hanem az egész magyar földmunkásnépre a legnagyobb sérelem, amelyet a földmunkás vállalkozó szövetkezetek az egész ország előtt vissza kell, hogy utasítsanak. ... .... . . Mindenki tudja és így, a kapitalista magánvállalkozók is jól tudják, hogy a magyar földmunkások ,általában nemcsak írni és olvasni, hanem , mesterségüknél fogva, jól tudnak számolni is.. " A'.magyar földmunkásnép a maga közismeretes józanságával, értelmiségével és becsületességével, valamint nagy munkabírásával és eredményes munkájával kivívta ,magának nemcsak ’ .Magyarország, hánem az, egész világ legnagyobb elismerését'." , A kubikosok évtizedeken keresztül út-, vasút- és csatornaépíléseknél, valamint a különböző vizszabályozási és vízrendezésimunkálatoknál megbecsülhetetlen és pénzben fel nem értékelhető nagy munkát végeztek, amellyel az ország közgazdasági fellendítéséből a maguk részét méltóan kivették. _ 5 ." Hogy ha a kubikosok adnak.."idejében, dacára annak, hogy a magánvállalkozók szerint írni, olvasni is aligtudnák, tanulatlanok és járatlanok, jók voltak arra, hogy a magánvállalkozók vagyonát gyarapítsák, akkor nem vethetik szemükre tanulatlanságukat és járatlanságukat most, amikor a szövetkezetekben tömörülve, az ipartörvény és a tételes törvények által megengedett munkákat szövetkezeti alapon, a maguk javára akarják elvállalni és el is végezni. . Hogy ha egyik vagy másik kubikos nem is tud írni és olvasni avagy tanulatlan és járatlan,, de a kubikos ■ talicskát tolni tudják és a rájuk bízott munkákat szövetkezeteikben ép úgy tudják becsületesen végezni, saját mérnökeik és műszaki szakközegeik vezetése alatt, amint ezt annak idején az őket és szövetkezeteiket elgáncsolni akaró magánvállalkozóknál tették. A Hódmezővásárhelyi Földmunkás Vállalkozó Szövetkezetnek ismertetett határozatát az összes földmunkásszövetkezeteknek és országgyűlési képviselő uraknak is oly felkéréssel küldték meg,hogy a félmunkásszövetkezetek törvénnyszerű működése ellen emelt alaptalan panaszokat és rágalmakat a maguk részéről is utasítsák vissza. Legyetek büszkék arra, hogy földmívesek vagytok!