Új Barázda, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-03 / 74. szám

Húsvéti szózat Bethlen István gróf miniszterelnök a húsvéti ünnepek alkalmából nyilatkozott egy hírlap számára az időszerű kormányzati és általánospolitikai kérdésekről. Ez a nyilatkozat sokkal több annál, ami hasonló ünnepi alkalmi miniszteri nyilatkozat rendszerint lenni szokott. Útmutatás ez a feltámadásra készülő nemzet számára. Megjelölése annak a keresztutakkal nem zavart nyílegyenes pályának, amelyen Bethlen István gróf kormányzata már esztendők óta halad és amelynek már megtett szakaszain az építő, az alkotó munka látható eredményei a mérföldkövek, végső célja pedig a magyar feltámadás. Ennek a pályának nyílegyenes volta nem jelenti egyúttal azt is, hogy akadályoktól mentes. Nem mentes. Természetes és mesterséges akadályokkal telített. A természetes akadályok a külpolitikai viszonyok, a mesterségeseket itthon gyártja a kerékkötő, bakafántoskodó és nem egyszer a demagógiáig fajuló szélsőradikális pártpolitika. A külpolitikai akadályok ellen más fronton és más fegyverekkel vívja meg harcát a miniszterelnök és pedig a kormány egymaga Más hátvédre nincs itt szüksége, mint a szilárd belpolitikai helyzetre. És mert viszont a belső nyugalom biztosítása mindnyájunk kötelessége, a mesterséges akadályok elhárításánál mindnyájunknak ott kell lennünk a gáton. Ezért szükséges, hogy az egész nemzet megismerje és megszívlelje a miniszterelnök húsvéti szózatát és megértse mindazokat a vonatkozásait, amelyek a mai súlyos helyzetben a polgári kötelességteljesítéssel kapcsolatosak. Hogy ez mennyire szükséges és kívánatos, annak igazolásaként a húsvéti szózatnak csupán egy összefüggő vezető gondolatára utalunk. Azt panaszolja a radikálisok politikai csoportja, hogy a kormány nem követi más államok radikális újításainak példáját, tehát reakciós. Arról azonban hallgatnak, hogy a mi kormányunk nem követi más olyan államok példáját sem, amelyek viszont akár nemzeti, akár nemzetközi diktatúra felé hajlanak. És miért nem követi? Azért, mert veszedelmekkel járhat — mondja Bethlen István gróf — egy nemzetre nézve a más talajból fakadt jelszavak és külföldi példák kritikátlan követése és mert már saját bőrünkön tapasztalhattuk, milyen végzetes lehet az, ha egy országot erőszakosan szorítanak le a történelmi fejlődés alapjairól. A józan politika követelménye tehát az, hogy minden ország és minden társadalom a saját szükségletei szerint teremtse meg a ma," életformáit és alkotmányjogi ez. . .tt. így épít, így alkot, így halad a magyar kormány politikája. Nos és a belső akadályok gyártói, a radikális ellenzékiek mit tesznek? Világnézeti kérdések hajszolásában, ilyen ellentétek kihegyezésében merülnek ki. Követelik a külföldi jelszavak és példák kritikátlan átültetését. Nem adnak építő, reális kormányzati programmot. Pedig a nép ma nem kritikát, nem üres, handabandázó tagadást vár vezetőitől, hanem a legnehezebb, legégetőbb politikai és gazdasági problémáknak megoldási módozatait. És hallott valaha valaki ilyent a radikálisok részéről? Soha senki! Ezért ámítás részükről az a panasz, hogy nincs parlamenti váltógazdaság és pedig azért, mert a kormány vaskézzel tartja a hatalmat és senkit érvényesülni nem enged. Nem így van. Parlamenti váltógazdaság, kormányképes ellenzék ma csakugyan nincs. De ennek nem a kormány az oka. Oka az az ellenzék, amelynek nincs programmja, tehát nincs gyökere a nemzeti talajban, nem állanak mögötte tömegek, csak néhány elkeseredett, vagy politikai üzletember. A tömeg az alkotó munka mellett sorakozik. Oda vonzódik, ahol az ige már testté lett. Aki ezeknek a kétségtelen igazságoknak tudatában olvassa a miniszterelnök húsvéti szózatát, kell, hogy megismerje polgári kötelességét. Kell, hogy megismerje a magyar feltámadás felé vezető utat. Azt az utat, amelyen Bethlen István gróf halad az élen. i , ^ ..(ETfr Ás? ? * 182? APR. 3. j 1 1929 április 3. szerda ára 6 fiHéPm^/. Budapest, XI. évf«, 74. s», ni bi«Ahh ELŐFIZETÉSI ARAB a m. kir földmivelésügyi SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak- Budapest, VIII. kerület, József-könyt 5. szám. kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások** TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József S Mesteianik hérlő kivételével mindennap hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter A Tanácsadó rovat készséggel nyújt dijfalai díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal, felvilágosítást minden ügyben. ■ .BEISMEREK MINDENT!.. .* Ötvanszár pengős sikkasztás miatt letartóztatták a meggyilkolt Forgács Anna fivérét Néew ftisztviselőtársával két év óta dézsmálta az Ibusz Bérezi árát (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Néhány héttel ezelőtt ítélte élethoszsziglani fegyházra a bíróság Erdélyi Bélát, aki az ausztriai Millstattban egy szakadékba lelökte feleségét, Forgács Anna színésznőt, a zúzódásokkal betegágyba került asszonyt pedig megmérgezte, majd megfojtotta. A szerencsétlenül járt Forgács Anna családját most újabb súlyos csapás érte, mert a meggyilkolt színésznő fivére, Forgács László 28 éves tisztviselő nagyszabású sikkasztás bűnügyének középpontjába került. A sikkasztás az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási rt.-nak, vagy röviden Ibusznnk Nádor utcai fiókjában történt, ahol a külföldi országokba, idegen vasútvonalakra szóló jegyeket állítják ki. Ennek a fiókintézetnek volt vezetője Forgács László, aki körülbelül két év óta feltűnően költekező életmódot folytatott, állandó vendége volt a budapesti éjszakai mulatóhelyeknek, mindig nagy társasággal jelent meg ezeken a helyeken, pezsgőzött, szórta a pénzt és legutóbb is azzal vonta magára a figyelmet, hogy barátai társaságának pezsgőszámláját az egyik mulatóhelyen ezerpengős pénzdarabbal fizette ki a hajnali órákban. Az Ibusz igazgatóságánál régen feltűnt ez a költekezés, mégsem gondoltak arra, hogy a fiatal Forgács László bűnös után jut a pénzhez. Néhány héttel ezelőtt az osztrák vasutak igazgatósága hívta fel az Ibusz igazgatóságának figyelmét arra, hogy az osztrák vonalakra Budapesten több olyan jegyet állítottak ki, amelyeken nem szerepelnek a szabályos hivatali bélyegzők. Az Ibusz igazgatósága megállapította, hogy a szabálytalanul kiállított jegyeket az intézet Nádor utcai fiókjánál adták ki, amelynek Forgács László a vezetője. Azonnal rovancsolást rendeltek el és néhány napig tartó vizsgálat után kiderült, hogy Forgács László és néhány tisztviselőtársa két év óta követtek el visszaéléseket a külföldi jegyek kiadásánál és a vállalatot ötvenezer pengővel károsították meg. Forgács Lászlónak a bűncselekmény elkövetésénél négy tisztviselőtársa is segédkezett, név szerint Simánál Oszkár, Kovács Béla, Braun László pénztáros és Erdélyi István ellenőr. Mind az öt férfit bekísérték a főkapitányságra. Forgács László nem is tagadott, hanem a következőket mondta: — Beismerek mindent, sikkasztó vagyok! A másik négy gyanúsított közül kettő tagadja, hogy a bűnös után szerzett pénzből kapott volna. Ezzel szemben a rendőrség és a könyvszakértők megállapították, hogy az öt fiatalember összejátszott, a könyvelést rendszeresen meghamisították, a külföldi jegyekért befolyt pénz nagyobb részét megtartották és egymás között felosztották. A rendőrség mind az öt tisztviselőt letartóztatta.