Új Barázda, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

BISSSSS ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir földmivelésü­gyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. ^ ^/1 ' “1 ^ 1929 májusi, szerda f&ra O fi Ili©'®* ? v E X ' Budapest, XI. évf., 98. sz. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vill. kerület, József­ körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Adómérséklés A képviselőház mai ülésén általá­nosságban és részleteiben is megsza­vazta a föld-, jövedelem-, vagyon- és kereseti adó és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tudvalévően első lépés az adók mérséklése terén. Amint Orffy Imre, a törvényjavaslat előadója is bejelen­tette, a kormánynak az a szándéka és törekvése, hogy enyhítse az adózó kö­zönség terheit. Tekintettel arra, hogy Magyaror­szág agrárállam és az adók mérsék­lése elsősorban azt jelenti, hogy a föld népe visel kevesebb terhet. és kétségtelen, hogy ennek jótékony ha­tása az egész ország gazdasági életé­ben érezhető lesz. Mert, ha a gazdá­nak több lesz a pénze, természetes, hogy többet fog vásárolni. És­pedig nem haszontalan tárgyakat, hanem eszközöket és anyagokat, amelyekkel földjét teszi termőképesebbé, állatál­lományát javítja stb. Hogy ez iparnak és kereskedelemnek is fokozott forgal­mat jelent, azt nem kell bővebben ma­gyarázni és fölösleges bizonyítani. De egyebekben is tekintettel van az új törvény a szegényebb népréte­gek szociális szükségleteire. A jöve­delmek adómentes minimumának meg­állapításánál tekintettel lesz a tör­vény a többgyermekes családokra, tehát eleget tesz ebben a tekintetben is a gazdatársadalom egyik régi óhaj­tásának. A falu érdekeit szolgálja a törvény sokat vitatott kilencedik szakasza is, amely szerint az állami nyugdíjasok illetményeiből kereseti adóra levont összegeket a vidéki községi háztartá­sok segélyalapjára juttatják. Ez a rendelkezés minden tekintetben mél­tányos és jogos. Nem lehet ez ellen azzal az argumentummal szem­­beállani, hogy a nyugdíjasok túl­nyomó része Budapesten lakik és így erre az összegre a fővárosnak volna igénye. A nyugdíját ugyanis az állam adja és pedig mindnyájunk adófillé­reiből. A vidéki községi háztartások pedig egyébként is sokkal inkább rá vannak utalva erre az aránylag cse­kély összegre, mint a főváros. A pénz­ügyminiszter helyes szociális érzésére és igazságszeretetére vall, hogy ezt a szakaszt, illetve annak jogosultságát megvédelmezte. Bizonyára megnyugvással fogadja az ország gazdatársadalma a pénz­ügyminiszternek a vita során azt az elhangzott ígéretét is, a jövőben be­nyújtandó javaslataiban a létminimu­mot általában emelni kívánja. Úgy a most elfogadott javaslatból, mint eb­ből a miniszteri kijelentésből is csak az olvasható ki, hogy a kormány az adók mérséklése terén most csak az első lépést tette meg. A többi ez után fog következni. „TESSÉK BESÉTÁLNI!.. Szól a szene, forog a Körhinta, működik asz örömére, fegyver a városligeti vurstliban Áss első tavasssi napon katonák, leányok, legények tódulnak a tavasssi szórakozások táborába (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Az időjárás sok viszontagsága után, lassan, lassan, több hétre szóló kése­delemmel mégis csak tavaszodik és május első napján már meleg idő, zöldülő lombok fogadják a Városli­ge­tbe tóduló embereket. Megkezdő­dött a ligetben az élet... Szól a zene és a verkli, pereg a dob, forog a ringisspil és bal­lonárusok színes léggömbjei tö­rekednek az ég felé. A vurstliban felcseng a szórakozás zaja és tavaszi napokon sok-sok em­ber tolong a Városligetnek ezen a tarka, iíg és sok érdekes látnivalóval, szórakozó hellyel bővelkedő részén. Kisétálnak a Ligetbe a katolnák és a Pesten állásban levő falusi leányok, akik egy-egy tavaszi délutánra szabadságot kérnek a szolgálati helyükön. Leányok, legények víg mulatozásához odakeverednek az urak is, akik szin­tén kitódulnak a vurstliba, hogy részt vegyenek a jókedvű szórakozásban. A sátrak mind megnyíltak, a mutatványosok a téli pihenő után nagy jókedvvel és sok ötlettel csalogatják bódéikba az érdeklődő közönséget. Az egyik sátor előtt bohócnak öltözött kikiáltó mulattatja a népet. Arca és orra pi­ros, mint a céklarépa, kalapja mellé kis tollat tűzött és egyik kezét az ol­dalánál álló törpe emberke fejére teszi: ■— Ide, ide, mélyen tisztelt közön­ség, itt látható a világ legkisebb em­bere, aki 35 éves és nem magasabb egy tízéves gyermeknél. Majd meglát­ják önök, ha beljebb fáradnak, mi mindent tud ez az apró ember. A másik sátor előtt a pofozómasi­­nát hirdeti egy trikós ember és hama­rosan akad is vállalkozó, aki az em­­berformájú, dinnyefejű­ babán pró­bálja ki az erejét. A ringlispilek mind megtelnek, az aranyozott, tük­rös kocsikban gyermekek és nők, a fa­lovakon pedig katonák, legények re­pülnek körbe, muzsikaszóra. A hajó­hinták gyors lendülettel szállnak az ég felé, a céllövöldékben gyors egy­másutánban pattog a fegyver és víg­ diadalkiáltás csap fel, né ha valaki a vízsugáron táncoló üres tojáshéjat eltalálja. Útjára indul a tűzokádó sárkány is, amely földalatti tekervényeken kala­pácsoló manók, lila és kék fények kö­zött viszi utasait. A sokféle zene ösz­­szekeveredik, víg kiáltások hallatsza­nak mindenfelől és a bódék előtt han­gos szóval hirdetik a kikiáltók: — Tessék besétálni, tessék, tessék, nem vész kárba a pénze, aki befárad az előadásra. Az első májusi napok aranya jó­kedvet varázsol az arcokra és a bu­dapesti vurstliban kezdetét veszi a nagyközönség állandó nyári szórako­zása. A POLITIKA HÍREI A kubikosok helyzete a pénzügyi bizottság előtt A kormány e derék munkások sorsát szívén viseli — mondotta Mayer János miniszter A képviselőház pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén a bizottságnak csaknem valamennyi jelenlevő tagja felszólalt a földmunkások érdekében. E felszólalások hatása alatt Hegedűs Kálmán képviselő indítványt terjesztett elő, amely szerint a földművelésügyi minisztert utasítsa a képviselőház hogy miniszterközi értekezle­tet hívjon össze a pénzügyi, belügyi, vallás- és közoktatásügyi, valamint a népjóléti és munkaügyi minisztérium legkválóbb szak­értő tagjaiból, ez értekezlet,tanácskozásá­nak eredményeképpen adjon­­ a miniszter rendeleteket, amelyek alkalmasak arra, hogy a mezőgazdasági és földmunkások gazdasági, kulturális, társadalmi és er­

Next