Új Barázda, 1929. július (11. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-11 / 154. szám

1929 július 11, csütörtök ÖBARJIZM —3EJE Mezőgazdák tudósítója Az utóbbi napokban ismét javultak a termés­kilátások A búza és az árpa minőségére jó hatással van az időjárás Az időjárásban fokozatos javulás állott be az utóbbi napokban és ez elősegítette a gabona minőségének lényeges javulását. A földművelésügyi minisztériumhoz állan­dóan érkeznek jelentések a vetések állá­sáról és már a legutóbbi hivatalos vetés­jelentés is beszámolt arról, hogy a vár­ható eredmények lényegesen jobbak, mint a két héttel ezelőttiek voltak. Mintegy húszmillió méter mázsára volt tehető az a búzamennyiség, amelyet az idei aratásból várhattunk. Az újabb jelentések szerint azonban az időjárás javulásával még emelkedett a várható terméseredmény és örvendetes jelenség az is, hogy a lusta és az árpa minőségében nagyarányú javulást idézett elő az időjárás. A búza értéke nemzetközi viszonylatban emelkedett azáltal, hogy sárga érésben hát, hogy kivitelünk emelkedni fog és ha­zánkért kedvezőbb árat érünk el. Azok a gazdasági termények, amelyeket a fagykár által sújtott vidékeken a ga­bona helyébe vetettek, az időjárás követ­keztében szintén szépen fejlődnek, úgy, hogy sok helyen teljesen pótolják a fagy által okozott károkat. A kormány minden lehetőt elkövet, hogy a búzaexport simán bonyolódjék le és igyekszik megkönnyíteni, hogy a keres­kedelem minden kedvező helyzetet ki­használhasson. A kormány szállítási és egyéb kedvezmények nyújtásával fogja elősegíteni azt, hogy a magyar gabona új piacokat találjon és visszahódítsa azokat, amelyekről a háború után kiszorult. Biza­lommal tekinthetünk az értékesítési kam­pány elé s ha az exportkereskedelem is arathatják és az időjárás biztosítja, hogy szemapadás nem áll be, a gabona sikér­tartalma nemcsak megmarad, de még fej­lődik. A magyar buzatípusok sikértartalom és rugalmasság tekintetében túlhaladják a Manitoba-búzát és külföldön nagyobb ke­resletnek fog örvendeni. Remélhetjük te­feladata magaslatán áll, akkor remélhet­jük, hogy a gazdatársadalom megkapja munkájáért azt az ellenértéket, amely hozzá fogja segíteni ahhoz, hogy az elmúlt évek súlyos válságát, ha nem is mindjárt, ebben az évben, de fokozatosan­­ eltüzel­hesse. iWinnirr—HovaMBE Arató gazdák figyelmébe. A Máv. osztálymérnöksége felhívja az illeté­kes gazdák figyelmét arra, hogy a minden évben gyakran előforduló ga­­bonatü­zek megelőzése végett a vasúti sínek mellett fekvő gabonaföldjeikről a gabonakereszteket a síntől a földük­nek lehetőleg a legtávolabbi pontjaira helyezzék el s a védőszántást nyom­ban az aratás után eszközöljék, mert ennek elmulasztása okozza a legtöbb gabonatüzet. Próbacséplés a szentesi határban. Az aratás teljes erővel folyik tegnap reggel óta Szentes környékén. A város földjén a gazdasági tanácsnok intézkedésére próba­­cséplést rendeztek. A próbacséplés során beigazolódott, hogy az őszi árpából gyenge termésre lehet számítani, katasztrális hol­danként nem lesz több az őszi árpából 5—6 méter mázsánál. Viszont meglepően jó termés lesz rozsból, amely katasztrális holdanként 12—13 méter mázsa termést hoz. A búza és a tavaszi árpa próbacsép­­lését a napokban tartják meg. Dunaparti élelmiszerpiac Zöldség. Burgonya 12—28, fejeská­poszta 20—28, fokhagyma 40—46, gomba 100—400, karfiol 50—80, kalarábé 6—14, kelkáposzta 14—22, paradicsom 120—180, sárgarépa 30—36, sóska 18—24, spárga 36—76, spenót 16—20, torma 80—250, tök 3—5, uborka 8—16, vöröshagyma 12— 26, zöldbab 18—26, zöldborsó 16—36 fillér kilogrammonként. Fejessaláta 2—6, zeller 40—60, zöldpaprika 6—26 fillér darabon­­ként. Kapor 2—6, petrezselyem 16—34, petrezselyem zöldje 3—6, retek 3—10, vegyes zöldség 26—34, zöldhagyam 3—6 fillér csomónként. Gyümölcs. Cseresznye 50—140, esres 50—80, kajszi barack 100—200, körte 50— 120, málna 120—200, meggy 50—160, naspolya 50—100, ribizke 50—90, sárga dinnye 180—240, zöld dió 80—150 fillér kilogrammonként. Szárnyas. Csirke (paprikásnak való) 240—380, csirke (sütni való) 450—650, csirke (rántani való) 800—100 fillér pá­­ronkint. Kacsa, liba 250—300 fillér kilo­­grammonkint. Tojás 12—14 fillér dara­­bonként. Gyermekkocsik, kerít bútorok legjutányosabban Hochmann Lajos cégnél VII. Erzsébet körút 4. (Emke mellett) Olcsóbb a búza A fedező vásárlások nyomán az októ­beri búzánál 30 filléres és a márciusinál 25 filléres árveszteség állott elő. Fedező vásárlások folytak a rozsban is, annak ellenére, hogy a piac napról-napra kény­telen tapasztalni, hogy a rozs iránt ismét megállt a kereslet. Az októberi rozs­a fil­lérrel, a márciusi 13 fillérrel olcsóbbo­dott. A készárupiacon kisebb keretben folyt az üzlet, mert a külföldi búzaárak lany­hulása tartózkodásra késztette a malmo­kat. A fővárosi malmok közül különösen az egyik legnagyobb malomvállalat vásá­rolt és az egyik budapesti banktól nagyobb tétel állomási árut vett át. Végeredmény­ben a búza árát 25 fillérrel leszállították. Készárupiac Búza tiszavidéki 77 kg-os 23.00—23.15 , . 78 , 23.20—23.35 „ . 79 „ 23.40—23.60 „ „ 80 , 23.65—23.85 , felsőtiszai 773 „ 22.55—22.70 , . 79 , 22.75—22.90 , . 79 , 22.93-23.05 Búza felsőtiszai 80 kg.-os 23.05—23.30 egyéb 77 kg.-os 21.85—22.00 , , 78 . 22.05—22.20 , „ 79 . 22.25—22.40 Búza egyéb 80 kg.-os 22.45—22.55 Rozs 17.50—17.75 Tengeri, tiszai 24.00—24.50 Tengeri, egyéb 22.80—23.10 Zab elsőrendű 18.50—18.75 „ másodrendű 17.80—18.00 Sörárpa felvidéki —.-------­„ .egyéb —.---------.— Takarmányárpa elsőrendű 19.50—20.00 „ másodrendű 18.51-19.00 Korp? 12.50—12.75 Határidőpiac Búza októberre 23.47—23.48 Buga márciusra 25.68—25.69 Rozs októberre 18.96—18.98 Rozs márciusra 20.76—20.80 Tengeri júliusra 22.89—22.90 Tenseri má­jusra 18.64— 18 fifi száz cikk* közült w | Női nadrág­ .. 1.35­­­ 1 Nái kombiné .. 2MQ § 1 Jambó sapka.. -.481 ríj Jé! mosható sülüszálu műselyom trikóból pj jfetaj Postai rendeléseket bem­entve szállítunk pj| Csiv' ÁRUPIAC *&**&**&*«*? Húsvásár. Készlet: 76 nagymarha, el­adás 68, 5 növendékmarha, eladás 5, 2 bivaly, eladás 2, 180 borjú, eladás 80 da­rab. A forgalom közepes volt. Árak: mar­hahús elsőrendű egészben 204—224, há­tulja 162—192, eleje 130—141, kicsontozni való 100—126, növendékmarha elsőrendű egészben 140—156, borjú ölött bőrben 190 —224, bivaly másodrendű 130—140, zsiger 40—60, faggyú 55—88, csont 16—60, mar­­hafej 120—240, orr és köröm 15—20, láb 4 darab 140—260, pacal egészben 65—50, kg.-ként 8—10, marhabél 400—500, borjú­­fodor egészben 40—50, kg.-ként 9—12, marhavér 20 fillér. Ferencvárosi sertésvásár: Felhajtás 2721, eladás 2348, eladatlan 373 darab. Angol hússertés 282 darab volt. Árak: elsőrendű uradalmi nehéz sertés páron­ként 300 kg.-on felül 174—182, közép pá­ronként 250—280 kg.-ig 174—181. Szedett közép páronként 220—260 kg.-ig 172—179, könnyű páronként 190—210 kg.-ig 166— 172, silány páronként 100—160 kg.-ig 140 —160, szedett öreg másodrendű 160—100 elsőrendű öreg nehéz páronként 300 kilo­grammon felül 164—173, angol sonkasüldő páronként 120—150 kg.-ig elsőrendű 174 —184, másodrendű 166—172, zsír nagy­ban 216, 3 darabos táblás sózott szalonna 190, 4 darabos 192, lehúzott félhús nagy­ban 180—240, vágott sertés 200—224 fil­lér. Sóvásár: Felhajtás 679, eladatott 317, eladatlan 362 darab. A forga­tom élénk volt. Árak: csikó 30—245, igás kocsija nehéz 300—825, könnyít 300—520, öszvér 65, alárendelt minőségű­ ló 50—300, vágóié 50—240 pengő darabonként. Takarmány vásár. Felhozatal 103 szekér szálastakarmány 183.900 kg. összsúlyban és 5 szekér szalmaféle 6500 kg. összsúly­ban. Bőséges kínálat és élénk kereslet mellett az árak olcsóbbodtak. Árak 100 kg.-ként: rétiszéna elsőrendű u 11. uj 6.30—9, másodrendű uj 6.50—S, harmad­rendű csomagolásra 4—6 lucerna és szé­­nakeverés: 8, lucerna és bükkönykeverék 10, lucernaszéna 11—14.25, zabos bükköny­­széna 8—9.50, árpatakarmány 6, zabtakar­­mány 6.50, ólomszalma elsőrendű 4.60— 5.50, másodrendű 4 pengő. Pénz és Szövetkezetek A cseh­elemes bojkottmozijalom A hidasnémeti események következmé­nyeként a magyar kereskedőtársadalom olyan határozatot hozott, amely szerint a cseh árukat lehetőleg bojkottálni fogja. Ehhez a határozathoz újabban az Iparos­társadalom is csatlakozott. Így tehát min­den remény megvan arra, hogy gazdasági téren adhatunk olyan feleletet a cseh erő­szakoskodásra, amelyet bizonyára súlyo­san meg fognak érezni. A magyar ipar és kereskedelem eddig túlzott előnyben részesítette Csehországot olyan cikkek átvételével, amelyeket Ma­gyarországon is előállítanak. Vonatkozik ez elsősorban a textilfélékre, azután a fa­ipari anyagokra, üvegárukra stb., ame­lyeket­ Magyarországon is kifogástalan minőségben és versenyképes áron állíta­nak elő. Mivel azonban a fogyasztók is hozzászoktak már a cseh áruhoz, a keres­kedők csak keztyűs kézzel mernek a kér­déssel bánni és eddig nem tanúsítottak határozottságot abban az irányban, hogy a fogyasztókat hozzászoktassák a magyar áruk vásárlásához, illetve ezeknek a cik­keknek a megismeréséhez. Ha ebben a kérdésben van még valami tehertétel, az a kartell lehet, amely sokszor kényszeríti kereskedőinket arra, hogy külföldi cik­keket rendeljenek magyar áru helyett. Külkereskedelmi mérlegünkben igen sú­lyos tételek szerepelnek, amelyeket Cseh­­országnak adtunk feleslegesen, rontva a magyar ipar helyzetét. Ha ezek a tételek kimaradnak külkereskedelmi mérlegünk­ből, akkor a magyar textil-, üvegipar és más iparágak nagy mértékben fellendül­hetnének, produktumaink javulnának ezzel semmi szüksége ,sem mutatkoznék annak, hogy a cseh iparnak adófizetői le­gyünk. Örvendetes tehát a magyar ipar és ke­reskedelem cseh­ellenes bojkottja, de ag­godalmunkat kell kifejezni, vájjon milyen időre szól ez a bojkott? A pillanatnyi fel­­lángolás nem hozhat eredményt. Ez a boj­kott nem politikai állásfoglalás, hanem gazdasági, amelynek érvényben kell ma­radni akkor is, ha a hidasnémeti esemé­nyek körül tisztázódik a helyzet, sinnek az állásfoglalásnak már régen meg kellett volna történnie és akkor egészen bizo­nyos, a magyar ipar és kereskedelem sa küzdene oly súlyos válsággal, mint ami­­lyennel ma tényleg küzd. Válságunknak egyik fő oka éppen az a körülmény, hogy indokolatlanul és túlzottan támogattuk * külföldi cikkeket és ezért nem tudott * magyar ipar fejlődni. Ne legyen tehát a­ bojkottmozgalom szalmaláng s tanúsítsa# a magyar ipar és kereskedelem, de a fo­­gyasztótársadalom is öntudatosságot gaz­dasági politikájában, amely egyben ön­védelmet is jelent, mert hiszen a m­egyáé F­öld&várf­ol&r£& tíz holdtól kezdve hosszúlejáratú amortizációs kölcsönök 100 százalékos kifizetési árfolyam, félévenkénti utólagos kamatfizetés és illetékmentes bekebelezés mellett. A kölcsönök időközb­e is bármikor szom­ódíjmen­­­ tesen visszafizethetők. Félévi kamat és tőketörlesztés összesen 4,65 szá­zalék. Szükséges iratok: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokiv Közgazdasági Hitelbank III. Budapest, Rákóczi-tér egy. (József-köruti sarokház.) ( Alapítási év 1911. 15pg) 9

Next