Új Barázda, 1929. szeptember (11. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

1929 szeptember 1. vasárnap tJ­MRÁZM Verik­ meg­dicsesü­lése Krisztus után kilencszázhetvenötöt írtak Rómában, amikor egy távoli or­szágban, a nyugati kereszténységnek egészen friss törésű területén, abban a városban, amelyet ottan Strigo­­niumnak neveztek, a nép vezérének fia született. A nagy római birodalom összedőlt. Egymásután vesztek el a provinciák, az is, amelyet ők Pannóniának nevez­tek. Pannóniát előbb a hunok, majd az avarok, legutóbb pedig a magyarok foglalták el. Mi, magyarok, akik Isten segedelmével azóta is, több, mint ezer éve itt vagyunk. Strigoniumot Eszter­gomnak ejtette a magyar nyelv, az a neve ma is annak a városnak, ahol Géza vezér fia, Vajk, ebben az idő­ben megszületett. Géza vezér a fia születésekor már hajlott a kereszténység felé. De hát akkoriban ez is egészen megszerve­­zetlenül ment meg. A nyugati eszmék és ezek legelsője: a kereszténység, nem hathatta át még a nemzetet, amely alig száz éve került ide Európa szívébe, a végtelen ázsiai mezőkről. Géza vezér kereszténysége is ilyen újvezetű volt, arról sincs semmi adat, hogy valaha is megkeresztelkedett volna. Annyi bizonyos, hogy fiának a pogány Vajk nevet adta és a vezérurfi már felserdült ifjú volt, amikor István névre megkeresztelték. Atyja halála után átvette a vezér­­séget. Ővele fordul a magyar sors ke­letről nyugatra. Amint kezébe kapta a vezéri pálcát, azonnal hozzáfogott élete nagy művének megvalósításához. Azzal a határozott és világos éleslá­tással, amelyet fajtája a pusztáról­ hozott magával, tekintette át és szabta meg tennivalóit. Ezeket két ágazatban látta meg. Az első volt: az addig felszínes és így is csak szórvá­nyosan terjedő kereszténységet bele­sajtolni népének vivőereibe; a máso­dik: a keresztény vallással egyidőben felvenni és megvalósítani a keresz­tény országok államformáját és be­rendezkedését. A kettő közül a második volt nehe­zebb. Annyi bizon­yos, hogy őseink az ősi valláshoz nem ragaszkodtak valami túlságosan. Pásztor és harcos nép volt a magyar, hite inkább a pusztá­kon barangoló nép egyszerű pogány hite volt, mintsem rendszeres vallás. A megkeresztelkedés tehát nem kívánt különösebb áldozatot, valami nagy és megcsontosodott hagyománytól való megválást az akkori magyartól. De már az államforma, az állami berendezkedés, a társadalom első fo­galmainak megismerése, az egyén alárendelése a közösségnek; — ahhoz túlságosan kevés volt a száz esztendő, hogy ez a nomád nép ezeket az új és terhes, nagy áldozatokat kivánó fo­galmakat felismerje és a maga egyéni szabadságának korlátozásával ma­gáévá tegye. István vezérnek nehezebb dolga volt, mint nagy ősének, Árpádnak. Mert annak elpuhult, alsóbbrendű né­peket kellett legyőzni harcban edzett, mind a mai napig kiváló katonának ismert néppel. De Istvánnak magát ezt a nagyszerű népet, saját alatt­valóit kellett beleszorítani abba az európai rendbe, amelyet a nyakas ma­gyar nem tudott igánál egyébbnek érezni. Nem is mellk­as simán. Már legelső intézkedéseinek megtételekor találta magával szemben az ellenzéket, amely­nek élére Koppány vezér állott. Ezt a Koppányt sokan úgy ismertetik, mint az ősi vallás védelmezőjét az új ke­reszténységgel szemben. Valószínű is, hogy akkoriban Koppány valóban ezt hangoztatta. De egészen bizonyos, hogy amikor fegyverrel tört vezére ellen, nem az ősi hit elvesztése fájt neki, hanem az, hogy a hét részre osz­tott fejedelmi hatalom nyugati min­tára egyetlen kézbe kerül. Ez a szabad és meg nem fékezett ázsiai léleknek elképzelhetetlen, elviselhetetlen volt. István leverte Koppányt, az utolsó ős­magyar vele elveszett és akkor már mi sem állott útjában annak, hogy megteremtse az új, az európai ma­gyart, amelyik alkalmas arra, hogy a dicső apák által elfoglalt földön meg is maradhasson. Még vezér korában számtalan egy­házi intézkedést tett. A többi között fogadalmat tizenkét püspökség meg­alapítására. Ez az erős átütőerejű té­rítő és államalkotó tevékenység nem maradt ismeretlen Rómában. Hiszen rengeteg olasz pap volt már akkoriban Magyarországon, több püspök vezeté­sével a hittérítők egész serege, akik ugyancsak élénk összeköttetést tartot­tak fenn Rómával. Ugyanakkor ott is kiváló pápa állott az Egyház élén: II. Szilveszter, aki rendkívüli megelége­déssel figyelte és ismerte el az ifjú vezér nagyszerű képességeit és tevé­kenységét. Alig négy év múlva, az ezeregyedik év elején, követével apos­toli áldást és koronát küldött István­nak, hogy aki királyi képességekkel ékeskedik, legyen valóban király a maga hazájában és Európa, tehát az akkori világ színe előtt. Az ezeregyedik év Nagyboldogasz­ szs3 Fokozott teljesítőképesség -minden cseppben Az ön traktorának a legnehezebb műn- TM o­kát kell végeznie - úgy is lett megépítve. | Jókarbanmaradása és ezzel együtt teljesítő- A képessége is mindamellett kezelésétől és i­sk a felhasznált üzemanyag minőségétől függ. ||| | Használjon Sunflower petróleumot! Sunflower petróleum mindazon tulajdon­ságokkal rendelkezik, melyek egy jó tüzelő­anyagot jellemeznek. Ezenfelül azonban a­­ Sunflower petróleum mindenütt és mindig \ iga kiváló minőségben kapható. Még a leg- \ /flft / nagyobb munka idején is számíthat pontos \ \ eE&SL / szállításra. \ \ Iffil / / Gondoskodjon a helyes kenésről is 'v \|ml/ y' Gargoyle Mobiloil használata által! \ / Sunflower ||e* PETROLEUM 157 VACUUM OIL COMPANY R. T. BUDAPEST szony napján koronáztatja meg magát István Magyarország királyává. A fegyverrel bejött nép ezen a napon válik az európai élet szerves része­sévé, jog szerint, formák között, úgy, amint az illik, tulajdonképpen ezen a napon jöttünk be Árpád földjére. Megszerezni könnyebb, mint meg­tartani. A hunok, az avarok is meg­szerezték ezt a földet, a hunok oly vezérrel az élükön, aki a világtörténe­lem egyik legjelentősebb alakja. Mégis, szétesett a birodalom, nyom­talanul eltűnt. Az avarok emlékét csak az avargyűrűk hirdetik, néhány vakondtúrás a történelem mezején. István király volt az, aki megmentette népét a hunok és avarok sorsától. Mi­kor gondoljunk rá nagyobb lelkese­déssel, Istennek való nagyobb hála­adással, ha nem ma, amikor látjuk, hogy az ő műve olyan tökéletes, olyan ezredévekre szóló volt, amit a közvet­lenül mögöttünk lévő világég, meg tudott ideig-óráig tépázni, de maga a maga az európai Magyarország, mint meg nem semmisíthető szükségszerű­ség, ezredévek viharával, a szeren­csétlenségek láncolatával dacolva, fennmaradt és fennmarad. Szentté avatta a pápa, de szentté avatja hálás nemzete, mi szegény ma­gyarok is, akik rossz időkben vigasz­talásul és biztatásul, az égi trónus küszöbén látjuk ragyogni halványu­­latlan alakját. Szegedi István. A csehi börtönöt Prágából jelentik. Ritka érdekes fogásra tett szert a mährisch-ostraui rendőrség a betörés közben tetten ért és letartóztatott Körinek Jaroszlav személyében. Vallatása közben ugyan­is kiderült a betörőről, hogy ő tulaj­donképpen fegyenc, aki az olmützi fegyházban tölti korábbi bűneiért ki­rótt büntetését, de összejátszott őré­vel, aki 50 százalékos ríszesedés elle­nében éjszakánként kiengedte a fe­­gyencet „dolgozni". Így történt ez tegnap éjszaka is és a fegyenc, alig hogy elhagyta a fegyházat, kiment az olmützi pályaudvarra, felült a gyors­vonatra és leutazott Mahrisch-Ostrau­­ba, ahol azonban a rendőrség munka­közben tettenérte. A börtönőrt a rend­őrség letartóztatta. Zeppelin Ferdinánd gróf, az egykori német huszártiszt, a merev rendszerű kormányozható léghajó atyja. Az öreg gróf nem érhette meg megvalósult álma gyönyörű dicsőségét, de a Gróf Zeppelin sikere alkalmából az egész emberiség hálás tisztelettel gondol a kormányozható léghajózás úttörőjére, Zeppelin grófra. jr m yp n m Ha ismét dolgozni akar, ha tervben szenvedek! Dr. Barrére sérvkötőt! — Ingyen próba és prospektus. — Óvakodjunk utánzatoktól, melyeken a Barrére aláírás hiányzik!

Next