Új Barázda, 1929. október (11. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
2 JIBARIUM 1929 október 1. két. J nem fert a tüzessel játszani! — Tisztában vagyok azzal, hogy az őszi kampány folyamán ezekről a kérdésekről még sok szó fog esni. Lesz alkalmam tehát és lesz alkalma politikai ellenfeleimnek, hogy ezekről a kérdésekről bővebben nyilatkozzanak és nyilatkozzunk. Nem fogom elmulasztani az alkalmat arra, hogy a magam szempontjaival a közvéleményt meg ne ismertessem és lehetőleg felvilágosítsam arról a veszélyes tűzről, amellyel egyesek játszanak. — A revízió egy lassú és nehéz munkát feltételező célkitűzés. Ehhez azonban elsősorban egységre van szükség idebent, rendre, politikai fegyelmezettségére a nemzetnek, türelemre és arra hogy mindenki a pozitív alkotó munkából vegye ki a maga részét és ne higyye azt, hogy most már megérett az idő arra, hogy egymással hajba kapjunk belpolitikai kérdések felett és itt, ebben az országban újból feje tetejére állítsunk mindent. „A Kisgazdákkal együtt akarok haladni a jövőben is” — Szeretném tudni és erre még soha felvilágosítást nem adott senki, hogy mennyiben feudális és oligarchikus jellegű a mai kormányzat. Én kezdettől fogva, igenis a kisgazdákkal együtt kívántam haladni és akarok haladni a jövőben is. Azt hiszem, nem tesznek és nem tehetnek szemrehányást nekem, hogy nem igyekeztem minden olyan kérdésben, amelyben hozzám fordultak, méltányosan és érdekeiket szem előtt tartva, eljárni, sőem hiszem, hogy ugyanezt a bizonyítványt rólam Magyarország nagybirtokosai is kiállítanák. Hiszen a földreform keresztülvitele igen gyakran ellentétbe állított azokkal a kívánságokkal és követelésekkel, amelyek erről az oldalról elhangzottak. A hitbizományi reformot én jelentettem be a parlamentben. Erre senki sem kényszerített, senki sem követelte, senki sem szorított rá. Tehettem volna-e ezt, ha feudális és oligarcha érdekek szószólója lennék? Hol nyilvánult meg a magyar közéletben a feudalizmus legkisebb befolyása is. Erre a válasszal adósok maradnak. Azok az urak, akik ilyen jószavakat dobnak a magyar közéletbe, jobban tennék, hogy ahelyett, hogy a kisantant részéről ilyen irányban folytatott propagandát magukévá tennék, ahelyett, hogy ezeket a jelszavakat, amelyeket ellenségeink tudatosan visznek be a nyugati közfelfogásba, azért, hogy Magyarországot diszkreditálják és súlyát esekentsék, hirdetnék, ahelyett, hogy ezeket a jelszavakat értelem nélkül, szajkó módjára ismételgetnék, megtennék a maguk kötelességét abban az irányban, hogy rámutassanak arra, hogy ezek tudatosan kitalált hazugságok. És ne minket szorítanának vagy szólítanának fel, hogy véget vessünk ennek az állapotnak, amely nem áll fenn, hanem a külföldet világosítanák fel arról, hogy ezek idejét múlt propagandisztikus jelszavak, amelyek a kis k antantállamok politikai konyhájából kerültek ki. Az, hogy a magyar földbirtokosok földjét nem egyszerű rablás útján vettük el, az még nem jogosít fel arra, hogy valaki is azt mondja, hogy itt feudális felfogások uralkodnak. A magyar politikai életnek vannak történelmi tradíciói is, amelyek külsőségekben, de egyik és másik téren a dolgok lényegében megnyilvánulnak. Anglia ezeket a tradíciókat gyakran még a külsőségekben is szinte nevetségességig tartja fenn. Hogyha mi a magyar tradíciókat tisztán újítási viszketegségből nem egyik napról a másikra dobjuk ki a hajónkból, azért oligarcha és feudális uralomról beszélni itt nem lehet. Mi a Keleti jóvátételi Konferencia? — Eltérve a belpolitikai kérdések mezejéről, — folytatta a miniszterelnök, — a magyar közélet élénkebben foglalkoztathatná és kell, hogy majd foglalkoztassa az a tárgyalás, amely Párisban a keleti államok reparációs kérdésének végleges rendezése tárgyában hivatott össze és amelyen Magyarország is Korányi báró révén van képviselve. — Életbevágó érdekeink dőlnek el itt. Nem csekélyebbről van szó, minthogy a reparációs kérdés — amenynyiben minket illet — végleg rendeztessék és hogy Magyarország pénzügyi szuverenitását ezen rendelkezés révén visszanyerhesse. Mert hiszen, amíg összes állami vagyonunk és jövedelmünk reparációs követelésre vannak elzálogosítva, addig komoly pénzügyi szuverenitásról és hitelképességről nem lehet szó. Amikor a magyar állam államkölcsönt csakis külföldi tényezők — a reparációs komissziók előzetes hozzájárulása mellett vehet fel — ez egy olyan kerékkötője egyfelől az állam pénzügyi szuverenitásának, de másfelől közgazdaságunk meggyógyulásának, amelynek rendezése nélkül komoly és a mai bajokat szanálni alkalmas közgazdasági politikát nagyon nehéz folytatni. Én bízom benne és remélem, hogy sikerülni fog ezt a kérdést kielégítő módon rendezni. Természetesen, hogy a magyar állam a következő években államkölcsön felvételre lesz utalva és hogy ez nemcsak ennek a kérdésnek a rendezésétől, hanem a világ pénzpiaci helyzetének meggyógyulásától és javulásától is függ. De mindenesetre a reparációs kérdés rendezése egy olyan feltétele annak, hogy jobb beruházási politikát folytathassunk, hogy a magyar közgazdasági élet rendelkezésére álljon a magyar kormány olyan mértékben, minthogy azt a közgazdasági élet megkívánja, hogy ennek végleges elintézéséhez legnagyobb érdekeink fűződnek. . Ifjabb beruálások !cellettek . A népszövetségi kölcsön felhasználása óta a magyar közgazdasági élet nélkülözi azokat a tőkéket, amelyek egy jól átgondolt és megfelelő programmhoz alkalmazkodó beruházási politikának a keresztülviteléhez szükséges. Egyik fő törekvése pénzügyi politikánknak az kell, hogy legyen — eltekintve a takarékosságtól, amelyet magam is nyomatékosan hangsúlyozok a pénzügyminiszter úrral együtt , hogy az utolsó évben már csak kismértékben keresztülvitt beruházási tevékenység újból fellendülhessen és ezáltal keresztül segítse közgazdasági életünket azon a nyomasztó helyzeten, amelyben most van és amely a politikai életre is természetesen visszahatással bír. ,,/Az új osztrák törekvések szimpatikusak előtt tínel” . Ugyan idő előtti volna az új osztrák kormánynak a kilátásairól most már nyilatkozni, de az bizonyos, hogy az a törekvés, hogy Ausztriában egy erőskezű kormány vegye át az uralmat, továbbá az a törekvés, hogy a polgári elemek összefogásával az a veszedelmes radikalizmus, amely gyakran az osztrák közéletben megnyilvánult, visszaszoríttassék, előttem csak szimpatikus lehet. Egyúttal azt a reményt is kelti bennem ez a törekvés, hogy amennyiben siker koronázza, azt a jó viszonyt, amely Magyarország és Ausztria között már eddig is fennállott, fokozottabb mértékben leszünk képesek megépíteni és kimélyíteni. Mert megengedem, hogy nemzetközi viszonylatokban a belpolitikai különbségek nagy jelentőséggel nem bírnak. Az az állapot azonban, hogy Magyarország ellen gyakran éppen Bécsből fújták meg a harci trombitát azok a körök, amelyek gyakran a magyar emigráció által voltak befolyásolva, nemcsak, hogy kellemes nem volt, de visszahatással is bírt bizonyos fokig a két állam viszonyára. Nekünk nagy érdekünk az, hogy Ausztriában tartós és erős kormányzat legyen, mert bízunk, hogy ebben az esetben barátságára is fokozottabb mértékben számíthatunk. Bethlen István gróf miniszterelnök egyébként kedden Budapestre érkezik és nyomban átveszi hivatala vezetését. ír .IMI...TMWWMSWMBttfflMagStaggtCéaBB* Mit értett el és mit folvánnak a Hadirokkantak ? 122.842 rokkant, illetve 1 hozzátartozó érdekében dolgozik a Hadirokkantak Szövetsége . Figyelemreméltó indítványok ispangzottak el a szövetség Közgyűlésén (Az Új Barázda tudósítójától.) A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége vasárnap délelőtt tartotta a Vármegyeháza közgyűlési termében ezévi tisztújító közgyűlését, amelyen megtárgyalták a hadirokkantak panaszait és azok orvoslási módját. A közgyűlésen Páskándy János dr. miniszteri biztos elnökölt és a budapesti, nemkülönben a vidéki szervezetek kiküldöttei és a tagok nagyszámban vettek részt. Az alapszabálymódosítás után Páskándy János dr. hosszabb beszédben beszámolt az elmúlt év folyamán történtekről. Megállapította, hogy ma a Hadirokkantak Szövetsége, a főváros és Magyarország egyik legnagyobb egyesülete, negyvenkét csoporttal, harminchat fiókkal működik, összesen 122.842 tag, illetve hozzátartozó érdekében dolgozik. A továbbiakban vázolta a már elintézés, illetve kezdeményezés alatt lévő akciókat. A szövetség többek között mozgalmat indított abban a kérdésben, hogy a hadirokkantak részére a villamosokon egy-két hely állandóan fenn legyen tartva s jelzéssel ellátva. Az iskolákban hazafias ünnepeken a hadirokkantakról, hadiözvegyekről és hadiárvákról meg kellene emlékezni, nemkülönben intézkedésre van szükség abban az irányban, hogy az iskolák növendékei tisztelettel köszöntsék az utcákon a hadirokkant-jelvénnyel ellátottakat. A közhivatalokban és államilag támogatott üzemeknél a megüresedett állásokat hadirokkantakkal, illetve özvegyekkel és árvákkal kellene betölteni. A honvédelmi minisztérium körrendeletben szólította fel az egyes hatóságokat arra, hogy elsősorban hadirokkantakkal töltsék be a megüresedett állásokat. Az akciók között szerepel az a kérdés is, hogy a hatósági engedélyekhez kötött alkalmaztatásoknál, így utcai árusítás, cipőtisztító-, rikkancs-, stb. állások), rokkantakat részesítsenek előnyben. Még egyéb, a rokkantak, illetve hadiözvegyek érdekét szolgáló kérdésben történt már kezdeményezés és minden remény megvan arra, hogy a népjóléti minisztérium és a többi hatóság közreműködésével a kívánt eredmény nem marad el. Ezután Dabasi-Halász dr. indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Páskándy János dr.nak eredményes munkájáért. Mohar József (Kispest) tiszteletbeli társelnök felszólalásában rámutatott arra, hogy a népjóléti minisztérium mindig a legnagyobb előzékenységgel karolta fel a hadirokkantak ügyét és küszöbön van az érdeküket szolgáló törvénymódosítás is. A költségvetés tárgyalására került ezután a sor. Majd az indítványokat terjesztették elő. A kiskunmajsai csoport azt kéri, hogy azok a földbirtokosok, akik a háborúban nem vettek részt és nagyobb vagyont szereztek ezidő alatt, minden száz hold után öt katasztrális holdnyi terület jövedelmét rokkantalapra fordítsák. A békéscsabai csoport a hadirokkantak részére ingyenes gyógyszert és kötszert kér, nemkülönben díjmentes kórházi ápolást. Ezenkívül azt kérik, hogy a szövetség járjon el az illetékeseknél a legénység vasúti kedvezményének érdekében. A salgótarjáni csoport azt kéri, hogy intézzenek memorandumot a kormányhoz abban az irányban, hogy azok a hadirokkantak, akik elisszák a pénzüket, ne kapják kézhez a járulékot, hanem a családtagok részére utalják ki. A pécsi csoport azt kívánja, hogy a HRSz. tagjai bekerüljenek a városi törvényhatóságba. A mohácsi, szegedi és kecskeméti csoportok, nemkülönben a debreceniek, gyöngyösiek, orosháziak szintén indítványokat terjesztettek elő. A kecskemétiek a hadirokkantellátás szabályozását és a hadirokkantkérdésben újabb revíziót sürgettek. A budapesti VI. kerületi szervezet indítványozta, hogy a szövetség járjon el a hatóságoknál abban a kérdésben, hogy Mindszentek napján, vagy egy más napon országos gyűjtést rendezhessenek a rokkantak javára. A közgyűlés úgy döntött, hogy a különböző kérelmeket és javaslatokat az elnökséghez utalja elbírálás és intézkedés végett. Köszönettel adózott a közgyűlés József királyi hercegnek, amiért a felsőházban a rokkantak érdekében olyan eredményesen szólalt fel. Az indítványok után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel bejelentette csatlakozását a revíziós mozgalomhoz. Végül a választásokat ejtették meg. Az ülés negyedháromkor ért véget. MOST JELENT MEG!... | , A Tejes Ételek Könyvei az Országos Tejpropaganda Bizottság | kiadása Tanácsadó a tejen, vajas és sajtos ételek készítéséhez. | Körülbelül 300 kitűnő receptet tar- I! talmaz, azonkívül heti étrend stb. stb. || :5®r* Ára 50 tallér. Tp* (Levélbélyegekben is beküldhető.) Megrendelheti az UJ BARÁZDA kiadóhivatalában . Budapest, VIII., József-körút 5. szám. || |