Új Barázda, 1930. augusztus (12. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-01 / 173. szám
2 VIMRÁZD! MIT KÍVÁNNAK A PESTKÖRNYÉKI KISGAZDÁK? Rendezni fogják a fővárosi piackérdést és új fővárosi szabályrendelet kiküszöböli a sérelmes pontokat — A pesti főútvonalakon 15 vám van egész, éjfél nyitva Az Új Barázda július 23-iki számában „Mit kívánnak a pestkörnyéki kisgazdák“ címmel megírtuk mindazt, ami 30—40.000 pestkörnyéki, falusi kisgazdának óhaja a székesfővárosi piacokkal kapcsolatban. Örömmel állapítjuk meg, hogy cikkünk nem hiába íródott, mert egyrészt élénk visszhangra talált a gazdaközönség körében, másrészt pedig az illetékes tényezők is megfontolás tárgyává tették. Cikkünk megírásánál abból indultunk ki, hogy a falu népe érdekében valamit tenni kell, mert a fővárosi szabályrendelet egyes intézkedései létalapjában támadják meg amúgy is súlyos gazdasági helyzetét. A kérdést azóta állandóan felszínen tartottuk, mert éreztük, hogy csak így tudunk eredményeket elérni. A mai napon megkerestük a székesfőváros illetékes gazdászati és pénzügyi osztályát, ahol a cikkben foglaltakra a következő felvilágosításokat adták. — Elismerjük — mondották — hogy sérelmes a gazdákra nézve a december 1-től május 1-ig tartó tiltó rendelet, amely szerint a gazdák fogatait ebben az időszakban kizárjuk a fővárosi piacokról és a kocsikról való árusítást csak a Dunaparton engedjük meg. Ezt az intézkedést a csarnoki szabályrendelet írja elő. Minden reményünk megvan azonban arra, hogy a készülő új székesfővárosi szabályrendeletben ez a sérelmes intézkedés meg legyen változtatva. E megírtuk azt is, hogy a pestkörnyéki gazdák sérelmesnek tartják a vámok éjjeli bezárását. Eddig a váci vám kivételével a többi vám éjjel zárva volt. Ennek természetes következménye az lett, hogy az éjszaka folyamán a fővárosba jövő kocsik összetorlódtak, ami sok bajnak lett a szülőoka. Éppen azért jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a székesfőváros pénzügyi osztálya már elrendelte az eddigi Váci-, Kerepesi-, Soroksári-, Üllői- és Fehérvári-úti vámokon kívül, amelyek egész éjjel nyitva voltak, a következők nyitvatartását is: a budakeszi, budaörsi, bécsi, szentendrei, erzsébetkirálynéi, jászberényi, gyömrői, pesthidegkuti, maglódi és a ferencvárosi kikötői vámokat. Ahol állandó éjjeli szolgálat van, úgyhogy a beérkező kocsik a vám- és forgalmi adók lefizetése után egész éjjel bejöhetnek a fővárosba. Ezek a vámok pedig felölelik a fővárosnak egész környékét. A piacokra beálló kocsik számát azért korlátozta a főváros, mert a kisebb forgalmú piacokat a gazdák nem keresik fel. Ezzel szemben a Központi vásárcsarnok és a Gamytéri piacok túl vannak terhelve. Pedig a helyes eljárás az volna, hogy ír gazdák ezeket a kisebb piacokat is keressék fel. A saját érdekük is ezt kívánja, mert ha így elosztva jelennek meg a piacokon, akkor — ahogy Vécsey József báró igen helyesen megírta — a nagy kínálattal nem rontanák saját kárukra termelvényeik árát. Az árusítási időnek 6—12 óráig való meghosszabbítását a főváros köztisztasági hivatala ellenzi. Azzal védi álláspontját, hogy az utcák megtisztítását és a piaci hulladék eltakarítását nem látja biztosítottnak a meghosszabbított piaci idő mellett. Erre vonatkozólag azonban megjegyezzük azt, hogy talán valamikép ezen is lehetne segíteni, mert az utcaseprőknek a délután folyamán elég idő állana rendelkezésre. A kosarak lerakását a helyhiány és az utca forgalma miatt szabályozzák. Abban az esetben, ha megfelelő térség áll mindenütt a főváros piacainak rendelkezésére, ez a kérdés magától megoldódik. Addig azonban természetesen az adott viszonyokkal számolni kell. A főváros vezetősége erősen foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a gazda, ha egyik piacról a másikra megy, csak egyszer fizessen helypénzt. Ebben az irányban már folynak a tárgyalások, amelyek mindig a termelő kisgazdák érdekeit tartják szem előtt. Legnehezebb kérdés, véleményünk szerint, — folytatta informátorunk — a függő vagy serpenyős mérlegek használatának általánossá tétele. Ez nagyon nehéz és veszedelmes dolog, mert a mérlegek, nem olyan megbízhatók, mint a tizedesmérleg. Sokszor hibáimak, sok bajnak okozói, amelyekből perek származnak. A serpenyős mérlegek használatából csak kár háramlik a fogyasztóra. Mindenesetre csarnokfelügyelőségeink ezt a kérdést is tanulmányozzák, azonban hangsúlyozzuk, a sok visszaélés miatt e téren szomorú tapasztalataink vannak. A fentiekben megírtuk — az Új Barázda útján — a székesfőváros álláspontját a piaci kérdésekben. A sok vitás és sérelmes pontot az új fővárosi szabályrendelet annál is inkább orvosolni fogja, mert a fővárosnak fogyasztói szempontjából szüksége van a vidékre. Az új szabályrendeletben az összes eddigi szabályokat vizsgálat alá veszik és amelyek már elavultak ,vagy a mai idők kereskedelmi életének nem felelnek meg, azokat egyszerűen elhagyják és törlik, így tehát minden remény meg A Magyar Lovaregylet augusztus hó 2, 3, 9, 10, 12, 15, 17, 20, 22, 24, 30, 31-én versenyt tart. Versenyek kezdete délután 3 óra 30 perckor Helyárak: I. hely uraknak 6 P, hölgyeknek 4 P II. hely 2.50 P, kij. hely 80 fillér. Páholyülés 8 P. Ring le P. Totalisateur, vendéglő minden helyen. Közlekedés villamoson : I—II. helyhez ,29-es sz., III. helyhez 24, 38-as sz. kocsikkal. HÉV-en 1—II—111. helyhez. Autóbuszjárat „A“ kocsikkal Vörösmarthy-térről 2-10—3'05 óra között, „C“ kocsikkal Oktogon-térről 2-15—3-10 óra között. Vissza a* V.'Atrain ipán. Egyszeri átszállásra is ervertes jegy ára 1. van arra, hogy a pestkörnyéki gazdák sérelmei megszűnjenek és helyreálljon az a jó viszony a termelő és fogyasztó között, amely nélkül a főváros élelmezése el sem képzelhető. Hisszük, hogy a főváros vezetői rövidesen megtalálják azt a helyes utat, amely a mostani visszás állapotoknak véget vet, hogy a pestkörnyéki termelő kisgazdák is megtalálhassák egyszer a maguk számításait. Szekeres László dr. 1930 augusztus 1, péntek a maga erejéből építi fel Olasszország a földrengés* s uffaig idéz el Udvariasan Thár, de mindenféle támogatást elisámítanak A lovagias magyar népet általában úgy ismerik mindenfelé, hogy könyörületességben, jószívűségben nincs párja a világon! Ezzel magyarázhatjuk azt is, hogy amikor az olaszországi földrengés borzalmairól az első híreket szétlöpítette a távíró, a Szabó Sándor dr. országgyűlési képviselő elnöklete alatt lévő Józsefvárosi Társaskör azonnal bizottságot alakított, hogy gyűjtés útján pénzsegélyt juttassanak a katasztrófa útján hajléktalanná vált olasz lakosságnak. A Józsefvárosi Társaskör kezdeményezéséről jelentést tett a budapesti olasz követségnél, ahol hálás köszönettel fogadták a bejelentést, de egyúttal felkérték a Társaskör elnökségét, hogy álljon el a nemes szándékától, mert — bár meghatja őket ez a közvetlen és meleg szeretetre valló érzés — de az olasz nemzet a maga erejéből kívánja a hajléktalanná vált polgárait felsegíteni! A Józsefvárosi Társaskör elnökségi természetesen tiszteletben tartja az olaszok e nemes magatartását, mi pedig okoljunk belőle és viseltessünk hasonló érzülettel a bajbajutott magyar testvéreink iránt! Siessünk azonnal segítségükre magunk azzal a lelkiismerettel és gyorsasággal, amelyet olasz barátainknál tapasztalunk, új sebesültek szállítása. Magyarellenes élőképekben izgattak a pozsonyi tél cserkészcsapatok a magyarság ellen (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A magyarellenes felvidéki izgatásnak egy újabb felháborító esetét leplezte le az az interpelláció, amelyet Szüllő Géza, a cseh parlament magyar keresztényszocialista párti képviselője intézett Dérer iskolaügyi miniszterhez. Elmondta Szüllő, hogy ez év januárjában Pozsony város tót cserkészcsapati ünnepet rendeztek, melynek utolsó számában „Szlovenszkó feldicsőülése‘‘ címmel élőképet mutattak be. A színpadra egy tót népviseletbe öltözött földmívest állítottak, akit munkája közben több magyarruhás ember megtámadott, ütlegelt és végül a magyarok agyonlőtték a tót földmívest. Dérer miniszter válasza éppen f olyott a pozsonyi ünnepség. A miniszter egyszerűen azt felelte, hogy a cserkészszervezetek nem tartoznak az ő minisztériumának fennhatósága alá és hogy az ünnepélynek „nem volt nemzetiségi célzata tehát nincs is oka valamely intézkedés megtételére. Hasonló interpellációk esetén a miniszter továbbítja azt az illetékes minisztertársának. Ez most nem történt meg és a cseh kormány, amely kifelé folyton a nemzetiségekkel való jó, egyenlő elbánással dicsekszik, szó nélkül napirendre tér a magyarság e durva megsértése felett. A felvidéki magyarság lapja, a Prágai Magyar Hírlap éles szavakkal kel ki a cseh iskolaügyi miniszter kihívó és megdöbbentő eljárása ellen.''