Új Barázda, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

* Amíg Kossuth eszméit el nem felejti a nemzet, addig nincs oka csüggednie, s amíg Kossuth neve él közöttünk, addig nem teljesedhet be a rossz sors rajtunk és szilárdan bízhatunk a jö­vőben, amely feltámasztja szerencsét­len, csonka hazánkat. A nagyhatású beszéd után Csizma­dia András a párt nevében megkoszo­rúzta Kossuth sírját, majd a jelenlé­vők elénekelték „Kossuth Lajos azt üzente..kezdetű 48-as dalt. Rubinek Gyula sírjánál Váry Al­bert mondott gyászbeszédet a párt nevében. — Eljöttünk, — mondotta — hogy a párt alapítójának és egyik első vezé­rének emléke iránt hálánkat és kegye­letünket fejezzük ki és nyilvános ta­núbizonyságot tegyünk arról, érde­mes a köz szolgálatába állni és egy emberi életet önzetlen, becsületes munkában az eszmények érdekében a haza oltárán feláldozni. Rubinek Gyula élete tanúbizonyság arra, hogy a kivételes államférfiak közé tarto­zott, aki korát megelőzve, már negy­ven évvel ezelőtt felismerte azt a nemzet életében döntő igazságot, hogy a nemzet boldogulása csak a magyar mezőgazdaságon ke­resztül, csak a kisgazda és föld­műves tömegek felvilágosítása, nevelése, megszervezése, egy­ségbe fogása és a politikai élet­be való bevonása révén valósít­ IH BARÁZDA 1931 november 3. kedd ható meg. Azokban a nehéz időkben, amikor a mostani politikai élet alapjait lerak­ták és irányát kijelölték, a magára vállalt nagy munka alatt összerop­pant, eszméi iránt való lelkesedésében felégett és elemésztődött. Korán tá­vozott el, de azt a döntő igazságot, amelyet hirdetett, ma már az egész világ ismeri és rajtunk áll, hogy mezőgazda­­sági lakosságaink, a kisgazdatár­sadalom jogos kívánságai meg is valósuljanak. Végül a párt nevében fogadalmat tett arra, hogy mindnyájan törhetet­len buzgalommal, önzetlen hittel és munkával igyekeznek tovább haladni azon az úton, amelyet Rubinek Gyula kijelölt. Váry Albert ezután a párt hatal­mas koszorúját elhelyezte a síremlé­ken. ­Nem szűnne­k meg a mértékügyi intéz­ményei­ A Magyar Távirati Irodát illeté­kes helyről felhatalmazták annak megállapítására, hogy a napilapoknak az a híradása, hogy a kormány a mér­tékügyi intézményeknek megszünteté­sét vette tervbe és ezt a tervét már a közeli jövőben megvalósítani szán­dékozik, minden alapot nélkülöz. Kis irány úgy kel-, mint Kül­politikai tekintetben a régi maradt Bethlen István gróf nyilatkozata egy német­­országi újságban (Az „XJj Barázda“ tudósítójától.) A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ című németországi napilap munka­társa beszélgetést folytatott Bethlen István gróffal és azt nagy cikkben közli a lap olvasóival. Bethlen István gróf a hozzáintézett kérdéseikre hangsúlyozta, ho­gy tudja, hogy nagyon sok ostobaságot beszél­nek róla. Az emberek elfelejtik, hogy csak akkor távozott, amikor létre­hozta az ötmillió fontos köl­csönre vonatkozó megegyezést. "A jelenlegi kormánynak valamennyi rendelkezése — a látszatadó kivételé­vel, amit nem helyesel — egyelőre­­nem egyéb, mint az ő rendelkezései­nek végrehajtása. Az irány úgy kel-, mint kül­politikai tekintetben a régi ma­radt Végezetül kijelentette Bethlen Ist­ván gróf, hogy novemberben felszólal a képviselőházban. A „Deutsche Allgem­eine Zeitung“ ezután nagyon elismerő szavakkal nyilatkozik Bethlen István gróf eddigi kormányzásáról és államférfim képességeiről. Emlékünnep Tisza Ist­ván tragikus halálának évfordulóján A Tisza István Társaskör tagjai az idén is emlékünnepre gyűltek össze Tisza István tragikus halálának 13. évfordulóján. A díszes és előkelő közönség előtt Berzeviczy Albert elnök bevezető sza­vai után Niamassay Mihály ország­­gyűlési képviselő magasszárnyalású ünnepi beszédet mondott, am­elyben igen megkapóan rajzolta meg Tisza István történelmi alakját. Megtalálták Matuska elrejtett vascsöveit Rövidesen kiosztják a rendőrségben a Máv­ ötvenezer pengős jutalmát (Az „XJj Barázda," tudósítójától.) A biatorbágyi merénylet, ügye még min­dig sok munkát ad a főkapitányság nyo­mozóinak. A legutóbbi napok nyomozása során újabb érdekes eredményt értek el a detektívek: megtaláltak a szörnyeteg által még fel nem használt hét vascsövet. Matuska ugyanis az óbudai vasúti állo­más közelében egy kis patak partján ásta el a vascsöveket. Valóságos raktárt rendezett itt l­ é S innen akarta esetenként elvinni az­ újabb és újabb merényletekhez a szükséges csö­veket. Ezeket a vascsöveket a rendőrség most megtalálta. Ismeretes, hogy a biatorbágyi merény­let után a magyar államvasutak 50 ezer pengő­s jutalmat tűztek ki a nyomravezetőnek. Ezt az összeget már át is utalták a rendőrségre. íme Bezegh-Huszágh Miklós főkapitány a legrövidebb időn belül dönt a­ jutalom szétosztásáról. A jutalomban a budapesti főkapitány­ság politikai osztálya részes," amely Hetényi Imre főkapitányhelyenes nagyszerű irányításával világszerte meg­csodált, bravúros munkát végzett a me­rénylő kinyomozásával. ....................................Ilim n/mim/* «in uzgsrr Porrá égett az ároktői hengermalom (Az „XJj Barázda“ tudósítójától.) Ároktő községben kigyulladt és leégett Joó Ferenc hengermalma. A tilalom öt óra hosszáig égett. Az oltást a helyi tűzoltók meg sem kísérelhették, mert a gépházban elhelyezett sűrített levegős tartályok fel­­robbantásától lehetett tartani. Az égés közben a gépházban elhelyezett két, sű­rített levegővel teli tartály áttüzesedett és felrobbant. Emberéletben kár nem esett. A csendőrség nyomozást indított ­ Kormányzó példát mutat arra, miiként kell a nemeset viszontagságaiban osssíosni Horth­y Miklós kormányzó tiszteletdijjának 15 százalékáról lemondott Illetékes helyről arról értesülünk, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, tisztelet­díjának 15 százalékáról — ami éven­ként 18.000 pengőnek felel meg — le­mondott, ezzel is tanú jelét kívánván adni annak, hogy mennyire együtt érez a nemzettel és mennyire osztozni akar minden alkalommal annak vi­szontagságaiban. Információnkhoz hozzáfűzik, hogy a kormányzó a múlt évben rendelke­zési alapjából 10.000 pengőről mon­dott le, ez évben pedig a közelmúlt­ban 10.000 pengővel járult hozzá fe­leségének, Horthy Miklósijának ínség­­akci­ójához. E magas elhatározások annál is in­kább figyelemreméltók, mert az ösz­­szes államfők között a magyar államfő részesül a legkisebb tiszteletdíjban. Halálra ítélték az orosházi vasúti merénylőt Laki István­ vádlott társát felmentette a statá­­riális bíróság . Laki kegyelmi kérvényét felterjesztették a kormányzó elé Gyuláról jelentik: Laki István és Héjjas Mihály pusztaszentetomnyai földművesek az október 29-re virradó éjszaka merényletet kíséreltek meg a Mezőhegyesről Orosháza felé haladó motorosvonat ellen Laki István 25 éves napszámos ki­tépte az egyik vasúti átjárónál lévő figyelmeztető táblát és azt a sínekre tette. A vonat első kerekei keresztül­mentek a 15 cm. átmérejű vasrúdon, a második kerék azonban egy darabig maga előtt tolla­s szerencsétlenség csak azért nem következett be, mert a vonat vezetője lefékezett. A csendőrség hamarosan kinyo­mozta a tetteseket. A statáriális ren­deletre való tekintettel a gyulai ügyészség mindkettőjüket statáriális bíróság elé állította. Laki azzal véde­kezett, hogy Héjjas bujtotta fel őt a merényletre, amit azonban vádlott­társa tagadott­ .Este kilenc óra tájban hirdette ki ítéletét a statáriális bíróság. A bíróság Laki István földmű­vest kötél általi halálra ítélte, vádlott-társát, Héjjas Mihályt pedig felmen­tette Ezután a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult át. A statáriális bíróság mint kegyelmi tanács úgy határozott, hogy Laki István fegyelmi kérvényét felter­­­­j­eszti a kormányzóhoz. Öt-öt ént­­ egymással kaptak az Orczy-uti trafkrablók (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a büntetőtörvényszék a főtárgyalást az Orczy-uti trafikrablók bűnügyé­ben. A három suhanc a bíróság előtt különféleképpen védekezett. Barnák József elmondotta, hogy Bóta beszélte rá a rablásra. Ő vállalkozott is, mert nyomorban volt. Máté István azzal védekezett, hogy kényszerűségből kö­vette el a rablást s utána nem is ér­deklődött a pénz felől. A harmadik vádlott, Bóta József egész egyszerűen Mátéra kente a rablás kigondolását s önérzetesen jelentette ki, hogy ő „nem született ilyen dolgokra". A bíróság végül mindhárom vád­lottat fejenként 5—5 évi fegyházra ítélte. A bíróság súlyosbító körül­ménynek vette, hogy a bűncselek­ményt kivételes intézkedés idején kö­vették el. Világ folyása steik­s cseh külügyminiszter a Magyar­­országgal való megegyezést hagoztatta a képviselőház költségvetési bizottságában, mert — mondotta — Középeurópában nem lehet másként rendet teremteni, mint ■azzal, hogy Csehország megegyezik Ma­gyarországgal. Laval francia miniszterelnök hazaérke­zett, Amerikából. Hajója hétfőn délelőtt kötött ki a francia parton, ahonnan vo­naton utazott Párizsba. A Financial News nevű előkelő angol pénzügyi és közgazdasági újság államfér­fiús bölcseséget követel, egyik cikkében a hitelező államoktól és óva inti a hitelező nemzeteket, hogy saját javukra harácsol­janak és tönkretegyék azokat az orszá­gokat, amelyek pillanatnyilag fizetni nem tudnak. Londonból írják, hogy az amerikai üz­letemberek tekintélyes­ csoportja Borah szenátort jelöli a legközelebbi elnöki vá­lasztáson Hoover mostani elnökkel szem­ben és hajlandó a választás költségeit viselni, ami Amerikában igen tekintélyes összeget jelent. Japán csaaptokat von össze Mandzsú­riában és Londonban azt hiszik, hogy ez szakadáshoz vezet Oroszország és Japán között. Japán forrásból viszont az a hír érkezik, hogy Oroszország titkos szerző­dést kötött Kínával Japán ellen, amelynek értelmében a szovjet lőszerrel és hadse­reggel támogatja a kínaiakat. A református országos zsinat záróülése f.r. „XI. Barázda“ tudósítójától.­ Október 31-én ünnepi üléssel fejezte be négy esztendős tanácskozásait a Refor­mátus Országos Zsinat. A zsinati tagok reggel testületileg jelentek meg a Kálvin­­téri templomban, ahol Forgács Gyula sá­rospataki lelkész tartott prédikációt, majd Baltazár Dezső püspök elnöklésével folyt ló a zárón­lés. Dókus Ernő meg­nyitó szavai után Görömbei Péter nagy­­kállói­ lelkész tartott ünnepi beszédet, az­­után pedig Kovács J. István, Antal Géza, Révész Kálmán, Kálnoki-Bedő Sándor szó­­laltak fel. Végezetül Kun Béla egyetemi tanár ter­jesztett elő javaslatot arra nézve, miként vegyen részt az egyház s az egyház tagjai a nyomor enyhítésében. A lélekemelő ünnepség Antal Géza püs­pök zárószavaival ért véget

Next