Új Barázda, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-24 / 267. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások** című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. Mf‡\| 9 4 *j s (jr AQ31 WUV‘ ^ 1 )› IMI november 24, kedd Ára 6 fillér INMRAZM Budapest, XIII. évf., 267. o. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIIL kerület József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP Szent Erzsébet ünnepe Történelmi ünnepségek folynak országszerte. Árpádházi Szent Erzsébet halálának hétszázéves évfordulóját üli a katolikus egyház és az egész magyar nemzet. Árpádházi Szent Erzsébet emlékezete a mai súlyos időkben a hétszázéves évfordulón kívül is nagyon időszerű. A nélkülözések ellen folytat ma kemény harcot az állam és a társadalom. Azt akarják egyesült erővel elérni, hogy az országban mindenkinek meg legyen a maga mindennapi kenyere és hogy a tél zordonsága ne nyomorítsa meg azokat, akik minden jó szándékuk ellenére sem tudnak munkához és keresethez jutni. Ezekben a nehéz időkben komoly kötelesség hárul azokra, akiket a társadalom tehetősebbjeinek szoktunk nevezni. Kötelesség lett ma a jótékonyság, kötelesség lett a felebaráti szeretetnek külsőségekben is gyakorlása. Kötelesség lett ma azt cselekedni, amit Árpádházi Szent Erzsébet cselekedett, aki valóságos hősnője volt az isteni és felebaráti szeretetnek és legfőbb feladatának ismerte az alamizsnára szoruló szegények istápolását. Erzsébetnek, az Árpádok családjából származott hercegnőnek neve fogalommá lett a magyar nép lelkében. Benne tiszteljük a magyar nő ősi erényének legszebbikét, a szegényekkel szemben való jólelkűséget, a gyámolításra való készséget. Úgy él ez a szent asszony a magyar nép emlékezetében, mint a magyar jószívűségnek, a magyar felebaráti szeretetnek megtestesítője, aki idegen országba elszármazva, magával vitte oda példaképül az irgalmasságot és jótékony angyala lett új hazájában a szegényeknek. Ha a történelem lapjait forgatjuk és olvasgatjuk, milyen áldást hozott Thürinigára a magyar királyi hercegnő, önkéntesen azt kell vizsgálnunk, várjon Erzsébet idejében volt-e olyan szükség Thüringiában a jótékonyság gyakorlására, mint amilyen szükség van erre ma nálunk. Lehet, hogy volt, de hogy szükségesebb lett volna, mint ma, azt nem tudjuk elhinni. Akkor tehát, amikor a magyar királyi hercegnő halálának hétszázéves évfordulóját ünnepeljük, ünnepeljük azt meg úgy, hogy méltó legyen az ő emlékezetéhez. Ünnepeljük meg, úgy, hogy a tehetősek nyissák meg zsebüket és szívüket a szegények előtt, a szegények pedig nyugodjanak meg abban a tudatban, hogy Szent Erzsébet szelleme ma is él a magyar lelkekben Ma délben a Belváros legforgalmasabb helyén szétsurranc Kirabolt egy bank Bá Mwing az egyik bandita revolverrel tartotta sakkban a bank tisztviselőjét, a másik kifosztotta a páncélszekrényt , 11 revolveres rablót izgalmas üldözés után elfogták ,A másik ellen rádiókörözést bocsátottak ki (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Ma délben ismét vakmerő revolveres rablótámadás történt a Belváros legforgalmasabb helyén, a Petőfi''Sándor-utcában. Itt van a Gorzó-féle banküzlet, ahol ma délben csupán egy tisztviselő tartózkodott. A ‘kis üzlethelyiségbe, amelynek egyik sarkában páncélszekrény áll, délben két fiatalember állított be. Az egyiknek kezében pisztoly volt. Az üzletben tartózkodó Funkt György tisztviselő, aki a nyitott ajtasú páncélszekrény mellett írással volt elfoglalva, dermedten ugrott fel. A revolveres támadó rákiáltott a hivatalnokra : — Fel a kezekkel! Meg ne moccanj, mert agyonlőlek! Közben a másik rabló odaugrott a páncélszekrényhez, idegesen kapkodva szedte elő a bankjegyeket. Zsebébe gyűrte a zsákmányt és már indult is kifelé. Az ajtóból visszaszólt revolveres társának : — Ha kész vagy, siess utánam! Kirohant az ajtón, társa továbbra is bennmaradt az üzletben s revolverrel tartotta sakkban a tisztviselőt. Néhány pillanat múlva, amikor az eltávozott rabló már egérutat nyert, a második is hátrálni kezdett. A fegyver még ott csillogott a kezében, de már az utcára is figyelt, nem lettek-e még figyelmesek őrei, nem támadják-e hátba. Azután hirtelen ugrott egyet s mikor kint volt az utcán vad futással menekült a Városházutca felé. Abban a pillanatban, amikor a rabló kiugrott az üzletből, Funkt György torkaszakadtából kiáltozni kezdett: — Segítség! Rablók! Fogják meg! ! * Ő maga is a rablótámadó után iramodott és a járókelők közül többen üldözni kezdték a banditát. Irgalmas hajsza indult meg. A revolveres férfi többször hátrafordult, fegyverét felemelte, amitől üldözői megtorpantak s így mindig néhány lépés előnyt szerzett. így jutott a Városház utca torkolatáig, ahol Bocskai István magántisztviselő utolérte, rávetette magát és le akarta teperni a földre. A rabló azonban kiszabadította magát és a fegyvert ráfogta Bocskai fejére. Szinte csak pillanatokon múlott, hogy a merénylő elsüthesse a fegyvert, amikor egy autótaxi kanyarodott a helyszínére, melynek vezetője, Varga Lajos, felismerve a helyzetet, élesen tülkölni kezdett. A bandita ijedten fordult hátra és ez a pillanat elég volt ahhoz, hogy Bocskai életét megmentse. A rabló ismét el akart szaladni, a soffőr azonban odakanyarodott melléje és a sárhányójával a földre gázolta. Pillanatok alatt játszódott le azután a bandita lefegyverzése. Összekötözve vitték vissza a bankházba. Társa azonban ekkor már eltűnt a sűrű embertömegben. A bankban rövidesen megállapították, hog összesen kétezer pengő hiányzik. Közben rendőri bizottság érkezett a helyszínére. Megkezdődött a kihallgatás, melynek során kiderült, hogy a merénylő Tamás István cipész. Társának a nevét előszörnem akarta megmondani, később azt mondotta, hogy vagy Bakonyi Mihály, vagy Stifter Mihály a neve, a Füzér utcában lakik. Az elfogott merénylő 22 éves s bevallotta, hogy társával hoszszabb megbeszélés után állapodtak meg abban, hogy kirabolják a Gorzó-bankházat. Arra nézve nem tudott egyenes választ adni, hogy az elrabolt pénzen hol akartak osztozkodni. Funkt György eléggé megbízható személyleírást adott a másik tettesről is és ennek alapján a rendőrség azonnal rádiókörözést bocsátott ki. A merénylet utáni negyedórában már minden rendőr és vidéki rendőrhatóság megkapta a személyleírást. Később Tamás Istvánt Szrubián Dezső rendőrtanácsos hallgatta ki, aki előtt már részletesebb vallomást tett. Elmondotta, hogy barátjának a neve Stifter Mihály és szintén 22 éves cipész. Állítása szerint barátnőik vannak, azokra költötték minden pénzüket. Nemrégiben elvesztették állásukat, de továbbra is a gavallér szerepét akarták játszani és ezért akartak mindenáron pénzt szerezni. Tegnap tartottak terepszemlét a Belvárosban és akkor állapodtak meg abban, hogy a Gorzó-féle bankházat fogják kirabolni. A nyomozó detektívek jelentése szerint a másik tettesnek is nyomában vannak már s elfogadása csak órák kérdése.