Új Barázda, 1932. április (14. évfolyam, 79-83. szám)

1932-04-17 / 80. szám

4 ÚJBARÁZDA 1932 április 17. vasárnap tenne vagy húsz méteren ázsát, vagyis meg se tudna moccanni a saját súlyától. A színképelemző vizsgálatok szerint a Nap anyagának tetemes részét fémek alkotják, ezek azonban a magas hő­mérséklet következtében mind gázállapotban vannak. A sűrű­ség a felületen nagyon alacsony, a Nap belseje felé haladva azonban egyre nő­s középen, ahol több millió atmoszféra-nyo­más uralkodik, óriásinak kell lennie. Ugyanez hozza magával azt is, hogy a hőmérsékletnek is több millió fokra kell a közép­pontban rúgnia. A felületen a hőmérséklet körülbelül 6000 fok. A Nap rengeteg energiát bocsát ki magából. Fényessége­­közel félmilliószor akkora, mint a Holdé holdtöltekor. Tízezer­­szer fényesebb, mint az olvadó platina s az elektromos ívfény is csak sötét folt volna a Nap elé helyezve. Az az energia, mely a Föld egy négyzetméterét éri, 1,81 lóerőnek felel meg. Egy négyzetkilométerre tehát 1.810.000 lőerő jut. Óriási energia­forrás ez. Magán a Napon 81.000 lóerőnek felel meg az az energia, mely felületének egy négyzetméternyi területét hagyja el. Ha a Nap felületét 12 méter magas jégréteg borítaná, ennek elolvasztásához a kibocsátott hőnek mindössze egy percre volna szüksége. A Napnak természetesen a felületi viszonyait ismerjük a legjobban. Hatalmas légkör borítja, melynek több rétegét különböztetjük meg. A naszfolt rendesen egy látszólag sötét magból s ezt körülvevő sugárszerű képződményből áll. A foltok többnyire csoportosan lépnek fel, folyton változnak, keletkeznek és eltűnnek. Gyakoriságuk időszakonként vál­tozik. A Földhöz hasonlóan a Nap szintén végez tengelyforgást. Ez legjobban a napfoltok mozgásán figyelhető meg. Az egyen­lítői részek forgásideje azonban rövidabb, mint a tőle távo­­labb esőké s így a Nap forgásidejét nem is lehet egy számmal megadni. Az egyenlítőn ez kereken 20 nap, a sarkokon néhány nappal több.­ ­Síz é­szaka ragyogó csillagai Eddig három égitesttel volt alkalmunk megismerkedni. Izánnk nézve természetesen a lakóhelyünkül szolgáló Földnek és az életadó Napnak van a legnagyobb fontossága. A Napnak azonban még számos olyan állandó kísérője, bolygója van, mint a Föld. A mi bolygónk nagyságra nézve csak az ötödik helyet foglalja el ezek között. A távolság növekedése szerint sorrendben a következő, úgynevezett nagybolygó kering a Nap körül: Merkúr, Venus, Föld, Mars, Jupiter, An­turnus, Uranus, Neptunus. Minden nagybolygó pályája a körtől nem nagyon eltérő ellipszis, melynek egyik gyújtópontjában van a Nap. Legközelebb hozzá mintegy 58 millió km távolságban társai között a legkisebb, a mindössze 5000 km átmérőjű Merkúr végzi pályafutását, legtávolabb pedig, pályájával mintegy a bolygórendszer határát képeve, Földünknél térfogatra 60-szor nagyobb Neptunus. Távolsága a Naptól 4,49-1.000.000 km, felük­ harmincszor távolabb végzi keringését, mint a Föld. Megállapítható, hogy minél távolabb van a bolygó, annál hosszabb a keringés ideje. Ennek oka nemcsak a természetsze­rűleg növekedő pályában van, hanem a bolygók tényleges se­bességében is. A másodpercenként közel 48 km sebességgel száguldó Merkúr 88 nap alatt futja be pályáját; a Föld ezt egy év alatt teszi meg; a másodpercenként mindössze 5 kilo­métert megtevő Neptunusnak ellenben 165 évre van szüksége, hogy pályájának­­ugyanazon helyére visszatérjen. Hogy a Naprendszerben uralkodó nagyságviszonyokat könnyében elképzeljük, osszuk el a tényleges méreteket egy milliárddal. Ekkor 1 millió kilométernek a mi kicsiben meg­alkotandó rendszerünkben 1 méter felel meg. Ebben a kis világban egy 139 cm átmérőjű gömb fogja a Napot képviselni. Tőle 58 méterre kell elhelyezni a Merkúrt, illetve egy 5 milli­méter átmérőjű kis­bolygót, melyet például egy cseresznye­­maggal helyettesíthetünk, 100 méterre lesz a Venus, 149 mé­terre a Föld. Mindkettőt egy-egy cseresznyével szemléltetjük. 228 méter távolságban lesz a 7 mm átmérőjű Mars s ettől jó­val messzebb, körülbelül háromnegyed kilométerre a Jupiter. Ez a bolgók legnagyobbika, bemutatására 14 cm átmérőjű labdát kell szereznünk. A két legutóbbi bolygó közé vagy ezer mákszemet szórunk széjjel, jelképezve ezzel azokat a kis, alig néhány km átmérőjű égitesteket, melyek a Mars és a Jupiter pályája között keringenek. Eddig már több, mint ezret fedez­tek fel ezekből az úgynevezett kisbolygókból. Ha a Jupitert elhelyezzük, még egyszer olyan távolságban, vagy­ másfél kilo­méterre, pontosabban 1426 méterre, egy papírlapból kivágott körgyűrűt teszünk le. A gyűrű külső átmérője 28, belső át­mérője 18 cm legyen és a gyűrűbe egy 6 cm sugarú golyót helyezünk el. Ez lesz a Saturnus a jól ismert gyűrűjével. Az Uránus körülbelül 3­­km (pontosabban 2000 m) távolságban egy barackkal szemléltethető. Ugyanúgy a Neptunus is, csak­hogy a Napot jelképező gömbtől négy és fél kilométerre kell gyalogolnunk, hogy a valóságnak megfelelő helyre tegyük. Ebből láthatjuk, hogy lakóhelyünket négy bolygótársa is tetemesen felülmúlja. A tizenegyszer akkora átmérőjű Jupiter több mint ezerszer akkora térfogatú s több mint háromszáz­kor súlyosabb, mint a Föld. Valamennyi bolygó nemcsak f­ülön-kül­­n, hanem együttvéve is messze elmarad azonban a Nap nagyságától. A végtelen térben pedig ez is csak porszem, sőt ha csak rendszerének eddig ismert határait tekintjük, ezen belül is már meglehetősen eltörpül. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a bolygókon kívül még más égitestek is keringenek a Nap körül, nevezetesen a meteorok és az üstökösök és hogy még a Neptunnison túl is lehet bolygó, melyről nincs tudomá­sunk. ’WBMHBHHSEP Valami__ Vágyom! Vágyom! Valami után! Valaki után!* Az élet után! Boldogság után! Szeretek nagyon Valamit, valakit! Kínlódom, szenvedek! Imádok valakit! Elveszett miamim És nem tudom, hogy mim?! Valami hiányzik! Valaki hiányzik! Mindenem úgy vágyik Valami után! Valaki után! Boldogság után! Önmagam után! Fetter Beatrice. Kezed Helye Amikor utoljára fogtad a kezem, Nyár volt! Akkor csak egy seb égette szivem, Hogy el kell válni, az fájt úgy nekem. Azóta sebem? Od van ezeregy, Most tél és fagy van, minden oly hideg, Csak kezed helye lesz egyre melegebb. Fetter Beatrice. 1932 április 17. vasárnap ÚJ BARAZDA Hs képek M­­­SKHm-É. — A budapesi főposta Petőfi Sándor­ utcai palotájában érdekes munka folyik egy szobában. Ide kerülnek mindazok a levelek, küldemények, amelyeknek címe annyira hiányos és bizonytalan, hogy már külön detek­tív munkára van szük­ség a pontos cím megállapítására. Rendszerint az egyes postahivatalokban, különösen a keleti pályaudvar mellett levő 72-es postahivatalban osztá­lyozzák a postai küldeményeket. A leveleket kerületek sze­rint csoportosítják, külön kerülnek a vidékiek s már itt is nagy találékonysággal javítják és egészítik ki a postások a hiányos és pontatlan címeket. Az olyan apró hiba, mint amikor például egy Németországból érkezett levélen cím­zésnek az áll, hogy: „MESOETSCITATT“, nem hozza za­varba a postásokat, máris ráírják a helyes címet a borí­tékra : „Mezőcsát“ s a levél eljut a helyére. Vannak azonban olyan ravasz és komplikált esetek, amikor nem lehet rögtön segíteni és „eletek­ti­vek­re" van szükség. Ilyenkor aztán a főposta képzett, vagy gyakorlatú tisztviselői végzik el a munkát s sokszor valóban bravúros leleménnyel oldják meg a feladatot. Álljon itt egy néhány példa. Amerikából, Clevelanditól, érkezik egy levél. A borítékon ez áll: „St. Andrew near Danube." Ez volna a helység neve. Az angolul beszélő tiszt­viselő csak rápillant és megérti „Szentendre a Duna, mel­lett." Érkeznek cirillbetűs levelek, orosz, szerb, bolgár helyes­írás­sal és kiejtés szerint írva­ a magyar neveket. Jön­­nek­ a valóságos képrejtvények. Volt egy levél, amelyre tér­képet rajzolt a feladó. Egy kör Budapestet ábrázolta, egy nyit dél felé mutatott, alatta egy pezsgősüveg állt. Kinyo­mozták: egy budafoki pezsgőgyárban dolgozott a címzett. Vannak aztán levélírók, akik egyenesen próbára teszik a magyar postások tudását. Szándékosan elferdítik a sza­vak értelmét. Sokat emlegetik azt a borítékot, amelyen ez állt: „Vérmezői palotánál“ s mellette egy hatalmas sápfog rajta. Kinyomozták, hogy Budán, a Vérmező közelében van a gróf Karácsonyi palota. Az ottani körzet levélkihordó postását kifaggatták, lakik-e a közelben fogorvost Kide­rült, hogy igen, a harmadik házban. Negyvennyolc órás nyomozás után ez a tenél is a rendeltetési helyén volt. Száz és száz levélcímzés titkát oldja meg a főposta detektivosztálya s a magyar posta büszkén mutathatja ki évi jelentésében, hogy alig akad olyan levél, amelyet ne tudna a címzettnek eljuttatni. . Vigyázz az egészségedre! . •—■■■■..................mi................................... —........ Hogyan leemelttik­. .. sebeket? Mindenki tudja, hogy milyen nagy, sokszor 15— 20 centiméter hosszú sebeket kénytelenek vágni néha az orvosok operációk során a betegeken, s hogy ezek a nagy sebek néhány nap alatt szépen begyógyulnak. A seb nem dagad meg, nem lesz gennyes, még csak a széle sem lesz piros, hanem úgy összetapad, mintha össze lenne ragasztva. Ezzel szemben sokszor látjuk, hogy valaki kisebb sebet ejt magán, megvágja például a kezét s a seb igenis megdagad, gennyedni kezd, az illető lázat is kap s a seb csak sokára gyógyul be s akkor is csúnya forradás marad utána. Ennek az oka az, hogy amig az orvosok tudják, hogyan kell a sebet kezelni, addig az emberek legnagyobb része tájékozatlan még ma is ebben a kérdésben. Érdekes és tanulságos lesz tehát megtudni, mit tanácsol Dollinger Gyula dr., a híres sebésztanár. Először is megtiltja, hogy a sebet bepiszkoljuk falról lekapart mésszel, pókhálóval, vagy egyéb szeny­­nyes anyaggal. Tilos öreg ruhából piszkos kézzel té­pést csinálni, vagy flastrommal letapasztani a sebet, mert mindez csak izgatja, gyulladásba hozza a sebet és gennyesedést okoz. Ezért ha megszúrtad magad, legjobb erősen ki­szopni a sebet. Ha nyílt sebet ejtettél magadon, nyomd össze a seb széleit és tiszta edényből vett tiszta vízzel mossad vagy mosassad meg a seb környékét. Legjobb erre a célra otthon egy üvegben sebvizet tartani, amit orvos rendeletére gyógyszertárban kapni. Ezt azonban jól el kell zárni egy szekrénybe, nehogy valaki igyon belőle, mert ha a gyomorba jut, mérgezést okoz Ajánlatos ezenkívül egy negyedkiló finom sebpamutot is venni. Amikor tehát a seb környékét jól megmostuk, a sebvizből öntsünk a sebbe, nyomjuk össze a széleit és többszörösen összehajtogatott és sebvizbe mártott sebpamutot tegyünk rá, majd tiszta ruhával kössük át. Kisebb sebet nem is kell többet átkötözni, csak abban az esetben, ha a vér átütne a kötésen. Ha azon­ban a seb vörösödne és sebláz lépne fel, ez azt jelenti, hogy a sebbe jutott piszok fertőzést okozott s ezért ilyenkor egy percig sem szabad habozni, hanem rögtön orvoshoz kell fordulni. Személyazonossága igazolására a postán válthat igazoló jegyet 5

Next