Új Barázda, 1932. április (14. évfolyam, 79-83. szám)

1932-04-24 / 82. szám

6 Vízszintes sorok: 1. Regényes várrom, 6. Alkony!, 11. Kendőféle, 12. Ez alatt fészkel a fecske, 14. Ebben fürdőnk, 15. Alattomos (táma­dás), 16. Sok nóta szól erről a ruhada­rabról, 17. Áldás a vetésre, II. Szülő, 21. Ellenértéken használ, 25. Öreg ember, 27. Nem haszon, 28. Nagy hun király, 29. Német névelő, 30. Beleegyezik valamibe, 31. Űrmérték, 32. Ezen fut a vonat, 33. Hulljon le a ... 35. Állat is, betegség is, 37. Erdélyi grófi család, 38. Elszakított vasgyárunk, 39. Friss, 40. (Visszafelé). Öreg, 43. Tréfás történet, 47. Vonatkozó névmás tárgyraggal, 49. Befásított, 50. Követ valakit, 51. Férfinév, 52. Kossuth Lajos azt ... 53. Pénzt szipolyoz. Függöleges sorok: Az Uj Barázda 192. keresztrejtvénye 1. Vízi jármű, 2. Por és eső, 3. Állás­pont, 4. Címzés rövidítés, 5. Ostor régi ma­gyar nyelven, 6. Könyörög, 7. A pók csi­nálja, 8. A gazda szerszáma, 9. Ugyanaz, de fordítva, mint 2 függ. 10. A békára is ráfogják ezt a mesterséget, 13. Férfinév, 10. A hinduk legalacsonyabb kasztja, 20. Két dolog egymáshoz való viszonya, 21. Női név, 22. Szomjan ikerszava, 23. Név­utó, 34. Női név egy operettből, 25. Vidám­ság (névelővel), 26. Gyógyfürdőnk a Mát­rában, 32. Illatos virág, 34. Élénk sziv, 36. Öböl-Uatol, 46. Fütünk, főzünk vele, 42. A Peer Gynt egyik szereplője, 43. Modellről festik, 45. A méh gyártja, 46. M-el bolygó, 47 Aki ... az nyer, 48. Világnyelv. .4. Uj Barázda 190. k versztre­jtvényének megfejtése a következő: Vízszintes sorok: 2. Méz, 4. Dékán, 6. Szedő, 7. P ., 9. Ősi, 10. IC­K, 12. Riad, 14. Néró 16. Kerti vetemény 17. Boon, 18. Matt, 19. S. R., 20. Szó, 22. La 23. Szőke, 25. Vidor, 26. Tér. Függőleges sorok: 1. Békeszerződés, 2. Mező, 3. Rádi, 4. I­. L., 5. Nő, 7. Piros, 8. Lator, 10. Kernál, 11. Kréta, 12. Reb, 13. Din, 14. Nem, 15. Ont, 20. Szál, 21. Ókor, 23. S. V., 24. Er. Helyesen fejtették meg: Pető Antal (U), Bognár Pál (H), K. Bévárdy Gyula (Sz), Nagy Emma (K), Bödő János (V), Mester Béla (C), Szebeny Mihály (C), Simon István (E), Maszik András (I), Csőbör Jenő, Csöbör Gyula, Vuká­­lovics Márk, Csöbör István (Sz), ifj. Kolozsváry Imre (T), Barcsa Imre (N), Szép Gyula (K), Jakab László (D), Len­gyel János (O), Kefzik Sándorné (P*p), Enzsöl Lajos (N), ifj. Tüske Máténé (T), Túri Angéla (C), T. Nagy Lászlónné (B), Lestár Erzsiké (I­), Hoffer Pál (Gy), ifj. .Tárfás Tóth József, felső Győrért József, Felső Taranyi József (S), . Sorsolásunkon nyertesek lettek: Csöbör István Szálló (sorsjegy), Takács Ilezse flogyossló (sorsjegy), Jakab László Debréte (Morisson-krém), Balassa Kálmán képe clak (Üstökös bőrápoló), felső Taranyi József Somogyjád (Ka­­limen­t cukorka), Kovács Mihály Péter Debrecen (Pilarin). Rejtvénypályázatimk jövő heti jutalmai: Sorsolásunkon a sorsjegynyertesek részére a sorsjegy- jutalmat Dr.i­t Lépés Lés­zl. m­. kir. osztálysorsjegyfőáru­­sitó és sokszorosító irodától (Budapest, I., Horthy Miklós­út 15.) elküldöttük.és KRÍMIK 1V1 MEGBOROTVÁLKOZHAT Rejtvényives£eitíMnV között egy nagy doboz Morissont sorsolunk ki. ti Pl L QW|íí T EflG rSi SÓVfl 1. ük r BSbiffe aa8sFEnVÖlLLflTTfll ip | melyből hetenkint egy nagy dobozzal osztunk ki. Dohányzásból eredő kellemetlenségek, valamint köhögés, rekedtség ellen, a légiutak fertőtlenítésére KAL­­IMENT G­YÓGYCUKORKÁT használjon. A rejtvényeink helyes megfejtői között egy családi doboz Kaliment gyógycukorkét sorsolunk ki. 200.000 gazdit szereti, mert festi, puhítja, konzerválja a lószerszámot, csizmát, bakkancsot az Ü­STÖKÖS folyékony bőrápoló, a gazdaság gyógyszere Gyártja: Sárkány Vegyi termék-Vállalat Budapest, VIL, Damjanich­ utca 28/A. R­ejt­vénymegfej­tőink között egy Üstökös bőrápolót sorsolunk ki 1 2 3 1 45 1m 6 7 8 9 10 11a 121 ,3n14 15 in 161 m’7 1­01mmmm fiimmm 18 119120 fül 21 22 231124 25 26 27 in128m 29 I Sf 30 31i 321n 33 34 19 35 36 37u 381n 39 n isii** sípályü 40 41 42 9143h ,5 11* m14748 49 501 im51 521 m1“i OMMZM 1933 április 31. vasárnap 1932 április 24. vasárnap DIMMÁmi 3 Séta a földgömbön írja Divéky István Kovács Ambrus borús homlokkal lépett be a ta­nítóhoz. — Baj van a tavasszal, tanító uram! Az enyhü­léssel, mert csak nem akar megjavulni az idő. Pedig erősen kéne már a meleg napocska . . . — Majd megjön az is, Kovács uram. — De bizony jöjjön is, úgyis annyi vesződség van a földdel. Meg kell dolgozni az életért s ha még az idő is ellenünk van, akkor aligha győzzük a mun­kát. Már pedig olyan az ember, hogy aratni is sze­retne, ha egyszer vetett . . . — Már megint a föld! — sóhajtotta elborongva a tanító. — Mindig csak a föld . . . Kovács Ambrus arca egészen kipirult: — Örök vesződség, tenger verejték a föld, oszt' mégis egyre többet kíván belőle az ember. — Így van ez mindenütt, Kovács uram, — bólin­tott a tanító. — Üljön csak ide mellém, azután nézze meg ezen a földgolyóbison ezt a nagy kék foltot. A fiatal gazda leült a tanító mellé. — Látom már ... Ez a Földközi tenger . . . — Az . . . Nos, ennek a kék foltnak jórészét zölddé akarja változtatni a földre éhes ember. Kovács Ambrus csak hümmögött s a nyakát csa­vargatta, azután elmosolyodott. — Hát csak egy kevés zöld festék kellene hozzá. — Az ám, vagy ötvenmilliárd korona . . . — A mennykőjét! — szörnyülködött el Kovács Ambrus. — Hiszen annyi pénz nincs is a világon. — A mi asztalfiókunkban bizonyosan nincsen, — legyintett keserű mosollyal a tanitó ,— de valahol megvan, csak össze kéne gyűjteni. Ezt a tengernyi pénzt pedig mind bele kellene ölni a­­ tengerbe . . . — Ersze kiszáradna tőle a tenger . . . — Körülbelül. Ennek a nagy kék foltnak, a Föld­közi tengernek jó része szárazfölddé válna, zöldelő mezőkké, amelyeken milliók szántathatnának, vethet­nének és arathatnának. Persze nem úgy, hogy azt a töméntelen pénzt csakugyan belezúdítanák a tenger vizébe . . . Nagy sora van annak, amíg odáig jutná­nak, hogy az első kaszasuhintást megtehessék a he­lyen, ahol most tenger terül el. Hallgasson ide, Ko­vács uram. Egy németországi mérnök, Soergel Her­­mann eszelte ki a tervet, hogy a Földközi tenger há­rom bejáratánál, a gibraltári szorosnál, a Dardanel­láknál és a szuezi csatornánál hatalmas gátakat épít. A Földközi tenger ezáltal elveszítené összeköttetéseit az Atlanti óceánnal, a Fekete tengerrel és a Vörös tengerrel és zárt tengerré válna. Az óceánból és a két színes­ nevű tengerből beáramló víztömegek elmara­dása, valamint a párolgás következtében egy-két em­beröltő múlva a Földközi tenger mai szintje legalább kétszáz métert esne és így hatalmas földterületek vál­nának szárazfölddé. Több mint hatszázezer négyzet­­kilométer új föld emelkedne ki a tengerből, nagy része a mostani szigetek és partok között. Korzika és Sar­­dinia szigete egyesülne, Olaszország a megnagyobbo­dott Szicília által Afrikához kapcsolódna s az Adriai tenger legnagyobb része is termőfölddé válna. — Aj, de jó volna egy kicsi darab földhöz jutni ott. Szívesen száríthatnám ... — sóhajtotta Kovács Ambrus. —• Nem érné meg hajasan, kopaszon is bajosan, — nevetett a tanító, — mert nagy munka lenne ez, ha nekifognának! Gondolja csak el, hogy a gibraltári szorosnál legalább tizenöt kilométer hosszú s több mint háromszáz méter magas gátat kellene megépíteni. Olyan gátat, amelynek az alapja két kilométer széles lenne s a teteje sem lenne keskenyebb 50—60 méter­nél. Körülbelül tíz milliárd köbméter anyagot kellene felhasználni ennek az óriási gátnak a megépítésénél, — ez pedig nem kis munka. A Boszporusznál a Fekete tengertől való elrekesztésre építendő gátnak már csak 600 méter hosszúnak kellene lenni, mert ilyen széles ott a tenger,­­ de ezt megépíteni is hosszú s nehéz munka ám! Mert ezeknek a gátaknak erőseknek kell lenni, hiszen irtózatos nyomást kell elviselniük: a két­száz méterrel magasabb óceán és Fekete tenger víz­tömegének rettentő nyomását. — Az lenne csak a nagy veszedelem, ha gátszaka­dás lenne ott! — borzadt el egy pillanatra Kovács Ambrus. A tanító megnyugtatta. — No, ettől még nyugodtan alhatunk. Egyelőre még nem építik azokat a gátakat s talán sohasem is építik meg. Nem csupán a rettentő költségek miatt, hanem azért is, mert ha ezekkel a gátakkal kétszáz méterrel apasztanák a Földközi tengert, a parto­kon fekvő mostani kikötővárosoktól többszáz méter­nyire visszahúzódna a tenger s igy a legforgalma­sabb kikötők is használhatatlanokká válnának. — így van ez, — bólintott Kovács Ambrus —H a jónak is van rossz oldala. Ahogy a legjobb bornak is van alja ... A tanító bajusza alatt mosoly futott át. — Az ám! A bornak ... De már elég szó esett a vízről, csússzék hát le egy kis bor is . . . Az asztalra tette az üveget s tele töltötte a poha­rakat. — Isten éltesse, Kovács uram! A fiatal gazda magasra emelte a poharát. — Isten éltesse, tanitó uram. Igyunk a tavaszra, mert ha késik is, mégis csak közelebb van már hoz­zánk, mint az a marha nagy gát. . . Összeko­cintották a poharakat­­ . »

Next