Új Barázda, 1932. június (14. évfolyam, 93-101. szám)

1932-06-02 / 93. szám

1532 június 2. csütörtök (JJBAMIM Károlyi Gyula gróf miniszterelnök őszinte örömének adott kifejezést, hogy a Tiszántúl képviseletében jöt­tek hozzá az egybegyűltek. — Én is tiszántúli vagyok — mon­dotta — Szabolcsban születtem, Szat­­márban gazdálkodom. Jól és a megje­lenteknél talán régebb idő óta ismerem a Tiszántúl mezőgazdasági helyzetét, még­pedig a nagy- és kisbirtokosét egyaránt. Beszéde során a miniszterelnök egyenként válaszolt Szuhányi Ferenc beszédének egyes részeire. A terhek aránylagos megosztása — a miniszterelnök szerint — állandó törekvése a kormánynak. Ma — mondta — minden társadalmi réteg több terhet visel, mint rendes időben viselhetne, éppen ezért termé­szetes, hogy minden réteg külön­­külön úgy érzi, mintha aránytalanság és méltánytalanság érné. Ismétli, hogy a kormány a terhek aránylagos meg­osztását kívánja keresztülvinni. A termelési hitel problémájával kapcsolatban hangsúlyozta a minisz­terelnök, hogy óvatosság szükséges, nehogy a termelési hitel tulajdonkép­pen segéllyé váljék, mert az állam a nemzet mai gazdasági helyzetében ilyen segélyt nem adhat. Hol van ugyanis az a társadalmi réteg, amely­re ennek a segélyezésnek terhét ráhá­­rítani lehetne? Kiemelte Károlyi Gyula gróf, hogy az agrártársadalom különböző képviseletei részéről hozzá ter­jesztett kívánságok nagy része a kormány törekvéseivel minden­kor azonosnak bizonyult. "A kormány ezeket a problémákat ál­landóan napirenden tartja és megoldá­sukra törekszik. A kormányzat legtöbb idejét most is nagyrészt a külkereske­delmi szerződésekkel kapcsolatos tár­gyalások kötik le, amelyeknek fő célja a gazdasági válság enyhítése. Végül kérte a megjelenteket, hogy ne csüggedjenek és ne engedjék, hogy a csüggedt erőt vegyen a mezőgaz­dákon. A sötétenlátás életkedvet ront, munkakedvet csökkent. De nincs is ok a sötétenlátásra, mert a magyar társadalom jobban el fogja bírni a válságot, mint sok más ország. A miniszterelnök szavai után Szu­hányi Ferenc fölkérte az egyes tör­vényhatóságok gazdasági egyesületé­nek kiküldötteit, akik szólni kívántak, hogy adják elő különleges kívánsá­gaikat Maday Gyula országgyűlési képvi­selő a Hajdú vármegyei gazdaközön­ség különleges kívánságait ismertette, főként pedig a munkaviszonyokat, amelyeknek ki nem elégítő voltát hangsúlyozta. Rámutatott a vagy pénztelenségre és arra, hogy ez az ot­tani gazda­közönségben a mesterséges defláció nyugtalanító érzését kelti. Ezután Vay Miklós báró a Szabolcs vármegyeiek részéről szólalt fel. Sür­gette a dohánytermelési előlegek idő­ben való kiutalásának biztosí­tását. Figyelmébe ajánlotta a kormánynak annak meggondolását nem kellene-e a külföldi dohányáruk behozatalát megszüntetni. Részletesen feltárta a burgonyatermelők különleges helyze­tét és kívánságait. Beszéde során elő­adta, hogy több helyen állami támogatással vagy annak reményében gazda­köri székházak épültek, amelyeknek létesítésekor többen a gaz­dák közül saját személyükben anyagi felelősséget vállaltak a költségekért vagy azok egy részéért. A változott gazdasági körülmények ebből kifolyó­ ­ A magyar társadalom jobban el fogja bírni a válságot, mint sok más ország mondotta Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a tiszántúli gazdák küldöttségének A terhek aránylagos megosztása állandó törekvése a kormánynak A Tiszántúli Mezőgazdasági Kama­rának és működési területe gazdasági egyesületei küldöttségben jelentek meg Károlyi Gyula gróf miniszter­­elnök előtt. Szatmár és Bereg egyesített vármegyék kezdeménye­zésére e vármegyék, továbbá Bé­kés, Bihar, Hajdú, Szabolcs és Szolnok vármegyék, valamint Deb­recen város gazdasági egyesületei tömörültek ebből az alkalomból, hogy a kormány előtt ismertessék a Tiszántúl mezőgazdasági helyzetét és előterjesszék ezzel kapcsolatos kéré­seiket. A küldöttséget Szuchányi Fe­renc országgyűlési képviselő vezette. A miniszterelnökség nagy dísztermé­ben gyűltek össze a kiküldöttek, mint­egy hatvanam A miniszterelnök Purgly Emil földművelésügyi miniszterrel és Vargha Imre pénzügyi álamtitkárral együtt jelent meg az egybegyűltek előtt, akiknek nevében Szuhányi Fe­renc mondott nagyobb beszédet. Be­szédében kiterj­eszkedett azoknak az okoknak ismertetésére, amelyek sze­rinte a mezőgazdasági válság belső okai. Ezek között első helyen említette a mezőgazdaságra nehezedő terheket, amelyek a ma adott körülmények kö­zött elviselhetetlenek. E terhek pedig: a magas kamat, a nehéz és talán aránytalan adók, magas termelési költségek. A válság némi orvoslására a terhek csökkentése, aránylagos megosztása, a termelő költségeknek a kartelek szi­gorú ellenőrzésével és árpolitikájuk­nak megfelelő irányításával való le­szállítása, a kamat mérséklése lenné­nek a legmegfelelőbb eszközök. A se­gítés további módjai a termelési hitel és az export kérdésének megfelelő he­lyesebb megoldása. Hosszú és részletes okfejtés után Szatmár és Bereg egyesített várme­gyék különleges mezőgazdasági helyze­tét vázolta; kiemelte, hogy ez a terület a földrajzi fekvés folytán a távolsági tarifák miatt mindent nehezen és csak ala­csony áron tud értékesíteni, vi­szont mindent magasabb áron kénytelen vásárolni. Rámutatott arra is, hogy ez a terület az ármentesítés miatt még külön igen jelentékeny közterhet visel. Az érté­kesítést megnehezítette, sőt csaknem lehetetlenné tette a trianoni határ, amely ezt a területet a fogyasztópiac nagy részétől megfosztotta. Annak a reményének hangoztatásával, hogy a kormány az ismertetett mezőgazdasági helyzet megjavítása érdekében meg­értéssel sietni fog segítő kezet nyúj­tani, átadta a miniszterelnöknek azt a memorandumot, amely a panaszokat írásban tárja a kormány elé. Mag számos gazdakörnél oly helyzetet teremtettek, hogy a gazdák már nem is mernek a körök munkájában résztvenni, mert attól tartanak, hogy a kö­rök terhei rájuk hárulnak. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök jelezte, hogy míg az ipari székházak problémájával annak idején állandóan és ismételten fordultak a kormányhoz, a gazdaköri székházak ügyének rendezését most először sürgetik. úgy véli, hogy a Mezőgazdasági Ka­mara hivatott ennek a kérdésnek ta­nulmányozására és azután észleletei­nek és javaslatainak a kormány elé való terjesztésére. Nem örül, hogy pa­naszt hall, de ha már van ok a pa­naszra, örül, hogy ide, eléje hozták, mert amin segíteni lehet, azon segíteni is kíván. Jóna István, a Debreceni Gazdasági Egyesület elnöke, ezután a Debrecen városhoz tartozó határ mezőgazdasági helyzetét vázolta. Beszéde során arra kérte a jelenlevő pénzügyi államtit­kárt, adjon felvilágosítást, hogy a pénzügyminiszter a mezőgazdákkal szemben tanúsítandó magatartás te­kintetében milyen utasítást adott a pénzügyigazgatóságoknak, mert úgy hírlik, hogy a végrehajtások erőltetése várható még az új ter­més előtt. Vargha Imre pénzügyi államtitkár igen határozottan kijelentette, hogy ennek a hírnek semmi alapja sincs, de nem is lehet, mert hiszen a pénz­ügyigazgatóságok és a minisztérium is egyaránt tudják, hogy az ilyen ren­delkezés csak nyugtalanítást eredmé­nyezne, anélkül, hogy a kincstár szempontjából a kívánt eredménnyel járna. Csak a képesség­ érvényesülhet a nemzeti hadseregben Protekció, összeköttetés nem számít • Gömbös Gyula beszéde a honvédelmi tárca költségvetésénél A honvédelmi minisztérium költ­ségvetésénél Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter minden részletre kiterjedő beszéd­ben ismertette célkitűzéseit, terveit, szándékait, amelyeket a nemzet biz­tonsága érdekében megvalósítani akar. Minden magyar ember a legtel­jesebb megelégedéssel és büszkeséggel veheti tudomásul a honvédelmi mi­niszternek azt a kijelentését, hogy a magyar nemzeti hadsereg a legdemokratikusabb intézmény. S amikor Gaal Gaston közbekiál­tott: A nép fia nem kerül a hadsereg tisztikarába! — a honvédelmi minisz­ter nyomban azt válaszolta erre a kö­tekedő közbekiáltásra: Ellenkezőleg, bekerül a tiszti­karba. Nálunk nem a születési előjogok, hanem kizárólag kato­nai szempontok érvényesülnek. Egy szempontot nézünk, azt, hogy a honvédség minden tagja a nemzet szentségének szoglálatától legyen át­hatva. Protekció, születési előjog, ösz­­szeköttetés nem érvényesül és az előrehaladást kizárólag a képességek döntik el. Majd megállapította, hogy a ma­gyar királyi hadsereg tisztikara ösz­­szeforrott a nemzettel. És ettől nem történhetik eltérés, mert az a hadse­reg, amely nincs lelki közösségben a nemzettel, soha sem tudja feladatát úgy teljesíteni, mint a nemzetből való hadsereg. — Nem tartom helyesnek, — mon­dotta a honvédelmi miniszter — hogy a hadsereg tisztikara kizárólag a tiszti körökből egészítse ki magát. A tisztikar vérbeli felfrissítése kívána­tos, hogy arra a népszerűségre tegyen szert, amely fontos a hadseregnél és ez a népszerűség akkor lesz teljes, ha a társadalmi osztályok mindegyikéből kiegészítést nyer a tisztikar. Leg­utóbb a Ludovika Akadémián a felvé­teli helyek közel egyharmad részét polgári állású emberek fiaival töl­tötte be, mert tudja, így szolgálja helyesen a törvényt és a nemzet érdekeit. Kijelentette még a miniszter, hogy a magyar ipar termelésével teljes mértékben meg van elégedve. Majd azzal fejezte be beszédét, hogy most, hogy a népjóléti minisz­térium megszüntetése következtében a hadirokkantak ügye az ő hatáskö­rébe fog tartozni, ő kötelességének fogja tartani, hogy a rokkantak érdekeit meg­védje. Beszéde végén arra kérte a Házat, hogy továbbra is jóindulattal és sze­retettel kezeljék a nemzeti hadsereg ügyét, mert ez a hadsereg megteszi kötelességét a nemzettel szemben és köszönettel veszi, ha szeretettel fog­lalkoznak vele. A honvédelmi miniszter beszéde, melyből kisugárzik a nemzeti hadse­reg iránti szeretete, általános, mély hatást keltett az egész képviselőház­ban. A Hattrok­k­anitak­ Nemzeti Szövetségének­ szásslóavató ünnepélye A HONSz-ban tömörült ha­di­rrokkantasó, hadiözvegyek és hadiárvák vasárnap dél­előtt tartották zászlóavató ünnepségüket a Hősök Emlékkövénél. Előzőleg Ser­gi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás ün­nepi szentmisét pontifi­kált a Szent Ist­ván Bazilikában és mise után a részt­vevők csoportja, amelyben mintegy 1000 vidéki rokkant is résztvett, zárt menetben vonult az Andrássy-úton át Hősök Em­lékkövéhez, ahol már nagy és előkelő kö­zönség gyűlt egybe. A zászlóanyai tisztet 11 kormányzó felesége vállalta, akit ér­kezésekor a közönség, lelkesen megéljen­­zett. Berédi bíboros-hercegprímás a zásoltó­szentelési szertartás bevégzése után emel­kedett avatóbeszédet mondott, amelyben a jobb jövő iránti bizalomra és kitartásra buzdította a rokkantakat, majd a kor­mányzó felesége kötötte szalagját a zászlóm, amelyet a HONSz nevében vitéz drvdtfalvy Nagy István dr. országos elnök vett át, fogadalmat téve annak megőrzé­sére. A szegbeverés aktusa következett ezután s a Szózat eléneklésévell zárult az ünnepség, amelyet a Vigadóban diszebéd követett Itt Göndör Sándor mondott fél­köszöntőt a kormányzóra.

Next