Új Barázda, 1933. jűnius (15. évfolyam, 27-31. szám)

1933-07-02 / 27. szám

1933 július 2. vasárnap ti­MRim Amerikában drágul a búza Amerikában katasztrofálisan rossz a búzatermés, minek következtében a csikágói tőzsdén rohamosan emelkedni kezdett a búza árfolyama. A májusi búza már túlhaladta az egy dolláros áremelkedést bushelenként ((33 kilo­grammonként). A csikágói gabonatőzsdén óriási a forgalom. Tőzsdések, kik nagyobb készletek fölött rendelkeznek, óriási vagyonokat keresnek, mert a búza ára a múlt évben bushelenként 17 cent volt. De óriási a tülekedés a búzavásár­lásért azért is, mert további áremel­kedésre számítanak s a tőzsdések igyekeznek már előre, mostani áron lekötni mennél nagyobb mennyiséget, hogy később magasabb árfolyamon adjanak túl rajta. Minthogy Amerikában százmillió bushellel kevesebb a búzatermés, mint tavaly, remélhető, hogy nem fog oly mértékben az európai államoknak szállítani és nem fog oly mértékben konkurrenciát csinálni, mint az előző esztendőkben. Reméljük, hogy így ta­lán lesz ára a magyar búzának és kí­vánjuk is, hogy a magyar gazda­­közönség olyan búzaárakat érjen el, amely mellett tud fizetni adót, tud törleszteni adósságot és tud venni családjának ruhát, csizmát és minden szükséges háztartási dolgot. Elfogták a kommunista ifjúmunkások vezérkarát A főkapitányság politikai nyomozó fő­csoportja, Hetényi Imre dr. főkapitány­helyettes irányításával napokig tartó nyo­mozás után, nagyszabású kommunista szervezkedést leplezett le. A rendőrség megtudta, hogy a Kom­munista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége Budapesten és Pest környékén titkos szervezkedést folytat. Budapestet kerületekre osztották, minden kerület élén egy-egy biztos áll a szervezet központjá­ban, az úgynevezett területi bizottságot pedig Csermanek János, egy ismert kom­munista vezette. Mellette a vezérkarban dolgozott Sebess György magánhivatal­nok, Rudas Ervin vésnök és Molnár László szobrászsegéd. A detektvek rajta­ütöttek a Bajza­ utcában tanácskozó ve­zérkaron. A kommunisták nem adták meg magukat egykönnyen, izgalmas dulakodás kezdődött. A detektívek végül Csermane- Jcet, Rudast és Molnárt legyűrték, Sebess azonban megszökött. A további nyomozás során megtalálták a kommunisták titkos levéltárát és a bi­zottság pénztárát, azonkívül rengeteg lá­zító röpiratot és kéziratot foglaltak le. A vezérkar három tagján kívül egymás­után állították elő a főkapitányságra a Szervezkedés résztvevőit, akik között több, a rendőrség által ismert kommunista van. A politikai osztályon folynak a kihallga­tások a leleplezett szervezkedés ügyének teljes tisztázására. Katasztrofális jégeső a Hegyalján A Tokajhegyalján a múlt szombaton reggel jégeső vonult végig, amely leirha­­tatlan kárt okozott a szőlőkben és gyü­mölcsökben. Az orkán főereje Sárospa­tak és Tölcsva között tombolt, úgyhogy ezen a mintegy tizenöt kilométeres sávon szörnyű a pusztulás képe: a jégverés egyetlen fürt szőlőt sem hagyott meg, csak a csupasz karók meredeznek a hegyek ol­dalán. Sárospataktól Tolcsváig a kár oly arányú, aminőre nem emlékeznek az em­berek évek óta. Ez az istenítélet a gazda­sági válság mélypontján érte a világhírű bortermelő vidéket s azok birtokosait, akiknek úgyszólván minden egzisztenciá­jukat tette tönkre. Kállay Miklós földművelési miniszter a gazdaadósságokról A Felsődunántuli Kamara ülése A Felsődunántuli Mezőgazdasági Ka­mara tartotta első vándorközgy­űlését Szombathelyen Khuen-Hédervá­ry Károly gróf elnöklésével. A közgsülésen megje­lent a helyi és vármegyei gazdatársada­lomnak igen sok kiválósága. Az ülést Khuen-Héderváry Károly gróf nyitotta meg, üdvözölte a közgyűlésen megjelent Kállay Miklós földművelésügyi minisztert. Az elnök megnyitó beszéde után áttértek a tárgysorozatra, elsősor­ban a gazdaadósságok problémáját vi­tatták meg. Ezután Kállay Miklós földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra és kifej­tette, hogy a gazdaadósságok kérdését meg kell oldani, de nem átmenetileg, hanem véglege­sen, mert az ideiglenes megoldás bizonytalan­ságot és nyugtalanságot keltene nemcsak a gazdák, de a hitelezők körében is. A magyar gazdák nem könnyelműségből csi­náltak adósságot, hanem azért, hogy a kölcsönök segítségével a termelést fokoz­zák, vagy földet szerezzenek. Biztosította a magyar gazdákat, hogy a kormány, mint eddig is, mindent elkövet, hogy a gazdaadós­ságok terén megnyugvást teremtsen. Az értékesítés problémájával foglal­kozva, hangoztatta, hogy a kormány Ausztrián kívül a többi piacokon is igyeksz­ik a magyar mezőgazdasági ter­mékeket elhelyezni. Nem tartja megen­gedhetőnek, hogy a belső piacon a gazda csak le—20 százalékát kapja az eladási árnak s bár a szabadkereskedelem híve, a szabad verseny tételét nem látja fenn­tarthatónak ott, ahol az csak egyoldalú. Az ország termése jónak ígérkezik. A kormány máris megtette a szükséges in­tézkedéseket, hogy a várható nagyobb gabonatermés a mezőgazdák érdekeinek megfelelően legyen értékesíthető. A miniszter beszédét hosszantartó lel­kes tapssal fogadták. Bomba robbant a római Sszent P­­éter-templomban Ismeretlen külföldi ember a merénylő A római Szent Péter-templom előcsar­nokában az őrök vasárnap délben feltar­tóztattak egy ismeretlen férfit, aki kis kézibőrönddel a kezében akart a templom­ba lépni- A templomba tudvalévően fény­képezőgépet, botot, kézitáskát stb. nem sa­bad bevinni és ezért az ismeretlent a bejárat mellett elhelyezett ruhatárba uta­sították. Az ismeretlen leadta a kézitáskát, bement a templomba. 12 óra 12 perckor, amikor a hívek éppen az utolsó szentmi­séről távoztak, a ruhatárban elhelyezett kézitáska felrobbant és a közelben álló négy személyt megsebesítette. A sebesültek valamennyien olasz állam­polgárok. A sebesülteket azonnal beszállí­tották a kórházba és a ruhatárban rendet teremtettek, úgy, hogy négy perccel a me­rénylet után, a templomból kijövő hívek semmit sem vettek észre a történtekből. Anyagi kárt a robbanás nem okozott, mindössze a ruhatári padon láthatók ki­sebb karcolások. Rövid időn belül ez a második eset, hogy merényletet kísérelnek meg a Szent Péter-templom ellen. Legutóbb 1931-ben követtek el merényletet, amikor az egyik gyóntatószékben helyeztek el pokolgépet. Ezt azonban felfedezték és a vatikáni kertben helyezték el, ahol éjjel fél 2 óra­kor hatalmas detonációval felrobbant. Ez a bomba sokkal erősebb volt, mint a mos­tani, ekrazittal töltötték meg és sokkal nagyobb pusztítást vitt volna véghez, ha a merénylet sikerül. A nyomozás során eddig azt sikerült megállapítani, hogy az ismeretlen férfi, aki a bombát elhelyezte, külföldi volt. Tizenhat pengő holdanként a ráfizetés a kisgazdáknál Érdekes kimutatás a kisbirtokok jövedelmezőségéről A kisgazdaságok üzemi eredményeiről azelőtt vajmi kevés tájékozással bírtunk. A megromlott gazdasági viszonyok azon­ban úgy agrárpolitikai, mint nemzeti szem­pontból fontossá tették annak az ismere­tét, hogy a kisbirtokok üzemviszonyait és jövedelmezőségét mennyiben befolyásolta a megváltozott gazdasági helyzet. Rend­szeres üzemstatisztikai adatfelvétel lett volna szükséges ennek az alapos vizsgá­latához, azonban az anyagi okokból nem volt keresztülvihető. Akadtak azonban lelkes szakférfiak, — s közöttük elsősor­ban Juhos Lajos gazd.­akad. tanár — akik saját maguk kezdeményeztek és vé­geztek kisgazda üzemi adatfelvételeket, persze csak kisebb keretek között. A me­zőgazdasági kamarák is többirányú je­lentős támogatásban részesítették e kez­deményezéseket. Juhos Lajos most tette közzé immár négy évi adatgyűjtő munkájának eredmé­nyét részletes feldolgozásban a Mezőgaz­dasági Közlöny hasábjain. Dunántúlt kis­zaglalja az 1929—32. évekre vonatkozólag, birtokokt vagyoni és jövedelmi viszonyait A rendkívül értékes és érdekes tanul­mány átlagosan 30 hold körüli kisgazda­ságokban külön ebből a célból vezetett számtartásokból merítette anyagát. A könyvek is beillő terjedelmes dolgozat teljesen bonckés alá veszi a gazdaságok­nak az elmúlt 4 évre vonatkozó üzemi kérdéseit s számos táblázat mutatja be a 4 év alatti eltolódásokat. A legjellemzőbb ezekből a két. holdankénti nyershozam és tiszta jövedelem alakulása. A nyerhozam az 1929. évi 218 P-ról 1932-ben 113 pengőre zuhant. Ennek megfelelően a tiszta jövedelem is lezuhant az 1929. évi kát. holdankénti át­lagos plusz 23 P-ről 1932. évben mínusz 16 pengőre, vagyis a jövedelmet jelentékeny ,\' 1..e.6s váltotta fel. De teljes részletességgel közli a tanul­mány a termelési költségek tételenkénti alakulását, a tőkék arányának a változá­sát, a készpénzforgalmat, a kisgazda ház­tartási és magánkiadásait, eladósodottsá­gát stb. Kisebb tanulmányok beszámolnak még a tejforgalom újabb szabályozásáról, az angol mezőgazdasági és értékesítési tör­vényjavaslatról, a szántóföldi öntözésről, majd a tartalmas könyvismertetés és a vi­lággazdasági krónika zárja be a magas színvonalú folyóirat legutolsó számát. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal. Budapest, V., Szabadság­tér 10. 3 Baltazár Dezső püspök előadása Veszprémben a Petőfi-színházban vasár­­nap sikerült kulturestet rendezett az Orsz. Bethlen Gábor Szövetség. Az ünnepre oda­érkezett a református egyetemes konvent és országos zsinat lelkészi elnöke, Baltaz­zár Dezső dr. tiszántúli püspök is, Csécsi- Nagy Imre nyug. altábornagy, szövetségi ügyvezető-társelnök is. A püspököt és kí­séretét a vasútállomáson Berky Miklós dr. polgármester s a református és evangé­likus egyházak vezetői fogadták. Az es­télyen a királydíjas Veszprémi Dalegyesü­let énekelte bevezetőül a Hiszekegyet, majd Szántó Róbert budapesti evangé­likus lelkész mondott megnyitót. Lelkes ováció közben lépett a dobogóra Baltazár, püspök. Arról szólott, hogy az egész bib­liát, annak parancsait együtt kell meg­tartani és követni, ahogyan Jézus is ál­landóan hivatkozott az írásra. A mai em­beriség azért boldogtalan, mert elfordult az Evangéliumtól és nem követi Krisz­tust. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Sz. Szalay Ilona énekelt Veress Sán­dor zongorakíséretével. Harsányi Zsolt felolvasott, Gyökössy Endre verseiből sza­valt, Csécsi-Nagy Imre zárószavaiban a közönség szeretőjébe ajánlotta a nemzet egységét istápoló Bethlen Gábor Szövet­séget. Világgazdasági hírek Hollandiában az év elején végzett állat­számlálás eredménye szerint erősen emel­kedett a juhok száma. Számítás szerint májusban a juhok száma kétszeresére emelkedik az előző évinek. A dán kormány az erős kínálat miatt kénytelen volt szabályozni a sertésállo­mányt. Májusra az előző évhez képest az állomány 29%-os csökkentését tervezik. Egyidejűleg a sertésjegyzésben külön jegy­zik az Angliába irányuló sertéseket és külön a többi exportországok felé vagy belső fogyasztásra szánt sertéseket. A nagy gabona- és takarmánybevitel miatt a dán kormány valutáris intézke­déssel az előző évi mennyiségnek egyhar­­madára akarja lecsökkenteni a gabona, liszt és takarmányneműek bevitelét. A de­vizakorlátozó intézkedéseken kívül vám­emeléseket is sürgetnek a parlamentben, hogy a dán lakosságot a belföldi termé­nyek fokozottabb fogyasztására kénysze­rítsék. Kanadában az ottani hivatalos sta­tisztikai jelentés szerint a búza 1933. évi vetésterülete 1,5 millió acre-vel, mintegy 5%-kal maradt alatta az előző évinek. A tavaszbúza területe az idén 25.171.000 acre-ra van becsülve. Amerika törvényhozása által elfo­gadott gazdasegély-inflációs törvény fel­hatalmazza Roosevelt elnököt, hogy 3 milliárd dollár értékben új bankjegyeket hozzon forgalomba, a háborús tartozá­sok törlesztésére 200 millió dollár érték­ben ezüstöt fogadhasson el és hogy a dol­lár aranytartalmát 50%-ig csökkenthesse. Ugyanebben az időben tárgyalta a kép­viselőház a jelzálogadóssággal terhelt farmerek védelméről szóló törvényt is, amellyel az állam az árverések elkerülé­sére 2400 millió dolláros alapot létesít. A törvény új pénzintézetet állít fel, amely 2 milliárd dollár értékű kötvényt hozhat forgalomba. A záloglevél kamataiért az állam garanciát vállal. A Deutsche Getreidhe Zeitung argentí­nai levelezője szerint ott a munkaerő annyira olcsó, hogy a farmerek valamire­való termés mellett még a mai alacsony árakon is jövedelemmel tudnak ter­melni. Ezért semmi kilátás sincs arra, hogy a gabonafélék termőterületét Argen­tínában a jövőben csökkenteni fogják. Argentína képviselői a legelsők között szállnak síkra minden tárgyaláson ame­­lett, hogy búzatermelést a termőterület csökkentésével kell megvédeni. Meggyő­ződésüknek azonban a gazdáikat — úgy látszik — nem tudják megnyerni. MOTORJÁHOZ, TRAKTORJÁHOZ HASZNÁLJON S H 1,1 L L MOTOR ÉS TRAKTOR OLAJATD­ÍJTALAN műszaki tanács­ad­ó

Next