Új Barázda, 1933. augusztus (15. évfolyam, 32-35. szám)
1933-08-06 / 32. szám
1933 augusztus 6, vasárnap INBAMXM TTfBjf Bwragrr Mrffmi Tyi mm tti Timnmgm 3 Megnyílt a Bsem fi ők Harmincezer cserkész felejthetetlen felvonulása és nagy Hozama a Kormányzó és Baden- Vowell előtt . Most már megkezdődött a rendes tábori élet Reggeli hat óra: szakácsok ébresztője. Fél hétkor kürtszó, ébresztő. És felébred a tábor, kezdődik a nagyszerű dsemboriélet. A tábor a szerda délután felejthetetlen hatása alatt áll teljesen. Csak erről beszélnek a fiúk. A tizes altáborban egy közös körgallér alatt reggelizik egy spanyol meg egy magyar. Meglátják a „Sajtó“-igazolványt s tolmácsolja a magyar fiú a kérdést: — Hogy ír rólunk a sajtó! Lépten-nyomon, mindenütt a szerdai megnyitás a téma. Hogy is volt csak! A •Csapatok díszszemléje, fehér lovon a magyar kormányzó, — a három nagytribün zsúfolva — tizenöt fere néző, háromezer autó, motor, az északi szélen lobogó zászlók . . . Szemle után rövid vágtában jött a kormányzó a tribünök elé. Mögötte Baden-Poiroll, a mafekingi hős, Gilwell lordja, a hetvenötéves „ifjú“, az író, festő, hadvezér, az első cserkész. Zúgó taps. Kifulladva a megerőltető lovaglástól ül mosolyogva a nyeregben egy testőr, cserkészek sietnek hozzá, Somkuthy tábornok segíti le, a kormányzó karonfogva lép fel vele a kis emelvényre, ahol egy és háromnegyed órán át állva fogadják a felvonulók tisztelgését. Félszáz nemzet A kormányzó beszéde, Baden-Powell Szavai. Diszlépésben félszáz nemzet. Teleki Pál gróf, a magyar főcserkész vezeti a diszmenetet. Fokossal a kard helyén, keményen, magyarosan vágja a diszlépést, mögötte a magyar cserkészlobogó. Aztán elsőnek a franícia trikolór hajlik meg tisztelegve. Papi öltönyben francia plébánosok masíroznak, a románok nyújtott jobbkarral tisztelegnek, az örmények lobogója: vöröskék-narancsszín, fehér kendőkkel a Szíriáink, zászlójuk: zöld-fehér-fekete. Borvörös nyakkendős amerikai csapatok, a dán nagydobos párduckacagányban, megint kevéssé ismert zászló: sárgazöld-vörös, a litvánoké, Island után az észt zászlóvivő keresztben feje fölé emeli hazája kék-fekete-fehér trikolórját. Tíz hatalmas lobogóval masíroznak a ■norvégek, hurráznak a hollandusok, nemzeti viseletben jön a lettek zászlóvivője, óriási tapsot kap a kis japán csapat. Aztán az angolok. Háromezer fiú. Lekapják a kalapot, úgy hurrázzák Magyarország kormányzóját és a másik államfőt, a cserkészállam fejedelmét, Bi-Pit. Fehér kesztyűs kairóiak árvalányhajat lengetnek, ausztráliai iparostanoncok vágják a parádét, Guinea, Canada, Új- Fundland, Ceylon, Dél-Afrika, Új-Zéland, Észak-Írország — az ír szabadállam prémmellényes nagydobosa keresztbe dobol , jobbkézzel a baloldalt és fordítva. Gibraltár, turbákos indusok, éljenzés, vezető dirigálja a szoknyás skótok rivalgását, feketék Jamaikából, Trinidadból, örökké mosolygó máltaiak, fejkendősök Palesztinából, párducbőr-öv, készek és kalapdisz a rodéziai csapatnál, Wales cserkészei, a svédek kedves luftballonötlete, piros és fehér és zöld léggömböket röppentenek a magasba, tizenhét lobogóval a csehek, tót zenekar, óriási taps, Czuczor (veriety-csapat, rengeteg lengyel, regionista sapkájukban, ötszörös „estikiáltás, népviseltek, halászok hálóval, bányászok, zenekar, lányoknak beöltözött fiuk, tátrántuli halina csizmás darócruhák, motorosok, biciklisták, Jugoszlávia, árva orosz emigránsok, testvéri tapsot kapnak a bolgárok és finnek. „Hoch!“ kiáltja a tribün az osztrákoknak, a fehér kakastollas tiroliaknak, vörösrezes egyiptomiak, trópusi sisakban Irak arabjai, az elegáns svájciak, görögök, spanyolok, portugálok, félrecsapott burkalappal, sárga rozettával Sziám csapata, aztán . . . A mieink igen, aztán: Rákóczi-induló, Teleki Bál vezeti ismét az ő fiait, megindulnak az árvalányhajas magyarok, válogatott dísz rajok, megyék és városok címerével, remek, tökéletes diszlépésben. És amikor a tűzoltóautó ér a tribün elé, szirénazúgás. Erre a jelre kezdődik a Fagy Roham. Huszonötezer cserkész fut, rohan lobogókkal, huszonötezer torok harsog, kiált, felejthetetlen kép, — a roham a tribün előtt ér véget: megnyílt a Csembori. Bi-Pi és Ti-Pi Összekeveredett tömeg — milyen szimbólikusan — éljen ez hurráz, élteti a távozó kormányzót s óriási az ünneplés, amikor nyitott kocsijában állva távozik a cserkészet atyja, az ősz, mosolygó Bi-Pi, (Baden-Power). Repülőgépek az égen, köztük a híres „Gerle 13“, együtt dobogó szivek a földön, aztán új lelkesedés „Ti- Pi", Teleki Pál gróf ünneplése, kedvesen, szívből, szeretettel, cserkészmódra. Világesemény volt. Életre szóló, felejthetetlen, szép emlék.♦ A megnyitó ünnepen Horthy Miklós kormányzó a következő beszédet mondotta : — A világ minden tájáról eljöttetek Magyarországra, hogy tanúságot tegyetek az összetartásnak és együttérzésnek arról a felemelő, nagyszerű erejéről, amelyet a cserkészet képvisel. A barátság nemes kapcsolatai a IV. világosemberi alkalmából bizonyára még jobban megszilárdulnak közöttetek és meggyőződésem szerint hozzá fognak járulni annak előmozdításához, hogy a népek — az emberiség üdvére — szintén megértsék egymást, öszefogjanak és békésen együttműködjenek. A magyar nemzet szeretettel kínálta fel táborozástok céljaira ezeket az erdőktől övezett mezőket és nyújtja őszinte vendégszeretetét nektek és vezéreteknek, a cserkészet nagyszerű intézménye megalakítójának, Baden-Powell lordnak. — Isten hozott benneteket, érezzétek jól magatokat. A kormányzó beszédének ezt a részét angolul mondotta el, majd magyarra fordította szavait: — Hozzátok, fiaim, magyar cserkészek, külön is szólni akarok. Bizonyára átérzitek mindnyájan, mily nagy jelentősége van a nálunk rendezett világdsemborinak. Ausztráliától az Egyesült Államokig és Dél-Afrikától Svédországig, a világ minden tájáról egybegyűltek itt a cserkészek, hogy majd ha ismét szerteszélednek a nagyvilágba, magukkal vigyék itt nyert benyomásaikat. Elsősorban rajtatok múlik, hogy ezek a benyomások, amelyek mélyen vésődnek az ifjú leltekbe, kedvezőek legyenek. Legyetek mindnyájan jó hírnevetekhez méltóak, szerények, de öntudatosak, előzékenyek, rokonszenvesek és mindenkor kifogástalanok. Sok örömet és jó munkát, fiúk! A kormányzó beszédét szűnni nem akaró taps, éljenzés és az üdvrivalgás mindennyelvű kifejezése követte. Levegőbe repült egy négyemeletes szálloda Brünnben borzalmasan összetört írolttestek a zömök alatt Brünn város (Csehország) legforgalmasabb pontján, az Európa-szálloda épületében hétfőn reggel háromnegyed nyolc órakor borzalmas erejű robbanás történt, amelynek ereje megreszkette az összes környékbeli házakat. Egész Brünnben hallható volt a hatalmas robbanás, amelynek pillanatában hatvan méter magasságig feltörő lángnyelvek csaptak ki a szálloda épületéből. A robbanás hatása szörnyű volt. A négyemeletes szállodaépület első emeletétől tetejéig elpusztult és a rombadőlt épületrészek hatalmas robajjal zuhantak alá. Az első emelet, amelyen kávéház volt, ugyancsak teljesen megsemmisült. A szálloda épülete oly súlyosan megsérült, hogy minden pillanatban tartani kell az egész épület beomlásától. A robbanás óriási erejét legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a környező házaknak nemcsak ablakai zúzódtak pozdorjává, de a robbanás ereje letépte a házak falának vakolatát is, úgy, hogy mindenütt a puszta téglák meredeznek. A robbanás hírére azonnal mozgósították a mentőket és tűzoltókat, akik katonaság és rendőrség segítségével haladéktalanul hozzáláttak a mentési és biztosító munkálatokhoz. A brünai Európa-szálló szörnyű katasztrófáját hihetetlenül hangzó családi dráma okozta. A nyomozás megállapította, hogy a robbanás a második emelet egyik szobájában történt, ahol egy Bauer Adolf nevű állítólagos morva-ostravai műszaki hivatalnok lakott feleségével és egyhónapos gyermekével. Ebben a szobában lehet a legjobban érezni az ekrazitszagot s a rendőrség most azt hiszi, hogy Bauer az ekrazitrobbantás szörnyű módszeréhez folyamodott, hogy kiirtsa családját. A romok alól elsőnek kiásott két holttest, egy fiatalasszony és egy csecsemő holtteste valószínűleg Bauer feleségével és gyermekével azonos. Magának Bauernek a holttestét még nem találták meg s lehetséges, hogy ő maga a robbanás előtt elhagyta a szállodát, ámbár a szállodaszemélyzet nem látta őt távozni. A levegőbe röpült épületben a robbanás időpontjában mintegy harminc szállodavendég tartózkodott s azonkívül az első emeleti kávéházban is voltak vagy tizenöten. A romok alatt tehát 40—50 embert kell keresni, ehhez azonban még hozzá kell számítani az utcai járókelőket is, akik a katasztrófa idején a szálloda előtt haladtak el. A robbanás nyolc órakor, tehát a legforgalmasabb időben történt. A brünni szállodarobbanás rejtélye megoldást nyert, legalább is annyiban, hogy sikerült megállapítani a titokzatos Bauer Adolf és állítólagos felesége kilétét. A férfit, aki Bauer Adolf néven jelentette be magát, valódi nevén Kilopnak hívják, harmincegyéves foglalkozásnélküli építészsegéd. Állítólagos felesége egy Zwieselbauer Irma nevű huszonhárom éves brünni leány, akinek nyolc héttel ezelőtt kisfia született Knoptól. Knop már közel tíz év óta ismerte Zwieselbauer Irmát s az utóbbi években menyasszonyaként emlegette baráti társaságban. Knopot mindenki rendes embernek ismerte, akit azonban az utóbbi időben rendkívül elkeserített, hogy nem tudott álláshoz jutni és nem tudta feleségül venni szerelmét. Búskomorság jelei mutatkoztak rajta s feltételezhető róla, hogy végső kétségbeesésében szánta rá magát a szörnyű tettre. Az Európa-szálló romjai alól több holttest került elő. Két áldozat, Kopecny János 28 éves postahivatalnok és Benes Rudolf 36 éves telefonszerelő, a szálloda előtt sétált, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Az eddig kiásott holttestek száma ezzel hatra emelkededett, hiányzik azonban még maga Knop építész, aki kétségkívül szintén életét vesztette a fantasztikus öngyilkosságnál. Valószínű, hogy az ő testrészei azok a messze környéken szétszórt hulladarabok, amelyeket nem tudnak egymáshoz illeszteni. Knopot az ekrazil felrobbantásánál valószínűleg darabokra tépte a szörnyű légnyomás. Érdekes, hogy a halottak, Zwieselbauer Mária és gyermeke kivételével, valamennyien utcai járókelők és egy sincs közöttük a szálloda vendégei közük A magyar Föld köztéribe! A mai mezőgazdasági válság tengelyében áll a közterhek kérdése is. Amikor ugyanis arról van szó, hogy a mezőgazdaság kénytelen termelési költségeit redukálni, szembe találja magát több olyan költségtétellel, amely ugyan a háború előtti színvonalhoz képest lényegesen emelkedett, de amelynek csökkentése a gazdának hatalmi körén kívül esik. Ezek között vannak első helyen a közterhek. Dr. Vantsó Gyula a Mezőgazdasági Közlöny legújabb számában a közölt tanulmányában foglalkozik a föld közterheivel és rámutat arra, hogy az az adózási rendszer, amely a földdel szemben jut érvényre, nem felel meg az adózás fogalmának. A mai földadónak legnagyobb hibája, hogy merev és nem alkalmazkodik az adóalanynak egyre változó, teherviselő képességéhez. A földadónak ez a hibája pedig annál súlyosabb, mert a gazda többi adója is a földadóhoz igazodik. Konkrét példákat is említ tanulmányában a mai földadórendszer visszásságainak igazolására és rámutat végül azokra a szükséges javításokra, amelyek az egész adórendszer felborítása nélkül ma is végrehajthatók a kirívó aránytalanságok és méltánytalanságok kiküszöbölésére. Vitéz K. Takács Gyula az utolsó tíz év burgonyafajtái címen közli terjedelmes tanulmányát, amelyben bemutatja azt a tevékenységet, amelyet a Burgonyatermelési Hivatal végzett a magyar burgonyatermelés fejlesztése érdekében. Tíz évvel ezelőtt a termelt fajták tekintetében a legnagyobb káosz uralkodott és csupán az ismertebbekből 110 fajtát termeltek a gazdák, az állami vetőburgonya-akcióban pedig 44 fajta szerepelt. Következetesen és céltudatosan haladt évről-évre a termelési eredmények megfigyelése alapján az értéktelennek bizonyuló fajták kiküszöbölése s ennek eredményeképen a legutolsó esztendőben az állami vetőburgonyaakció keretében mindössze 17 fajta szerepelt, de ezek közül is voltaképen csak 5 fajta nagyobb mennyiségben, az összmennyiség 87 százaléka erejéig. A tanulmány részletes adatai megnyugtatást adnak arra vonatkozólag, hogy a hazai burigonyatermelés nagy fejlődésen ment keresztül és hogy csak az itthon termelt és ma már igen kiváló minőségben rendelkezésre álló vetőgumók használata lehet célravezető. Még több érdekes kisebb tanulmányt találunk a mezőgazdaság 1982. évi jövedelmezőségéről, az 1933. évi állatösszeírás eredményéről, az orosz mezőgazdasági politika újabb törekvéseiről stb., stb. Közli a kamarafolyóirata a miniszterelnöknek és földművelésügyi miniszternek a kamara közgyűlésén el,mondott beszédét teljes egészében, valamint a változatos könyvismertetések után a világgazdaság legújabb eseményeiről ad részletes beszámolót. Mutatványszámot készséggel küld 4. szerkesztőség Budapest, V., Szabadságtér 10. sz. MOTORJÁHOZ, TRAKTORJÁHOZ HASZNÁLJON SHELL, MOTOR ÉS TRAKTOR OLAJAT díjtalan mtí siaitakA csajt