Új Barázda, 1933. november (15. évfolyam, 45-48. szám)
1933-11-05 / 45. szám
1333 november 5. vanáznap (IJMMZM A hét politikai eseményei A képviselőház pénzügyi bizottsága elfogadta a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatos javaslatokat — A bolgár király trónbeszédében meleg hangon emlékezett meg Gömbös miniszterelnök látogatásával kapcsolatban a magyar-bolgár barátságról — A román és a bolgár király találkozása — Törökország nemzeti ünnepe, a tízéves török köztársaság — Amerika aranyvásárlása — Roosevelt sikerei A belpolitikában még mindig előtérben áll a gazdaadósságok rendezésének kérdése. Aképviselőház pénzügyi bizottsága az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot letárgyalta és elfogadta. Gömbös Gyula ankarai útjának hatása alatt állott e héten a politikai közvélemény. Általános megállapítás az, hogy ez az utazás eredményeiben feltétlenül megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak. A keleti politikánkat irányító béketörekvéseknek és a törökök, bolgárok iránti rokonszenvünk nyilvánításának kifejezésére nagyon alkalmas volt ez az utazás, amelynek sikerét bizonyítja a török közvéleményben a megnyilvánult rokonszenv és bolgár király trónbeszéde, amelyben leszögezte azt, amit elérni akartunk: a magyarbolgár barátságot és annak mindkét nemzetre nagy jelentőségét. A bolgár és román király találkozása is igazolja, hogy milyen helyesen választották meg az időpontot Gömbös miniszterelnök szófiai látogatására. A külpolitikai felfogás nagyon optimisztikus abban az irányban, hogy sikerülni fog Magyarország, Ausztria és a balkán államokkal az egészséges gazdasági szövetséget létrehozni. Törökország nagy nemzeti ünnepéből, a köztársaság tízéves évfordulójának alkalmából mi is őszinte szívvel vesszük ki részünket. Egy politikai, mint társadalmi uton benső melegséggel köszöntjük Törökország megújhodását és annak megteremtőjét, a Ghazit, Kemül pasát. A török-magyar barátság valóban a legőszintébb vonzalom, amelyet a történelmi események mélyítettek ki. Annak ellenére, hogy a törökök másfél századon keresztül meghódítva tartották az országot, rokonszenvet viseltetünk egykori ellenségeink iránt, mert a hódoltság korában is megértéssel voltak a magyar nemzet nemzeti érzése, vallása és kultúrája iránt. A történelem későbbi folyamán pedig menedéket nyújtottak szabadsághőseinknek ... Törökország Rákóczi Ferenccel, Kossuth Lajossal és a többi szabadsághősökkel szemben tanúsított vendégszeretetét a magyar nemzet soha nem felejti el. Örömmel állapítjuk meg, hogy ez a rokonszenv kölcsönös. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy Törökország újjáépítésében Kemal pasa a magyar szakembereket is nagy számban vette igénybe, akik közül még ma is sokan teljesítenek Törökországban szolgálatot és újabb fényes bizonyítéka volt miniszterelnökünk őszinte, lelkes fogadtatása is. Törökország nemcsak szavakkal, de állandóan tettekkel is bizonyította rokonszenvét irántunk. Ezért örömmel üdvözöljük az új köztársaságot ünnepén és őszintén kívánjuk a további fejlődődését és virágzását. A hét fontos külpolitikai eseményeihez tartozik még, hogy az Egyesült Államok kormánya megkezdte a külföldi piacokon az aranyvásárlásokat. Az angol és francia pénzügyi körök véleménye szerint Amerikának nem fog sikerülni az arany elleni támadás. Ezzel szemben Roosevelt nagy bizakodással néz az akció sikere elé, amelynek végcélja a nyílt dollárhigitás elkerülése. Egyébként Roosevelt elnök újjáépítési politikája legutóbb három jelentős eredményt ért el: a kisgazdasztrájkot ideiglenesen megszüntették addig, amíg a középső nyugati államok kormányzói Roosevelt elnökkel a mezőgazdasági árak felemeléséről tanácskoznak. Az amerikai egyesült bányászszövetség utasította a pennsylvániai bányavidék húszezer sztrájkoló bányászát, hogy álljanak ma munkába. Henry Ford, az autókirály értesítette a nemzeti autókereskedelmi kamarát, hogy még november 7-ike előtt beterjeszti a vállalataitól követelt számszerű adatokat, amelyek a bérösszegekre és a munkaidőre vonatkoznak. ■Jé A képviselőhöz pénzügyi bizottsága, hétfőn délután öt órakor ülést tartott és folytatta a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint egyes közmunkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen, amelyen Ugron Gábor elnökölt, az első felszólaló Csilléry András volt. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslat csak ideiglenes rendezési jellegű. Lakatos Gyula is sajnálta, hogy a végleges rendezés helyett a pénzügyminiszter ideiglenes megoldást volt kénytelen választani, ezért azonban nem a miniszter a hibás, hanem a viszonyok. Végleges rendezés jelentős tőkeengedmények nélkül megnyugtatóan nehezen képzelhető el, az engedmények mértékét pedig ma lehetetlen helyesen megállapítani. A rendelet azonban túlmegy az ideiglenességen, mert irányt mutat arra, hogy miképen történik meg a végleges rendezés. Már évek óta hirdetik a kényszeregyesség elvének alkalmazását a mezőgazdaságban. A rendeletben foglalt úgynevezett egyeztető eljárásnak ugyanez a lényege. Nem szabad a telekkönyvi rendszert lerombolnunk, mégis kénytelenek leszünk azokhoz a telekkönyvi jogokhoz, amelyek rangsoruknál eszményi értékűek, bizonyos mértékben hozzányúlni. Örömmel üdvözli az eladósodott gazdáknak nyújtott adókedvezményt, amelynek, nézete szerint, a kincstár nem látja majd hátrányát, a szociális igazság, de a célszerűség is megkívánná, hogy ezt a kedvezményt minden adófizetőre általánossá tennék. Ostor József kívánta, hogy a kedvezményes törlesztési elbánás ne csak a hátralékos adókra, hanem az illetékekre is kiterjesztessék. Hajós Kálmán a javaslatot, mint átmeneti intézkedést, elfogadta. Schandl Károly megállapítja, hogy nem minden gazda eladósodott, akinek a legcsekélyebb adóssága is van. Ha ezeket a földhözjuttatottakat, akiknek az évi teljesítményeit más után lehet teljesíteni, kivesszük az 576.000-es számból, 100.000-nél alig több az eladósodott gazdák száma. De ezeket is feltétlenül meg kell segíteni s a nemzeti együvétartozásnak ebben meg kell nyilatkoznia. Nem helyes szembeállítani a nemzeti erőket. A rendelet részben átmeneti, de részben végleges megoldást hoz. Nagyon helyes, hogy a kisebb gazdák nagyobb segítségben részesülnek. Védelmet kér a kisgazdák számára az uzsorakamatokat szedő és kölcsönöket felmondó magánhitelezők ellen. Utalt arra, hogy az új agrárhitelélet megindítása éppen oly fontos, mint a régi adósságok könnyítése. Örömmel üdvözli az elővásárlásra szánt százmilliós hitelt, mert ma a kényszereladásra került nagybirtokoknak kisgazdák számára való juttatása a bérlőszövetkezetek mellett az egyetlen reális politika. Temesváry Imre a gazdavédelmi rendelettel kapcsolatban szükségesnek tartaná, ha a védett birtokokra engedélyezett kamatmentes adóhátralékfizetést a többi társadalmi rétegre is kiterjesztenék. Különösen fontos lenne, ha ezt a kedvezményt megadnák a falusi kisiparosoknak. Nem tűnik ki a rendeletből, hogy az 1932 április elseje előtt keletkezett és bekebelezett, de később más egyén által átvállalt adósságra érvényes lenne a védett birtokká nyilvánítás kedvezménye, pedig méltányos volna, ha a védelem ilyen esetekre is kiterjesztetnék. A javaslatot elfogadta. A bizottság ezzel a javaslat általános vitáját befejezte. Farkas István és Györki Imre kisebbségi indítványt nyújtott be a javaslattal szemben. Imrésy Béla pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásodra. Rámutatott arra, hogy az agrárkrízis következményeit a nemzet egyetemét érintő oly rendkívüli eseménynek tartja, amelylyel szemben a védekezés a közösség kötelessége s ezért nyugodtan vállalta, hogy erre a célra állami hitelművelet utján a közösség erejét vegyák igénybe. Ezután újból összefoglalta azokat a szempontokat, amelyek a rendelkezésnél vezettek s amelyek a következők: Elhatárolni azt az adósságtömeget, amely az agrártermelés viszonyaiban beállott változás folytán különleges elbánásra szorul. Ez történt a védett birtok intézményének bevezetésével; nyugodtan lehet haladni a végleges rendezés felé; megindítani és megalapozni a végleges rendezést, ami helyesen csak individuális alapon történhetik; megindítani a befagyott adósságtömeg likvidációját, ami a tőketörlesztések bevezetése és a rendkívüli tőkeviszafizetési jutalmak révén történik, az elkerülhetetlen birtoklikvidációk esetére bizonyos keretek között lehetővé tenni az állami elővásárlási jog gyakorolhatását. A pénzügyminiszter felszólalása után a bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A részletes vita során Illain Ferenc, Eckhardt Tibor és Fenyő Miksa szólalt fel, majd Orffy Imre rámutatott a földreform során kiosztott kishaszonbérlők mostoha helyzetére, akiket szemben a törpebirtokosokkal, bár haszonbért is fizetnek, a földadó alól nem mentesítettek. Pótrendelet kiadását sürgette. A bizottság ezután a javaslatot részleteiben is változatlanul elfogadta. A múlt héten Boris bolgár király megnyitotta a képviselőház harmadik ülésszakát. A trónbeszédben a király kifejezte ragaszkodását a parlamenti rendszerhez, majd kijelentette, hogy kormánya az ország nyugodt és békés fejlődésének politikáját fogja folytatni. A közgazdasági élet megjavítására vonatkozó kormányintézkedések után rátért a politikai kérdésekre, amelyekkel kapcsolatban kijelentette, hogy Bulgária valamennyi állammal jó viszonyban van és a nagyhatalmak rokonszenvének és bizalmának örvend. A béke és a rend politikáját szándékozik folytatni. Örvend afölött, hogy a jugoszláv uralkodópárt a palotájában fogadhatta és hogy alkalma volt fogadni Törökország miniszerelnökét és külügyminiszterét, Románia külügyminiszterét és most legutóbb Magyarország miniszterelnökét és külügyminiszterét. A magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélések eredménye az vtt, hogy a Magyarország és Bulgária, közötti baráti kapcsolatok megerősödtek és a két ország közötti gazdasági viszony is rendeződött, ami nélkülözhetetlen a kölcsönös együttműködéshez, a béke megszilárdulásához és az érdekelt államok jólétének emelkedéséhez.• Károly román király hétfőn reggel hat órakor különvonattal Giurgiuba, háromnegyed tíz órakor pedig Raanadan kikötőbe érkezett. Itt már várta Vajda Sándor miniszterelnök és Titulescu külügyminiszter. Ugyanebben az időpontban érkezett Ruszcsuk bolgár kikötőbe Boris bolgár király, akit Musanoax miniszterelnök és külügyminiszter, valamint két szárnysegéde kísért el A román királyt Ramadan kikötőben Borid polgármester üdvözölte a kenyeret és sót nyújtott át neki. A román király felszállt a román királyi jachtra, a bolgár király pedig a bolgár királyi jachtra. A két hajó a nyílt Dunán találkozott. A bolgár király ekkor átszállt a román királyi jachtra. Tíz óra volt, amikor a hajó fedélzetén a két király összeölelkezett, miközben a román és bolgár parton ágyúlövések hangzottak el. A két király együtt Ramadan kikötőbe ment. A zenekarok a bolgár és román himnuszt játszották. A ramadani polgármester üdvözölte a bolgár királyt, majd a két uralkodó elvonult a felsorakozott csapatok előtt, ezután felszálltak a bolgár jachtra és átmentek Ruszcsukba. Ruszcsuk kikötőjében nagyszámú közönség várta a két uralkodót. Amikor a két király partralépett, a zenekar a román királyi himnuszt játszotta. A ruszcsuki polgármester kenyeret és sót nyújtott át a bolgár királynak. Üdvözlő szavaiban kijelentette, hogy ez a nap felejthetetlen lesz, mert 31 évvel ezelőtt szállott ugyanitt partra I. Károly román király. Nem kételkedik abban, hogy ez a találkozó a két nép közötti barátság megerősödését fogja jelenteni. A két uralkodó ezután elvonult a felsorakozott csapatok előtt, majd a közönség sorfala között vonultak el. Ezután ismét felszálltak a román királyi jachtra és a két király és kísérete Nikopol irányában hajózott el. Boris bolgár király és Károly román király a Stefan Cel Mare nevű román királyi jachton Zimnicea Szisztov felé hajózott. Délután 5 órakor a hajó visszatért indulási pontjára. A hajó fedélzetén Károly király villásreggelit adott Boris király tiszteletére. Ez alkalommal Vajda miniszterelnök és Musanov, bolgár miniszterelnök és külügyminiszter, úgyszintén Titulescu külügyminiszter a hajón hosszabb megbeszélést folytattak a két ország kölcsönös viszonyával és a Balkán békéjével összefüggő különféle kérdésekről. A két kormány kifejezésre juttatta, hogy a lehető leggyorsabban rendezni kívánják a két ország között függőben lévő ügyeket és azt a szándékukat nyilvánították, hogy a szívélyes barátság szellemében működjenek együtt a béke megszilárdításán.. .A budapesti tönk követség vasárnap este 6 órakor a köztársaság fennállásának tizedik évfordulója alkalmából ünnepélyes fogadást tartott, amelyen megjelentek a magyarországi török kolónia tagjai és a Turáni Társaság küldöttsége. A megjelentek között ott volt Villant Lajos báró követségi tanácsos, Galántai Glock Tivadar, Paikert Alajos, Felvinczi Takdek Zoltán, Abdul Latif imám, Pröhle Vilmos, Lechner Jenő, és mások. A magyar küldöttség nevében Móricz Péter nyugalmazott főkonzul török nyelven üdvözölte Behidzs török követet. Az üdvözlőszavak után Behidzs török követ mondott köszönetet a lelkes szavakért, majd hosszabb ismertetés következett, mely a lefolyt tíz év eredményeiről számolt be. A letűnt ozmán császárság teokratikus állami berendezését szembeállította a török köztársaságrealista szellemével, kiemelve, hogy a történelem kezdete óta számos civilizációt alkotott a török. a