Új Barázda, 1934. október (16. évfolyam, 40-43. szám)

1934-10-28 / 43. szám

1934 október 88, vasárnap Ara 6 fillér ELŐFIZETÉSI Ara­s „Rádiós gazdasági előadások" című­ füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 60 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. Budapest, XVI. évt. 43.»zám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV­ATAL : Budapest, VI. kerület, Eötvös­ utca 45. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Eötvös­ utca 45. A Ház megnyitása öt hónapi pihenő után a héten összeült a t. Ház, hogy megkezdje az őszi parlamenti munkásságát, de egynapos munka után ismét három hetes elnapolás következett, hogy az egynapi munka fáradal­mait három héten keresztül újból alaposan kipihenhessék a hosszú nyári pihenő alatt bizonyára elfá­radt honatyák. November közepe táján ül össze ismét a képviselőház, de munkás­sága akkor sem tarthat soká, mert hiszen nem sok idő múlva a kará­csony szünete következik be ismét. Arra mutat ez, mintha semmi sürgős megoldani való kérdés nem lenne csonka hazánkban. Mintha minden a legjobban menne, mint­ha itt az emberek minden gond és baj nélkül élnék le életüket, mint­ha jólét és boldogság nyugalma ülné meg az emberek lelkét. Itt a tél, a sok ezer munkanél­küli, a hajléktalanok, a rongyosok, az éhezők tízezrei — és nincs aki gondoljon rájuk, aki komolyan tö­rődjön velük, mert éppen azok nem gondolnak velük, akik a nagy tö­megekről való gondoskodást vál­lalták akkor, mikor mandátumért pályáztak és falrengető, népboldo­­gító ígéreteket tettek program­beszédjükben. A választójog kérdése, a telepí­tés problémája, az ellátatlanokról való gondoskodás, a mezőgazda­­sági munkások kötelező biztosítása mind olyan kérdés, amely nem tűr halasztást, amely kérdéseket már régen meg kellett volna oldani, még akkor is, ha emiatt az öthóna­pos nyári szünidőt kellett volna egy vagy két hónappal megrövidí­teni. Az országgyűlés fenntartása sú­lyos milliókba kerül az országnak, a honatyákat egész éven át fizet­jük, tehát joguk van a választó­­polgároknak, de joga van az egész nemzetnek ahhoz, hogy az ország­gyűléstől intenzívebb munkát kí­vánjon meg. A közelmúltban történt marseil­­lei királygyilkossággal kapcsolat­ban a külföldi sajtó gyalázó rága­lomhadjáratot indított és folytat még ma is Magyarország ellen és nincs erélyes és arra illetékes hang, amely ezt az alaptalan és minősíthetetlen rágalomhadjáratot visszautasítaná, elnémítaná. A külföldi események vajúdásá­ban tájékozatlanul áll a magyar közvélemény és ez természetesen nyugtalanságot kelt és bő táp­anyagot nyújt a különböző rém­híreknek. Felvilágosításra van szüksége az ország népének, hogy tisztán láthasson, hogy a kedélyek megnyugodjanak és megnyugodt kedéllyel folytatódhasson tovább a komoly termelőmunka. A hitbizományok reformja, a kartelek erélyesebb kézzel való megrendszabályozása mind olyan kérdés, amely ma már nem tűr halasztást. .......................................... .­­ Van elvégezni való munkája az országgyűlésnek bőven, csak elő kell szedni a munkát, össze kell hívni az országgyűlést és mindeze­ket a kérdéseket gyorsított tempó­ban letárgyaltatni. Ma, amikor sú­lyos gondokkal küzd az ország népe, amikor minden dolgozó­embernek rövid a 24 órás nap ah­hoz, hogy a megélhetésre szüksé­ges garasokat előteremtse, amikor lázas munkakészség fűti az ember­­milliókat, joggal elvárjuk, hogy honatyáink is lelkiismeretes buz­galommal végezzék vállalt köteles­ségeiket, legyen elég a pihenésből és következzen a várva-várt ko­moly nemzetmentő munka. Gömbös miniszterelnök­­i va­rsói útja Gömbös Gyula miniszterelnök varsói tartózkodása hivatalos látogatásokkal kezdődött. Gömbös Gyula megérkezése után nyomban megjelent a miniszterelnökség palo­tájában és bemutatkozó látogatást tett Kozlowski miniszterelnöknél. A miniszterelnökségről Gömbös Gyula a külügyminisztériumba ment, ahol Beck ezredes, lengyel külügyminisz­tert képezte fel. Ezután Gömbös Gyula miniszterelnök kihallgatáson jelent meg Moscicki köz­­társasági elnöknél, aki kihallgatása után dejem­eren fogadta Gömbös Gyula mi­niszterelnököt és kíséretét. Gömbös Gyula miniszterelnök fogad­tatása Moscicki köztársasági elnöknél ünne­pélyes formák között történt. Disz­­század sorakozott fel az elnöki pa­lota bejárata előtt és harsonaszó fogadta a magyar miniszterelnököt. Villásreggeli után Moscicki köztársasági elnök végigvezette Gömbös Gyulai minisz­terelnököt a palota termein és megmu­tatta neki a történelmi nevezetességeket, többek között Matejko festőművésznek azt a festményét, amely Rettenetes Iván hódolatát ábrázolja Báthory István előtt. A látogatás végeztével a miniszterelnök A vacsorán elsőnek Kozlowski minisz­terelnök köszönötte fel Gömbös Gyula miniszterelnököt. A lengyel miniszter­­elnök beszédében egyebek között ezeket mondotta: — Nagyméltóságodban annak a nem­zetnek képviselőjét üdvözlöm, amelyet Lengyelországhoz mélységes és évszáza­dos történelmi viszony szálai fűznek. Ez a magyar-lengyel barátság, a két nép történetében messzire vissza­menőleg az Árpádok és Piastok dicső korszakától fogva megnyilvánult. Meg kell emlékeznem arról a lelkes rokonszenvről, amellyel a magyar­ ulx Ismeretlen katona sírjánál A magyar miniszterelnök 20-án dél­után háromnegyed 1 órakor a Pilsudszky­­téren megkoszorúzta az Ismeretlen Ka­tona emlékkövét. A koszorú elhelyezése alatt a díszszá­­zad zenekara a lengyel Himnuszt ját­szotta. A kegyeletes aktusnál igen nagy tömeg jelent meg és jelen volt igen sok polgári és katonai előkelőség is. Európa szállóbeli lakására hajtatott és rövid idő múlva fogadta Kozlowski len­gyel miniszterelnököt és Beck külügy­minisztert Fél 6 óra után Gömbös Gyula minisz­terelnök Pilsudszky marsallhoz ment a Belvedere-palotába. A tábornagy Beck külügyminiszter társaságában fogadta Gömbös mi­niszterelnököt. A látogatás körül­belül két óra hosszat tartott. A hosszabb megbeszélés után Pilsudszky tábornagy teán látta vendégül Gömbös Gyula miniszterelnököt és Beck külügy­minisztert. A megbeszélés után Gömbös Gyula mi­niszterelnök fél 9 órakor a miniszter­­elnökségi palotába ment, ahol Kozlowski miniszterelnök adót ebédet tiszteletére. lakosság Pilsudszky tábornagy lé­gióit fogadta, amikor azok a Kárpá­tokon túlra kerültek. Nagyméltóságod látogatásának jelen­tőségét fokozza a most aláírásra kerülő kulturális egyezmény, amelynek elsősorban az a célja, hogy mindkét részen fejlesz­­sze a történelem tanulmányozását. Emelem poharam ő főméltóságára, Ma­gyarország Kormányzójának egészségére, Magyarország jólétére és boldog jövő­jére, valamint nagyméltóságod egészsé­gére. Hasági kérdések rendezése ,amiben megállapodtunk, mindenesetre hozzá­járul majd ahhoz, hogy országaink v­iszonyát még bensőbbé tegye. .Nagyméltóságod azoknak a magyar ön­kénteseknek tetteit idézte, akik a há­ború idején az új lengyel hadsereg so­raiba­n lehettek. Ezzel kapcsolatban én azt a mélységes rokonszenvet hangsúlyozom, amellyel a magyar nemzet a lengyel újjáépítés munká­ját kísérte, azét az újjáépítését, amely Lengyelországnak visszaadta azt a helyet, mely a világ nagy nem­zetei között megillet. Poharamat a köztársaság elnökének és Pilsudszky kiváló tábornagynak egész­ségére emelem és nagyméltóságod, vala­mint a nemes és lovagias lengyel nemzet jólétére ürítem. Hivatalos jelentés a varsói tanácskozásról Gömbös Gyula miniszterelnök varsói megbeszéléseiről a következő közleményt adták ki: Gömbös Gyula miniszterelnök kétnapos hivatalos varsói látogatása folyamán a magyar miniszterelnök, valamint Koz­lowski Leó gróf lengyel miniszterelnök és Beck József külügyminiszter a kölcsö­nös bizalom jegyében megvizsgálták azo­kat a kérdéseket, amelyek a hagyomá­nyos barátságon alapuló magyar-lengyel kapcsolatok összességét érintik, továbbá a nemzetközi kérdéseket, különösen pe­dig a­ két országot érintő középeurópai gazdasági kérdéseket.­­Az eszmecsere nyilvánvalóvá tette, hogy mindkét oldalon őszinte szándék áll fenn a kölcsönös k­apcsolatok fejlesz­tésére és megerősítésére. Ez a szándék jut kifejezésre a szellemi együttműködésről szóló magyar-lengyel egyezmény parafoliájában, amelyet ma­gyar részről Gömbös G­yula miniszter­­elnök, lengyel részről Beck József kül­ügyminiszter és Jendrzejewicz Waclato k­özoktatásügyi miniszter látták el kéz­jegyükkel. Egyébként Gömbös Gyula miniszter­­elnök varsói látogatása alkalmából a két ország államférfiai a következőket határozták el: A legközelebbi jövőben a két ország gazdasági tanulmányi bizottságot alkot­nak, továbbá vegyes lengyel-magyar bi­zottságot állítanak fel a kölcsönös keres­kedelmi forgalom kiterjesztésére, azon­kívül még ebben az évben megkezdik az idegenforgalmi egyezményre irányuló megbeszéléseket, végül a legközelebbi jö­vőben konzuláris egyezményt kötnek. Látogatás a közt­ár­sasági elnöknél A­ lengyel miniszter­elnök felköszöntője Gömbös miniszterelnök válássá Gömbös Gyula miniszterelnök a követ­kező beszéddel válaszolt: — Nagyméltóságod szíves volt beszé­dében rámutatni arra a hagyományos barátságra, amely nemzeteinket a múltban össze­kötötte. Magyarország gazdasági és politikai érdekei mindig a legszeren­csésebb formában egyeztek meg Len­gyelország érdekeivel. Meg vagyok győződve, hogy ezen az alapon kell tovább folytatni az építés munkáját és hogy a szellemi együttműködésre vonatkozó egyezmény aláírása, valamint a gaz­

Next