Új Barázda, 1935. április (17. évfolyam, 19-22. szám)

1935-04-21 / 21. szám

a A gyümölcstelepitők legfőbb feladata írta Tabányi Andor­ ­(böefejező közlemény.) A szövetkezeti fa­iskolából kikerülő csem­etéknél ilyen aggályaink nem lehet­ünk s elérjük egyúttal azt is, hogy egyöntetű­en termelünk. Egyenlő fajtát, egyenlő minőséget. Az érés is, a gyü­mölcs leszedése, értékesítése is egyszerre, egyidőben történik, miáltal­ egyszerre na­gyobb mennyiségű és azonos minőségű árut tudunk piacra vinni. A­­szö­vetkezet csak az elsőrendű árut hozza Válogatás, t* érték­esítés méh, íz­lésesen csomagolva, forgalomba. Ha a válogatás és osztályozásra, mint­, s amint az áru csomagolására nagy gon­dot fordítunk és egy időben nagy meny-­ nyiségű ilyen elsőrendű kifogástalan árut tudunk piacra vinni, az ilyen áru úgy a bel-, mint a­­külföldi piacokon mindig nagy keresletnek örvend. A szövetkezet által átvett II. és II. rendű árut, sőt adt­ a IV. rendűt, ame­­lyet a termelő már­­semmire sem tud felhasználni, a szövetkezeti gyümölcsfel­dolgozó üzem kitűnően tudja értékesí­teni a szal­vány..., lekvár, gyüm­ö­lcsszörp., gyümölcsbor, gyümölcspálinka, gyümölcs ecet, stb. előállítása útján. A gyümölcs ipari feldolgozása sok munkával jár, sok munkáskezet foglal­koztat s ennél a munkánál igen jól felhasználhatók a gyengébb erejű nők, öregek és a gyermekek egyaránt. Az ü­zem ezenfelül állandó téli foglalkozást is nyújt. A szövetkezet fontos feladatul tűzte ki a gyümölcsösök ellenőrzését, felügye­letét is. Gondoskodjék a fák ápolásá­hoz szükséges szenekről s a hatóságok támogatásával ügyeljen arra, hogy ne csupán a szövetkezeti gyümölcsösökről tisztivassal­a­k a hernyók, vértet­vek és más káros rovarok, s hogy a betegségek elleni védekezés minden, elképzelhető eszközzel a leghatékonyabban keresztül­­­vitessék. Nagy baj az, hogy eddig legtöbb he­lyen a fák ápolására, a káros rovarok irtására nem fordítottak elég gondot. A termés leszedése, válogatása, csomago­lása nem szakszerűen történik, miért is sok gyümölcs kárba vész, az értékesítés nem egyöntetűen nagy tételben történik s ha egyik vagy másik gyümölcsféléből bő termés van, vagy véletlenül nagyobb tétel kerül egyszerre a piacra, a termelő termését elkótyavetyéli, mert sem a gyü­mölcs eltartására megfelelő­­ helyisége és berendezése nincs, sem annak feldolgo­zására (aszalás, lekvár- és­­szörpfőzés, gyümölcsbor, ecet, pálinka,­ stb­.) nem­ képes. Deh­át, amikor a monarchia összeom­lásával a magyar gazda elvesztette hosz­szú évszázadok alatt kialakult piacát és termelvényei egy része túlhaladta a belső piac felvevőképességét, de másrészt azok nem érik el azt a minőséget, melyet a túlkínálat folytán kialakult verseny a hazai piacon, de még inkább a külföldi piacokon igényel, a gyümölcstermés ér­tékesítésének szövetkezeti megoldását tovább ne halogassa. Nos várjuk, amíg a különböző szakbizottságok, ankétok ékes­­hangú szónokai ezt a kérdést is beiktat­ják a kormányprogramok halaszthatatla­nul sürgős pontjai közé, hanem a maguk erejéből, egymás megértésével, egymás megbecsülésével és támogatásával idejé­ben lássunk munkához. Az Új Barázda hűséges támogatója lesz mindazoknak az érdeklődőknek, akik komoly elhatározás­sal akarják megvalósítani a gyümölcs­­értékesítés szövetkezeti megoldását. Kondás volt a­z öregapám... Kondás volt az őre papám ,­ falu, kondása, Én voltam az öreg kondás Kedvenc kisbojtárja. Talpon voltunk minden reggel Első kakasszóra: Elővettem szarutü­lkom, Szólt a kondás nőm­... itt is,, ott «* nyílt a karm, Disznó jött ki rajta: Dnnen göndör, onnan tól ba. Volt ott minden fajta! Karik­ássá csördü­ffelve Erűink a buckásra. Én voltam az ör­egkondás Kedvenc kisbojtárja. MISÁK rFSfIEXC Az igazság diadala írta : Katona Aladár. H. Akit Porffy keresett, az nem tartózé­­kodott otthonában. Ma,verest* Leó min­den­ről tudn­i * így gondolt a követk­ez­­rvényei­re ie. Jajgatni és zokogva szere­tett volna futni Porffy, amint Ma.ver­­estrcék házát elhagyta. Ahogy végigment a község utcáin, a templomok, korcsmák és üzletek előtt összeverődött csoportok­ká­ már kiáltották feléje: „Ez a gyer­mekrontó!" —­ „Ez a gyermekrontó !“ — „Ez az elcsapott hajótól" Az ismerősök és jóbarátok túlnyomó része most elfor­dult Párffytól, csak nagyon kevesen mentek hozzá, akik lekezeltek vele, mi­közben így vigasztalták: „mibennünk bízhat,"­­ maga mellett vagyunk most le".* A sok izgalom és egész napi szaladgá­lás után fáradtan került haza Párffy. Az égen még ott ragyogott a mindinkább távolodó­ nap utolsó fénycsóvája, amint szobájában ült az árnyaszegetten, s hiába kereste, nem tudta­­ visszanyerni régi nyugalmát. Súlyosan omlott rá a mai nap története. Önmaga ellen próbálko­zott, vizsgálatot indítani. A legutóbbi napok, hetek, sőt hónapok alatt történ­tekért önmagát felelősségre vonni. Hol tartózkodott ? Mivel foglalkozott ezen idő alatt? Megvádolva önmagát alapta­lan gyamipit­o­sokk­a­l, kezdte önbizal­mát elveszteni, de még így sem talált semmi támpontot, ami az ellene kitalált rágalomhadjáratot csak egy mákszem­­nyire is indokolttá tenné. Ekkor érezni kezdte, hogy mennyire kifárasztotta az önvizsgálat. '­i lenne a gyermek lélek megron­­ója? — ez a kérdés szüntelenül marcangolta.­­— Ő, aki fáradságot és időt nem­ kímélve, áldozatos munkával halad a gyermeklétek nevelése érdeké­ben legszentebb célkitűzése felé. — Most, hogy önmaga ezen a vizsgálatot meger­­tette, tudta igazán, hogy részéről mi a felelet az egész ü­g­y komplexumára és mit kell tennie ezután. Minden körülmé­nyek között képmutatásnak, rágalomnak és kényszernek magát alávetni nem fog­ja soha. Szabadon, fölemelt fővel akar járni az emberek között, ahol munká­jáért a megérdemelt szeretettel veszik majd körül. Elhatározta, hogy mégis a hivatalos fórumok elé járul. Holnap fel­utazik a fővárosba, hogy személyesen intézkedhessen ügyében, egyúttal kérve áthelyezését is. Most pedig kimegy a friss levegőre és elbúcsúzik egyúttal ked­ves emlékeitől, a játszótértől, az amel­lett elterülő kis réttől és a bíborerdőtől. Amikor kilépett az utcára, a szürkület már titokzatos fátyolét borította az egész tájra, s a nagy falusi csöndet csak egy-egy kutya ugatása zavarta m­eg. Áthaladva a játszótéren, majd a kis té­len, a fű zöld vidámsága már nem lát­szott, d­e a tavaszi virágok hódító illa­tában annál inkábm fík­özhetett. Az esti szellő felfrissítette Forffyt és a fakadó tavaszi étel vidáman üzent nagyvanyil­ szivébe. Ahol most jár, ezek a helyek tízéves tanítóságának legkedvesebb za­rándokhelyei. Itt forrt össze legszebb emlékeivel, a reábízott tanítványainak céltudatos és tiszta erkölcsű nevelésé­ben. Idejött, hogy fáradalmait kipihenje és gyötrelmeit enyhítse, de ehelyett ő most ébren tartva tovább vonszolja nagy fájdalmát, mély sebzéseit, amelyekre senki sem hoz gyógyítá­­rt. Lépésenként mind szókban szívta be a hős esti leve­gőt, S néha feldidergett benne a félelem gyermekies érzete. Sétája közben a bí­­borerdőhöz ért. Ekkor már az éjszaka is nagy sötét szemeivel bámulta a világot, csak az erdő túlsó szélén fekvő tónak kísérteties fénye csillant át a fák ágai között. A gondolatai közt mélyen elmerülve sétálgató Pórffynak jólesett az éjszak­ai erdő lehel­létének cirógatása. Nagy­­ belé­legzéseket végzett és többször hatalmas sóhajtások szelték át az éjszakát. Film­szerűen peregtek a m­últ képei visszaem­lékezéseinek örömteljes perceit felidézve, mégis gondolatainak egy-egy ritmusáiig erősen beleütött a fájdalom kalapácsa. Az erdő bejáratához nem­ messze leült egy padra, hol a régi emlékek lassan­­lassan úgy körülhemzsegtek, mint fa­kadó élet a tavaszi mezőket. Valami f­első izgalom forrósága re­­megtette meg hirtelen minden poétikáját és ajkait kiverte a láz cserepe. A külö­nös forróság érzésében szemei majd ki­égtek, s aztán könnyűbe borultak, lepe­regve sok-sok könnyszem az éjszaka fü­vére. Jóideig üldögéli itt porosait, fárad­tan, éhesen és szomjasan, míg elnyomta az álom, melynek birodalmában különös látomás szállta meg Perffyt. A lepergő könnyekből egy tó keretkedett az erdő mélyén, mint valami tengerszem a föld titkos csatornáiból, s az égről a földre tört nagy világító sugarak fényében eg­y gyermekangyal e­melkedett föl a tó vizé­ből, feléje sietve, hogy letörölje könnyeit. ( Vége következik.) ÚJ BARÁZDA 1935 április, 31. vasárnap Megoldották a folyékonygyümöl­cs elkészítésének problémáját Évenkint 150- 200 millió pengő értékű másod- és har­­mad rendű gyümölcs értékesítése válik lehetségessé . A folyékonygyümölcs elkészítésére és értékesítésére szövetkezet alakult A német kémiai ipar óriási fejlettsé­gét mutatja az a korszakalkotó talál­mány, amellyel két évtizedes kísérletezés után a németek most meglepték a vilá­got. Sikerült nekik megoldani a folyé­kony gyümölcs­ elkészítésének problémá­ját, am­iáltal a rosszabbul­e­űségű gyü­mölcsből olyan tápszer előállítása vált tehetségessé, amely olcsóságánál és jósá­gánál fogva közkedvelt népételmezési alak. Hogyan készítik a folyékony gyümölcsöt? A folyékony gyümölcs másod- és harmad­rendű gyümölcsből készül. Az érett gyü­mölcsöt összedarálják és nedvét kiprése­lik; azután a salakrészektől a nedvet megtisztítják. A legfontosabb az úgyne­vezett csirád­amilás. Ezzel a művelettel az erjedés és rothadás baktériumait, va­lamint a penészgombokat pusztítják el a gyümölcsnedvben. Végül a kristály­tiszta folyadékot légmentesen tárolják. A folyékony gyümölcs a gyümölcsfo­­gyasztás egészséges módja, amint azt orvosi körökben már megállapították. Elsősorban üdítő ital, de ételei­ elkészí­tésére is felhasználható, a folyékony­­gyümölcs minden kémiai és kezelési anyagok nélkül tisztán a gyümölcs táp­láló erejét és zamatját adja. Mint ilyen az asszonyok, gyermekek, sportolók, egészséges életmódot élő férfiak fő táp­szerét jelenti. Németországban és Svájcba i­ különö­sen elterjedt a folyékonygyümölcs készí­tése és felhasználása. Ezerkétszázhk­sz nagy-, közép- és kisüzem foglalkozik fo-­l vékonygy­ü­­m­ölcs készítésével. Nálunk Magyarországon a folyékony­­gyümölcs készítése még a kezdet kezde­ténél tart, de a vezető körök a talál­mány óriási jelent­őségét felismerve, azon vannak, hogy úgy a gyártás mód­ját, mint a gyümölcsíz használatát szé­ les körük és­ főképpen az ország gazda* közönsége előtt népszerűsítsék. Megala­kult a Magyar Folyékony- Gyümölcs Szövetkezet és ennek igazgatója lovag Fehrenteit-Gruppenberg Tibor mérnök, tanfolyamokon készíti elő az ország gazdaközönségét a folyékonygyümölcs, termelés módozataira. Az első tanfolyam április második felében kezdődik és­­ téli alma, elkészítését tanítja.. Május­­,v­gén és július elején a cseresznye és meggy elkészítésének elméleti és gya­korlati módját fogják tanítani Szabadalmazott kaszakalapáló nélkülözhe­tetlen minden kaszás embernek. Kérjen ismertetőt Valiska,Bpest, Rózsa­ u. 57. A folyékonygyümölcs gyártása rám irányul más termelés és így a borter­melés érdekei ellen sem, sőt a szőlőter­melés érdekein kíván javítani, mert a rossz bor így el fog tűnni a piacról, a jó bor pedig emelkedni fog, mert a rossz, minőségű szőlőből folyékonygyümölcsöt fognak előállítani. A folyékonygyümölcs a gazdákat akarja új keresetforrásokhoz juttatni azáltal, hogy az eddig el nem adott rossz minőségű gyümölcs is értékes­­h­e­tővé válik. A folyékonygyümölcs igen olcsó áron és a közvetí­tőkereskedelem kikapcsolásával kerül a forgalomba. A gazdaközönség minden ezirányú ér­deklődésére — amely igen kívánatos — kimerítő felvilágosítást adunk. Pályázati hirdetmény A hódmezővásárhelyi m. kir. mező­gazdasági szakiskola folyó évi októ­ber hó 1-én kezdődő kétéves tanfolya­mára pályázatot hirdet. Az iskola célja, gazdák és bérlők fiainak, vala­mint uradalmak részére altiszteket képezni. Ezenkívül az iskola sikeres elvégzése kis­tejiparosi üzemek veze­tésére is képesit.­­ Egy évre fize­tendő összes díjak 260 pengő, melyért az iskola tanulóotthonában teljes el­látást is kap. Az összeg több részlet­ben is fizethető. Sokgyermekes csa­ládból származék és szegénysorsú szü­lők gyermekei részére féldíjas és igen kedvezményes helyek is vannak. Fel­vehetők 17. életévüket betöltött, leg­alább négy elemi osztályt végzett ifjak. Személyes vagy írásbeli megkeresésre bárkinek szívesen nyújt felvilá­gsítást­ az Igazgatóság.

Next