Új Barázda, 1935. április (17. évfolyam, 19-22. szám)
1935-04-28 / 22. szám
Mellékjel: Rádiós Gazdasági Előadások 1935 ápriuis 28, vasárnap Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI Ára a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ : HARKÁNYI JÓZSEF dr. Budapest, XVII. évf. 22. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VI. kerület, Teréz körút 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160-90. LEVÉLCÍM: Budapest, VL, Teréz körút 3. Új elnök került az Országos Mezőgazdasági Kamara élére, vitéz Mecsér András országgyűlési képviselő személyében. Megválasztása — bár alakilag egyhangú volt — még sem mondható, hogy az öszszes mezőgazdasági érdekeltségek és választó tényezők egyöntetű akaratát tükrözi vissza. Az új kamarai elnök személyéről minden tiszteletreméltósága és nagyrabecsülésünk mellett is meg kell állapítanunk, hogy egy pótválasztáson került be egyhangúan, akkor, amikor az előbb történt jelvése alkalmával alig volt pártja- A mezőgazdasági érdekeltségek a megsemmisített választáskor is álláspontot foglaltak , mely azonban a kormányzat hivatalos álláspontját nem fedte s módot találtak a választás eredményének megsemmisítésére. Így történt meg a napokban az uj választás, mely már egyhangú volt beért, mert vitéz Mecsér Andrással, mint a kormány hivatalos személyével szemben más párt jelöltet sem állított. Ezáltal a hivatalos álláspont itt is győzött. Nem hisszük és nem kívánjuk, hogy Mecsér András megválasztása egy irányzatot képviseljen, mert ha igen, úgy egészségtelen a magyar mezőgazdaság nagy érdekeinek és jelentőségének a megítélése. Örök idők óta harc van a mezőgazdaság és a kapitalizmus között, amely harcban viszont eleddig a nagy ipari érdekeltségek, a nagytőkések jutottak vezetőszerephez. Nemcsak nálunk, hanem mondhatjuk, hogy az egész világon. Kérdés, hogy Mecsér András, az újonnan megválasztott kamarai elnök, hogyan fogja tudni nehéz szerepét betölteni — mind az ország, mind pediglen a mezőgazdaságunk érdekében. Hisszük és reméljük, hogy Mecsér András nem lesz pártember, nem annak a pártnak lesz exponense, amely párt tagjai sorából került az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe és mezőgazdaságunk megsegítése végett szót fog emelni mindenkor, ha szükség lesz reá, annak a pártnak álláspontjával szemben is, amely párt odaültette őt a magyar mezőgazdák egyik magas és legszebb pozíciójába. Ha vitéz Mecsér András ezen várakozásnak megfelel, — amit joggal várunk el tőle — úgy a magyar gazdaközönség támogatására és hálájára mindenkor számia. A Népszövetségen kívül továbbra is lázas tárgyalásokat folytatnak a nagyhatalmak a béke biztosítása érdekében A német válaszjegyzék hatása — Francia-orosz tárgyalások az „önműködő segélynyújtást” kérdésében — Az angol miniszterelnök éles támadása Németország ellen — Berlin és Róma jegyzékváltása a dunai egyezményről A múlt héten lezajlott strézai értekezlet és az azt követő genfi tanácskozások után az európai külpolitikában nem kevesebb feszültséggel és lázas sietséggel folynak tovább a tárgyalások az egyes hatalmak között. A most lefolytatott tárgyalások a Népszövetség május 28-iki új ülésszakának, a június első felében összehívandó római duna-értekezlet A genfi határozatra, amely elítéli Németország fegyverkezését, Hitler kormánya megadta a választ tiltakozó jegyzék formájában. A nagyhatalmak izgalmas tárgyalások során megállapították, hogy a tiltakozó francia-orosz katonai egyezmény kérdésében, amelyre vonatkozóan már igen hosszú idő óta folytak tárgyalások , az aláírás előtt meghiúsult. Azok a nehézségek, amelyek a tárgyalások során felmerültek, alapjában véve Franciaország európai politikájára esetleg döntő fontosságú kérdéseket érintenek. Ez megállapítható a jólértesült lapok fejtegetéseiből. Szovjetoroszország nem kevesebbet kíván, mint azt, hogy Franciaország tényleges támadás esetén kénytelen legyei azonnal, a népszövetségi tanács döntésének bevárása nélkül, a megtámadott fél segítségére sietni. A nehézségek okozója az úgynevezett végrehajtási jegyzőkön, volt, amelyben Laval azt kívánta, hogy minden esetben várják be a népszövetségi tanács ajánlásait. Laval nem volt hajlandó belemenni, hogy a kölcsönös segélynyújtás önműködő legyen, vagyis Franciaország minden esetben, további tárgyalások nélkül, köteles legyen a szovjetnek megtámadás esetén katonai segélyt nyújtani. Ez a vesztes önműködő segélynyújtás ellenszolgáltats nélkül kötelezte volna Franciaországot, anyagának előkészítését célozzák, valamint azoknak a kölcsönös támogatáson alapuló garancia-szerződéseknek a kiépítését, amelyekkel a Népszövetségen kívül is minden hatalom a maga katonai fölényét óhajtja biztosítani. Lázas békekeresés és lázas fegyverkezési verseny a jellemzője leginkább a mai európai helyzetnek. Más hiábavaló, mert Németország tényleg megsértette a békeszerződéseket. Azonban a tiltakozó jegyzék hangja nem zárja ki a további tárgyalásokat, mert a szovjet nem volt hajlandó biztosítékot adni arról, hogy beszünteti a francia gyarmatokon a kommunista propagandát. Laval ellenállása, hír szerint, megtört két oldalról jövő nyomás alatt: részben a szovjet tüntető magatartása fenyegette Franciaországot azzal, hogy a szövetség meghiúsulása felborítja a francia keleteurópai terveket és ezzel súlyos presztízsveszteséget szenved s maga a kisantant is teljes nyomással állt a szovjetzsarolás mellé, másrészt nyomást gyakorolt Lavalra a kormány tárcanélküli minisztere, Herriot, a szovjet ismeretes barátja, s maga Flandin miniszterelnök is, aki a franciaszovjet szerződést sürgősnek és fontosnak tartja, így Laval és Putyemikij orosz nagykövet által megindult tárgyalások eredményeképpen mégis aláírják a francia-orosz szövetségi szerződést. A római Duna-egyezelmény a tárgyalások előterében A strésai értekezleten megbeszélt dunai konferenciát előreláthatólag június első felében tartják meg és nem Rómában, hanem Firenzében. . Az értekezlet előkészítésére a diplomáciai tanácskozások folyamatban vannak. Az olasz kormány nagy súlyt helyez ezekre az előkészítő diplomáciai tanácskozásokra és az értekezletre szóló meghívókat akkor küldik szét, ha már eleve biztosítva van az értekezlet sikere. Olaszország a következő államokat óhajtja meghívni a római nemzetközi értekezletre: Franciaországot, Ausztriát, Németországot, Jugoszláviát, Csehországot, Magyarországot és a legújabb hírek szerint, Romániát is. Nincs kizárva, hogy Lengyelország is meghívást kap, tekintettel a legyőzött államok fegyverkezési egyenjogúságának napirendre kerülő kérdésére. Németország a dunai egyezmény tárgyában öt pontra nézve kért felvilágosításokat ■ az olasz kormánytól. Róma március elején adott választ ezekre a kérdésekre. Most köztik a nyilvánossággal ezeket a válaszokat. Az öt pontba foglalt olasz válaszjegyzék közül Németország hármat elfogadott, két válaszra pedig ellenvetéssel élt. A kisantant áskálódásai Magyarország fegyverkezése ellen A kisantantot, főként Titulescut, nagyon bosszantja a stresai határozat hatodik pontja, amely Ausztria,Magyarország és Bulgária felfegyverkezéséről szól, mert a három nagyhatalom „a legközvetlenebbül érdekelt országok" előzetes megkérdezése nélkül hozta ezt a határozatot. A kisantant nem ellenzi elvileg Ausztria, Magyarország és Bulgária felfegyverkezését, csak akarja, hogy az feltétlen legyen. Senes és Titulescu abban egyezett A német válaszjegyzék hatása Francia-orosz tárgyalások az „önműködő segélynyújtás" kérdésében