Új Barázda, 1935. április (17. évfolyam, 19-22. szám)

1935-04-28 / 22. szám

Mellékjel: Rádiós Gazdasági Előadások 1935 ápriuis 28, vasárnap Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI Ára a „Rádiós gazdasági előadások" című­ füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ : HARKÁNYI JÓZSEF dr. Budapest, XVII. évf. 22. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VI. kerület, Teréz­ körút 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160-90. LEVÉLCÍM: Budapest, VL, Teréz­ körút 3. Új elnök került az Országos Mezőgazda­­sági Kamara élére, vitéz Mecsér András országgyűlési képviselő személyében. Megválasztása — bár alakilag egyhangú volt — még sem mondható, hogy az ösz­­szes mezőgazdasági érdekeltsé­gek és választó tényezők egy­öntetű akaratát tükrözi vissza. Az új kamarai elnök személyéről minden tiszteletreméltósága és nagyrabecsülésünk mellett is meg kell állapítanunk, hogy egy pót­választáson került be egyhangúan, akkor, amikor az előbb történt je­­l­v­ése alkalmával alig volt pártja- A mezőgazdasági érdekeltségek a megsemmisített választáskor is álláspontot foglaltak , mely azonban a kormányzat hivatalos álláspontját nem fedte s módot találtak a választás eredményé­nek megsemmisítésére. Így tör­tént meg a napokban az uj vá­­lasztás, mely már egyhangú volt beért, mert vitéz Mecsér András­sal, mint a kormány hivatalos személyével szemben más párt jelöltet sem állított. Ezáltal a hivatalos álláspont itt is győzött. Nem hisszük és nem kívánjuk, hogy Mecsér András megválasz­tása egy irányzatot képviseljen, mert ha igen, úgy egészségtelen a magyar mezőgazdaság nagy ér­dekeinek és jelentőségének a meg­ítélése. Örök idők óta harc van a mező­­gazdaság és a kapitalizmus kö­zött, amely harcban viszont el­eddig a nagy ipari érdekeltségek, a nagytőkések jutottak vezető­szerephez. Nemcsak nálunk, ha­nem mondhatjuk, hogy az egész világon. Kérdés, hogy Mecsér András, az újonnan megválasz­tott kamarai elnök, hogyan fogja tudni nehéz szerepét betölteni — mind az ország, mind pediglen a mezőgazdaságunk érdekében. Hisszük és reméljük, hogy Me­csér András nem lesz pártember, nem annak a pártnak lesz expo­nense, amely párt tagjai sorából került az Országos Mezőgazda­­sági Kamara elnöki székébe és mezőgazdaságunk megsegítése vé­gett szót fog emelni mindenkor, ha szükség lesz reá, annak a párt­nak álláspontjával szemben is, amely párt odaültette őt a ma­gyar mezőgazdák egyik magas és legszebb pozíciójába. Ha vitéz Mecsér András ezen várakozásnak megfelel, — amit joggal várunk el tőle — úgy a magyar gazdaközönség támoga­tására és hálájára mindenkor számi­a. A Népszövetségen kívül továbbra is lázas tárgyalásokat folytatnak a nagyhatalmak a béke biztosítása érdekében A német válaszjegyzék hatása — Francia-orosz tárgyalások az „önműködő segélynyújtást” kér­désében — Az angol miniszterelnök éles táma­dása Németország ellen — Berlin és Róma jegyzék­váltása a dunai egyezményről A múlt héten lezajlott strézai ér­tekezlet és az azt követő genfi ta­nácskozások után az európai külpoli­tikában nem kevesebb feszültséggel és lázas sietséggel folynak tovább a tárgyalások az egyes hatalmak kö­zött. A most lefolytatott tárgyalá­sok a Népszövetség május 28-iki új ülésszakának, a június első felében összehívandó római duna-értekezlet A genfi határozatra, amely elítéli Németország fegyverkezését, Hitler kormánya megadta a választ tilta­kozó jegyzék formájában. A nagy­hatalmak izgalmas tárgyalások so­rán megállapították, hogy a tiltakozó francia-orosz katonai egyez­mény kérdésében, amelyre vonatko­zóan már igen hosszú idő óta foly­tak tárgyalások , az aláírás előtt meghiúsult. Azok a nehézségek, amelyek a tárgyalások során felmerültek, alap­jában véve Franciaország európai politikájára esetleg döntő fontosságú kérdéseket érintenek. Ez megálla­pítható a jólértesült lapok fejtege­téseiből. Szovjetoroszország nem ke­vesebbet kíván, mint azt, hogy Fran­ciaország tényleges támadás esetén kénytelen legyei azonnal, a népszö­vetségi tanács döntésének bevárása nélkül, a megtámadott fél segítsé­gére sietni. A nehézségek okozója az úgyneve­zett végrehajtási jegyzőkön­,­ volt, amelyben Laval azt kívánta, hogy minden esetben várják be a népszö­vetségi tanács ajánlásait. Laval nem volt hajlandó belemenni, hogy a köl­csönös segélynyújtás önműködő le­gyen, vagyis Franciaország minden esetben, további tárgyalások nélkül, köteles legyen a szovjetnek megtá­madás esetén katonai segélyt nyúj­tani. Ez a vesz­­­te­s önműködő se­gélynyújtás ellenszolgál­tat­­s nélkül köte­lezte volna Franciaországot, anyagának előkészítését célozzák, va­lamint azoknak a kölcsönös támoga­táson alapuló garancia-szerződések­nek a kiépítését, amelyekkel a Nép­­szövetségen kívül is minden hata­lom a maga katonai fölényét óhajtja biztosítani. Lázas békekeresés és lá­zas fegyverkezési verseny a jellem­zője leginkább a mai európai hely­zetnek. Más hiábavaló, mert Németország tényleg megsértette a békeszerződé­seket. Azonban a tiltakozó jegyzék hangja nem zárja ki a további tár­gyalásokat, mert a szovjet nem volt haj­landó biztosítékot adni arról, hogy beszünteti a francia gyar­matokon a kommunista propa­gandát. Laval ellenállása, hír szerint, meg­tört két oldalról jövő nyomás alatt: részben a szovjet tüntető magatar­tása fenyegette Franciaországot az­zal, hogy a szövetség meghiúsulása felborítja a francia keleteurópai ter­veket és ezzel súlyos presztízs­vesz­teséget szenved s maga a kisantant is teljes nyomással állt a szovjet­zsarolás mellé, másrészt nyomást gyakorolt Lavalra a kormány tárca­nélküli minisztere, Herriot, a szov­jet ismeretes barátja, s maga Flan­­din miniszterelnök is, aki a francia­szovjet szerződést sürgősnek és fon­tosnak tartja, így Laval és Put­yemikij orosz nagykövet által megindult tárgyalá­sok eredményeképpen mégis aláírják a francia-orosz szövetségi szerződést. A­ római Duna-egyeze­lmény a tárgyalások előterében A strésai értekezleten megbeszélt dunai konferenciát előreláthatólag június első felében tartják meg és nem Rómában, hanem Firenzében. . Az értekezlet előkészítésére a diplomáciai tanácskozások fo­lyamatban vannak. Az olasz kormány nagy súlyt helyez ezekre az előkészítő diplomá­ciai tanácskozásokra és az ér­tekezletre szóló meghívókat ak­kor küldik szét, ha már eleve biztosítva van az értekezlet si­kere. Olaszország a következő államokat óhajtja meghívni a római nemzetközi értekezletre: Franciaországot, Ausztriát, Né­metországot, Jugoszláviát, Cseh­országot, Magyarországot és a legújabb hírek szerint, Romá­niát is. Nincs kizárva, hogy Lengyel­­ország is meghívást kap, tekin­tettel a legyőzött államok fegy­verkezési egyenjogúságának na­pirendre kerülő kérdésére. Németország a dunai egyezmény tár­gyában öt pontra nézve kért felvilá­gosításokat ■ az olasz kormánytól. Róma március elején adott választ ezekre a kérdésekre. Most köztik a nyilvánossággal ezeket a válaszokat. Az öt pontba foglalt olasz válaszjegy­zék közül Németország hármat el­fogadott, két válaszra pedig ellen­vetéssel élt. A kisantant áskáló­­dásai Magyarország fegyverkezése ellen A kisantantot, főként Titulescut, nagyon bosszantja a stresai határo­zat hatodik pontja, amely Ausztria,­­Magyarország és Bulgária felfegy­­verkezéséről szól, mert a három nagyhatalom „a legközvetlenebbül ér­dekelt országok" előzetes megkérde­zése nélkül hozta ezt a határozatot. A kisantant nem ellenzi elvileg Ausz­tria, Magyarország és Bulgária fel­fegyverkezését, csak akarja, hogy az feltétlen legyen. Senes és Titulescu abban egyezett A német válaszjegyzék hatása Francia-orosz tárgyalások az „önműködő segélynyújtás" kérdésében

Next