Új Barázda, 1935. július (17. évfolyam, 31-33. szám)
1935-07-21 / 32. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások*" című füzetekkel együtt: Egész évre 0 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. Budapest, XVII. évf. 32. szám 1938 Julius 21, vasárnap Ara 10 fillér UIMMZDA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, VI. kerület, Teréz-körut 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz-körut X Uj barázda Uj időben, uj barázdát szántunk, nyilt szívvel, nyit lélekkel kiállunk elgyomosodott, gazos ugarra, átvarázsolni újra magyarra. Nyilt szívvel, nyilt lélekkel kiállunk, a korcsmának bátran álljt kiáltunk, elindítjuk lelkünkből az ujmát, tisztult lelkünk nemes, magyar álmát. Elgyomosodott magyar ugarra, bár most szopolyok hada uralja, nemes, magyar vetést varázsolunk s megőrizzük . .. nem vakon dolgozunk. Átvarázsolni újra magyarra, lelkünket a tárgy, nemes vágy hajtja, hogy szálljon itt termő magyar élet, tett-imát teremjen itt a lélek. Tett-imából uj magyarhon épül mert a magyarok uj énekéből igaz munka-testvériség érzik, lelkünk uj magyarsorsra megérik. Uj magyarsors kél ki barázdánkból, barázdát vető uj tett-imánkból, mert közösen, szeretettel szántjuk, mert mindnyájan egy szivvel megáldjuk. Csak az a barázda lehet áldott, amelyet a testvériség szántott, amely igazságosabban termett, mindnyájunknak érdemelt kenyeret. Mi áldott, magyar barázdát szántunk, az ekére mindnyájan vigyázunk, jól munkálja a szent magyar földet... hitvány gyomot többé nem teremhet. Uj ekével, uj barázdát szántunk, iíj eszméktől új világot várunk, dolgozóbb, testvéribb magyar létet, mely érdemel újabb ezerévet! Nincs más érdem, csak a tett-imádság, hogyha, egymás kezét megtalálják a dolgozóbb, testvéribb magyarok, ha ez igaz szeretet ránk ragyog. Ti dolgozóbb, testvéribb magyarok! Velünk uj barázdákat szántsatok, s vessünk bele uj testvériséget, hogy teremjen újabb ezer évet. Írta: Dr. OLÁH ERNŐ A gazdaadósságok rendezése A nemzeti szocializmus és a diktatúra Hogy ma Magyarországon diktatúra van, az minden gondolkozó fej előtt tisztán áll. A miniszterelnök számtalanszor kijelentette, hogy az „egy párt“ elgondolás híve és hogy az egy pártban csak egy akaratot ismer el. A diktatúra lényege nem a fékentartó fegyverekben van — bár itt is felvethetnénk azt a kényes kérdést, hogy mennyiben befolyásolta a karhatalom a választás tisztaságát, karhatalom alatt az egész bürokráciát értve , hanem abban, hogy a népakarat egy ember kezébe jut és annak az egynek a törekvései nem fedik az összességét. Mi már azon túl vagyunk, hogy a kormányt kritizáljuk. Elismerjük a jószándékát Gömbös Gyulának, aki minden módon próbál segíteni, de tudjuk, hogy úgy sem sikerül semmi, mert a mai helyzetet csak a fennálló rendszer gyökereiben való átformálásával, ha nem teljes elvetésével lehet meggyógyítani. Kétségtelen azonban, hogy a diktatúra szélsőséges állapot, nagy kilengés és így jó figyelembe vennünk, mennyire illik a nemzeti szocializmus lényegéhez, mennyire kedvez, illetve árt neki. Minden esetben a polgári s ne a katonai diktatúrát vegyük alapul. A mai társadalmi rend ,nálunk különösen individualista,már szinte túl van az egoizmuson is és az ipsizmus felé hajlik. Mindennek alapja az egyén, a szabadverseny által óriási lehetőségek előtt álló én, aki csak kényszerből illeszkedik be a társadalomba és csak azért, hogy egyénisége kifejtésére szélesebb terepet találjon. . Mi még csak nem is altruisták, de kifejezetten univerzalisták vagyunk. Közösségeket ismerünk, gátat akarunk vetni az egyén elé, társadalomba akarjuk szorítani, vagyis a közérdeket helyezzük előtérbe. Az individualizmusnál sehol sem szokatlan jelenség a diktatúra, sőt ha utána gondolunk, a rendszer betetőződésének kell tekintenünk, az ének is egy énben koncentrálódnak, annak az akarata érvényesül és ez a diktatúra száz és száz formát vesz fel: a maga körében éppúgy diktátor egy részvénytöbbletes, mint egy kartelkirály, vagy egy miniszterelnök. Itt a diktatúra az egyén érdekét szolgálja a közönség rovására és tehát szükséges fejlemény, mely ezer burkolt és nyílt formában jut érvényre. A nemzeti szocializmus fogalmával nem egyezik össze a diktatúra fogalma. Hitler nem diktátor, hanem egy a milliók közül, akit a nép helyezett önszántából oda, hogy a közösség érdekeit szolgálja s aki ha, valamikor is egyéni útvesztőkbe kerül, ugyancsak a közösség fogja onnan elmozdítani és aki abban a pillanatban, amikor az előbbi értelemben diktátor lesz, nem mondható nemzeti szocialistának. A nemzeti szocializmus, mint rendszer, diktatórikus a korlátlan egyéniséggel szemben, a közösség diktatúrája, az individuummal szemben s tulajdonképpen csak korlátozás, határszabás. Tehát az egyik kedvez az egyénnek, a másik a közösségnek. Most nézzük az ellenhatárokat. A nemzeti szocialista államban csak a korlátlanság felé törő individuum nem találja a helyét. Vagyis itt legfeljebb kivándorlások, sőt csak emigrálások, apró összeeskövések fordulhatnak elő. Az egoista diktatúra kifejleszti a közösség szükségének a tudatát, a gyengék egyesüléskeresését a kényszerű reformokhoz, vagy túlhajtás esetén forradalomhoz vezet. Mert az egyéni csak egyén és legfel-