Új Barázda, 1935. július (17. évfolyam, 31-33. szám)

1935-07-21 / 32. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások*" című füzetekkel együtt: Egész évre 0 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 50 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. Budapest, XVII. évf. 32. szám 1938 Julius 21, vasárnap Ara 10 fillér UIMMZDA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ Budapest, VI. kerület, Teréz-körut 3. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz-körut X­ Uj barázda Uj időben, uj barázdát szántunk, nyilt szívvel, nyit lélekkel kiállunk elgyomosodott, gazos ugarra, átvarázsolni újra magyarra. Nyilt szívvel, nyilt lélekkel kiállunk, a korcs­mának bátran álljt kiáltunk, elindítjuk lelkünkből az uj­mát, tisztult lelkünk nemes, magyar álmát. Elgyomosodott magyar ugarra, bár most szopolyok hada uralja, nemes, magyar vetést varázsolunk s megőrizzük . .. nem vakon dolgozunk. Átvarázsolni újra magyarra, lelkünket a tárgy, nemes vágy hajtja, hogy szálljon itt termő magyar élet, tett-imát teremjen itt a lélek. Tett-imából uj magyarhon épül mert a magyarok uj énekéből igaz munka-testvériség érzik, lelkünk uj magyarsorsra megérik. Uj magyarsors kél ki barázdánkból, barázdát vető uj tett-imánkból, mert közösen, szeretettel szántjuk, mert mindnyájan egy szivvel megáldjuk. Csak az a barázda lehet áldott, amelyet a testvériség szá­ntott, amely igazságosabban termett, mindnyájunknak érdemelt kenyeret. Mi áldott, magyar barázdát szántunk, az ekére­ mindnyájan vigyázunk, jól munkálja a szent magyar földet... hitvány gyomot többé nem teremhet. Uj ekével, uj barázdát szántunk, iíj­ eszméktől új világot várunk, dolgozóbb, testvéribb magyar létet, mely érdemel újabb ezerévet! Nincs más érdem, csak a tett-imádság, hogyha, egymás kezét megtalálják a dolgozóbb, testvéribb magyarok, ha ez igaz szeretet ránk ragyog. Ti dolgozóbb, testvéribb magyarok! Velünk uj barázdákat szántsatok, s vessünk bele uj testvériséget, hogy teremjen újabb ezer évet. Írta: Dr. OLÁH ERNŐ A gazdaadósságok rendezése A nemzeti szocializmus és a diktatúra Hogy ma Magyarországon dik­tatúra van, az minden gondolkozó fej előtt tisztán áll. A miniszter­­elnök számtalanszor kijelentette, hogy az „egy párt“ elgondolás híve és hogy­ az egy pártban csak egy akaratot ismer el. A dikta­túra lényege nem a fékentartó fegyverekben van — bár itt is felvethetnénk azt a kényes kér­dést, hogy mennyiben befolyásol­ta a karhatalom a választás tisz­taságát, karhatalom alatt az egész bürokráciát értve , hanem ab­ban, hogy a népakarat egy ember kezébe jut és annak az egynek a törekvései nem fedik az összessé­gét. Mi már azon túl vagyunk, hogy a kormányt kritizáljuk. Elismer­jük a jószándékát Gömbös Gyulá­nak, aki minden módon próbál segíteni, de tudjuk, hogy úgy sem sikerül semmi, mert a mai hely­zetet csak a fennálló rendszer gyökereiben való átformálásával, ha nem teljes elvetésével lehet meggyógyítani. Kétségtelen azon­ban, hogy a diktatúra szélsőséges állapot, nagy kilengés és így jó figyelembe vennünk, mennyire il­lik­­ a nemzeti szocializmus lénye­géhez, mennyire kedvez, illetve árt neki. Minden esetben a pol­gári s ne a katonai diktatúrát vegyük alapul. A mai társadalmi rend ,nálunk különösen individualista,­­már szinte túl van az egoizmuson is és az ipsizmus felé hajlik. Min­dennek alapja az egyén, a sza­badverseny által óriási lehetősé­gek előtt álló én, aki csak kény­szerből illeszkedik be a társada­lomba és csak azért, hogy egyéni­sége kifejtésére szélesebb terepet találjon. . Mi még csak nem is altruisták, de kifejezetten univerzalisták va­gyunk. Közösségeket ismerünk, gátat akarunk vetni az egyén elé, társadalomba akarjuk szorítani, vagyis a közérdeket helyezzük előtérbe. Az individualizmusnál sehol sem szokatlan jelenség a dikta­túra, sőt ha utána gondolunk, a rendszer betetőződésének kell te­­kintenünk, az ének is egy énben koncentrálódnak, annak az aka­rata érvényesül és ez a diktatúra száz és száz formát vesz fel: a maga körében éppúgy diktátor egy részvén­ytöbbletes, mint egy kartelkirály, vagy egy miniszter­­elnök. Itt a diktatúra az egyén érdekét szolgálja a közönség ro­vására és tehát szükséges fejle­mény, mely ezer burkolt és nyílt formában jut érvényre. A nemzeti szocializmus fogal­mával nem egyezik össze a dikta­túra fogalma. Hitler nem diktá­tor, hanem egy a milliók közül, akit a nép helyezett önszántából oda, hogy a közösség érdekeit szolgálja s aki ha, valamikor is egyéni útvesztőkbe kerül, ugyan­csak a közösség fogja onnan el­mozdítani és aki abban a pillanat­ban, amikor az­ előbbi értelemben diktátor lesz, nem mondható nem­zeti szocialistának. A nemzeti szocializmus, mint rendszer, dik­tatórikus a korlátlan egyéniséggel szemben, a közösség diktatúrája, az individuummal szemben s tu­lajdonképpen csak korlátozás, ha­társzabás. Tehát az egyik kedvez az egyén­nek, a másik a közösségnek. Most nézzük az ellenhatárokat. A nem­zeti szocialista államban csak a korlátlanság felé törő individuum nem találja a helyét. Vagyis itt legfeljebb kivándorlások, sőt csak emigrálások, apró összeeskövések fordulhatnak elő. Az egoista dik­tatúra kifejleszti a közösség szük­ségének a tudatát, a gyengék egyesüléskeresését a kényszerű reformokhoz, vagy túlhajtás ese­tén forradalomhoz vezet. Mert az egyéni csak egyén és legfel-

Next