Új Barázda, 1938. május (20. évfolyam, 18-22. szám)

1938-05-01 / 18. szám

2 vábbra is Átokcsatornának! De vannak itt még súlyosabb dolgok is! A pénzügyminisztérium az 1925. évi IV. tc. alapján az érdekeltek megkérdezése nélkül 5.700.000 aranykorona kölcsönt utalt ki a miniszteri biztosnak azzal, hogy a lecsapolás országos érdek. Vízjogi törvényünk szerint a miniszteri biztos a Társulat közgyűlése nélkül kölcsönt nem vehet fel. Mivel a Társulat önkormányzata fel volt függesztve, a miniszteri biztos csakis a közgyűlés beleegyezésével vehetett volna fel kölcsönt. Mayer János földművelésügyi minisztersége alatt a minden jogalapot nélkülöző javaslatból törvény lett és a kormányzat kiutalta a pénzt. A kölcsön feltételei, melyek törvényben vannak meghatározva, igen súlyosak, mert az 1925-ben kiutalt kölcsönt 1944-ig vissza kell fizetni. Márpedig tudott dolog, hogy ilyen rövid idő alatt az érdekeltek túlságos megterhelése nélkül nem lehet ekkora pénzt visszafizetni. A törvény szavaival élve: „Országos érdek, hogy Budapest közelében 122 ezer hold lecsapoltassék és ezáltal mielőbb kiadós termelés alá lehessen azokat hozni.“ Ha ez így van, akkor nem lehet a csatorna mentén levő földeket a mai magas járulékkal terheln. Nem szabad ezt megtenni akkor, amikor tudott dolog, hogy ez a csatornaépítés a lehető legrosszabbul sikerült. Nemhogy kiadós termelés nincsen, de még azok a földek is tönkrementek, amelyeken azelőtt rendes gazdálkodást lehetett folytatni. A hétmillió pengőt ezen a népen behajtani a legnagyobb igazságtalanság! A Társulat nem vette fel. A miniszteri biztos jogellenes cselekedetéért nem tehető felelőssé sokezer gazda. Elég kár éri őket a sok árvíz és a rossz termések miatt. Az ártéri járulékokat is nagyon rosszul számították ki. A miniszteri biztos 9 pengőt állapított meg, míg a kiküldött bizottság szerint a legmagasabb teherviselési határ 3,19 pengő. A pénzügyi hatóságok többször engedményt tettek, de ez nem volt elegendő a panaszok orvoslására. A Társulat önkormányzata szembehelyezkedett nemcsak a földművelésügyi, hanem a pénzügyminisztériummal is. A lecsapoló társulat megtagadta a hétmillió pengő kölcsön évi törlesztő részleteinek a behajtását, csak a csatorna fenntartásának költségeit vállalta el. A pénzügyminiszter a hétmilliós kölcsön elengedéséről hallani sem akart. A helyzet anynyira kiéleződött, hogy a Társulat önkormányzatát ismét felüggesztették és 1937 május havában Kaas Albert báró lett a miniszteri biztos. 32 község népe fordul az illetékesekhez és kéri, hogy a beleegyezésük nélkül felvett hétmillió pengőt engedjék el nekik. Eleget fizetnek ők a rosszul megépített lecsapoló csatorna miatt. Sürgősen rendeljék el a szükséges műszaki munkák elvégzését, építsék meg az övcsatornát, hogy ez a vidék legalább a régi csatorna előtti helyzetbe kerülhessen. ül BARÁZDA 1938 május 1. Szállítsák le a marha- és sertésbizományosi díjakat Milliókat vágnak zsebre ezen a címen A fogyasztás fájó ügye, hogy az élelmicikkek drágán kerülnek forgalomba. Ha a hús, tej, baromfi és tojás vagy a burgonya és zöldségfélék útját a termedtől a fogyasztóig követjük, azt tapasztaljuk, hogy a termelői és a fogyasztói ár között nagyon nagy a különbség. Joggal mondják a vásárlók, hogy drágaság van. Nagyon magasak az árak. Viszont a gazdák bebizonyítják, hogy ők nem okai ennek. A termelői árhoz különféle illetékek, díjak és egyesek haszna tevődik, hogy mire a fogyasztóhoz ér, megfizethetetlen. Jelen alkalommal a hús drágaságával foglalkozunk. Budapesten a különféle vágóhídi díjakon kívül súlyosan latba esik, hogy a sertés- és marhabizományosok részére két százalék bizományosi díjat állapítottak meg. Ez túlzott keresetet jelent. Hetenként a budapesti vágóhídon körülbelül 8000 sertést és 1000 darab vágómarhát hoznak forgalomba. Ezt a forgalmat: Landesmann Márk és Fia, Pichl Lipót, Mangold, Réthy, Gróf Sámuel és Fia cégek bonyolul&**!***. : tar ják le. Értékben ez a mennyiség körülbelül heti 2 millió pengőt jelent, azután kapják a 2 százalékot, ami körülbelül 40.000 pengő. Ez egy évben 2 millió pengőn felüli összeget tesz ki. Ezt a 2%-os jutalékot okvetlen le kell szállítani a 2%-ra. A közvetítésért nagyon elegendő ez a díjazás. Általában az egész országban kötelezően ki kellene mondani, hogy élő vagy vágott állat után a legmagasabb bizományosi jutalék csak félszázalék lehet. Szomszédságunkban, Ausztriában már félszázalékra csökkentették a bizományosi jutalékot. Nálunk is azonnal be kell vezetni. Húsiparosok köréből szerzett értesülés alapján közöljük, hogy a Landesmann cég még saját számlájára is hizlal sertéseket. Ezt nem lehet megengedni. A bizományos se nyíltan, se burkoltan ne foglalkozzék sertés- vagy marhahizlalással, mert ez összeférhetetlen. Általában az eladással kapcsolatos díjak és illetékeket mérsékelni kell, hogy a vékonypénzű fogyasztó vásárlóképességét emelni lehessen. Napirenden a szekérfuvarozás ügye Az érdekképviseletek elé kerül már a nyár elején Álgyay Hubert Pál államtitkár nyilatkozott az aktuális útügyi kérdésekről és többek között ezeket mondotta: A szekérfuvarozás kérdésének rendezése egyike azoknak a problémáknak, amelyek évek óta foglalkoztatják a minisztériumot. De mindezideig nem lehetett megoldani. Most, hogy a közúttal kapcsolatos kérdések egy csoportban kerülnek megoldásra, könnyebb a szekérfuvarozás rendezése is. A tervezet nyers vázlata már elkészült. A tövénytervezet még a koranyár elején az érdekképviseletek elé kerül és előreláthatóan még a jövő költségvetési év elején ki is adja azokat a minisztérium. A debreceni országos állatvásáron nagy áresés volt A több napon át tartó debreceni országos állatvásár keserű csalódást jelentett az állattartó gazdáknak. A jó minőségű vágómarháért kilónként 50—60, a közepes vágómarháért 42—50, a silányért 32— 42 fillért fizettek. A borjú kgként 55 fillér volt. A jól telelő tehén darabjáért 240—500 pengőt adtak. A közepes igásló 170—280 pengőért kelt el. Az anyajuh párjáért 58 pengőt fizettek. A bárány darabja 4 60 pengő volt. A nehéz sertésért kilónként 101—103 fillért adtak, amig a silány sertés ára kg-ként 91—97 fillér volt. magyar-német tárgyalások során Németország vállalja az Ausztriával kűtött megállapodásunkat Az Új Barázda jelentette már, hogy a magyar delegáció a múlt héten Berlinbe utazott, hogy ott a külkereskedelmi tárgyalásokat befejezze. Jól értesült helyről kapott információnk szerint a tárgyalások eddig a legjobb mederben folynak. A németek vállalják az osztrákokkal kötött szerződésekből folyó öszszes kötelezettségeket. Vállalják a római hármas szerződésre vonatkozó jogutódlást is. Ezért a római szerződést át kell alakítani, mert Nagynémetország foglalta el helyét a nyolc millió lakosú Ausztriának. A tőzsdei határidő piacon egészen különös jelenségek játszódtak le a napokban. A tengeri határidős piacon most kezdődik a májusi üzletek felmondása. Eddig azonban egyetlen tételt sem jelentettek be. Sok határidő játékos azt gondolta, hogy a felmondás tömeges lesz, de számításukban csalódtak. Ezért a készárupiacon kell most vásárolniok, ahol azonban a kínálat a legkisebb mértékre zsugorodott. A határidőpiacon veszedelmes és kártékony játék folyik. A kormány lépjen közibe még idejében, nehogy a magyar mezőgazdaság igya meg ennek megint a levét. A tengeri utáni kereslet emeli a tengeri árát. Ez viszont hatással van a takarmányféleségekre. Ennek következménye a hizlalásnál mutatkozik. Szüntesse be a kormány azonnal a határidőpiacot. Nincs arra szükségük a gazdálkodóknak. Az egészségtelen árkilengés, mint mindig, most is a legélesebb ellentétben van a nemzet jól felfogott érdekeivel.