Új Barázda, 1938. szeptember (20. évfolyam, 36-39. szám)

1938-09-04 / 36. szám

1938 szeptember 4. ÚJ KARAIBA A mezőgazdaságot merénylet érte Rendszabályt a gabonatőzsde ellen Tiltsák ki a Maritima céget a tőzsdéről! Az Új Barázda mindenkor élesen állást foglalt a gabonahatáridő ellen. Magyarázták nekünk, hogy nincs igazunk, mert a rózsás a kukoricahatáridőre az árbiztosítás miatt, éppen a gazdáknak van szükségük. Nem hittük el ezt sohasem, azonban úgy látszik az illetékeseket a tőzsde elnöksége meggyőzte, hogy tényleg szükség van erre a határidőüzletre. Sajnos, az események megint az Új Barázdát igazolták. Már egy izben követeltük, hogy azonnali hatállyal szüntesse be a kereskedelmi minisztérium a határidőüzletet. Most az egész magyar mezőgazdaság nevében a leghatározottabban kérjük a kormányt, hogy indítson vizsgálatot a napokban lejátszódott botrányos kukoricahatáridőüzletek ügyében. Itt nem arról van szó, hogy egyesek kerestek vagy vesztettek, hanem ezzel a papirosüzlettel ártottak az egész mezőgazdaságnak. Tudják-e hány gazdának okoztak sok álmatlan éjszakát? Hány gazda szenvedett nagy anyagi kárt a drága és túlhajtott áru kukorica miatt? Az állattartó gazdákat nem szabad, nem lehet ilyen nagy áringadozásnak kitenni! Azért, hogy egy cég nagy nyereséget könyveljen el, nem mehetnek tönkre a magyar gazdák ezrei! Mi is történt a gabonatőzsdén? A Maritima gabonacég — amely mögött a botrányairól közismert Stux Gyula és Hugó magánbankház áll — már májustól kezdve kb. 400 vagon kukoricát vásárolt a határidőpiacon augusztusi szállításra. Eddig nem kifogásolható semmi sem. Hizlalási célokra történtek már máskor is nagymennyiségű vásárlások. Augusztus hónap elérkezett. 265 vagon tengerit az eladók felmondottak és ezt a Maritima át is vette. 135 vagon felmondatlan maradt. Ezeket a tételeket a Giro augusztus 26-án kiírta. Ez azt jelenti, hogy közölte, kik az eladók és ki a vevő. Kiderült, amit különben minden tőzsdetag tudott, hogy a 135 vagon átvevője a Maritima. Az eladók pedig a következők voltak: Ha tovább vizsgáljuk e névsort — gabonatőzsdei megbízható értesülés szerint — azt látjuk, hogy a Török Árpád, Lóránt Imre és Szőke Gyula mögött az Ágai és Landau cég, míg Biermann mögött egy Friedmann Marcel nevű, leginkább cseh számlára dolgozó cég állott. Stux biztosra vette, hogy az eladó kisebb cégek nem fognak szállítani és ezeken eret vághat. Annyira ment, hogy a máskor szokásos kisebb kérések teljesítése elől is kitért. A Futura azt kérte, hogy az uszályban eladott kukoricát kirakhassa és azt kezeltethesse. Még ezt a kérést is megtagadta. Ausch Pál cég 20 vagon és a Szabó Jenő cég 5 vagon kukoricát nem szállított le. Ezeket Stux exekutálta. A tőzsdei szokványok szerint erre joga volt. De nem volt joga ahhoz — sőt fegyelmi cselekményt követett el — hogy a napi 19.20—19.25 pengős ár helyett közraktári tengeri címen 21.50 pengős kötést jelentsen be. Ez az ár 2.50 pengővel magasabb, mint az aznapi legmagasabb jegyzés. A legérdekesebb, hogy eladónak olyan céget jelölt meg, amelyről köztudomású, hogy a közraktárban tengerije nem is lehetett. Az árjegyző bizottságban elnöklő tőzsdetanácsos nagyon helyesen nem fogadta el a bejelentést, hanem az ügyet további eljárás végett fölterjesztette a tőzsde elnökségéhez. Az elnökség az árat helyesen 19.50—19.70 pengőben jelölte meg. Ez nem elég. A gabonatőzsde elnöksége rendeljen el azonnal fegyelmi eljárást a Maritima-cég képviselője ellen és zárja ki addig is a további üzletkötésből. Ez a cég még a keddi napon 19.50 pengővel adta a kukoricát. Lehetetlen, hogy szerdán 21.50 pengővel vásároljon. A legnagyobbfokú rosszhiszeműséggel járt el a Maritima. Nem lehet játékot csinálni a mezőgazdaság egyik főterményével. Nem hizlaló részére vásárolta a tengerit, hanem spekulációs célzattal. Ezt pedig meg kell torolni. Ha a tőzsde elnöksége nem jár el kellő eréllyel, már most felhívjuk a kereskedelmi minisztérium figyelmét erre a botrányra. Ismerjük Hunder államtitkár alaposságát és reméljük, hogy azonnal gátat vet annak, hogy a magyar föld aranyat érő terményeivel a Szabadság téri gabonatőzsdén egyikmásik magáról megfeledkezett játékos csupán haszonszerzésből ilyen csúnya ügyet idézzen elő. 1938 szeptember havát írjuk! Erélyt, megtorlást követelünk! A mezőgazdaság érdekében tiltsák be a kukorica- és rozshatáridőüzletet. Laky Dezső álkormánybiztos pedig állapítsa meg azonnal az összes gabonaneműek és takarmánycikkek árát. Ne legyen itt spekuláció! Rendes, nyugodt életmenet mindennél fontosabb. Futura 2000mázsa M. Mezőgazdák 2000 99 Török Árpád 1500 99 Lóránt Imre 1000 99 Biermann-cég 2000 99 Szőke-cég 1500 99 Szabó Jenő 1500 99 Ausch Pál 2000 99 összesen tehát 13500mázsa Frontharcos Kisgazdák? Csak a I.ír Háborúban Résztvett Katonák is VirtUs Gazdasági Szövetkezete utján értékesítsétek terményeiteket. Megbízható állatértékesités. „VIRTUS00 Gazdasági Szövetkescei Budapest, IV., Bástya utca 5. — Telefon: 187-565. Emlékezetes olvasóink előtt, hogy az Uj Barázda a legélesebben tiltakozott a Molinum szerződés megkötése ellen. Sikerült nekünk a gazdasági élet figyelmét erre az ügyre ráterelni. Nem államérdek, sőt közérdekellenes a Molinum malmok átadása a malomkartelnek. Az Uj Barázdát senki elfogultsággal nem vádolhatja meg. Bennünket csak az összesség érdekének a megvédése vezérel. Az utolsó órában bízunk abban, hogy Imrédy miniszterelnök ráüt a darázsfészekre és megszűnik az országot, különösen a mezőgazdaságot régóta irritáló Molinum-ügy. Az elmúlt hetekben a malomkartel azt híresztelte, hogy az Új Barázda ismeretlen célok szolgálatában támadja a Molimumügyet. Elégtételül szolgál nekünk, hogy most végre megszólal vitéz Mecsér Endre, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke, aki a mezőgazdaság nevében a legilletékesebb nyilatkozattételre: — A Molinum szerződéstervezet még nem került elém. Arról részletesen nem nyilatkozhatom. Már most felemelem tiltakozó szavamat az ellen, hogy ez a tisztán magánjogi szerződés megterhelje a mezőgazdaság vám- és csereőrléseit. Még az állam is mentesítette a gazdák őrléseit a lisztforgalmi adóváltság alól, tehát nem engedhető meg, hogy most egy malomtársaság mázsafillérekért, többletfilléreket és egyéb terheket róhasson ki a gazdák és munkások őrlésére. Elfogadhatatlannak tartom még a tervezet ama pontját is, mely a gazdák által igényelt malmoknak csak vámőrlést engedélyez. Legjobb tudomásom szerint a szerződés eme szövegezése nem fedi a kormány intencióit sem. Az iparügyi minisztérium nem azért ajánlotta fel a malmok egy részét a gazdáknak, hogy ott még saját gabonájukat se cserélhessék ki lisztre. A legerélyesebben tiltakozom az ellen, hogy a malomipari zárt számot a hántolóiparra is kiterjeszszék. Ez a zárt szám súlyosan érinti a gazdák érdekeit, mert teljesen kiszolgáltatja őket a ma üzemben lévő néhány hántolónak. Eddig a nyilatkozat. Ez is bizonyítja, hogy az Új Barázda igenis a magyar mezőgazdaság érdekében tiltakozott és tiltakozik addig, amíg ezt a tervezetet a jótékony feledés köde be nem borítja. Ismételten emlékezetbe idézzük, közérdekellenes az a kikötés, hogy a Pénzintézeti Központ a Molinum malmok megvásárlása Vitéz Mecsér Endre tiltakozása a mezőgazdaság nevében a Molinum szerződés ellen „Nem engedhető meg, hogy terheket vessenek ki a gazdák és munkások őrléseire." „Nem fedi a kormány elgondolását a szerződés"