Új Élet, 1968 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1968-01-25 / 2. szám

limpiai lázban ég a sportvilág. Február 6-án a francia A­lpok lábánál, Grenoble-ban megnyílik a X. téli olimpiai játékok nagy­szerű versenysorozata. A min­den eddigi téli világversenyt túl­szárnyaló sporttalálkozóra 38 ország, mintegy 2000 sportolóját várják. Többet, mint eddig bármikor. A csúcsot február 6-ig Innsbruck tartja (1964) 36 ország 1107 férfi és 225 női versenyzőjével. Kilenc 1921-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i kongresszusán határozták el, hogy a nyári játé­kok évében téli olimpiát is rendeznek. De már ezt megelőzőleg is történtek bizonyos kísérletek a téli sportoknak az olimpiára való bevezetésére . 1908-ban Londonban műkorcsolyá­zás, 1920-ban Antwerpenben mű­korcsolyázás és jégkorong szere­pelt olimpiai számként. Az első téli olimpiát tehát 1924- ben Franciaországban, Chamonix­­ban rendezték 16 ország 293 sportoló­jának a részvételével. A síszámokban az összes érmeket — egyetlen bronz kivételével — a norvégek szerezteti meg, a gyorskorcsolyázás 15 érmé­ből pedig 8 a finneknek jutott. Akkoriban még kevesen figyeltek fel egy elragadó kis norvég lány, a 12 éves Sonja Hennie korcsolyázá­sára, 8. lett. Ám később a műkor­csolyázás mindmáig legfényesebb csillagává nőtt. 1928-ban a svájci St. Moritzban véglegesen győzött a téli olimpiai játékok gondolata — 25 ország 491 sportolója indult. A mostoha idő­járási viszonyok miatt egyes verseny­számokat egyik napról a másikra halogatták, másokat végleg elhalasz­tottak. 1932 — Lake Placid (Egyesült Ál­lamok). A tengerentúli utazásra kevés európai küldöttség vállalkozott, s így jórészt amerikai háziverseny folyt. 1936 — Garmisch-Partenkirchen (Németország). A műsor újabb versenyszámokkal gyarapszik , és megszületik a háború előtti játékok nagy meglepetése: Kanada jégkorong­válogatottja a kanadai fél-profikkal teletűzdelt angol csapat mögé szo­rult. 1936 csillaga, a norvég Laila Schou-Nilsen győzött a sílesiklásban, harmadik lett az alpesi összetett számban, s első két gyorskorcsolya távon. Emellett Norvégia legjobb teniszezője. S mindez 17 éves kor­ban... 1948 — St. Moritz másodszor. A háború után fokozott erővel fellángoló olimpiai gondolat minden addigi csúcsot túlszárnyalt: 20 ország 878 versenyzője indult, csupán a sílesiklás rajtjánál 111 versenyző jelentkezett . 1952 — Oslo (Norvégia). A legtöbb téli arannyal büszkélkedő, Norvégia nemzeti ünnepe volt a VI. olimpia — katonák, iskolások ezrei hordták a havat a pályákra. A siker teljes: remek versenyek, hét hazai győzelem — ebből hármat Hjalmar Andersen, „a jég Zatopekje" szer­zett. 1956 — Cortina d’Ampezzo (Olasz­ország). A szovjet sportolók olimpiai rajtja minden várakozást felülmúlt — hét aranyérmük közül a legérté­kesebb talán jégkoronggyőzelmük. Cortina hőse az akkor alig 20 éves osztrák Toni Seiler volt, aki fölénye­sen nyerte mindhárom sílesikló szá­mot. 1960 — Squaw Valley (Egye­sült Államok). Az „indián asszo­nyok völgyében” lezajlott sportünnep­séget nem kisebb személyiség, mint Walt Disney rendezte, 693 sportoló és 760 újság-, rádió-, film- és tv-tudósí­­tó számára. 1964 — Innsbruck (Ausztria). A versenyek a tv jóvoltából már szemünk előtt játszódtak le — Ri­chard Strauss Olimpiai himnuszával kezdődtek, és a legjobbak parádés felvonulásával értek véget. Innsbruck hőse Ligyija Szkoblikova cseljabinsz­­ki tanítónő volt, aki a gyorskor­csolyázás mind a négy számát fölényesen megnyerte. Meglesz-e az első érem? A hazai időjárásviszonyok nem ked­veznek ugyan a téli sportoknak, hazánk mégis hatszor (1928, 1932, 1936, 1952, 1956, 1964) vett részt a téli játékokon. Annie Famose, 18 éves francia kislány, a tavalyi portilói világ­­bajnokságon ugrott ki, első lett sífutásban. Az olimpiai edzőtá­borban a megerőltető napi edzésadag mellett játékra, szórakozásra is jutott idő: a leányok egymáson­ gyakorolták „rajztehetségüket“ Legsikeresebben eddig bobverseny­zőink szerepeltek: 1932-ben a Papa­­na —Hubert páros a negyedik he­lyen végzett, Ionescuval és Petrescuval pedig a négyesben hatodikok lettek. Bobversenyzőink újabb nemzedéke 1966-ban Európa-bajnoki arany- és ezüstérmes. Ez jó ajánlólevél Greno­­ble-ra. Biatlonistáink jó szereplésében is reménykedhetünk — a világver­senyek bizonyítják, hogy Európa élvonalába tartoznak. György Vilmos élete első nagy versenyén, Innsbruck­ban ötödik lett — akár ő, akár valamelyik­­ csapattársa (Carabela, Bărbătescu, Cimpoia), akár a csapat éremmel lephet meg bennünket. Jégkorongozóink is ott lesznek, s tisztes szereplést várunk tőlük. A grenoble-i nagy kérdés számunk­ra tehát az, megszületik-e az első téli olimpiai érem? Reméljük, hogy a francia Alpokból kellemes hírek érkeznek majd. Versenyzőink még sohasem készültek ilyen lelkiismere­tesen, ekkora alapossággal világver­senyre. VAJNOVSZKI KÁZMÉR Jean-Claude Rilly, sokszoros sí­futó és lesikló világbajnok — a franciák nagy reménysége. 1967- ben őt választották a francia újság­írók az év sportolójának Világváros -13 napig A megnyitó ünnepség február 6-án ** lesz, az első hó december ele­jén hullott le. Úgy várták a ha­vat, mint a sivatag tikkadt ván­dorai a vizet. Bőségesen esett. Kiszámították, hogy ha a hátralevő időben csekély lenne is az után­pótlás, akkor is futja februárig. S a vastag hótakaró lehetővé tette, hogy megtartsák az úttisztítás fő­próbáját. A feladat az volt, hogy 12 óra alatt közlekedésre alkalmas­sá tegyenek 700 km-nyi útvonalat. Mintegy 300 hóeke­s egyéb úttisz­tító gép vonult ki a „hadszíntér­re". A „hadgyakorlat" kitűnően si­került: kevesebb mint 12 óra alatt járhatóvá tették az utakat. Gre­­noble-t, a téli olimpia színhelyét minden irányból, minden fajta közlekedési eszközzel meg le­hetett közelíteni. A vezérkar megnyugodott: nem lesz baj februárban az olimpia 13 napja alatt, zavartalanul megkö­zelítheti az Alpokat a mintegy 200 000 főnyi érdeklődő, amennyi­re számítanak. S nem lesz baj az autók elhelye­zésével sem, készen áll a 10 000 gépkocsi befogadására alkalmas parkolóhely. A versenyzőket, a bel- és külföldi hivatalos személyeket, a rendezőbizottság tagjait az erre a célra épült kilenc toronyszállodá­­ban szállásolják el. Nyolcezer su­dár fenyőfa is új szállást kapott, a hegyekből az olimpia stadion felé vezető útvonal mellé kerül­tek. A nagy stadionban 50 000 néző számára van hely, a grenoble-i szállodák azonban a vendégeknek csupán egy kis részét képesek befogadni. Lyon (106 km) Valence (96 km), Genf (146 km), Aix-les- Bains és Chambery szállodái azon­ban mind a látogatók rendelkezé­sére állanak, s minden városból különvonatok, állandó autóbusz­­járatok áramlanak majd Grenob­­le-ba. A közlekedés irányítását szá­mítógépek segítségével végzi majd a francia csendőrség erre a célra kiképzett különítménye. Az olim­pia különféle versenypályái felé vezető utakon egyirányú lesz a közlekedés. A kétsávos utak jobb oldala az autóbuszoknak, bal oldala a versenyzők, az olimpiai bizottság és az újságírók (2400) kocsijainak van fenntartva. Előzni szigorúan tilos, 13 napon keresztül világváros lesz Grenoble. Aztán elcsitul a zaj, megszűnik az ijesztő forgalom, megmaradnak azonban az olimpiai létesítmények, a kétmilliárd frank költséggel épült Kultúrpalota, az autóutak (13,4 milliárd frank), az új országutak (10 milliárd frank), és Európa legszebb, legmodernebb, legnagyobb műjégpályája (4 mil­liárd frank). S igen szomorúak lesznek a grenoble-i diákok. A nagy napok lezajlásával vissza kell térniük az iskolapadokba. Az olimpia alatt ugyanis nem lesz tanítás az alpesi város iskoláiban. bl. Nem­ lesz baj a hóval — vastag hótakaró borítja Grenoble környékét

Next