Új Élet, 1970 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1970-02-10 / 3. szám
* D Istro - bistra~ bisztrica~ Besz-*-* terce.A város és a vár nevét adó folyócska szláv eredetű nevének valószínű alakulása. Persze, csak sommásan feltüntetve, hiszen a hangváltozás tudományos, nyelvészeti magyarázata nem ilyen egyszerű. Nekünk viszont bőségesen elegendő ennyi. Bistro — azaz: gyors. S a Beszterce folyó valóban gyors (némely vidékeken ma is így nevezik a gyors hegyi patakokat), s ahogy kilép az égig érő havasok közül, ott létesült a nevét viselő vásárhely, város: Beszterce. A Radnai és Borgói havasok lábánál, két fontos, észak felé vezető kereskedelmi út elágazásánál foglaltak földet II. Géza magyar király idejében az Erdélybe betelepülő vallon és szász telepesek. Beszterce a maga XII. századi „születési bizonyítványával" egyidős Szebennel és Szászrégennel. A XIIIXIV. században még Fundus Regius, azaz király földje; így emlegetik a korabeli okmányok, és elsősorban kereskedelme, főleg átmenő kereskedelme révén fejlődik, de hamarosan kézműipara is híressé válik. A XIV. század vége felé több mint húsz céhet tartanak nyilván a városban, portékáikat Erdélyszerte és külországokban is nagyra becsülték... * ...Mintha poros okiratok, százados kutyabőrök rajzait és szövegét illusztrálná a huszadik században Beszterce-Naszód megye székhelye. A boltíves, komor kapuk kitáruló szárnyai mögött szolid lakóházak a tisztes haszonra dolgozó, jó hírét kényesen féltő kereskedő-kézműiparos dinasztiák emlékét idézik. A csodálatos templom uralta téren hullámzik a kisvárosi ifjúság, idősebb urak és hölgyek sétálgatnak-Hosszú hajú fiatalemberek vágnak át a téren, hárman vannak, s mellettük két lány. Az egyik fiúnál gitár is van, a másik magnót cipel. Melléjük csapódom. — Hol ihatnék egy jó kávét? Idegen vagyok a városban. — Pillanatnyi szünet után az egyik lány felkuncog, s a legidősebbnek látszó fiú int. — Tartson velünk. Magunk is oda készülünk. A kávé minőségéért ugyan nem állok jót, de van néhány klassz szalagunk. Szereti Ray Charlest? — Kifogástalanul ejti a vak néger nevét. Hozzájuk szegődöm, öt perc múlva élénken vitatkozunk. Óvakodom elárulni a mesterségem. • A XIII. századi virágzást átmenetileg megtöri a tatárjárás. Kádán vezér, Dzsingisz kán unokája, 1241 áprilisában elfoglalta a várost, és a feljegyzések szerint több ezer szász polgárt legyilkoltatott fegyvereseivel, s a várost felgyújtatta. Pár évtizeddel a tatárjárás után azonban már ismét hallani a virágzó Besztercéről, sőt, ebben az időben kerül a város kereskedelmi és politikai kapcsolatba a moldvai fejedelmi udvarral. Anjou Lajos magyar király kereskedelmi politikájának következtében egyre kedvezőbb feltételek teremtődtek a vásárok, városok — így Beszterce — fejlődése számára. Ebben az időben kapott a város évi 15 napig tartó vásártartási jogot és címert. (Csőrében patkót tartó strucc.) A török előretörésének idején V. László Hunyadi Jánosnak adományozza a várost és a hozzá tartozó húsz falut, örökös besztercei grófi címmel. Hunyadi nem sokkal később várat épít a város mellett, amelyet sokáig Erdély északi részének védőbástyájaként emlegetnek. Száz-egynéhány esztendővel később Beszterce várának már öszszesen tizennyolc tornya és bástyája volt. ...A cukrászda — amolyan kávéház jellegű, régi helyiség, nyoma sincs benne a „korszerű" cement padlónak és kényelmetlen, merev székeknek — pontosan illik a város hangulatához. Az egyetlen, ami csillog és új benne, a presszógép, ez azonban nem működik. A török kávé iható, és van konnektor is, ahova be lehet kapcsolni a magnót. Senki sem szól a fiatalokra, úgy látszik, törzsvendégek. — Mi járatban Besztercén? — Hivatalos ügy... — köntörfalazok. Nem kérdeznek tovább.