Új Élet, 1970 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1970-03-10 / 5. szám

Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke, feleségével, Elena Ceauşescuval együtt március 2-án reggel a Köztársasági Palotában fogadta a hazánkban látogatóban levő Charles Conradot, Richard Gordont és Alan Beant, az Apollo 12 űrhajósait és feleségeiket. Az ünnepség alkalmából Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke átnyújtotta Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Bean űrhajósoknak a Tudományos érdem érdemrend I. fokozatát az Apollo 12 űrhajó programjának teljesítéséért, a világűr meg­hódításáért tett tudományos erőfeszítésekhez való hozzájárulásért. A három űrhajós átnyújtotta az Államtanács elnökének azt a kazet­tát, amelyben a Holdat járt román zászlót és holdkőzet-mintát helyezték el. A kazettán a következő felirat áll: „Nixon elnök részéről Románia Szocialista Köztársaság népének. Nemzetüknek ez a zászlaja az Apollo 11 űrhajón megjárta a Holdat, a kőzetmintát pedig az első holdutazók hozták.“ Átnyújtották az Államtanács elnökének az 1969. november 19-én, az Apollo 12 által a Holdon elhelyezett plakett másolatát, valamint egy színes fényképet a Holdról és a Holdon dolgozó emberekről. Ion Gheorghe Mannernek, a Minisztertanács elnökének az amerikai űrhajósok egy, a Holdon készült színes fényképfelvételt ajándékoztak. AZ APOLLO 12 ŰRHAJÓSAI BUKARESTBEN „Lebegő kék fény veszi körül világunkat..“ A­z Apollo 12 űrhajósai: Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Bean Bukarest vendégei vol­tak. Igaz, rövid látogatásra érkez­tek hozzánk, de a gazdag, változa­tos program mégis alkalmat nyúj­tott a kölcsönös megismerkedés­hez. Kezet szoríthattunk velük az otopeni-i reptéren, láttuk őket Bukarest utcáin és elbeszélgethet­tünk a három holdutassal a szom­bat délutáni sajtóértekezleten. Az Apollo 12 űrhajó, amint tud­juk, 1969. november 14-én, délu­tán kezdte meg fantasztikus útját a Hold felé. November 19-én reggel pedig az Intrepidnek elne­vezett Hold-modul leszállt a Vi­harok Óceánjának nevezett zóná­ban. Charles Conrad 13:44 óra­kor lépett a Holdra, 29 perc múlva pedig Alan Bean követte. Richard Gordon a Yankee Clipper űrhajó­ban maradt. Az Apollo 12 űrhajósai nemcsak megismételték elődeik, Neil Armst­rong és Edwin Aldrin útját, ha­nem minden téren gazdagították az első kísérletet. Több mint 1800 métert tettek meg a Hold felüle­tén, tudományos módszerek szerint gyűjtötték össze a Földre hozott kőzetet, megtalálták és hazaszállí­tották a Surveyor 3 holdrakéta maradványait, és egy rádióizotó­pos villamosgenerátort helyeztek el a Holdon, ami biztosítja a meg­figyelő műszerek hosszabb műkö­dési idejét. A Holdon töltött 32 óra után Conrad és Bean visszatért a Yankee Clipper fedélzetére , november 24-én pedig mindhárman szeren­csésen visszaérkeztek a Földre. ★ Most az Apollo 12 utasai - földi utazásuk során — megtisztel­tek látogatásukkal. A főváros népe érdeklődéssel, szeretettel vette kö­rül a három asztronautát, akik me­rész tettükkel felmérhetetlen szol­gálatot tettek az emberiségnek. A bukaresti látogatás sok érdekes mozzanatáról kellene itt szólni. Például arról, amikor az emberi tudománynak ez a három úttörője a Pionír Palota tudományos kö­reinek úttörőivel találkozott. Cris­tina Ciobotaru kisdiák sem felejti el ezt a napot: ő köszöntötte angol és román nyelven a három jeles vendéget. Egyébként a három hold­­utast a legmagasabb Pionír rend­del tüntették ki. A bukaresti diákok is meleg ünneplésben részesítették az Apollo 12 űrpilótáit. A holdutasok alig győztek válaszolni az egyetemis­ták kérdéseire. Végül: autogram­ban sem volt hiány... Számomra a legemlékezetesebb mégis a szombat délutáni sajtóérte­kezlet marad. Nemcsak a baráti hangulat ragadott meg, hanem a közvetlenség varázsa is. Ugyanitt egyedülálló élményben volt ré­szem. Levetítették előttünk az Apollo 12 emlékezetes útjáról ké­szült színes filmet. A harminc­­perces szenzációs dokumentumfil­met a három asztronauta kommen­tálta. Mindegyik azt a részt, amelyet ő vett fel. Tehát hitelesebb forrásból nem kaphattunk volna magyarázatot... Eddig csak kívülről láttam az Apollo 12 indulását. Most belül­ről élhettem át ezeket a szívszoron­gató pillanatokat. Az első kép a vezénylőberendezést ábrázolta. Uramisten, mennyi indító gomb, ellenőrző műszer! És íme, az első kép az Apollo 12 ablakából­ tá­volodó Földünket villantja fel előt­tünk. Lebegő kék fény veszi körül világunkat. Most még magasztos, szép látványt nyújt. De tíz perc sem telik el, és ismét előttünk a Föld labdája, ezúttal a Holdról fényképezve. Hihetetlen! Egy na­gyon szerény kis gömböcske, a nagy semmiben lebegve! Bean kom­mentárja szerint körülbelül négy­szer akkorának látszik a Föld a Holdról, mint a Hold a Földről... De így, a filmen, úgy tűnik, mint­ha egy kikerekedett, de nagyon szerényke égitest lenne. És ez a mi Nagyvilágunk! Milyen relatív minden... És milyen új perspek­tívát kap önmagáról, a Földről, az életről, az egész tejútrendszerünk­ről a XX. század harmadik har­madának az embere. A holdraszállás pillanata.Conrad és Bean különös holdbalettje. Ve­lük együtt járjuk a Holdat. A színes film élethűen tükrözi nem­csak a részleteket, hanem a tá­jat, a hangulatot is. „Emlékszem, olyan szomjas voltam, mintha két napja nem ittam volna vizet. Az izgalomtól száradt ki a szájam..." — emlékezett vissza Bean, mi­közben a Holdon készült felvéte­lek peregtek előttünk. „Megpró­báltuk lefényképezni a fejünk fö­lött keringő Yankee Clippert, de a gombostűfej nagyságú űrhajót nem fogta be az objektív"... — mondta Conrad. Megörökítették azt a pillanatot is, amikor megtalálták a Surveyor 3 roncsait. Szürkés por fedte be a traverzeket. Conrad diadalmasan tartotta feje fölé a roncsok alól sértetlenül kikerült televíziós ka­merát. Az indulás pillanata. Még egy utolsó felvétel a kartávolságnyira levő Hold felületéről. Jól látszanak Conrad és Bean lépteinek a nyo­mai. Aztán porfelhőt kavar a Hold­modul és felrepül, hogy megtalálja társát, a Yankee Clippert. Kék az űr. Fény és árnyék keveredik a távolodó Holdon. Valahol nagyon messze karéjnyi világosság. Ott­honunk, a Föld. Ide tértek vissza november 24-én. A Csendes-óceán sötétkék vízében hánykolódik az űr­hajó. Az emberiség második hold­kirándulása teljes sikerrel zárult. ...És most itt vannak előt­tünk ennek az útnak a hősei. Egy­szerű, szerény emberek. Korántsem legendás hősök, déli legények. Kor­társaink. Az összemberi tudomány, a homo sapiens lángelméje, az egybefogott erő és tudás küldte a Holdra őket. Éppen ezért a győzelem glóriájának fényéből egy szemernyi az egész emberiségnek is kijár. DÁNOS MIKLÓS Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Bean

Next