Új Élet, 1979 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1979-06-10 / 11. szám

FILM A nagyvilág filmjei nálunk is. A kikapcsolódást szórakozást nyúj­tó külföldi filmek repertoárja komédiák­ban meglehetősen szegény. Ám erős­sége az, hogy a nevettetés ászai több­nyire a közismerten szellemes franciák Reprezentatív alkotásuk a Fuss, hogy utolérjenek, amelyben Annie Girardot és Jean Pierre Marielle deresedő hajú szerelmesek, gyanakvók, bátortalanok, nincs elég merszük összeházasodni, «futnak egymástól»... amíg lehet. Az új Pierre Richard-bohózat Félszeg va­gyok, de kezeltetem magam. Folytatódik a burleszk műfajában remeklő Robert Lamoureux sorozata is, most Megke­rült a VII. század címmel. Sztárja a régi: Pierre Lefebvre. Említést érdemel még a csehszlovák O. Litaky frappáns kri­miparódiája, a Nick Carter Prágában A «komoly» bűnügyi sztorik között két igen jó szovjet alkotás is műsorra kerül. Az Orvosság a félelem ellen című szovjet filmet a hazájában igen nép­szerű Albert Mkrtcsján rendezte. A Szegénységi bizonyítvány — Gasparov műve — drágakővel, valutával üzletelő, gyilkoló banditák «kifüstölésének» tör­ténete. A nyugati filmesek untig ismétl szabványkrimikkel és westernekkel je­­lentkez­nek. De a szórakoztatóipari üz­letemberek sem csak makarónievő cowboyokra specializálták magukat Damiano Damiani Good-bye és ámen című műve például áttöri a sablonok korlátait. A film — melynek főszerepeit Claudia Cardinale és Tony Mussante játssza — a CIA ügynökeinek külföldi felforgató tevékenységére vet fényt Két Bud Spencer-film, a Piedone Afri­kában és a Bulldózernek hívták, jó humo­rával emelkedik egy hajszállal az átlag­­színvonal fölé. A Harry rendőrfelügye­lő (Clint Eastwood szereplésével), a terrorizmus ellen küzd becsületes vi­lágszemlélettel; a Telly Savalas (alias Kojak) közreműködésével készült Bak térítő-művelet pedig NASA-ügyekkel foglalkozó politikusok erkölcsi botrá­nyaihoz fűz izgalmas és látványos cse­lekményt Az idei szórakoztató-reper­toár műfajai változatosabbak, több tért kap a sci-fi, az egykori Tarzan-produk­ciók népszerűségét kiaknázó, egzoti­kus kalandos sztori. Az Atlantisz világa a legendák szerint elsüllyedt földrész tenger alatti maradványaira bukkanó, s ott víziszörnyekkel hadakozó búvárok fantasztikus viszontagságait Peter Gil­more szereplésével vetíti elénk. A Belle és a bestia «rendhagyó» rémfilm, sze­relmi idillel egy jószívű szörnyeteg és a tőle eleinte iszonyodó, szépséges leányzó között. A pókember szenzációs trükkfelvételeivel vonja magára a figyel­met Ez a hollywoodi szuperfilm Stan­ley Hirsch minden tudományos alapot nélkülöző, de szerfölött látványos és izgalmas sci-fi krimije. Prédára leső vadállatoktól (és a bestiáknál alig sze­­lídebb banditáktól is) hemzsegő dzsun­gelben játszódik le — Giulamio Gemma és Ursula Andress részvételével — a Safari expressz és A bátorság iskolája; ez utóbbi Stewart Raffil rendezésében egy amerikai családról szól, amely a «szupercivilizált» metropolisból, a «fo­gyasztói társadalomból» menekülve ki­költözik a vadonba, és a természet élén mai Robinsonokként élnek. Az elmaradhatatlan cowboyhistóriák közül kimagaslik a Vadnyugat, amelyet «minden idők legjobb westernjeiből» állított össze — antológiaszerűen — Gilbert Joachim. A vásznon olyan nagy sztárok jelennek meg, mint John Wayne, Gary Cooper, Gregory Peck, William Boyd és mások. Érdekesnek ígérkezik a «kallódó emberek» témáját felújító s a modern világ gépforgatagá­ban, üzleti hajszájában magukra nem találó «öreg cowboyok» hagyományos életének-szemléletének alkonyát ecse­telő­­. W. Coop, amelyet saját pénzén készített Cliff Robertson, a címszerep­lő és rendező. A revü, a zenés vígjáték műfaját leg­sikeresebben bizonyára Martin Scor­sese új produkciója, A régi valcer kép­viseli. A cím csalóka, lényegében híres amerikai rockzenekarok vetélkedésé­ről van szó, az andalító keringő csak nyitja és zárja a kitűnő dzsesszpano­­rámát. A szovjet könnyűzene ünnepelt csillaga, Anna Pugacsova az Éneklő felesé­g főszereplője. Sajnos, mintegy féltucatnyi zenés-táncos, de főleg gics­esés, szentimentális indiai melodráma is műsorra kerül. Az érzelmi élet és az értelem legalacsonyabb küszöbén áll a Csandraléka, a Királyi vadászat, az Ember és vadállat, megannyi talmi csil­logásé, egzotikus tinglitangu­. De meg­lehet, hogy a hindu filmművészet ne­mesebb veretű műveiből ad majd cseppnyi ízelítőt a Ritmus, amelyet több nemzetközi díjjal is kitüntettek. Egy süketnéma, s így önmagát lelki életét tánccal kifejező lányról szól. «E filmek elsöprő sikert arattak Indiá­ban» — mondják a filmforgalmazó vál­lalat ké­pviselői. Ez azonban gyenge vigasz nekünk, s a közönségnek is. A repertoárt szerencsésen egészíti ki néhány rajzfilm, így a Münchhausen báró, a francia Jean Image, s a Popeye, a tengerész, az amerikai Peter Jones műve. Az év leglátványosabb filmjé­nek azonban a Twain-regényből ké­szült Koldus és királyfi ígérkezik, Oliver Reed, Mark Lester, Raquel Welch, George C. Scott, Rex Harrison, David Hemmings, Charlton Heston szerep­lésével. Ez van a nagy vonalakban ezt láthat­juk az idén a mozikban. Végleges érték­ítéletet mondani a külföldi filmek re­pertoárjáról azonban még nem lehet A szocialista országok fesztiváljain­­filmvásárain rendszerint nyáron vesz­nek részt a filmátvevő bizottság kikül­döttei, s az ott kiválogatott produkció­kat ősztől kezdve vetítik a mozikban Egyiptomba és több latin-amerikai or­szágba is delegáció megy filmátvétel­re. Reméljük, hogy az újonnan megvá­sárolt és azon frissiben műsorra tű­zött filmek színvonalasabbá teszik majd a mozik repertoárját. BUSA SIMON A humanizmus mély érzelme hatja át a frontról hazatérő katona és egy elhagyott kisgyermek történetét a Ki nem ismeri Kadkint? című szov­jet filmben. Képünkön: a főhőst alakító Georgij Burkov a kisgyerekkel. Az amerikai megszállókkal folytatott háború idején játszódik s az ország­­felszabadításáért küzdő hősöknek állít emléket Az első szere­­lem című vietnami film. Képünkön: a női és férfi főszereplő, The Anh és Tra Grang. (Folytatás a 16. oldaltól­ nem bizonyosan bekövetkező éghaj­lati változások azonban elkerülhetők, ha a felhasznált energia nagy részét napenergia-átalakításból teremti elő az emberiség. Az űr hasznosítására törekvő két űr-nagyhatalom az elmúlt évben i­s idén jelentős eredményeket ért el Ta­valy tette meg első próbarepülését a NASA által kifejlesztett űrrepülőgép Egy Boeing 747/Y «hátán» utazva emel­kedett magasba, majd elválva a hor­dozógéptől, siklórepüléssel szállt le az űrrepülőtérre. A hétszemélyes, kö­rülbelül százszor felhasználható szer­kezet, amely 30 tonna hasznos terhet — üzemanyagot, űrállomások szerke­zeteit, műholdakat stb. — juttathat or­­bitális pályára, 1980-ban kezdi meg menetrendszerű útjait. 1977. január 20-án a Szovjetunió fel­bocsátotta a világ első teherszállító űrhajóját, a Progressz-1-et, amely a Szaljut-6—Szojuz-27 űrállomáshoz önműködő vezérléssel közelítve és hoz­zákapcsolódva, vizet, élelmiszert, vala­mint üzemanyagot és oxigént szállí­tott az űrhajósoknak. A huzamosabb ideig a légkör legfelső rétegeiben ke­ringő űrállomások az «enyhe» súrló­dás miatt lassulnak, és magasságot veszítenek. Az üzemanyag-utánpótlás­sal lehetőség nyílik az űrhajók eredeti pályára való visszajuttatására. A teher­­szállító űrhajók feladata elsősorban az űrben dolgozó legénység folyama­tos ellátása lesz, de a távolabbi jövő­ben ily módon nehéz szerkezetek Föld körüli pályára juttatása is megoldódik. A Progressz-1 és az azóta felbocsá­tott teherszállító űrhajók sikeres útja valóban «progresszív», előremutató technikai megoldás különböző rendel­tetésű berendezések Föld körüli pályá­ra juttatásához. A ma még vitatott naperőmű-koncepció megvalósítható­ságának ígéretét is magában hordja Jelenet a Harry rendőrfelügyelő című amerikai krimifilmből, melynek főszerepét Clint East­­wood játssza

Next