Új Élet, 1983 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1983-08-10 / 15. szám
Z OLVASÓ ÍRJA Kapuállítók Hargita megyében több éves, sőt évtizedes hagyománya van a különböző témakörű, tanulságos pionírvetélkedőknek. Gyergyó vidékén tartják a Téli találkozót, Keresztúr környéke rendezi meg a Szántóvetők unokái néven ismert vetélkedőt, Vlahica, a Homoródmente a Vasöntők unokáit. A megyeiés municipiumi Pionírtanács irányításával, támogatásával a székelyudvarhelyi Pionírok és Haza Sólymainak Háza a Kapuállítók vetélkedővel zárkózott fel az előbbiekhez. Az első néprajzi jellegű volt, következnek a reáltudományok, az irodalom, természetismeret. A Román haza, hősök földje országos rendezvény keretében zajlott a vetélkedő Székelyudvarhelyen. 17 iskola vett részt, iskolánként 3 tagú csapattal. (Résztvevők: a székelyudvarhelyi 1-es, 2-es, 4-es, 6-os számú általános iskola, a Pedagógiai Líceum V—VIII. osztályosai: Oroszhegy, Varság, Zetelaka, Fenyéd, Máréfalva, Farkaslaka, Szentlélek, Nagygalambfalva, Bogoz, Derzs, Bikafalva, Agyagfalva.) Az előzetesen elkészített kérdőívek alapján a versenyzők felmérték falujuk múltját, jelenét, népdalokat, népi gyermekjátékokat gyűjtöttek, népi díszítésű használati tárgyakat készítettek. A megnyitón Székely Zoltán máréfam pionír Magyari Lajos Kapuállító dmű versét mondta el, miután városnéző séta következett: az udvarhelyi 4-es számú általános iskola Józsa Béla irodalmi körének tagjai mutatták be a várost a versenyzőknek. Majd meglátogatták a Cérnagyárat, és kirándultak a Szejkére. Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyve alapján készültek fel a főzőversenyre. Változatos ételeket készítettek (örmény fülleves, zsiványpecsenye, fokhagymás csirkepaprikás, ordás-kapros palacsinta, fehérrokolyás pityókaleves stb.) Ebéd után riportot írtak a látottakról. Következett a gyermekjáték-fesztivál. A versenyzők véleménye alapján döntötték el, hogy melyik csapat játéka volt a legérdekesebb. (A máréfalvi csapatfeidézése" tetszett leginkább.) Orbán Balázs sírjánál rendezték meg a népdalversenyt. Aztán kiállítást rendeztek be a Sportcsarnok előterében. Az elméleti vetélkedő (vezette Frengd Éva tanárnő, a municipiumi könyvtár munkatársa) tárgya ez volt: Székelyudvarhely az iramos fejlődés éveiben. Ennek során a versenyzők számot adtak arról is, hogy mit tudnak saját településük múltjáról, jelenéről, az iskolájukból kikerült híres-neves emberekről. A gyakorlati jellegű kérdések közé tar ANDRÁS KATALIN (Székelyudvarhely) huzott az előzőleg kiválogatott régi népi használati tárgyak bemutatása. Régi táncok tanításával zárult a vetélkedő. A székelyudvarhelyi Pionírház népi tánckörének két tagja volt az oktató. Dicséret illeti mindezért a megyei Pionírtanácsot, a municipiumi könyvtár, a Művelődési Ház munkaközösségét — és nem utolsósorban a csapatokat felkészítő tanárokat. Az első ilyen jellegű próbálkozás egészében sikeresnek mondható. Reméljük, a következőket még jobban megszervezik. Petőfi, Tamási szellemében 1983. június 11-én a Fehér-Nyikó forrásához közel találkoztak hat iskola irodalomkedvelő tanulói. A vendéglátó farkaslaki Tamási Áron irodalmi kör tagjai elvezették barátaikat azokra a helyekre, ahol a gyermek Tamási Áron járt, amikor például elküldte volt az édesapja az első nagy próbatevő útra, megsózni a tinókat — amint erről a Bölcső és bagoly dunű önéletrajzi regényében beszámolt. A Fenyés útján haladva tágas havasi legelőre, a "sózóhely" környékére érkezett a száznál több kis irodalmár és a nyolc tanár. Itt a helybeliek bemutatták falujuk, Farkaslaka, rövid történetét, a szénégetés titkairól beszéltek, és Tamási Áron testvéreinek az íróra vonatkozó visszaemlékezéseiből adtak elő részleteket. Elsavalták Kányádi Sándor és Farkas Árpád verseit a szülőföld nagy szerelmeséről. A szentléleki Fehér-Nyikó irodalmi kör tagjai megtanították a részvevőket a Szép a Nyikó s a vidéke dram, folklorizálódott Szentiváni Mihály-dalra, és Petőfi-dalokat, énekeltek. A parajdi Áprily Lajos irodalmi körösök névadó költőjük legszebb verseiből szavaltak, míg az alsósófalviak Hess, páva! irodalmi kör tagjai Mircea Mincu Szülőföldem és Ion Bradida című költeményét szavalták el. Petőfiversekkel szerepeltek a köröndi Firtos kör szavalói, és folytatták a Petőfi-dalok éneklését, olyan lelkesítő erővel, hogy az ének szárnyán mind a nagy költészet magas régióiba emelkedtünk, így éreztük, hogy itt, a Fehér-Nyikó forrásvidékén jelen van, találkozott velünk Petőfi Sándor és Tamási Áron szelleme. BALÁZSI DÉNES (Székelyszentlélek, Hargita m.) • •Ünnepség Csíkkarcfalván Csíkkarcfalván ez év júniusában tudományos ülésszakot tartottak abból az alkalomból, hogy 100 éve létesült a helyi gyógyszertár. Szabó István polgármester, dr. Zágoni Elemér főgyógyszerész, valamint a megyei Egészségügyi Igazgatóság részéről dr. Began Raducanu méltatta e centenárium jelentőségét. Mi mindent tesznek mindnyájunk egészségének védelmében a gyógyszerészek, mily fontos feladat hárul rájuk is a lakosság nevelésében: ezt hangsúlyozta dr. Kacsó Albert, Silvia Racolţa és Hajdú Árpád főgyógyszerész. A szimpozion „slágerek a gyógynövények voltak. E témakörből több neves előadó, egyetemi tanár tartott előadást. Dr. Rácz Gábor Hargita megye tőmalápjai növénytársulásairól beszélt, dr Péter H. Mária a népgyógyászati adatokat értékelte, dr. Rácz Kotilla Erzsébet a magas vérnyomás gyógyszereiről szólt, külön kiemelve a Hiporib tabletta osztatlan sikerét, melyet a fekete ribizli levelének kivonatából gyárt a marosvásárhelyi Galerica Laboratórium — dr. Zágoni Elemér találmánya alapján. Dr. Ádára Lajos, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet gyógyszerészi karának dékánja, a biofarmaciai szemlélet létjogosultságára hívta fel a figyelmet. Ugyanis bármilyen furcsának tűnik, nem mindegy, hogy egy gyógyszer-hatóanyag milyen formában (tea, tabletta, szirup, kapszula, kúp vagy éppen injekció) jut a beteg szervezetbe. Egy lelkes Csíkszeredai orvoscsoport kitartó munkájának eredményeit a tachinózis kezelése terén (Mintesol gyógyszerrel) dr. Balló Béla vázolta. Tatárokat is „megfertőzött” a gyógynövénykutatás „mikrobája". Macalik Ernő biológus egy pár növényi kivonat májvédő hatását vizsgála, s kutatási eredményei igen biztatóak. A hargitai tájak o csodás madárvilágával kapcsolatos ismereteinket kiegészítendő mutatta be dolgozatát Kalabér László, az Európaszerte ismert ornitológus. Következett a színes diapozitívek vetítése. A hargitai tájak ritka madárfajait Kalabér László, a táj szépségeit Macalik Ernő, a gombavilágot e sorok írója mutatta be. Mindez együttvéve újabb tudományos ismeretekkel vértezte fel a résztvevőket. Ha elgondoljuk, hogy ennek a két felejthetetlen napnak a ki nem mondott, de mindenben megnyilatkozó jelszava az volt, hogy mindent az emberién, akkor — úgy érezzük — kitűzött célját elérte, a hargitai fenyveseken innen és túl is. CSETRI IMRE (Maroshévtz, Hargita m.) Unversitar Lapunk barátai ■ ttpLAR :gal H3CA 22