Új Élet, 1948. január (4. évfolyam, 1. szám)

1948-01-01 / 1. szám

fijl­en­ a Román Népi Köz­­társaság Su partalS­pKHtU h» mumrer conform aprobarH Directtal Generale P. T. T. Wx.­­6188/1948. Ara: 5 Bej Csütörtök, 1948. január 1. Nagyvárad, IV. évfolyam 1. szám Király lemondása Megjelent a Román Népi Köztársaság kikiáltásáról szóló törvény A király lemondási nyilatkozata Boldog új évet kivin minden olvasójának az Új Élet szerkesztősége, kiadóhivatala,­technikai személyzete A bukaresti rádió tegnap délután és az esti órákban többször közölte Hohenzollern Sigmaringen Mihili lemondá­sát. A lemondó nyilatkozat szövege a következő: Mi, I. Mihai, Románia királya minden élőknek­ és eljövendőknek EGÉSZSÉGET. A román állam életében az utóbbi években mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi változások állottak be, amelyek új kapcsolatokat teremtettek az állam életének legfontosabb tényezői között. Ezek a kapcsolatok ma már nem felelnek meg a fejlődés alapvető törvényeinek és sürgős, alapos változásra szo­rulnak. Ezzel a helyzettel szemben és teljes egyetértésben az államvezetés felelős tényezőivel, úgy vélem, hogy a királyság intézménye nem felel már meg az új étlamiélet követelményeinek, hanem komoly akadályt képez Románia fejlődé­sének útján. Következésképpen cselekedetem fontosságának teljes tudatában, a román nép érdekében úgy a magam, mint örö­köseim nevében lemondok a trónról és lem­­ond­ok a magam és örököseim nevében minden elljogomról, amelyet mint Románia királya gyakoroltam. A román népnek szabad kezet adok abban, hogy új államformáját meghatározza. Bukarest 1947. december 30. MIHAIL. A kormány kiáltványa A király lemondásának közlése után a bukaresti rádió a kormány proklamáció­ját olvasta fel. A kiáltvány szövege a következő: MUNKÁSOK! FÖLDMŰVESEK! ÉRTELMISÉGIEK! Katonák, altisztek, tisztek! Románia polgárai és polgárnői! I. Mihai király ma lemondott a trónról. A lemondó nyilatkozatban, amelyet ma, 1947 december 30-án írt alá, meg­állapítja, hogy a Román Állam életé­ben az utóbbi években mélyreható po­litikai, társadalmi és gazdasági válto­zások állottak be, amelyek az állam életének legfőbb tényezői között új kapcsolatokat teremtettek. Ezzel a helyzettel szemben, a király teljes egyetértésben az államvezetés felelős tényezőivel, úgy véli hogy a királyság intézménye nem felel már meg ál­améletünk követelmé­nyeinek és az komoly akadályt képez Románia fejlődésének útján . Ezzel a román nép szabad kezet ka­pott ahhoz, hogy felépítse az ország új formáját: a NÉPI KÖZTÁRSASÁGOT. , 1944-ben a román nép felszabadu­l­t hitlerista ínyemért és annak belföl­di szolgáik jármából, majd a paraszt­sággal szövetkezett munkásosztály ve­zetésével széttörte a földesurak és az árulók jármát és elkergette az ország éléről mindazok, akik KIZSÁKMÁ­­NYOLÓK ÉRDEKEIT VÉDTÉK, így a román népnek sikerült egy de­mokratikus kormányzatot helyeznie az ország élére. A királyság akadályozta az ország­nak a népi demokratikus rendszer út­ján való kifejlődését és ezzel a dolgo­­z­ók anyagi és kulturális jólétének az ország függetlenségének és felségjo­gainak biztosítását. MUNKÁSOK, FÖLDMŰVESEK, ÉRTELMISÉGIEK! Katonák­, Altisztek, Tisztek! Románia polgárnői és polgárai! Országunk életében új formát te­remtünk: a Román Népi Köztársaságot, minden kétkézi és szellemi, városi és falusi dolgozó közös hazáját, Dr. GROZA PÉTER, miniszterelnök, GH. GHEORGHEI-DEJ, kereskede­lem és iparügyi miniszter, ANA PAUKER, külügyminiszter, VASILE LUCA, pénzügyminiszter, TEOHARI GEORGESCU, belügymi­niszter, STEFAN VOITEC, nemzetnevelés­ügyi miniszter, TRAIAN SAVULESCU, földművelés­ügyi minister, EMIL BODNARAS, hadügyminiszter LUCRETIU PATRASCANU, igazság­ügyi miniszter, LOTAR RADACEANU, munka- és társadalombiztosításügyi miniszter, DR. FLORICA BAGDAZAR, egész­ségügyi miniszter, OCTAV LIVEZEANU, tájékoztatás­­ügyi miniszter, Prof­­ing MICOLAE PROFIRI, köz­lekedésügyi miniszter, TUDOR IONESCU, bánya, és petró­­leumügyi miniszter, ROMULUS ZARON­, szövetkezetügyi miniszter, IO­AN PAS, művészetü­gyi miniszter, TEODOR IORDACHESCU, közmun­­kaügyi miniszteri STANCIU STOIAN, kultuszminiszter. A ki­átványt a minisztereken kívül valarannyi álstatitkár is aláírta. A Román Népi Köztársaság­ kikiáltásáról szóló törvény Az ország politikai életében korszakai, kötő események hírére rendkívüli ülés­­szakra hívták össze a Képviselőházat. Az ülés ünnepélyes keretek­­ között nyílott meg, a karzatot­ zsúfolásig töltötték meg a fővárosi munkások és értelmiségiek. Mihail Sadoveanu, a Parlament elnöke, az ülés megnyitása után f­elo­vasta a ki­­rálynak lemondásáról szóló nyilatkozatát, majd a kormány kiáltványának szövegét ismertette. A képviselőház és a hallgatóság hosszú perceken keresztül lelkesen ünne­pelt a Román Népi Köztársaságot. Az elnök szavai után Gheorghe Nichiti képviselő parlamenti kezdeményezésre törvénytervezetet terjesztett a Ház elé, amelyet a jelenlévő 295 képviselő egyhan­gúlag elfogadott. A törvény teljes szövege a következő: 1. §•­­ A kép­visel­őház tudomásul veszi I. Mihály király lemondását mind a maga, mind örökösei nevében. 2. §. — Az 1866. Alkotmány és annak 1923. március 29-iki és 1914 szeptember 1-i módosításai hatályon kívül helyeztetnek. 3. §. — Románia Népi Köztársaság. A román állam neve: Román Népi Köztársa­­ság. Rövidítve: R. P. R. 4. §. — A Törvényhozó Hatalmat a Képviselőház felosztásáig és egy új alkot­­mányozó gyűlés megválasztásáig gyako­r Folytatása a második oldalon) 1848 Erdélyben Irta: Bányai László A Magyar Népi Szövetség 1948-as nagy naptárából vesszük az alábbi cikket, melynek gondolatmenete hatá­­rozott irányt ad a szabadságharc cen­­tenáris évének. A demokratikus szabadságjogokért sík­ rászálló 1848-as magyar reformnemzedék rokonszenvet vált ki a nemzetiségekben is. A szebeni román görögkeleti teológia önszántából bevezeti a magyar nyelv taní­­tását­. A balázsfalvi görögkatolikus teoló­gusok Széchenyi, Wesselényi, Bölöni Far­kas Sándor műveit forgatják. A jogfosztott románság nemzeti egyenlő­­ségének, valamint a magyar függetlenség­nek, szószólói egyformán lelkesednek Er­­délyben 1848 március 15-én Pesten kinyik­varratott s­z­ab­a­dságesz­m­ék­é­r­t. Marosvásár­­helyen az ítélőtábla román gyakornoka, köztük Avram lánca, együtt ünnepelnek a magyar ifjúsággal. Papiu Ilarian azon re­ményében írja alá a felfolyamodványt Er­­délynek a független Magyarországgal való egyesülésére, „hogy a jobbágyság el fog töröltetni minden kárpótlás nélkül ... s hogy respektálhatni fog a nemzetiségek nyelve és hogy teljes lesz a személyes polgári és politikai szabadság“. Budapesten a márciusi ifjúság Táncsics Mihály kiszabadítása után Murgu Efth­aint ■ szabadítja ki a József-kaszárniya-beli bör­­tönéből s várain hordozza végig, mint a közös szabadság hősét. És valóban, ahogy Táncsics össze tudta kötni a jobbágyok felszabadításáért folyó harcot a Habsburg- ellenes nemzetiségi függetlenségi harccal, hasonló módon Murgu is a románok nem­zetiségi egyenlőségéért vívott harcát, a közös Habsburg-iga lerázásával együtt lát­ja egyedül sikeresnek. Ebben a közhangulatban a románság első balázsfalvi gyűlésére Áron Pumpul teológiai tanár így fogalmazza meg felhí­vását: ..Mondjátok meg a többi nemzetek­nek Szóval és bizonyítsátok be tettel, hogy mi őket, mint testvéreinket szeretjük, kik­kel egy hazában lakunk, — de az igazság azt kívánja, hogy ők is szeressenek min­­ket... Akkor kölcsönösen így üdvözöl­hetjük egymást: éljen a testvériség.“ Ezen a gyűlésen, amelynek fő kérdése a jobbágy felszabadítás, valamint román vidékeken román tisztviselők kinevezése és román iskolák létesítése, magyar jobbágyok szá­zai is jelen vannak és együtt lelkesednek a románokkal Azonban a jobbágyság felszabadítását kimondó, a dézsmát és a robotot megszün­­tető törvényeknek Erdélyben való késedel­mes végrehajtása megkönnyíti az udvar magyarellenes politikáját. Az elmérgese­dett hangulatiban a szászok elérkezettnek látják a következő felhívást Intézni a május 15-i balázsfalvi gyűléshez: „Kös­sünk egymással szövetséget s magyar és székely pusztuljon ki közös hazánkból. . Ti számra nézve hatalmasak vagytok, mi hozzátok csatlakozunk és a császár kato­­nái velünk fognak küzdeni a közös célért.‘‘ A szolgáltatásokat megtagadó, a földe­ket birtokukba vevő jobbágyok ellen, a konzervatív főurakból álló erdélyi kor­mányszék, statáriumra jogosítja fel a me­gyéket, ami azt jelenti, hogy szokás sze­rint megfélemlítésül minden faluban akasz- Elfe» a Román Népi Köztársaság­ elnöksége «

Next