Új Élet, 1948. január (4. évfolyam, 1. szám)
1948-01-01 / 1. szám
fijlen a Román Népi Köztársaság Su partalSpKHtU h» mumrer conform aprobarH Directtal Generale P. T. T. Wx.6188/1948. Ara: 5 Bej Csütörtök, 1948. január 1. Nagyvárad, IV. évfolyam 1. szám Király lemondása Megjelent a Román Népi Köztársaság kikiáltásáról szóló törvény A király lemondási nyilatkozata Boldog új évet kivin minden olvasójának az Új Élet szerkesztősége, kiadóhivatala,technikai személyzete A bukaresti rádió tegnap délután és az esti órákban többször közölte Hohenzollern Sigmaringen Mihili lemondását. A lemondó nyilatkozat szövege a következő: Mi, I. Mihai, Románia királya minden élőknek és eljövendőknek EGÉSZSÉGET. A román állam életében az utóbbi években mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi változások állottak be, amelyek új kapcsolatokat teremtettek az állam életének legfontosabb tényezői között. Ezek a kapcsolatok ma már nem felelnek meg a fejlődés alapvető törvényeinek és sürgős, alapos változásra szorulnak. Ezzel a helyzettel szemben és teljes egyetértésben az államvezetés felelős tényezőivel, úgy vélem, hogy a királyság intézménye nem felel már meg az új étlamiélet követelményeinek, hanem komoly akadályt képez Románia fejlődésének útján. Következésképpen cselekedetem fontosságának teljes tudatában, a román nép érdekében úgy a magam, mint örököseim nevében lemondok a trónról és lemondok a magam és örököseim nevében minden elljogomról, amelyet mint Románia királya gyakoroltam. A román népnek szabad kezet adok abban, hogy új államformáját meghatározza. Bukarest 1947. december 30. MIHAIL. A kormány kiáltványa A király lemondásának közlése után a bukaresti rádió a kormány proklamációját olvasta fel. A kiáltvány szövege a következő: MUNKÁSOK! FÖLDMŰVESEK! ÉRTELMISÉGIEK! Katonák, altisztek, tisztek! Románia polgárai és polgárnői! I. Mihai király ma lemondott a trónról. A lemondó nyilatkozatban, amelyet ma, 1947 december 30-án írt alá, megállapítja, hogy a Román Állam életében az utóbbi években mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági változások állottak be, amelyek az állam életének legfőbb tényezői között új kapcsolatokat teremtettek. Ezzel a helyzettel szemben, a király teljes egyetértésben az államvezetés felelős tényezőivel, úgy véli hogy a királyság intézménye nem felel már meg álaméletünk követelményeinek és az komoly akadályt képez Románia fejlődésének útján . Ezzel a román nép szabad kezet kapott ahhoz, hogy felépítse az ország új formáját: a NÉPI KÖZTÁRSASÁGOT. , 1944-ben a román nép felszabadult hitlerista ínyemért és annak belföldi szolgáik jármából, majd a parasztsággal szövetkezett munkásosztály vezetésével széttörte a földesurak és az árulók jármát és elkergette az ország éléről mindazok, akik KIZSÁKMÁNYOLÓK ÉRDEKEIT VÉDTÉK, így a román népnek sikerült egy demokratikus kormányzatot helyeznie az ország élére. A királyság akadályozta az országnak a népi demokratikus rendszer útján való kifejlődését és ezzel a dolgozók anyagi és kulturális jólétének az ország függetlenségének és felségjogainak biztosítását. MUNKÁSOK, FÖLDMŰVESEK, ÉRTELMISÉGIEK! Katonák, Altisztek, Tisztek! Románia polgárnői és polgárai! Országunk életében új formát teremtünk: a Román Népi Köztársaságot, minden kétkézi és szellemi, városi és falusi dolgozó közös hazáját, Dr. GROZA PÉTER, miniszterelnök, GH. GHEORGHEI-DEJ, kereskedelem és iparügyi miniszter, ANA PAUKER, külügyminiszter, VASILE LUCA, pénzügyminiszter, TEOHARI GEORGESCU, belügyminiszter, STEFAN VOITEC, nemzetnevelésügyi miniszter, TRAIAN SAVULESCU, földművelésügyi minister, EMIL BODNARAS, hadügyminiszter LUCRETIU PATRASCANU, igazságügyi miniszter, LOTAR RADACEANU, munka- és társadalombiztosításügyi miniszter, DR. FLORICA BAGDAZAR, egészségügyi miniszter, OCTAV LIVEZEANU, tájékoztatásügyi miniszter, Profing MICOLAE PROFIRI, közlekedésügyi miniszter, TUDOR IONESCU, bánya, és petróleumügyi miniszter, ROMULUS ZARON, szövetkezetügyi miniszter, IOAN PAS, művészetügyi miniszter, TEODOR IORDACHESCU, közmunkaügyi miniszteri STANCIU STOIAN, kultuszminiszter. A kiátványt a minisztereken kívül valarannyi álstatitkár is aláírta. A Román Népi Köztársaság kikiáltásáról szóló törvény Az ország politikai életében korszakai, kötő események hírére rendkívüli ülésszakra hívták össze a Képviselőházat. Az ülés ünnepélyes keretek között nyílott meg, a karzatot zsúfolásig töltötték meg a fővárosi munkások és értelmiségiek. Mihail Sadoveanu, a Parlament elnöke, az ülés megnyitása után felovasta a királynak lemondásáról szóló nyilatkozatát, majd a kormány kiáltványának szövegét ismertette. A képviselőház és a hallgatóság hosszú perceken keresztül lelkesen ünnepelt a Román Népi Köztársaságot. Az elnök szavai után Gheorghe Nichiti képviselő parlamenti kezdeményezésre törvénytervezetet terjesztett a Ház elé, amelyet a jelenlévő 295 képviselő egyhangúlag elfogadott. A törvény teljes szövege a következő: 1. §• A képviselőház tudomásul veszi I. Mihály király lemondását mind a maga, mind örökösei nevében. 2. §. — Az 1866. Alkotmány és annak 1923. március 29-iki és 1914 szeptember 1-i módosításai hatályon kívül helyeztetnek. 3. §. — Románia Népi Köztársaság. A román állam neve: Román Népi Köztársaság. Rövidítve: R. P. R. 4. §. — A Törvényhozó Hatalmat a Képviselőház felosztásáig és egy új alkotmányozó gyűlés megválasztásáig gyakor Folytatása a második oldalon) 1848 Erdélyben Irta: Bányai László A Magyar Népi Szövetség 1948-as nagy naptárából vesszük az alábbi cikket, melynek gondolatmenete határozott irányt ad a szabadságharc centenáris évének. A demokratikus szabadságjogokért sík rászálló 1848-as magyar reformnemzedék rokonszenvet vált ki a nemzetiségekben is. A szebeni román görögkeleti teológia önszántából bevezeti a magyar nyelv tanítását. A balázsfalvi görögkatolikus teológusok Széchenyi, Wesselényi, Bölöni Farkas Sándor műveit forgatják. A jogfosztott románság nemzeti egyenlőségének, valamint a magyar függetlenségnek, szószólói egyformán lelkesednek Erdélyben 1848 március 15-én Pesten kinyikvarratott szabadságeszmékért. Marosvásárhelyen az ítélőtábla román gyakornoka, köztük Avram lánca, együtt ünnepelnek a magyar ifjúsággal. Papiu Ilarian azon reményében írja alá a felfolyamodványt Erdélynek a független Magyarországgal való egyesülésére, „hogy a jobbágyság el fog töröltetni minden kárpótlás nélkül ... s hogy respektálhatni fog a nemzetiségek nyelve és hogy teljes lesz a személyes polgári és politikai szabadság“. Budapesten a márciusi ifjúság Táncsics Mihály kiszabadítása után Murgu Efthaint ■ szabadítja ki a József-kaszárniya-beli börtönéből s várain hordozza végig, mint a közös szabadság hősét. És valóban, ahogy Táncsics össze tudta kötni a jobbágyok felszabadításáért folyó harcot a Habsburg- ellenes nemzetiségi függetlenségi harccal, hasonló módon Murgu is a románok nemzetiségi egyenlőségéért vívott harcát, a közös Habsburg-iga lerázásával együtt látja egyedül sikeresnek. Ebben a közhangulatban a románság első balázsfalvi gyűlésére Áron Pumpul teológiai tanár így fogalmazza meg felhívását: ..Mondjátok meg a többi nemzeteknek Szóval és bizonyítsátok be tettel, hogy mi őket, mint testvéreinket szeretjük, kikkel egy hazában lakunk, — de az igazság azt kívánja, hogy ők is szeressenek minket... Akkor kölcsönösen így üdvözölhetjük egymást: éljen a testvériség.“ Ezen a gyűlésen, amelynek fő kérdése a jobbágy felszabadítás, valamint román vidékeken román tisztviselők kinevezése és román iskolák létesítése, magyar jobbágyok százai is jelen vannak és együtt lelkesednek a románokkal Azonban a jobbágyság felszabadítását kimondó, a dézsmát és a robotot megszüntető törvényeknek Erdélyben való késedelmes végrehajtása megkönnyíti az udvar magyarellenes politikáját. Az elmérgesedett hangulatiban a szászok elérkezettnek látják a következő felhívást Intézni a május 15-i balázsfalvi gyűléshez: „Kössünk egymással szövetséget s magyar és székely pusztuljon ki közös hazánkból. . Ti számra nézve hatalmasak vagytok, mi hozzátok csatlakozunk és a császár katonái velünk fognak küzdeni a közös célért.‘‘ A szolgáltatásokat megtagadó, a földeket birtokukba vevő jobbágyok ellen, a konzervatív főurakból álló erdélyi kormányszék, statáriumra jogosítja fel a megyéket, ami azt jelenti, hogy szokás szerint megfélemlítésül minden faluban akasz- Elfe» a Román Népi Köztársaság elnöksége «