Új Ember Magazin, 2011 (8. évfolyam)

2011. január - február

Múlt idő BALASSA BÁLINT KALANDJAI LENGYELORSZÁGBAN Bujdosás a főtér sarkán Megboldogult kamaszként azt tanultam a középiskolai irodalomórákon, hogy Balassi Bálint három alkalommal bujdosott lengyel földön. Az évek során azonban annyi mindent mondtak már nekünk, amiről kiderült, hogy másként van, ezért úgy gondoltam, nem árt kicsit utánanézni ennek a Balassi-dolognak... K­ ezdjük mindjárt a névvel! Teljes titulu­sa szerint a család a kékkői és gyarmati báró Balassa nevet viselte. Néhány röpke évszázadig ez volt a dolgok rendes, megszokott állapota, ám a huszadik század fájós derekán va­lami történt. Szerb Antal korszakos művében, a Magyar irodalom történetében még következe­tesen Balassa Bálintról beszél, hanem azután valamely homályos okból kifolyólag Balassira változott a jól bevált vezetéknév. E módosulás érthetetlen, és e ponton halkan megjegyzem: a város neve nem Balassagyarmat, hanem Balassa­gyarmat. .. A költő 1594-es halálának színhelyén, Esztergomban szerencsére ma is minden komoly ember a Balassa változatot használja. A család le­véltárának­­1990-ben kötetbe rendezve megjelent az Akadémiai Kiadónál) tüzetes áttanulmányo­zása alapján azt mondhatom: reneszánsz poétánk a különféle okiratokon és leveleken kétféleképpen írta a nevét - vagy úgy, hogy Balassa, vagy pedig úgy, hogy Balassy. Ám soha, egyetlen okiratot sem kanyarintott alá Balassiként. A kis Bálint 1554-ben jött a világra a felvidéki Zólyom várában. Történt pedig, hogy tizenhat évvel később édesapját, Balassa János uramat fel­ségsértési perbe fogták - mint tudjuk, koholtan. Akárhogyan is, a fogságból megszökő családfő a várható következmények elől szeretteivel (hová máshová?) a baráti Lengyelországba menekült, meghúzni magát kissé. Nos, ez a bizonyos első bujdosás valójában azt jelentette, hogy a Balassa­­-család megvásárolta a festői Kamieniec várát, és két esztendőn át ott fészkelt. Kamieniec öt kilométerre található Krosno városától, amely Az újjáépülő kamienieci vár, ahol Balassa első műve készült fifímU- magazin 1­25

Next