Új Ember Magazin, 2012 (9. évfolyam)
2012. március - április
tevések szerint ekkor épült a falu első református temploma, amely 1658-ban leégett. 1662-ben Kemény János erdélyi fejedelem fia, Kemény Simon Kővár kapitányává nevezte ki Teleki Mihályt, a híres arisztokrata család sarját. A XX. századig Koltó és a Telekiek neve összefonódott. Teleki Mihály halála után II. Teleki Mihály lett a birtok új tulajdonosa. Egy 1763-ból származó feljegyzés szerint a XVIII. század első felében épült fel a falu kőtemploma, amely előtt egy „sudár fatorony” állott két haranggal. Nevezetes kastélya is feltehetőleg ez idő tájt, Mária Terézia uralkodása során épült. Kastélyként él a köztudatban, bár ha jobban szemügyre vesszük, talán nem ünneprontás azt mondani, inkább hasonlít egy szép vidéki kúriához. 1936-ig tartották karban a Telekiek. A birtok utolsó grófi tulajdonosa Teleki János volt, aki családjával együtt a politikai viszonyok miatt kénytelen volt elhagyni a falut. A második világháború után menekültek szállták meg, a megmaradt bútorokat a környékbeliek hordták szét. Az államosítást követően lebontották romantikus csigalépcsőjét és néhány falát, majd szórakozóhelyet létesítettek benne. A helyi termelőszövetkezet raktárként és irodaként is használta. Később iskolává alakították, földszintjén ma is iskola és óvoda működik. De térjünk csak vissza Petőfihez és Júliához! Hiszen az ő történetük nélkül ezt az épületet valószínűleg csak a helyiek, a Teleki-család és a kastélykutatók tartanák becsben. 1845-ben a huszonöt éves Teleki Sándor, későbbi szabadságharcos ezredes, író vette át a birtok vezetését. A kalandos életű „vad gróf” Petőfi egyetlen arisztokrata barátja volt, aki 1846-ban és 1847-ben több alkalommal is vendégül látta a költőt. Így már érthető, hogy 1847-ben az ifjú nászutasok egy hónapon át a kastélyban élvezhették vendégszeretetét, és itt tölthették mézesheteiket. Mindez megismerkedésük után éppen egy esztendővel történt, de rögös út vezetett idáig. Hiszen Júlia apjának nem volt kedvére való vő a poéta. Szendrey Ignác nem is vett részt az esküvőn. A kérdést, hogy Júlia valóban szerette-e a költőt, vagy csupán becsvágyból ment hozzá, később sokan boncolgatták. De a fiatal lány naplójából és levelezéséből sok titok kiderül. Apja kitagadással fenyegette meg, de ő a költőt választotta. „Ha mint Sándorom neje leszek boldogtalan - mi csak tőle függ lesz erőm tűrni mindent, mit rám küld az ég, és kivívni magamnak a jövő üdvösségét; de ha elszakasztanak tőle, ha még nem is láthatom, úgy veszve, veszve lesz minden számomra! Mindég az idővel bíztatnak, hogy ez meghozandja, mit Isten számomra rendelt, de elég volt fél év két hó, én nem várhatom tovább összetett kezekkel az idő ajándékát. Nem! Nem lehet tovább! „ Marim, édes angyalom, segíts rajtam, ne hagyj elveszni, mint a többiek” - írta barátnőjének, Térey Marinak levelében. Döntéséhez valószínűleg hozzájárult az a prózai tény is, hogy Petőfi, szinte már lemondva a lehetőségről, ebben az időben megkérte az ünnepelt debreceni színésznő, Prielle Kornélia kezét. Ez Júliát határozott cselekvésre ösztönözte. S ezért nemcsak Petőfi lehetett hálás, hanem az utókor is. A koltói hetek alatt a költő huszonnyolc verssel gazdagította a magyar lírát. Köztük olvashatók azok a csodaszép költemények is, amelyek a szerelmes versek ritkább „fajtájába” tartoznak, azok közé, amelyeket a költők hites feleségükhöz írtak. Hogy e tény a költőkről, a nőkről vagy a házasság természetrajzáról árul-e el többet, mindenki döntse el maga. De akárhogy áll is a helyzet a szerelemmel, egyben bízhatunk: a kohói völgyben, mint minden esztendőben, lassan idén is kinyílnak az őszig pompázó „kerti virágok”. És még az is lehet, hogy a mi életünk völgyeiben is. KONCZ VERONIKA Av * mps*. * JUll*■fi ~* \ m W?—f A költő és hitvese szoborpár Pogány Gábor Benő alkotása. 1998-ban helyezték el a kastélykertben ii címré^- magazin 29