Mértékadó, 2012. december 24. - 2013. december 16. (9. évfolyam)

2013-09-16

3Arcvonások megpróbáltam va­lamilyen formában viszonozni. Elvirácska a Munka­ügyekben, ebben a sokak által kedvelt te­levíziós „irreality showban". Hogy tud­ja megállni nevetés nélkül a felvételeket?­­ A sorozat felvételei nagyon vidá­man folynak, nem álljuk meg nevetés nélkül. Sőt vannak olyan kollégák, akik képesek mást játszani a felvételnél, mint a próbán, azt próbálgatván, ki bír­ja ki nevetés nélkül, így aztán sokszor csak harmadszorra sikerül a felvétel. Nagyon összetartó, jó csapat, olyan, akikkel öröm játszani. Élete jelentős szakasza a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz kötődik. Egy­kori igazgatója, Babarczy László ekképp summázott csaknem két évtizede: „Szerettem volna, ha szer­ződteti a Nemzeti, de azt mondták rá, hogy nem elég szép és nem elég érde­kes nő. Pedig az egyike volt a legszebbeknek és a legérdekesebbeknek. Sze­rencse, hogy nem felelt meg az akkori színházi íz­lésnek. Azért van Kapos­váron." De mégiscsak be­következett a színházvál­tás, a Nemzeti Színház tagja lett, s a Csiky örökös tagja. Az idei évadban pe­dig a Thália Színházhoz szegődött. Hogy látja: minden esetben jókor tör­tént a váltás? - Szebb nem lettem, érdekesebb talán. Lehet, hogy a színházi ízlés változott? Ko­molyra fordítva: a pályám és talán az életem legszebb évei a kaposváriak voltak. És a Nemzeti sem maradt ki; először négy, majd tíz évig lehettem tagja. A váltás mindig akkor jött, ami­kor befejeződött valami számomra azon a helyen. Ha az élet engedi, talán a Tháliában tehetek pontot a pályám végére... beszédet tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Akadnak a hallgatók között Latinovitsok, Dajka Margitok, Törő­­csikek, Bessenyeik? - Ezek a nagy nevek is csak „diá­kok" voltak régen, és a mai diákok is remélhetőleg egyszer nagy nevek lesz­nek... Honnan eredezteti talentumát? Elegendő­ek a gének, amelyek örökre belénk kódolód­­tak, valamint a melléjük párosuló szorga­lom, kitartás és hűség, vagy kell egy égi rendező, akinek köszönhetően kegyelem­ként éli meg hivatását, színházi-színészi misszióját? - A tehetség önmagában „csak" egy adomány az élettől. Hogy hatni is tud-Ha nagyító alá veszi a nemzetis égeket, mely előadásokat emelné ki? - Nem szeretek semmit kiemelni a szerepeim közül, nem is tudok, az a kritikusok dolga. Az enyém az, hogy játsszam őket. Bors néniért rajonganak a gyerekek, de a szüleik is. Hogy látja, nem kellene több ilyen színházi előadás? - Hál' Istennek, nagyon sok jó gye­rekelőadás van szerte az országban, éppen Kaposváron derül ez ki, ahol rendszeresen megrendezik a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját. A közelmúltban A nagymama című da­rabban a kaposváriak is láthatták. Régi sze­repeinek színhelyén csattant fel estéről es­tére a vastaps. Szép gesztus öntől, hogy a mű címszerepéért kapott gázsijából létre­hozta A nagymama-díjat, amelyet minden évben a szerző, Csiky Gergely születés­napján adnak át a két legkiválóbb kaposvá­ri fiatal színésznek. Miért döntött így? Költhette volna másra is a gázsiját... Milyen darabokban lát­hatjuk ebben az évadban a Tháliában? - Három új szerep vár rám: egy a Carno- Zeffi-vígjátékban, egy Bereményi Géza új da­rabjában, valamint Mol­nár Ferenc Liliomában. Úgy tűnik, fáradhatatlan, hiszen évtizedek óta ját­szik nyáron is, hol Kősze­gen, hol Szegeden bűvölte el a közönséget, de film­szerepekre is hívták, míg más ilyenkor töltekezik és készül a jövő évadra. - Munkával, mint mindig. De most csak forgattam, nyári színházban nem volt időm játszani, viszont nagy örö­met jelentett, hogy augusztus 20-án Pannonhalmán én mondhattam el Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez írt intelmeit. jön, ki kell teljesíteni, állandóan gon­dozni, karbantartani, harmóniába hoz­ni önmagunkkal. Ez viszont kemény következetességgel, nagyon sok mun­kával, alázattal, hivatásunk iránti hit­tel, elkötelezettséggel jár. Az égi kegye­lem nem jön magától, tenni kell érte. - Költhettem volna, de így döntőt- ------------------------------------------------­tem. Annak idején sokat kaptam a vá- Az egyik legszebben beszélő magyar szí­vóstól, színházától, közönségétől, és ezt ne­znénk, így nem meglepő, hogy művészi Lőrincz Sándor­Fotó: Kovács Tibor A nagymama a kaposvári Csiky Gergely Színházban... Most hogy telt a nyár? -és egy ..másik” nagyanya A nagy füzet című filmben

Next