Mértékadó, 2015. december 28. - 2016. december 26.
2015-12-28
Mértékadó ■ Szemmérték Ki mit nem tud? Amióta létezik televíziózás, azóta vannak műveltségi vetélkedők. Magyarországon A Lehet egy kérdéssel több? Egri Jánossal, a Kapcsoltam Rózsa Györggyel, a Legyen ön is milliomos! Vágó Istvánnal vagy újabban a Maradj talpon! Gundel Takács Gáborral azért lehettek, lehetnek népszerűek, mert a néző - amellett, hogy kíváncsi a játékos felkészültségére - a saját tudását is próbára teheti. Ezeken a vetélkedőkön sokszor az általános műveltségen túlmutató ismeretekre is szükség lehet. És ha nem tudjuk a megfejtést a történelmet, az irodalmat és számos más tudományágat felölelő rejtvényre, az sem baj, mert a végén biztosan okosabban állunk fel a fotelból, mint ahogyan helyet foglaltunk benne. A Viasat3 csatornán immár második évadához érkezett az Észbontók című vetélkedősorozat. Ebben epizódról epizódra egy férfiakból és egy nőkből álló csapat küzd egymással. Feladatuk az, hogy eltalálják, vajon a másik társaság két játékosa tudja-e majd a választ a feltett kérdésre, vagy nem. Ha jól tippelnek, akkor pontot kapnak. Mindez elsőre nem különbözik a többi hasonló műsortól, ám a csapatok elnevezése - például fitneszes lányok a motoros fiúk ellen - némi gyanakvásra adhat okot. A kérdés elhangzása után tanúi lehetünk annak is, hogy a két játékos miként vitatja meg egymással a lehetséges válaszokat. Ezt hallva aztán kezd kibontakozni a nézőben, mit is lát tulajdonképpen. Csak néhányat szeretnék említeni az elhangzott megoldások közül, így megtudhatjuk, hogy a tíz, a húsz, a harminc és a negyven prímszámok; a derékszög tizenkét fokos; Mátyás király a XIX. században élt; az pedig, aki tótágast áll, sokáig vár valamire. Az egyik feladványban egy kanadai zászlót látunk, melyet egy vaktérképen kell elhelyezni. A két játékos némi gondolkodás után megállapítja, hogy ez egy norvég zászló, majd ennek megfelelően szépen beilleszti azt Kínához. A műsor készítői felvállalják, hogy itt „támad a sötétség", vagyis ez tulajdonképpen egy műveletlenségi vetélkedő. A néző első megrökönyödése abból fakad, hogy nem hiszi el, vannak olyan emberek, akik szerint a kurkuma egy nyakra mért halálos ütés. Pedig vannak. Nem is kevesen. Nézve a műsort elgondolkodom: szegény magyar pedagógia, fel van adva a lecke! Baranyai Béla Idéző ■ A hét témája Csöndes bölcsesség Mindig tudtam - vagy inkább éreztem -, hogy az idősek csöndes bölcsessége mögött nagyon sok élettapasztalat, tanulás, sok-sok csalódás és szenvedés áll. Őket már jó párszor próbára tette a Fennvaló, tudják, mi értékes s mi haszontalan. Képesek életüket megelégedetten szemlélni, mert jól tudják, hogy a legnagyobb érték az el nem múló szeretet, ami legyőzi a halált is, hiszen nagymamánk, édesanyánk tudása, bölcsessége bennünk él tovább. Múlhatatlan és örök mindaz, amit ők adtak, leginkább bizonyítva a Szent Pál-i üzenet érvényes voltát: a szeretet tett. Ők úgy szerettek, hogy cselekedtek - szó nélkül, feltétel nélkül. Olykor nem árt elgondolkodni, hogy mi vajon tudjuk-e hasonlóképpen szeretni gyermekeinket, unokáinkat? Tudunk-e úgy együtt lenni velük, hogy nem várunk cserébe semmit? A magánytól való félelem miatt magunkhoz láncolnánk őket, holott a fiataloknak szárnyalniuk kell - s előbb-utóbb kirepülni a biztonságos fészekből. Éppen úgy, ahogy elhagyják otthonukat a madarak is, amikor eljön az ideje. Például a baglyok, ezek az igazán különös, különleges madarak. A régi időkben a baglyok a gonosz erőket jelképezték, a szerencsétlenség előhírnökeinek tartották őket. Az ókori görögök úgy vélték, a tudomány istennője, Pallasz Athéné szent madara a bagoly, ezért a magasabb rendű bölcsességet jelképezte a szárnyas állat. Amely egyáltalán nem buta jószág, mégis veszélybe került. Leginkább persze az emberi felelőtlenség áldozata, éppúgy, mint megannyi más állatfaj. Január 4-én, hétfőn a Duna Televízión lesz látható A baglyok röpte című természetfilm, amely e magányos, nesztelen ragadozó madarat mutatja be, ugyanakkor elgondolkodtató kérdéseket is fölvet: vajon lesz-e elegendő táplálékuk a baglyoknak, ha az ember beavatkozása miatt az egerek száma vészesen csökken? Hasonló problémát feszeget az Állati csintalanságok című ismeretterjesztő film is (január 4., hétfő, 9.10, Duna Tv), amelynek készítői rámutatnak arra, hogy a városok terjeszkedése miatt egyre kevesebb az élőhely, ráadásul számos, nem őshonos állatfajt is betelepít az ember. Ha elvesszük területeiket, ne csodálkozzunk, hogy egyre többször lesznek láb alatt. Eleink mindezt jól tudták, s ügyeltek a természet egyensúlyára. Csöndes bölcsességüket hívjuk segítségül e kérdésben s a mindennapokban is. Keresztes Szent János (Juan de la Cruz), spanyol misztikus és lelki író 1542. június 24-én született Fontiverosban. Egy ideig a jezsuiták kollégiumában tanult, majd belépett a medinai kármelitákhoz. A teológiát a Salamancai Egyetemen végezte. Avilai Szent Terézzel való találkozása és egy misztikus élmény hatására alapította meg az első sarutlan kármelita kolostort. Tevékenységét társai nem nézték jó szemmel és bebörtönözték. Szabadulása után Andalúziába ment. Legfőbb művei A Lélek sötét éjszakája, a Szellemi páros ének, Az élő szeretetláng és a Kármelhegy útja. Juan de la Grazt 1726-ban avatták szentté. XI. Piusz pápa 1926-ban egyháztanítóvá nyilvánította. Gajdó Ágnes Melyik napon ünnepüik az amerikaiak július 4-ét? (3) 3 ' ak ^ 1. hét • 2016. január 4-10.