Mértékadó, 2022
2022-09-12
e BARANGOLÓ pápai bazilikában, ami, valljuk be, Rómában nagy ajándék? Talán ez a sajátos helyzet is közrejátszott abban, hogy Ferenc pápa úgy döntött, tesz egy lépést az egyensúly helyreállítása érdekében, hiszen a Laterán nélkül nemcsak hogy nem teljes, de nem is érthető az Egyház története. A Szentatya 2021 márciusában Angelo De Donatis bíborosnak, római helynökének írt levelében kezdeményezte a lateráni palota megnyitását a látogatók előtt, így tavaly decembertől igazi csemege várja a Rómába érkezőket: a történelemben most először belülről is megtekinthető a lateráni Apostoli Palota, amely az Egyház történelemformáló hitéletének és kulturális életének tanúja. Mi is útra keltünk, hogy bejárjuk és olvasóinknak is megmutassuk a keddtől szombatig előzetes regisztráció alapján látogatható palotát, ahol csütörtökön és szombaton angol nyelvű vezetést is biztosítanak a vendégek számára. Ez utóbbiba csatlakoztunk be mi is. Az Örök Város egyik legnagyobb barokk palotája háromszintes, négyzet alaprajzú épület, és több tízezer négyzetméteres területen fekszik. Kalandos történetét impozáns belső udvarán, a díszes barokk festett árkádok alatt ismerhetjük meg. A császárkorban Lucius Sextius Lateranusnak, az első, plebejusi rendből származó konzulnak (Kr.e. 4. sz.) állt itt palotája. A család az épület feletti tulajdonjogát a Kr. u. 1. században vesztette el, a Néró császár elleni összeesküvésben való részvétele miatt. A birtokot a keresztény vallás szabad gyakorlását kihirdető Nagy Konstantin császár Miltiadész pápának adományozta, aki 311 és 314 között kormányozta az Egyházat. A császár a palota mellett felépíttette a Keresztelő Szent János-bazilikát, amely Róma és az Egyház első pápai bazilikája. A középkor végén a palotát kibővítették, és elhelyezték benne a Szent Lépcsőt (Scala Santa), valamint kialakították a pápai kápolnát (Sancta Sanctorum), ahol a Feltámadt Krisztus ikonját őrzik, amelyet a hagyomány szerint nem emberi kéz alkotott. A 4-16. század között az Apostoli Palotában élt a mindenkori pápa, és innen irányította a Katolikus Egyházat. Az avignoni fogság után az egyházfő állandó jelleggel már nem költözött vissza ide. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a bazilika és a palota egy tűzvész és az emberi hanyagság okán a 14. század végére romos állapotba került. A feljegyzések tanúsága szerint falai között még kecskéket is tartottak. A 15. században a pápák a Vatikánban rendezték be lakhelyüket. Az épületegyüttes történetében a fordulópontot Felice Peretti (1521-1590) bíboros megválasztása hozta el, hiszen ő az, aki V. Szixtuszként megépíttette a ma is ismert barokk palotát. A ferences pápát talán a Néri Szent Fülöp életét bemutató filmekből ismerhetjük, hiszen kortársak voltak, és a minorita egyházfő támogatta a szegény gyermekek felkarolásában jeleskedő szentet. V. Szixtusz csak öt és fél évet ült Szent Péter trónusán, de érdemes megjegyezni a nevét, hiszen határozott vezetéssel olyan mélyreható reformokat valósított meg, amelyek az Egyházat a 20. századig meghatározták, Róma városát pedig még napjainkig is. Ő újíttatta fel a rómaiak által megtervezett és időközben elfeledett vízvezeték- és csatornarendszert, sőt egy új vízvezetéket is építtetett (Aqua Felice). A Piazza del Popolo felől egyenes utakat terveztetve vezette minden korok zarándokát az egyes pápai bazilikákhoz, melyek előtt V. Szixtusz obeliszkeket emelt. Ő alapította meg a pápai Kúriát (a pápai állam irányító testületét), illetve létrehozta a kongregációk rendszerét, amely a 20. századig változtatás nélkül fennmaradt. A barokk palota építését Domenico Fontanára, a kor legjobb mesterére bízza, aki elválasztja egymástól a korábbi palota megmaradt és újjáépített részeit, és ma is ismert formájában kialakítja a Scala Santát, valamint az egykori pápai kápolnát, a Sancta Sanctorumot. A bazilika mellett pedig felépíti a lateráni Apostoli Palotát, amely máig sértetlenül őrzi azt az állapotát, amelyben V. Szixtusz 1588-ban megálmodta. Miután az épület elkészült, a pápa csak időlegesen használta, állandó jelleggel nem lakott benne. Az évszázadok során a mindenkori egyházfő kormányzásában szerepet vállaló bíborosok éltek itt. Volt, hogy rövid időre szegényeknek adták át használatra, a vészidőkben XII. Piusz utasítása alapján számos zsidó család is menedékre találhatott a falai között. Ez idáig VI. Pál volt az utolsó pápa, aki pontifikátusa idején rövidebb ideig lakta az épületet. XXIII. János itt alakította ki a Római Egyházmegye helynökségét, amely mind a mai napig itt működik, s vezetője, helynöke itt lakik. Ferenc pápa döntése nyomán a háromszintes lateráni Apostoli Palotából az első szinten található, több mint háromezer négyzetméteren elterülő tíz hivatali termet, a pápai magánlakosztályt alkotó három szobát, illetve a pápai kápolnát látogathatjuk meg. A díszes lépcsősoron az első szintre felérve sorra a szemünk elé tárulnak a hivatali célokra használt díszes termek: az Egyházfők vagy más néven a Kiegyezés terme, a Császárok terme, a prófétáknak (Sámuelnek, Dávidnak, Illésnek és Dánielnek) dedikált szobák, az Apostolok terme, Salamon terme, a Dicsőség terme, Nagy Konstantin terme, illetve a pápai magánlakosztály, amely étkezőből, háló-, dolgozószobából és egy előszobával ellátott pápai kápolnából áll. Az Egyházfők terme onnan kapta a másik nevét (Kiegyezés terme), hogy 1929. február 11-én itt írta alá a Szentszéket és XI. Piusz pápát képviselő Pietro Gasparri bíboros államtitkár és Benito Mussolini a pápai állam és Olaszország viszonyát meghatározó úgynevezett lateráni egyezményt. Erre az eseményre emlékeztet itt a nagy asztalon elhelyezett fénykép és az aláíráskor használt tárgyak is. A díszes kazettamennyezet alatt a falakat freskókkal díszítették, melyek közül kiemelkedik a Jézus és Szent Péter találkozását ábrázoló kép („Te Péter vagy, és én erre a kősziklára építem Egyházamat"). A másik hangsúlyos freskó Nagy Konstantin megkeresztelkedésének jelenetét mutatja be, amelyre itt került sor, a Lateránon. A legjelentősebb freskók, a Katolikus Egyház történetét meghatározó 23 pápa mellett, V. Szixtusz Róma városát megújító vízvezetékrendszer és utcaszerkezet kialakításának állítanak emléket. A Császárok termében Szűz Mária mellett több, a falakon körben pedig 14 császár portréja található. Ebben a 16. századi ágyban utoljára VI. Pál aludt A Kiegyezés terme sok történelmi eseménynek volt szemtanúja