Mértékadó, 2022

2022-09-12

e BARANGOLÓ pápai bazilikában, ami, valljuk be, Rómában nagy ajándék? Talán ez a sajátos helyzet is közrejátszott abban, hogy Ferenc pápa úgy dön­tött, tesz egy lépést az egyensúly helyreállítása érdekében, hiszen a Laterán nélkül nemcsak hogy nem teljes, de nem is érthető az Egy­ház története. A Szentatya 2021 márciusában Angelo De Donatis bí­borosnak, római helynökének írt levelében kezdeményezte a lateráni palota megnyitását a látogatók előtt, így tavaly decembertől igazi csemege várja a Rómába érkezőket: a történelemben most elő­ször belülről is megtekinthető a lateráni Apos­toli Palota, amely az Egyház történelemformáló hitéletének és kulturális életének tanúja. Mi is útra keltünk, hogy bejárjuk és olvasó­inknak is megmutassuk a keddtől szombatig előzetes regisztráció alapján látogatható palo­tát, ahol csütörtökön és szombaton angol nyelvű vezetést is biztosítanak a vendégek számára. Ez utóbbiba csatlakoztunk be mi is. Az Örök Város egyik legnagyobb barokk palotája háromszintes, négyzet alaprajzú épü­let, és több tízezer négyzetméteres területen fekszik. Kalandos történetét impozáns belső udvarán, a díszes barokk festett árkádok alatt ismerhetjük meg. A császárkorban Lucius Sextius Lateranusnak, az első, plebejusi rend­ből származó konzulnak (Kr.e. 4. sz.) állt itt palotája. A család az épület feletti tulajdonjo­gát a Kr. u. 1. században vesztette el, a Néró császár elleni összeesküvésben való részvéte­le miatt. A birtokot a keresztény vallás szabad gyakorlását kihirdető Nagy Konstantin csá­szár Miltiadész pápának adományozta, aki 311 és 314 között kormányozta az Egyházat. A császár a palota mellett felépíttette a Keresztelő Szent János-bazilikát, amely Ró­ma és az Egyház első pápai bazilikája. A középkor végén a palo­tát kibővítették, és elhelyezték benne a Szent Lépcsőt (Scala San­ta), valamint kialakították a pápai kápolnát (Sancta Sanctorum), ahol a Feltámadt Krisztus ikonját őrzik, amelyet a hagyomány szerint nem emberi kéz alkotott. A 4-16. század között az Apos­toli Palotában élt a mindenkori pápa, és innen irányította a Kato­likus Egyházat. Az avignoni fogság után az egyházfő állandó jel­leggel már nem költözött vissza ide. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a bazilika és a palota egy tűzvész és az emberi hanyag­ság okán a 14. század végére romos állapotba került. A feljegyzé­sek tanúsága szerint falai között még kecskéket is tartottak. A 15. században a pápák a Vatikánban rendezték be lakhelyüket. Az épületegyüttes történetében a fordulópontot Felice Peretti (1521-1590) bíboros megválasztása hozta el, hiszen ő az, aki V. Szixtuszként megépíttette a ma is ismert barokk palotát. A feren­ces pápát talán a Néri Szent Fülöp életét bemutató filmekből is­merhetjük, hiszen kortársak voltak, és a minorita egyházfő támo­gatta a szegény gyermekek felkarolásában jeleskedő szentet. V. Szixtusz csak öt és fél évet ült Szent Péter trónusán, de érdemes megjegyezni a nevét, hiszen határozott vezetéssel olyan mélyre­ható reformokat valósított meg, amelyek az Egyházat a 20. száza­dig meghatározták, Róma városát pedig még napjainkig is. Ő újít­­tatta fel a rómaiak által megtervezett és időközben elfeledett víz­vezeték- és csatornarendszert, sőt egy új vízvezetéket is építtetett (Aqua Felice). A Piazza del Popolo felől egyenes utakat terveztet­ve vezette minden korok zarándokát az egyes pápai bazilikákhoz, melyek előtt V. Szixtusz obeliszkeket emelt. Ő alapította meg a pápai Kúriát (a pápai állam irányító testületét), illetve létrehozta a kongregációk rendszerét, amely a 20. századig változtatás nél­kül fennmaradt. A barokk palota építését Domenico Fontanára, a kor legjobb mesterére bízza, aki elválasztja egymástól a korábbi palota megmaradt és újjáépített részeit, és ma is ismert formájá­ban kialakítja a Scala Santát, valamint az egykori pápai kápolnát, a Sancta Sanctorumot. A bazilika mellett pedig felépíti a lateráni Apostoli Palotát, amely máig sértetlenül őrzi azt az állapotát, amelyben V. Szixtusz 1588-ban megálmodta. Miután az épület el­készült, a pápa csak időlegesen használta, állandó jelleggel nem lakott benne. Az évszázadok során a mindenkori egyházfő kor­mányzásában szerepet vállaló bíborosok éltek itt. Volt, hogy rö­vid időre szegényeknek adták át használatra, a vészidőkben XII. Piusz utasítása alapján számos zsidó család is menedékre találhatott a falai között. Ez idáig VI. Pál volt az utolsó pápa, aki pontifikátusa idején rövidebb ideig lakta az épületet. XXIII. János itt alakította ki a Római Egyházmegye helynökségét, amely mind a mai napig itt mű­ködik, s vezetője, helynöke itt lakik. Ferenc pápa döntése nyomán a háromszin­tes lateráni Apostoli Palotából az első szinten található, több mint háromezer négyzetméte­ren elterülő tíz hivatali termet, a pápai ma­gánlakosztályt alkotó három szobát, illetve a pápai kápolnát látogathatjuk meg. A díszes lépcsősoron az első szintre felérve sorra a sze­münk elé tárulnak a hivatali célokra használt díszes termek: az Egyházfők vagy más néven a Kiegyezés terme, a Császárok terme, a pró­fétáknak (Sámuelnek, Dávidnak, Illésnek és Dánielnek) dedikált szobák, az Apostolok ter­me, Salamon terme, a Dicsőség terme, Nagy Konstantin terme, illetve a pápai magánlak­osztály, amely étkezőből, háló-, dolgozószo­bából és egy előszobával ellátott pápai kápol­nából áll. Az Egyházfők terme onnan kapta a másik nevét (Kiegyezés terme), hogy 1929. február 11-én itt írta alá a Szentszéket és XI. Piusz pápát képviselő Pietro Gasparri bíboros államtitkár és Benito Mussolini a pápai állam és Olaszország viszonyát megha­tározó úgynevezett lateráni egyezményt. Erre az eseményre em­lékeztet itt a nagy asztalon elhelyezett fénykép és az aláíráskor használt tárgyak is. A díszes kazettamennyezet alatt a falakat freskókkal díszítették, melyek közül kiemelkedik a Jézus és Szent Péter találkozását ábrázoló kép („Te Péter vagy, és én erre a kő­sziklára építem Egyházamat"). A másik hangsúlyos freskó Nagy Konstantin megkeresztelkedésének jelenetét mutatja be, amelyre itt került sor, a Lateránon. A legjelentősebb freskók, a Katolikus Egyház történetét meghatározó 23 pápa mellett, V. Szixtusz Róma városát megújító vízvezetékrendszer és utcaszerkezet kialakítá­sának állítanak emléket. A Császárok termében Szűz Mária mel­lett több, a falakon körben pedig 14 császár portréja található. Ebben a 16. századi ágyban utoljára VI. Pál aludt A Kiegyezés terme sok történelmi eseménynek volt szemtanúja

Next