Új Ember, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1946-12-01 / 48. szám
A* és xascewwikai kotoricás pes pofei kar a tatalitarizmsu ellen Észak-Amerika püspöki kara fita konferenciájáról deklarációt bocsájtott ki. A deklarációban állást foglaltak a totalitarizmus ellen.Az egész háború alatt — mondja többek között a deklaráció — a jelszó ez volt: A szabadság védelme a nácista és a fasiszta totalitarizmus ellen. A háború utáni idők azt mutatták, hogy a győztesek esetleges totalizmusa éppen olyan veszedelem lehet az emberi szabadságra. Ezt tekintetbe kell vénülök azoknak, akik a békét készítik elő.» A vatikáni rádió a budapesti katolikus női kollégiumról A vatikáni rádió francia adásában foglalkozott a Budapesten feloszlatott Emericadia házában létesült katolikus kollégium helyzetével s ennek kapcsán ismertette azt a tiltakozást, amelyet a kollégium lefoglalásával kapcsolatban magyar egyházi részről eszközöltek. A Magyar Jegássegyleti egyilag e jogi szakextiszálya f. hó 29-én pénteken az u. félhat órakor tartja ■ alakuló ülését a Budapesti Ügyvédi Kamara üléstermében (Szemere u. 10. X em.) Elnöki megnyitót ,mond és «Az Egyház te él római birodalom közjogét címmel előadást tart át. Baja* nyag Jusztin egyetemi ny. r. tanár. AZ „UJ EMBER “ JÓKÖNYV SZOLGÁLATA s karácsony alkairatába! e Tz&cvt'Uxv.ő ifjúsági könyveket vette51 betetőző könyves közé: BtfpeStapynb PradayeloBte Ondrödi Béla-Róna Emg: Saerens-ak egymást (Palladia.) 73 illetménypont. Lotz Antalné: Mese két jó és egy rossz kisgyermekről. (Korda.) Idő ip. Mesekönyvek .—12 éveseknek. Magyari Judit: Szivecske mesél. (Korda.) 61 ip. Pogány Kézmér: Eat twesais. (Korda.) 55 ip.—12 éveseknek: Edmonda de Amiért: Szív. (Pranklin.) 227 ip. Az ifjúsági irodalom világhírű klaszszikus remekműve. Páter Erzsébet: Kati. (Franklin.) 127 ip. Egy bátor, jólelkű és leleményes kislány regénye. IC—15 éves fiúknak: Cetében László: Ákos vitéz útja. (Korda.; 73 ip. Fordulartee, gazdag cselekményű regény a magyar középkorból. Bitó Bertalan: A szegedi üstökös. (Korda.) 55 ip. Történelmi regény a Hunyadiak és Kapisztrán Szent János koráról. Rag.vebb lányoknak. Gergely Jolán: A művelt leány. (Korda.) 62 ip. Gergely Jolán: Majd ha asszony leszek. (Korda.) 109 ip. Gergely Jolán könyvei a serdülő lányok világában ugyanolyan útmutató, nevelő és tanító szerepet töltenek be, mint amilyet Tóth Tihamér művei a fiúkéban. Jókönyv. Szolgálatunk tagjai pontjaikat ifjúsági könyvekre is érvényesíthetik. Ünnepek előtti szállításkor csak azokat a megrendeléseket biztosíthatjuk, amelyek december 10-ig beérkeznek. lakó lm kézi munkák ÁDÁM KÁROLY - . . * • r- ■ ' i Bttünpastá TF„ Kígyó-utca 1. I ista tt*. MEGJELENT A SÜMEGI SZŰZ MÁRIA KÉPES *LAG¥ KALENDÁRIUM SZÍNES FEDŐAFPAL, gazdag TARTALOMMAL és 26 X 17 CM. NAGYSÁGA MŰVÉSZI KIVITELÍi SZERETKÉPPEL. Ára 4 forint Viszonteladóknak 25% kedv. Kapható: 1. Dunádúl részére a Sümegi Ferences Rendháznál, ti. Az ország többi részére, dr. Bődi Sghelyi János könyvén lapterjesztőnél, Budapest, "Vill. kat., Gutenberg (Sándor)-tér 3. IMeE¥ VIHAIY VAS-, SZERSZÁM-, HÁZTARTÁS! CIKKÜK BUDAPEST, VIL, KIRÁLY UTCA 13. uk IMG DECEMBER. 1 Ludas Janii: Coffari és arról, hogy még a nagykörűi is tedhikciós (Tol tágiai törzsasztalnál ÜL. A ködbeborult novemberi utcára bámulva várja a jó témát. Kipirulva rohan be Fellegi.) Fellegi: Tottagikám, végünk van! Azaz hogy nincs is, csak új témánk van. Manap már nemcsak a templomokban, meg ez egyesületekben van reakció. Már a Nagykörútra is befészkelte magát. Tollagi: Hogy-hogy? Fellegi: Hát én végigjártam a körutat. Meg vagyok döbbenve. Csupa reakció az egész. Tollagi: Jó-jó, de hogyan bizonyítja ezt? Fellegi: Hát tudja, mert fornabiztos is vagyok, néznem kell, hogy ki miből él. Meg hogy mit esznek az emberek. Hát nézegetem a vendéglők, kávéházak előtt az étlapokat. És képzelje, tiszta reakció, amit ezek a kávésok, meg vendéglősmesterek művelnek, de meg a hentesek és fűszeresek is, végig az egész Körúton! A hentesek meg a fűszeresek például császárhúst kínálnak. Egy vendéglő-étlap ebédre ajánlja az étterem különlegességét, a császármorzsát. Mi ex, ha nem monarchista reakció, pláne német! Tollagi: Hallatlan! Én meg egy standon olvasom, mi,kol megyek az utcán, hogy ott friss úri tököt sütnek. Mit képzelnek ezek a reakciós bitangok, az az, aki tököt eszik, vagy a tökben is van úri meg paraszti? Azzal a különbséggel, hogy az úri töknek is paraszt-töknek kell ezentúl lennie. És különben is, addig cell úritük, amíg a parasztok ették. Azelőtt, a reakciós világban, a lvitézlett dzsentrik, meg földbirtokosok ugyan nem ettek tököt. Most, hogy ez a csemegéjük, csak azért is paraszt tök lesz a neve! Fellegi: Aztán ott a többi étel: Aranygaluska ... Ugyebár, alig leplezett támadás a forint ellen. Arany! Zugban. Aztán olvasom: Püspökfalat. Mi az, hogy püspökfalat? Abból a falatból csak a feudális püspökök ehetnek? ( A szomszéd kártya asztalnál élénken csapkodják az asztalt. A két haver megbotránkozva hallgatódzik.) Tollagi: Hallja? Négy királyt mondtak be! Egészen nyíltan! Pedig egész Európában sincs négy király. Vissza akarják őket hozni ? Fellegi: Szerencsém, hogy tudok franciául. Turetroát mondott valaszi. Mind a három, ezt jelenti. Pedig ezt először is angolul illik mondani és akkor is nem három, hanem négy nagyról kell beszélni! Tollagi: Hallja, mit beszélnek? Aszongyák ezek még mindig: Dáma! Dáma, az nincsen, csak dolgozó nő, meg reakciós semmittevők. Összeesküvő elemi Na, ezt nem lehet kibírni. Igyunk egyet Fellegikém! (Átmennek a bárba.) Tollagi: Császárkörte? Hát mit képzelnek rólam, nem mondtam már, hogy fütyülök minden ilyen reakciós italra? Fellegi: Van-e már végtére is valami nem-reakciós italuk? Pincér (súgja): Van egy kis papramorgóm! Fellegi és Tollagi (összenéznek): Na végre! HÉTRŐL - HÉT Regmim Marianum — és a szociális Magyarország Az egyik marxista napilap — egy a katolicizmussal egyébként összefüggésben nem lévő politikai gyűlés kapcsán — azt a megjegyzést kockáztatja meg, hogy a megjelentek és a komszorultak azt az elemet képviselték, amelynek inkább kell a Regnum Marianum, mint a szociális Magyarország. Tudjuk, milyen szándék vigyorog a célzás mögött. Azt szeretnék ezzel mondani, hogy a Regnum Marianum eszméje ellensége egy szociális Magyarország eszméjének, pláne esetleg Regnum Marianum, egy antiszociális Magyarország eszméje. Egyesek ismét tévednek: a Regnum Marianum a magyarság szenvedéseinek, elhagyatottságának mélypontján megszületett országeszmény, olyan Magyarország eszményképe, ahol egy tiszta erkölcsű és magas, korszerű kultúrájú magyarság rendezett be magának független és erős államot, ahol a társadalom alkotórészei az alkotófunkciók és méretek egyensúlyában vannak, ahol — többek között — szociális rend is van. Vigyázzanak a lapok tollukra — nem okos dolog az ország többségét sértegetni és elárulni, hogy egyesek fütyülnek az ország többségére. S ha ezt elárulják, figyelmeztetjük őket, hogy a jaltai egyezmény a többségen, a számszerűségen alapuló vonatkozásban értelmezi a demokrácia fogalmát * * * legjobb módszerét választván, ellentámadtak. Kifejtették, hogy a kolléga lapokból az irigység beszél, mert hirdetési üzletáguk rokkant és nem éri fel az övékét és egyébként sa nagyon beszéljenek, mert különben beszélni lehetne azokról a módszerekről, ahogy lapjaikat terjesztik.. . Persze a vita nem ilyen szűkszavú volt, sőt... de ízelítőül ennyi is elég azok számára, akik nem olvasták részleteit. Minket az ragadott meg, hogy a felszínre került ez a fogalom: „sajtókorrupció“. Ennek szívből örülünk és gyorsan eszünkbe jutott egy angol képviselő indítványa az angol alsóházban, aki azt kívánta, hogy minden lap legyen köteles a nyilvánosság előtt elszámolni bevételeiről, mert nem lehet közömbös a demokráciának, kik fizetnek egy lapnak, az előfizetők-e, vagy mások is. A magunk részéről ezt az indítványt a legnagyobb örömmel tesszük magunkévá és ajánljuk a többi hetilapoknak és a napilapoknak is. Nekünk évtizedeken keresztül nagyon tetszett a Népszava szokása, hogy a fizetett közlemények után „X“ jelet tett. Amint nálunk az első fizetett közlemény jelentkezett, átvettük ezt a tisztességes színvallást, mert a hirdetésről legyen nyilvánvaló, hogy hirdetés. A papír és még Valami Nincs katolikus napisajtó. Más katolikus orgánum sem jelenhet meg. Ohol azt hozzák fel, hogy nincs papiros. Hiszen még engedéllyel, sőt papírkiutalással rendelkező lapoknak is kálváriajárás a papír tényleges megszerzése. De — úgylátszik — nem mindig. Itt van például a „Pesti Izé...“ c. élclap esete. Ennél — úgylátszik — lehetett engedélye, sőt papírja is, azonnal nyolc nagy oldalra. Várjon miért? Csak nem azért, mert a baloldali élclap példányszámának nyolcvanezerről a nyolcadára való bukfencezésével megbukott a politikai élclap bizonyos iránya, és helyette e pillanatban még a politikanélkülit, de mindenesetre addig is pornográf jellegűt akarnak teremteni és felmutatni. Sikamlós viccek számára van papiros. Erre van? De mit gondolnak hogy másra nincs, azt meddig hiszi el a magyar közvélemény? eee VHgozókorrupcióról Épületes olvasmánnyal szolgáltak egyes napilapok a közelmúltban annak a kisszámú" közönségrétegnek, amelynek módja van több napilapot olvasni. Az egyik csoport leleplezte a másikat, mondván, hogy sutra járja a vállalatokat, nyilatkoztatja a vezérigazgatókat , de pénzért a megtámadottak a védekezés Egy foga tenniaval érvel A pártlapok vitáitól távol állunk De aki szereti az igazságot, meg kell döbbenjen, micsoda félrevezető és megtévesztő játék folyik állandóan a politikai és gazdasági fogalmak körül. Tetszés szerint ki-ki a maga céljaihoz és terveihez hajtogatja azokat, amiből végül is teljes értelmi zűrzavar lesz s a közönség nem tudhatja többé, ki mit is akar voltakép?.. Vagy talán éppen ez a szándék?... A marxisták körömszakadtig védekeznek, hogy az államosítás nem szocializmus, hanem demokrácia, mégpedig a „gazdasági demokrácia“... Ez azonban csak szócsavarás. Mert maga a demokrácia — az állam társadalmasítása, azaz a társadalmi erők befolyása az államvezetés formájára. Míg minden köztulajdonba vétel — tehát az üzemállamosítás is — a társadalmi erők szabad mérkőzésének kiszorítása bizonyos gazdasági területről. Ez lehet az állam szempontjából hasznos s a közönségéből is üdvös, de nem feltétlenül szocialista, nem is demokrata jelenség,sipúgy lehet a totalitásos, sőt „feudális“ rendszer cselekménye is, mint pl. az alkotmányos monarchiáé. A vasút államosítása nálunk már olyan régi, hogy szintenem is emlékezünk másra, a dohányegyedárúság még az abszolút rendszer találmánya volt míg a szeszgyártás államosítását olyan kormány vitte véghez, amely erősen közeledett a diktatúrához... Ha tehát valamelyik üzem vagy iparág államosítását követelik, beszéljenek és érveljenek a valódi indokokkal és ne a demokrácia követelményének tüntessék föl Másik oldalról viszont ne azzal érveljenek ellene, hogy magántulajdont védik, hanem annal, hogy miért lesz ártalmas az állam, a közérdek és az egyes állampolgár szempontjából. A magántulajdon elvei, nem zárja ki a kisajátítást, — csak a teljes kárpótlást teszi kötelezővé! A csallóközi világbotrány ! Elszakítani az esíbert a földtől, ’W~ amelyen él s amelyben ősei nyulagosznak, kiűzni az otthonból, ahol tűzhelye volt, eltépni tőle a családját, akikért dolgozott, vinni, mint a rabszolgát messze idegen vidékre, io tudja, milyen hosszú kényszermunkára , mindez több, mint a kisebbségi jogok sérelme. Ez olyan barbár merényles az örök isteni igazság ellen, ami túlárad a nemzetközi jogszabályokon s az állami törvényeken. Az annyit emlegetett emberi méltóságnak az a szándékos megsértése ez, ami ellen akkor is föllázadna katolikus, magyar lelkiismeretünk, ha nem tulajdon testvéreinkről volna szó. Az, hogy mindez a határainkon túl élő magyarság fiainak szörnyű megpróbáltatása, növeli részvétünket és mélyíti fájdalmunkat, de fölborodásunk elsősorban magának a borzalmas üldözésnek ténye ellen lázad fel, hogy másfél évvel a nácizmus fenevadjának leterítése után újra előfordulhat ez Európában. De annak a döbbenésnek is része van benne, hogy ez a rettentő embervadászat épp annak a népnek körében folyik, amelyiknek nagy többsége a keresztény demokrácia mellett döntött nemrég s amelyet épp ezért a dunai katolikus nemzetek eljövendő megbékélése munkálójának szerettünk volna elképzelni. A párizsi békeértekezlet keserves csalódásai után abban az egyben, úgy látszott, bízhatunk, hogy semmi imperializmusnak nem sikerül kimozdítani az ősi földről a magyarságot, ha már a dolog természetes és méltányos rendje ellenére nemm is dönthet sorsa fölött, közel három évtizeddel ezelőtt a világ legnagyobb hatalmai által megígért önrendelkezés szerint. Szomorúan kellett látnunk, hogy ’Párizsban sötétségbe borult az a fénysugár, amit az Atlantic Chartában és a krími kiáltványban a kis népek boldog képzeleteire vetítettek; a nemzeti kisebbségek világvédelme elsüllyedt a nagyhatalmak s a beléjük kapaszkodó kisebbek torzsalkodó huzavonájában. T& SZED ÉTAFÖLD felé robogó to/É'M mátok rabmagyarokkal túlzsú/.W. folt teherkocsijaiból felhördülő keserű kin jaljait, az elszakított hitvesek zokogásait, a terhes anyák nyögését, a nyakukba akasztott «személyazonossági» táblák fölött fölsíró gyermekek sikolyát — meghallják-e a newyorld Maldorff-Astoria felhőkarcoló szállójának dús termeiben? A világbéke nagy szólamait hangoztató nagyok s a finom szavakkal vitázó diplomaták fölfigyelnek-e rá?... Váljon abban a félelmetes feszültségben, amely az ottani tárgyalások napról-napra jobban elhúzódó bizonytalanságában már elviselhetetlenné teszi a nemzetközi légkört — lesz-e egyetlen hang, hogy belekiáltsa a szenvedő magyarok, a meghurcolt és megalázott emberek irtóztató sérelmét?... Ál-e föl mellettük barát, vagy akár volt ellenség, áld megálljt kiált a deportálás újból föltámadó gyalázatos kísértésének és fölidézi a világ hatalmijai előtt azokat a saját szavaikat, hogy félelem nélküli, szabad életet ígértek az egész emberiségnek? Tehát mindenkinek — még a csallóközi szegény magyar parasztnak is!... Hiszen mindaz, ami ma Délszlovákiában történt, nemcsak a magyarok megkínzatása a maguk ezeréves földjén, hanem az Ember megalázása Isten előtt, s a keresztény humánum megcsúfolása — a természetjog és minden eddigi nemzetközi jogszokás ellenére ... Amikor az erőszakkal és esélyel ránk kényszerített háború végén idegen, ellenállhatatlan parancsra a mi földünket is beszennyezte az embereket barmokként elhajtó náci gyalázatosság, a mi keresztény lelkiismeretünk tiltakozása megszólalt Egyházunkon keresztül, s később pedig, mikor meg lehetett torolni, irgalmatlan kemény ítélettel sújtott le a bíráskodás azokra, akik közülünk megtévedve eszközül adták magukat a hitlerizmus hőhénmunkájához. Azt, ami akkor történt, senki sem idézheti ránk a Csallóközben most végbemenő szörnyűségekkel szemben, mint ahogy az ugyanakkor, sőt már előbb Szlovákiában történtekért sem tett© senki felelőse a szfttv