Új Ember, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1946-06-30 / 26. szám

ssebekben néüb®snek új megélhetés után. Ez az ellátmány rettentően kevés. Annak, hogy a tömegkatasztrófákat elkerülhessük, megítélésünk szerint hét feltétele van. Az egyik, hogy az állam és a tár­sadalom hatályosan hozzásegítse az el­bocsátott alkalmazottakat új egziszten­ciájuk megteremtéséhez. A másik az, hogy azok, akiket a történeti fordulat új foglalkozásokba kényszerít, pilla­natra se adják át magukat a csü­ggedés­­nek, hanem ellenkezően: vegyék nem­zeti küldetésnek sorsuk változását és büszke optimizmussal lássanak mun­kához. Ami az államot illeti, az alaprende­let hangsúlyozottan leszögezi, hogy az „elbocsátásnak az elbocsátott alkalma­zottra nézve egyéb hátrányos következ­ménye nem lehet, különösen nem szol­gálhat az a más életpályán való elhe­lyezkedésnek akadályául és nem lehet alapja az elbocsátott alkalmazott ellen semmiféle kényszerintézkedésnek sem“. Abból a célból, hogy az elbocsátott al­kalmazottak az általuk választott új foglalkozáshoz szükséges szakmai tu­dást elsajátíthassák, a rendelet ingye­nes szaktanfolyamok szervezésére kö­telezi a Szakszervezeti Tanácsot. Mező­gazdasági vonatkozásban a Paraszt­szövetségnek kell szaktanfolyamokat szerveznie. ígéri a kormány, hogy az elbocsátott alkalmazottaknak a magán­alkalmazás körében való elhelyezkedé­sét előmozdító és könnyítő intézkedé­seit külön rendeletben fogja megtenni. A KÖZÉPOSZTÁLY MEGÚJHODÁSA Állítólag a magánvállalatok is fel­hatalmazást kapnak tisztviselőik lét­számának hasonló szempontú csökken­tésére. Ennek ellenére vannak olyan vélekedések, hogy az elbocsátott köz­­alkalmazottak 15—20 százaléka elhe­lyezkedést találhat a magántisztviselői ágazatokban. A zömnek azonban min­­denképen a kereskedői, ipari és mező­­gazdasági pályákon kell boldogulását megkeresnie. Ennek a kényszerűségnek jó oldalát is meg kell látnunk. Hazánk szörnyű elesettségének talán legfőbb forrása az, hogy soha nem volt nyugati értelemben vett középosztályunk. A kö­zéposztályt túlnyomórészt a függő hi­vatalnokréteg jelentette. Ha tehát most ennek a rétegnek tagjai tekintélyes számban önálló kisegzisztenciákká tud­nak válni, társadalmi szerkezetünk végzetes fogyatékosságtól szabadul. A B-lista nélkülözhetetlen, de ke­gyetlen eszköz, mert mindenkor sok szenvedésnek, megpróbáltatásnak, sőt tragédiának lett okozója. Nern volna szabad tehát mással, mint emberséges érzülettel nyúlni hozzá, keresve és elő­készítve nyomban az új egzisztencia lehetőségeit is. A B-listát így nem te­kinthetjük belső kormányzati intézke­désnek, hanem az egész társadalmat érintő reformnak, amelynek sima leve­zetéséhez az egész társadalom megérté­sét és közreműködését meg kellene nyerni. A keresztény társadalomnak min­denesetre össze kell fognia nemcsak a B-listások, de saját maga és az ország csoldogulása érdekében is. A katolikus társadalom semmiképen sem maradhat ki ebből a megmozdulásból. Június hónapra ajánljuk: Müller*L&IGS,S+Jo: Józsis Szíve tiszteletinek története Alapár P 14.­*­Csávoaszíristentér S. A századok naffy jele- T P 10.— Bangfia^ Béta S. J.: Jézus Szivének naffy ígérete’.. P —.40 Csékus Géza dr.: Jézus Szíve kilenced. (Első­pénteki nagy kilenced) P —.70 , Jézus Szive képek: 8x12 cm-es mélynyomású P —.25 12x18^« « P 1.— 20 X 30 'f* * P 3.— 12x17. « szines ' P—.3» 16x23.; * « P 2.— 19x28 « « P 3.— 24 x 34 «'Ígéretes Jézus Szive kép P 2.— Finomokfi­telű kézi színezésű és matt Jézus Szíve, Szűzanya és szentek képei kartonon. — Szorzószám a könyv szorzószámnak a háromszorosa. Kühnézet Belméret Matt Színes 25x33 cm 15x22 cm 3.50 4.— 26X50 « 21­x 32 « 6.—. 7.— Jézus Sz­íve, Szűz ,15ária szobrok és külön­­féle szentek szobrai is nagy választékban kaphatók. Kétfekve a pénzt sürgönyutalványon szíves­kedjék beküldeni, m mert az alapárban meg­­jelölt árakat csak a szorzószám emelkedé­séig tarthatjuk. Ártrix a természetben is (liszt, szalonna, zsák, más, cukor, dara, tojás) is fizethetők. Kaphatók: KORDA­lp­ári és Kereskadelmi r. t.-nél Budapest, VÍIL iViikayáth Kálmán-tér 3 Hirdessen sz Uj Ember-ben A főpásztor hivatásáról beszélt a Herceg­prímás Papp Kálmán püspökké szentelésén '^JjflNDSZENTY JÓZSEF bíboros­­hercegprímás, Grosz József ka- *a­locsai érsek és­­Meszlényi Zol­tán felszentelt püspök társaságában a ha­gyományos szertartások keretében szen­telte fel Papp Kálmánt, az újonnan kine­vezett győri­­megyéspüspököt.. A szertar­tás a soproni Szent Mihály-templomban folyt le az egyházi és világi hatóságok képviselői és óriási hivősereg jelenlété­ben. A szentelés és az új püspök első ál­dása után a Bíboros-Hercegprímás mon­dott beszédet, amelyben a püspöki hiva­tás magasztos voltáról és apostoli erede­téről emlékezett meg. Különösen Milánó egykori nagy püspökét, Szent Ambrust állította hallgatósága elé. A püspök fegyvere —­ Szent Ambrus — úgymond — nem hintázott a­ harcban álló pogányság és kereszténység közt s nem akart a szená­tus szemében reálpolitikus lenni. Szembe­szállt a császárral is, aki végül kiutasí­totta Milánóból. Ez a császár a XX. szá­zad közepét 16 évszázaddal megelőzte, annyira haladó volt, hogy úgy gondolta: a pásztor és főpásztor nem tartoznak annyira a juhokhoz, mint például a far­kasok. A püspök válasza: „Nem szoká­som megfutamodni és a nyájat elhagyni". A püspök beszorul híveivel a templomba, mint ahogy a történelem folyamán nem egyszer ez volt a püspökök visszavonu­lási útja. A fegyveres katonaság körül­veszi kívülről a templomot. A tüzes hí­vek a templomból meg akarják támadni a katonaságot. De a püspök visszatartja őket azzal: „Az én fegyverem az én könnyem". A történelem folyamán látha­tatlanul tengernyi volt a püspököknek ez a fegyvere. Hosszú volt a milánói hívek­nek a templomi éjtszaka, álmosak és el­­kedvetlenedettek lettek, mint a Krisztus tábora a Getszemáni-kertben. Ekkor a püspök a himnuszok és zsoltárok válta­kozó imádkozásába és éneklésébe kez­dett velük. Ekkor indult el az Egyház kórusa. Lám az imádkozó Egyház is har­col és a küzdő Egyház is imádkozik, ostromolja az Eget, nem egyszer azokért is, akikkel harcot vív. Vértanuk nyomában — Hitvalló harcos ez a Szent Ambrus, de a vértanúi jelleg is beletartozik a püspök életébe. A vértanú harcosok ott vannak az új győri püspök elődjei kö­zött. A magyar történelem egyebek közt nagy-nagy temető is. Ebben a temetőben három nagy sír nyílik és mered föl, előt­tem: 1241, 1526, 1­938—45. Mind a három sír egy-egy győri püspököt kívánt és vitt el: Gergelyt, Paksi Balázst és Vilmos püspököt. A két első külön emlék­jele ott van a győri püspöki keresztben. A harmadiknak még nincsen emlékjele ott, de vére nem szikkad fel maradék nélkül a kövön, mire utódja belép a hitvalló és vértanú püspökök lábanyomába. — Kezedbe adtam a pásztorbotot, éberen őrizd a sokáig árva nyájat. Ke­zedre húztam a hűség gyűrűjét, légy hű­séges főpásztora egyházmegyédnek. Ke­zedbe adtam az Evangéliumos könyvet, hirdesd minden teremtménynek, tanítván őket megtartani mindazt, amit az Úr Jézus mondott. Indulj az apostolok út­jára! Isten lesz a te tekintélyed, hatal­mad és erőd. Benne, vele és általa éred el, hogy — amint a szentelésben meg­hagytam, a tényt ne mondd soha árnyék­nak, az árnyékot se fénynek, a jót rossz­nak és a rosszat jónak. Istenben tűzöd össze papokat, és híveket az igazság és szeretet szolgálatába és kötelékébe. És ha lesz itt gyógyulás — és mi reméljük, imádkozunk és dolgozunk érte— az Egy­házon át gyógyul az ország és az ember. A teljes Szentháromság dicsőül jön meg az úrvfőpásztor munkájában. Győrött, Csornán és Sopronban /Ja SOPRONI püspökszentelés előtt Mindszenty hercegprímás elláto- ZA jto­gat­ott Gyálbe és Csornára is. Győrött megtekintette a palota óvó­helyének azt a részét, ahol meghalt Apori püspök.­ Csornán a Rábaköz katolikus ési protestáns népe tisztelgett a Hercegprí­­­más előtt. A prépo­stság előtt elterülő rut­l­talmas téren óriási tömeg helyezkedett, el.. A megkapó ünnepséget felvonulás, vezette be. A színpom­pás menetet lovas-­ bandérium 'és' feldíszített kerékpárjain­ többszáz fiatal legény nyitotta meg, majd utána nemzeti és pápai lobogók alatt tö­mött sorokban ötven község küldöttsége — katolikusok és protestánsok egyaránt — vonult el a Hercegprímás előtt A köz­ségek vezetői beszédeikben egyenként hangsúlyozták, hogy katolikusok és pro­testánsok keresztény magyar szívvel jöt­tek tisztelegni az előtt a magyar ember előtt, akit nap-nap után szidalmaznak és rágalmaznak, de ők tudják, hogy ez ér­demtelenül történik, mert Magyarország Hercegprímása az igazságért, a nép igaz­ságáért, az egyéni szabadságért s ennek következtében a magyar­ népért küzd. Éppen ezért jelentették ki a község bírói, hogy Rábaköz ötven községének keresz­tény népe egy emberként sorakozik fel mögötte és rendületlenül követi őt az igazság útján. Sopronban a Hercegprímás részt vett azon a gyűlésen, amelyet a katolikus szü­lők és ifjúság rendeztek a katolikus isko­lák védelmében. Komlós Géza nemzet­­gyűlési képviselő után a bíboros főpász­tor itt is felszólalt és kijelentette, hogy a szülők az elmúlt év szeptemberében népszavazást tettek a katolikus iskolák mellett, úgyannyira, hogy nemcsak ka­tolikus szülők panaszáradattal halmozták el, hogy gyermekeiket nem vették fel — persze helyszűke miatt — a katolikus in­tézetekbe. Kommunista és szociáldemok­rata szülők tömege írásban tett előtte nyi­latkozatot, hogy a katolikus iskolák mel­lett, ha kell, kiállanak. Nincs ezen semmi csodálkozni való. Hiszen szerzetes taná­rok és tanárnők a világiakkal együtt csak a jóra, az Isten-félelemre, a haza­szeretetre, a szülők és elöljárók iránti engedelmességre, a munka becsületére és a felebaráti szeretetre tanítanak. katolikus politika külföldön FRANCIA nemzetgyűlés június 19-én nagy szótöbbséggel B­­­d­a­u 11 ed­digi külügyminisztert, a legnagyobb pártnak, a katolikus pártnak vezérét vá­lasztotta meg miniszterelnökké. Bidanli eb­ben a minőségében az államfői tisztséget is viseli. Reá szavazott a szocialista, a radi­kális és a köztársasági szabadságpárt is. A kommunisták tartózkodtak a szavazástól. Az olasz alkotmányozó nemzetgyűlés legnagyobb pártja, úgy, amint az előzetes jelentések alapján megírtuk, 206 mandá­tummal a keresztény­demokrata párt lett. A szocialistáknak 115, a kommunistáknak 105 képviselőjük van. * Hollandiában a katolikus párt 17 mandátummal a felsőházban is meg­­szerezte a vezetést. A vele koalícióban levő forradalomellenes pártnak 7, a keresztény­­történeti pártnak 5 mandátum jutott. A hol­land munkáspárt (a volt szociáldemokrata párt, amely megváltoztatta nevét), 14, a kommunista párt 4 mandátummal rendel­kezik. A felsőházat a tartományi képviselő­testületek választják­ Ezekben a katolikus párt összesen tízal, a forradalomellenes párt 77, a keresztény-történeti párt 03 mandá­tummal bír, míg a munkáspártnak 150, a kommunistának 58 mandátuma van. A ka­tolikus párt vezére, N­­o­vi m­e, bejelen­tette, hogy bár a keresztény koalíciónak megvan az abszolút többsége, szívesen be­veszi a kormány­ba a munkáspártot is. A végleges kimutatásból most tudjuk meg, hogy Cseh- és Morvaország­­b­a­n a május 211-i választáson a katolikus néppárt 1.110.980 szavazatot kapott, szem­ben a szociáldemokraták 1155.771 és a kom­munisták 2,200.653 szavazatával. Sorrend­ben a katolikus a harmadik legnagyobb párt. A mászalik a Benes-féle cseh szo­cialista párt, amely 1,298.917 szavazatot kapott. A gyári csak most jutottak hozzánk a londoni lapok, amelyek azoknak a községi választásoknak eredményeit ismertetik, amelyek Németország amerikai zó­nájában folytak le május utolsó hetében. Legnagyobb pártként a keresztény­demo­krata unió került ki, Bajorországban 360 mandátumot szerzett, szemben a szociál­demokrata 289 és a kommunista párt 39 mandátumával. Münchenben a keresztény párt 20, a szociáldemokrata­ 17, a kom­munista párt 2 mamlátumot szerzett. ADAM KAROLY , ítiKtrt* unda­­ *» yo­u—tXti eidm­ut yktiidtt* 4. Z fred VzJ­­uhmedtt 4it SA I m/iU. VTi M­­­rj&uc&jfett Ti!iakdzá$o& o featolitsus iskoláié ügyében Az ÚJ EMBER június 16-i számá­ 54 tiltakozást ismerteti­­ink, amelyeket magyar városok és falvak küldtek el a miniszterelnökségre. Azóta az aláb­biak beérkezéséről értesültünk: 55. Bátmonostor, 56. Balsa, 57. Kaskantyú, 58. Büdszentmihály, 59. Bácsbokod, 60. Hidegség, 61. Fertőhomok, 62. Újfehér­­tó, 63. Balkány, 64. Máriaremete, 65. Szakmár, 66. Foktő, 67. Tihany, 68. Ib­­rány, 69. Nagyhalász, 70. Torna, 71. Vil­lány, 72. Regöly, 73. Szekszárd, 74. Nyiradony, 75. Vashosszúfalu, 76. Sobor, 77. Üllő, 78. Szeged-Rózsajárás és Sze­­ged-Csorvás, 79. Egyed, 80. Jászárok­­szállás, 81. Porcsalma, 82. Gyulafirátót, a GYILKOSSÁg* szörnyű bűn Isten parancsa ellen. A gyűlölet pedig a Megváltó szeretet ellen. Ezért a katolicizmus mindig és mindenhol elítélte akárki és akármilyen célból követte el. Ebben nem ismerünk különbségtételt: minden gyilkosnak el kell vennie méltó földi büntetését s a hatóságok kötelessége, hogy kinyomozza és az igazságszolgáltatás kezére adja az összes tetteseket és — ha vannak — a felbujtókat, értelmi szerzőket. A bűn­tény­ ezt követeli. Bárki legyen is az áldozat — igaz államférfi, jeles egyház­fő, vagy egyszerű ismeretlen járókelő, idegen vagy magyar, katona vagy bé­kés polgár —, egyforma eréllyel kell eljárni az emberi életet kioltó­ gyilko­sok ellen, mert nem maradhat halálos bűn jogállamban megtorlatlanul. Az a megdöbbentő bűncselekmény, amely a­­m­nit héten Budapesten történt, — amelyről csak utolsó lapszámunk le­zárása után értesülhettünk —, minket is, mint minden tisztességes embert, mélységes felháborodással töltött el a tettesek ellen és őszinte részvéttel az ártatlan áldozatok iránt. Ha pedig a bűntettnek politikai indítékai voltak, ez semmit sem menti az elvetemedett cse­lekedetet, sőt ellenkezőleg fokozza a felelősség súlyát. A magyarság nem ismerte azelőtt a gyilkosságot és merényletet, mint poli­tikai eszközt és nem akarja eltűrni a jövőben sem. A katolicizmus pedig min­dig a legszigorúbban ítélte el a politikai terrorcselekményeket, mert nemtelen és emberhez méltatlan módszernek tar­totta a még oly jogos politikai célok kivívására is. Azok a sajnálatos politi­kai gyilkosságok, merényletek és ter­­rorcselekmények, amelyek az utolsó emberöltőben nálunk lejátszódtak, soha­sem a katolikus politikai táborból in­dultak ki s mindig kivívták annak el­utasító és megbélyegző ítéletét. Éppen ezért — a vizsgálat már eddig nyilvá­nosságra került adatai után — vissza­utasítjuk azt a meggondolatlan vádas­kodást, mintha a tettesnek bármiféle kapcsolata lett volna valamely kato­likus szervezettel. Bár mi soha sem szoktuk egyes emberek eltévelyedésé­ért egész szervezetekre vagy társa­dalmi rétegekre hárítani a kollektív fe­lelősséget, csak azt mondhatjuk: vizs­gálják meg pártatlanul az utolsó har­minc év politikai merényleteinek és terror­cselekményeinek történetét, me­lyik politikai táborból követték el ez idő alatt azokat s volt-e egy is, amikor független, pártatlan és jogerős bírói íté­lettel valamely katolikus párt, szerve­zet vagy más alakulat részességét le­hetett volna megállapítani. A köny­­nyelmű vádaskodók legyenek meggyő­ződve: a katolicizmus ezúttal is oszto­zik a gyilkosság fölött való felháboro­dásban s az áldozatok iránt való rész­vétben mindenkivel és minden párttal, tekintet nélkül a világnézeti különb­ségre. Sőt, elégtétellel látja, hogy most ez az elítélő vélemény milyen általá­nos és milyen erőshangú. Felvétel a szegedi szemináriumba A Csanádi püspökség szegedi szemi­náriumába a felvétel július 1­1-én (hétfőn) délelőtt 10 órakor lesz a püspöki székházban. A kérvényt a szo­kásos iratokkal egyetemben dr. Hamvas Endre csanádi püspök címére mielőbb be kell küldeni. Felvételt nyerhetnek 1946 JÚNIUS

Next