Új Ember, 1947 (3. évfolyam, 1-48. szám)
1947-11-02 / 44. szám
A SZENTGYÖRGYI állomáson •**• még ismerős sem akadt. A hosszú útnak egyedül vágtam neki. Ahogy a tóból kiemelkedett a kelő Nap, úgy merült fel a homályból a hazai tájék. Ismerős, de szokatlan volt. A hegyek körvonalai, a nád feltetsző karéja, mint régen, ám eltűntek a jegenyék. A halastó partját már sűrűn benőtte agyékény és a fűz. A vörsi templom mintha belesüllyedt volna a tájba, csak a magas torony mutatja, hogy jó helyen járok. Messze a cél, és én elvesztegettem erőmet. Lábamban már emléke sincs a régi frisseségnek, a messzipusztákon és az eltűnt években elmaradt belőlem, most térdeim ereje a bot,amire támaszkodnom kell. A szilasi rét felől kotogó kerék zaját hozza felém a szél. Megállok és várok. Erre jönnek. Két ló húz egy könynyű szekeret. A kasban két férfi ül Megbököm a sapkám szélét Bólintanak és mennek tovább. Egyikük visszanéz. Látja, hogy csak botorkálni tudok. Megállnak. Bevárnak. Felsikeredem. Kevésszavú emberek. Nekem sincsen dicsekednivalóm. Aztán mégi® megkérdik . — Ha megy? — Zsufára felelem. — Na, az elég messzi van , mondják ők. Többet nem beszélünk. Elmarad Bottyán, Bar, már Tikoson túl járunk. Maróinál az egyik leszáll, a másik hajt tovább és csak úgy odaveti. — Szerencséje van, Szakácsiba menek. Maga honnan gyüp? — Nagymesszirül — mondomén. Jobbról is, balról is zöldelő vetés hullámzik a szélben. — Eső kéne — mondja, az ember. — Igen. Kéne. —Válaszolomén. Már Sámsonban járunk. Lassan feltünedezik a dencsi erdő, a zsebergyei berek és elmarad a Balaton. — Kihő megy? — hangzik a kérdés. — Feső-Könczékhő. Ismeri-e üket? — szóltam én. . — Hát isten azokból nincsen , meg senkise. A kissebbik gyerekükről nem tűnni ha lett Az annyuk sincs meg. A nagyobbik legénfiukról hírlelik, hogy fogságba van, óh — mondja az emberem és folytatja —, a házuk az megvóna, de nem lakja senki. A kútjuk is bedült. Bútoraikat a szomszédok pártfogolják. Nemigen, érdemes ,abba az üres házba menni. Hát aztán kijük maga azoknak? — kérdi az ember. — Az idősebbik fiújuk — felelem én. " Többet nem szólunk. Már itt járunk a fehéregyházi alsó faluvégen. Látom a nagy diófánkat. Megérkeztünk. Lekászálódom. Valamit mondani akar, aztán meggondolja magát és csak annyit szól: — Na, Isten... — és elkocognak. Kisajtónk beszegezve. Kapunk nincsen. Egy kormos gerenda van keresztbetéve a helyin. A ház megtépázott Teteje tépett. Fala repedezett, meszeletlen. Az istálló helyin kormos csonkok. Semmi se mozdul, de mégis, egy horpadthasú, kócos macska. Menekülnek Aztán bevár. Nyávog és koszlott csizmaszáramhoz dörzsölődzik. Kenyeret vetek neki. Felkapja.Eliszkol, majd visszatér. A küszöbre ülök. Elém kuporodik és dorombolni kezd. Mocskos bundájára rápereg a könnyem. Delet harangoznak. Nyikorognak a kisajtók. Lányok, asszonyok mennek. Fejükön telekosár. Ebédet visznek az apjuk, az uruk után. Finom szagokat terel felém a szél. Számban összefut a nyál. Zsebemben megcsendülnek az ezüst ötforintosok . Debrecenben kaptam okét. Velem jön a macska is. Megyek a kocsmába. Zárva van. Dologidőben paraszti ember be nem ülne. Egy öregaszszony kíváncsiskodik felém. Kis pengőn, hogy betöltse a fehéregyházi kis templomot, majd kiáradjon és száz és száz szájon megsokasodjék és a paraszti telkekből feltörő zengés egekbe szálljon, utat találjon Istenig... Faggatnak. Tapogatnak. Lassanlassan megered újból a szó: — Jókor gyüttél. Holnap búzaszentelés és ha jön a pap, lesz aki énekel, aki majd szól vele az Istenhez, úgy sincs eső... Sávoly felett villámlani kezd. A szél végigborzogatja a fákat. Hirtelen ,megered az eső. Zuhog. A pitarba húzódunk. Onnan nézzük elgyönyörödve, hogy milyen vastag, sugárban csordul, a langyos tavaszi eső. Én a bíróval megyek. Lassan széledünk. Vigasztalnak. Hálásra befogad keresztapám. Reggel ragyogva árad a napfény. Csupa csillogás a fű, fa és jószagát lélegzik a föld. A székházán ott a régi fekete ruhám, váltatva oda hozza a kíváncsiság: — Katona vót úgyi? — Olynak kellett lenni — felelem. — Na gyüjjön. Az én fijam is avvól Na gyüjjön hát. Éhes lehet. Na, majd én adok valamit — mondta még és mentem utána. A házba nem mentem be. Leültetett egy tuskóra. Cseréplábasban Nem kérdem honnan került elő, dödöllét adott. Aztán egy pohár öltözködöm. Tiszta ing is kerülvizet hozna, de meggondolja ma között. A nyaka bő. Csöndes hangot é® üveget tesz mellém a son kiszólok: földre. — Ángyom! Hallja-e? Tű kéne, — Igyák abbul — mondja még meg cérna, és eltűnik. Sűrű, fekete otelló-bor. Egy leány lép be nagy óvatosan. Le sem vettem a számról. Meg- Kicsit olyan kisasszonyforma. Perittam. Lassan elzsibbad a gondosze — hiszen még az este beszóltatom. Elálmosodtam. Bóbiskolok, ték —, képzős Cinkotán. Tanító-Felriadok. Sokan vesznek körül, kisasszony lesz. A gombot belljebb A Nap már lehanyatlófélben A varja. Valahonnan nyakkendőt bedisznek — moslékot sürgetve ríz. Elhárítom. Nem kell. Minek sírnak, futnak az utcán. A kanász az? még nagyot pattint ostorával, a menet most vonul a ház előtt, aztán beóvakodik ő is, hogy miféle Nem is reggelizem, csak megyek, csodát állnak körül ennyien? Né- Hozzájuk szegődöm. Az esperes úr telődik. Valamit morog, aztán, bólint. Már künn járunk a mezőn, mint «aki biztos a dolgában, oda- Énekünk betölti a faluhatár csendszól hozzám: * jét„ A többiek lassan távolodnak. —- Ilten érdekes. Az éccaka meg- Erőlködöm. Nem megy. A bot nem álmodtam, hogy Könczöl Jóska pótol erőt. Elmaradok. Egy tuskóra haragyün.. ülök. Valaki — szép, fehértüllrt- Igen. Hazajöttem. - Bólon- ruhás leány ^ - ^vissza-visszanéz, gatok és lassan világosság gyűlt a Felém fordul es ollajon. A mankobámészok lelkében. *** kiveszi kezemből. Jobbkara. .. . . . mat a vállára segíti és botorkálva A hangja... A hangod, az elindulunk a temető felé. nem változott — mondjuk, mon-... . . . ... , dogatják és elábrándoznak. majd*MAnyam virágok alatt alussuk. folytatják Mi ketten — élők — felette egyfolytatjak, másba ölelkezünk és csókunk — Holnap jön az osporos úr, hangja belevesz a mezőről ide— Most már lesz, aki énekel, mint halló, könyörgő ének zengésébe, békében, hiszen most is béke van. .............. Talán hallják is már az elképzelt éneket és lassan-lassan a szívük- A *Yan (TM/IE ///// C/7£J hoz talál. Mint régen, ha szar- ^ rilUgyur LJ/UDUg nyára kapta az orgonából fel- ifin 11 SflCTfl hangzó dallam és szállt messzire- LUriUdUgU A szentség hírében elhunyt Tóth Tihamér írásai áthatoltak még életében a magyar határokon. Európa legtöbb nyelvterületén megjelentek könyveinek fordításai. Úgy a magyar mint a külföldi kiadások élén állanak f kiadásuk nagy számával az ifjúság életproblémáiról írott munkái. Valóban életét, apostoli tüzét öntötte át a könyveibe. Halála után nemsokára megindult az Egyház részéről a hivatalos eljárás a szenttéavatási előkészülethez■ Ehhez az eljáráshoz adják most ki életének és működésének hiteles adatait. Egyik hatalmas kötet az ifjúságnak Hozzá intézett leveleiből közöl több mint másfélszázat. A rengeteg anyagból ez a rész is eléggé jellemzi, azt a fölmérhetetlen hatást, amelylyel korának ifjúságát a lelki életben vezette. A könyv anyaga, a levelek 1919 októberétől 1938 őszéig tárják föl az ifjúság tanúságát az eszmék mellett, amelyeket Tóth Tihamér képviselt szétsugárzók a magyar ifjúság felé, annak tisztaságáért, életakaratának megerősítéséért. A levelekben a fiatalok elmondják vállá- Szemüveg, Foto, Optika •NAGY SÁNDOR látszerészmester, Bpest, vm., 01161-út 40. TeL: 139-917. HITTMANN FERENC FÉM ÁH ÚTi VÁR Külpont, BUDAPEST VII. CSÁNYI-U.9 Gyár, XIII,VÁCI-ÚT119 TEL.! 224-893. ÚJDONSÁG! Magyary Judith: AZ ÖRÖK KEDVES. Magyary Judithnak a falusi élet nagy kedvelőjének gyönyörüszép ifjúsági regénye. Ára körülbelül---------- Ft 12.— Dr. Hajduk János: BOLOND LYUKBÓL BOLOND SZÉL FÚJ. Nem mindennapi meséket tartalmaz. November elején jelenik meg! Gyermaty Elemér: A TAVASZ CSENGETYŰJE. Ifjúsági lelki olvasmány. Ara-----------------Ft 3.— Zaymus Gyula: BUJDOSÓ TÁLTOS. A Szent István uralkodását követő idők magyarságának forrongó lelkületét írja. Csengesz pogány táltos megtérését, Szent Gellért püspök vértanúhalálát dolgozza fel, sok más lekötő esemény mellett. A rop-ppant érdekes regény ára — Ft 20.— SZALÉZ IFJÚSÁGI NAPTÁR. Ft 2.— NOVEMBER BOKA: Hegedűs: BÚCSUFOHÁSZOK. Az Egyház különféle búcsúkkal ellátott imáit tartalmazza, melyek a tisztítótűzben szenvedő lelkekért felajánlhatók. --------------Ft 4.— Kötve-------------------------------Ft 7.— IMÁDKOZZUNK a SZENVEDŐ LELKÜKÉRT! Imákat tartalmaz szülőkért, gyermekekért, házastársakért, testvérekért és rokonokért, lelkiatyáért, ismerősért, a temetőben nyugvókért, minden meghalt hívőért. Ezek szintén búcsúkká, vannak ellátva. ------*--------L — —-----Ft.20 I Kapható: KOMBA IPARI ÉC KERESKEDELMI R. T.-NEL, Budapest, VEI, Mikszáth Kálmán tér 4. MIndenkit érdekel A nagybudapesti felnőttek és 12 éven aluli gyermekek októberi zsírszelvényére 45 db. olajat vagy margarint adnak. Kiadják a szeptemberi szelvényre elmaradt zsiradékot is. A polgármester rendeletet adott ki október 21-én a kenyérgabona és a lisztfölösleg beszolgáltatásáról Nagy-Budapest területén. A rendelet értelmében minden nagybudapesti lakos köteles a készletében lévő kenyérgabonát és lisztkészletet bejelenteni. A házmegbízottak és házfelügyelők a körzeti jegyfiókokban minden ház lakói részére készletbejelentési űrlapokat kapnak, amelyet ki kell tölteni. Minden önálló háztartásról külön űrlapot kell kiállítani. A nem önellátásra jogosultak személyenként és havonként 5 kg. lisztet tarthatnak meg. Az 1848 augusztus 1-ig terjedő időre 1 személy után öszszesen 55 kg. lisztet lehet személyenként megtartani. Az ezt meghaladó készletek hatósági zár alatt vannak. A földművelésügyi miniszter október 22-én rendeletet adott ki, amely szerint minden magántulajdonban lévő traktor, amely nem kizárólag földművelési célokat szolgál, igénybevehető. A közellátási miniszter október 26-i rendelete értelmében magánfogyasztás céljára csak sertésvágási engedély alapján, szabad sertést levágni. Az engedélyt a vágás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állítja ki. A községi elöljáróság magánfogyasztás céljára történő sertésvágáshoz vágási engedélyt csak annak adhat ki, aki a vágástól számított egy évre a háztartásához tartozó megfelelő számú személy zsírjegy-jogosultságáról, illetőleg a hatósági zsírellátásban való részesedéséről lemondott. Aki magánfogyasztásra vág le sertést, köteles a levágott sertés után a rendeletben megállapított mennyiségű sertészsírt a vágástól számított 8 nap alatt hatósági áron a kijelölt zűrgyűjtöknek beszolgáltatni. Nagy értékek pusztultak el a kőszegi Kálvária - templom égéséhel Mária-Zell kegytemplomára emlékeztet a lombok közül kikandikáló háromsisakos tornyával a több mint 200 éves kőszegi Kálvária-templom. Híres, régi zarándokhely, hamisítatlan barokk stílusban; alig van párja az egész Dunántúlon. A templom legszebb ékessége az állandó szentsír jellegével bíró hatalmas főoltár, amely 1740-ben készült. Az északi és a keleti falmezőn egy ismeretlen jezsuita festő örökítette meg a passió egy-egy jelenetét. A templom szószéke, 1743- ból, a barokk művészet leheletszerű alkotása. Mindez az itt felsorolt érték, amely csak kis részét teszi a híres templom művészeti értékeinek, október 19-éről 20-ára virradó éjjel elpusztult. Éjfélkor tüzet jeleztek a város szirénái s a járókelők rémülten vették észre a 400 méteres magasságban fáklyaként lobogó tüzet. A templom belseje minden értékével együtt a tűzvész martaléka lett. Az oltárok, a szobrok, a szószék, az garkat és azt, hogyan találkoztak orgona, a műtörténeti értékű olajfestmények a lángoló tűzvészben elhamvadtak. Már a kezdeti nyomozás során megállapították, hogy durva szentségtörő kezek pusztító munkájáról van itt szó. Aporráégett templom csonka tetőzetét, a kormos falakat talán gyorsan befedik, de a kiégett belső résznek helyreállítása szinte megoldhatatlan. Tóth Tihamér írásaival vagy rádióbeszédeivel. Elmondják azt az örömet, amellyel tovább indulnak, megerősödve az életnek. Milyen hatalmas, válasz ez mindama törekvések ellen, amelyek az ifjúságot más utakon akarják „felvilágosítani“. Tóth Tihamér az örök erkölcsi elvek és az isteni kinyilatkoztatás alapján valóban felvilágosította őket és az ifjak megszámlálhatatlan sokaságát mentette meg az erőteljes életnek. Ha valaki, akkor maga az ifjúság illetékes a saját nehéz lelki problémáiban. Nem kellenek neki a Ligeti Magda-féle felvilágosító könyvek. Ezt is bizonyítják ennek a könyvnek a levelei, amelyek a könyv előszava szerint csupán egy töredéke a Szentéletű író- és szónok-apostol hagyatékában maradt ORÁI/IK SZEDEK, lae-Aórajavító műhely. Múzeum-körút 41. Címre ügyelni! Péteri Rudolf régi elismert harangöntő mester RÁKOSPALOTA Klára-LL 23« T” 292-697. - -------- " ünem: Zrínyi utca. 33.1 tanúságoknak. POSSOmi LÁSZLÓ: Bűn és bűnhődés Merész feladatra vállalkozott a Művész Színház. Aránylag szűk színpadán harminc szereplővel a bűnözők lélektanának regénykolosszusát. . ..Bűn és bűnhődés" hozta színre. Ha a feladat nagyságát tekintjük, a teljesítmény előtt nem hallgathatjuk el elismerésünket. Rodney Ackland dramatizálása amerikaian merész, kemény marokkal fogott és drámaian ökonoritikus. Egyetlen színbe, egy alul nyomortanya, felül luxusbérház osztott színpada kavargásába építi be a regénykolosszus egész cselekményét s valljuk be, többet ment át a regényből a színpad formanyelvére, mint azt legmerészebb elképzeléseinkben is remélni mertük. Raszkolnyikov alakjának igazi boncolása ugyan a belső monológokon alapszik és a mai színpad nem tűri meg a monológokat. Ezen a mai átdolgozó sem segíthetett. igazi dosztojevszkiji környezetet varázsolt azonban a főalak köré, a töprengő diák mellé hatalmas körképben odafestette azt a társadalmat, amelyből ez a kísérletező gyilkos kiburjánzik és így tettét, vívódását és megtisztulását mégis érthetővé tette azok előtt is, akik esetleg a regényt nem ismerik. S ilyenek Amerika társadalmában éppenúgy akadhatnak, mint minálunk. A színes környezetrajz mellett különösen dicsérnünk kell a harmadik felvonás sikeres megoldását, ahol Raszkolnyikov azon töpreng, hogy felvegye-e a keresztet Bűne hajszolja, visszariad anyja csókjától is, a gyilkosság színhelye körül kering megbűvölten és Szonja, a mocsokba hullott leány azt tanácsolja neki, valljon be mindent nyilvánosan, hulljon térdre bűnbánatában és öltse magára keresztjét. Ez a kereszt, egy kis egyszerű fakereszt, felkerül a színpadra és valóban szimbólummá lesz a nyomorult, életükben részegeskedő, őrjöngő, egymást maró alvilági figurák előtt. Nincs terünk a harmincfőnyi szereplőgárda alakításának méltatására, elégedjünk meg azzal, hogy egytől-egyig művészetük legjavát adták bele munkájukba s jól esett látnunk, hogy hisznek abban, amit csinálnak. A művészi siker eme első feltétele az az alap, amelyre az egész produkció felépülhetett és megóvott bennünket attól, hogy Dosztojevszkij jelen nem létét hiányoljuk. Talán hiba, hogy az első perctől túlságosan magas hangnem üvölt fel a környezet üvöltő nyomorának hangja s így az epizódok néha túlharsogják a főszereplő nemesebb fajtájú szólamait. A különben kitűnő rendezés azonban feledteti ezt a hibát is és hangsúlyokban az előadás valószínűleg — mert alapjai helyesek — összecsiszolódik. Thurzó Gábor nemesen gondos fordítása az előadás sikerének méltó osztályosa. BUDAPEST. VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 44. „SZENT VASI URAM!“ IMA KÖNYVEK • MAGYAR KORCS. Budapest Fiók: VII., Dembinszky u. 10. XII., Kiss J. altábornagy-utca 55. KEGYTÁRGYAK készítőnél csak viszonteladóknak Kischwenglik."":’ UDVARBAN FIGYELEM! címváltozás « POLTIKOVICS BÉLA ezelőtt: Csuha és Poltikovics papi és polgári szabó, most IV., Múzeum-körút 21. Nov. 15-től régi helyére költözik. IV. MAGYAR*!!. 28. II. 6.