Új Ember, 1948 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1948-01-04 / 1. szám
„Ha nem születtem volna is magyarnak...“ Tr&E.öCííT SORAI ütnék szive most bennünket, a tót hata más, halhatatlan sor: „Ha nem születtem volna t* nx gyárnak, a néphez állanék ezennel én...“ Annak átérzéséhez, amit ezek sorok kifejeznek, nem kellenek azok a körülmények, amelyek arckor Petőfit ihlették; a magyarság ma nem ..szétdúlt hajával, vére homlokával“ áll a viharban, egy maga. De bizonyos, hogy szédíti gyorsasága s hosszú időre sous nante belső és külső változásai fejlődésének közepén áll, s ki az iU evsettci.. .'Opi'tír.' a U.ag., a Ságot! Ez az az érzés, amelyet Pieters verse kifejez. Állapítsuk meg, mint a mai ,nagyar közélet egyik legdöntőbb tényét azt, hogy a nemzet életéhez való változások mindig a nemzetérzés tartós és erős felfokozódásával járnak, — ez az érzés és akarat ilyenkor szinte villámok erejével járja át az egész társadalmat Nincs rávétel alóla, csak a legkormptábbak vagy a leggyengébbek vagy a legsérültebbek kivételek! Azok, akik ilyenkor közönyösek maradnak, vagy el akarnak vándorolni, arcék külföldre, alter belső emigrációba. Ki tudná komolyan vádolni a magyar katolidtemnít akár közönyösségei, akár belső emigrációval ma, mikor’ az egész magyarságot olvasná sugarakkal átjárja a nemzeti érzés? Ugyan miféle szigetelő anyagokra lenne szüksége a magya tetelifena millióknak, a nerv többbségének ahhoz, hogy ettől előállóan elzárkózzék? Nem! A miiyar tótolteizaaus- úgy mint közösség, úgy is mint.esffi-,merendsz-r át és át van járva a nemzettel való teljes egység hőivel, energival, szerelmével annak a nemzmnek, amelyet ő dajkált, ő tett . .’zsebből nemzetté, ő vezetett be európai kultúrországok sorába amellyel együtt élte át történtnek minden időszakát, ő gondoz lelkét s ő gyógyította reg írsni egyszer testének sebeit. Ez a mai'ar katolicizmus, amely kezdetei fogva „magyarnak született“, mi inkább magyar most, amikor a nézet a maga történetének talán leggyorsabb ütemű alakulásai közé . joítt, s meg lehetne-e tagadni a tünzetéhez való ragaszkodáso* , az ezeréves magyar katolikus igyháztól és abban mintegy hétmildó embertől. Bizonyára nem leüt. WSINDEN VILÁGOSFEJŰ és • * gondolkozni pontosan tudó ember jól látja, mennyire az egész magyarságra, mennyire a nemzetminden társadalmi osztályára és ötegére kiáradó vallásos érzések között ünnepelte most a magyarág a maga atl wsmask tartások karácsonyát. Ezek az érzések többet jelentettek mint sablont, többet mint pihenést, többet minthagyományt, többet mint érzelgést Egyes embereik vagy szőkébb csoportok tudhatnak érzelegni. Effi tízmilliós nemzet nem tud. ■ Egye érdekeltek tudhatnak ragaszkodó az érdekeiknek kedvező hagyományhoz. De éppen hagyomány» megtörése és megszakadása idején egy egész nemzet nem kívánna ragaszkodni régi formákhoz, in azok csak hagyományt jelentenének. Éppen ezért ezek a napok jó mutatták, hogy a karácsony as egész nemzetnek több volt, mim érzelgés vagy puszta megszokott ’•ág. Jftever. vátógán voH __ pamke: V ek a sorok megjelennek, még a^nyLg állanak * «ujs? caonyfák, még mindig villog valami a levegőben a karácsonyi gyertyák fényéből, a fenyőfák és édességek illatából s az angyali ének hangjainak árjából: „... Békesség a jóakaratú embereknek!“ S ehhez csatolódv® talán kívánhatunk még ebben az esztendőben valami olyant, ami ehhez a légkörhöz tartozik. Jóakaratot az embereknek! TGF.N: ■ jóakaratot az embereknek! Mert gondoljuk csak el ezt a világot jóakarat nélkül. Milyen, szinte félelmetes pontossággal fejezte ki a hinni nem tudó korszakok és a rétegek által oly szívesen , érzelmes legendának hirdetett angyali ének minden emberi közösség és együttélés alapját! Ez az alapelv minden, csak nem érzelem és legenda. Mint ahogyan a számtannak megvannak alapvető törvényszerűségei, amelyeknek előzetes érvénye nélkül a legegyszerűbb alapművelet sem érvényes, éppúgy minden közösség belső élete számára az első alapvető törvény a jóakarat egymás iránt, és nincs a világnak olyan gazdasági, társadalmi éspolitikai rendszere, amely ne erre épülne, mint valóságra. Mert, ha nem erre épülne, önmagát fosztaná'r meg a létezéstől. Meg elképzelnünk sem lehet közösséget, melynek ne ez volna az alapténye. Az ellenpróba kedvéért képzeljünk el családot, amelyben a férj nincs jóakarattal a feleség iránt, a feleség a férj iránt, a szülők a gyermekek iránt, gyermekek a szülők iránt... amelyben a család minden egyes tagja eleve tudja is, vagylegalább feltételezi összes többiről ■■ a jóakarat hiányát... .ez bizonyára nem család volna, hanem valami képtelen, gonoszul lehetetlen alakulás. S szerencse, hogy ilyen létre sem jöhet, sem családnak, pláne nagyobb közösségnek formájában. A „jóakarat“ mint alaptény annyira szükséges az emberi együttélésnek legkezdetlegesebb formájához, hogy minimálisan szükséges mennyisége bizonyára emberi természetünkkel mm **a SOSA A M&ssé&mi flliettünkl Íme hasafiság —és ezen fehérizzású hőfokán is, ahogy előrt felragyogtatja —"így gyökerzik az Evangéliumnak egyik egyterű szavában. A magyar katolicizmus mindenin az Evangéliumból indul ki. Is- . teri és szereti a tudatos jóakarat vét s meg akarja valósítani annak eszményét, minden tagja felé, s a szete felé is. Ismeri nemzeteik szeretőjét is, és ez is meg farja valósítani. Ezt mozi,?cimzetének és hívőinek, s mega is 194$ legyen az újjászületés és a béke esztendeje. A Szentatya karácsonyi szózata a világhoz ! A Sswo.ia.ty» karácsonyi smaatanak hiteles MsovegA »met asc Osservatore Romanoban jeletük meg, lapzirtáig nem érkezett meg Budapestre. December 3-én » Magyar Kuri az olasz nyelven elhangzott beszédből adott kivonatok december 27-én pedig a vatikáni rádió magyarnyelvű adást, alapján részletes ismertetés adott fis utóbbiból kénafiH tudáaltásnnk. , "? JV - i * -(*»&**.« t.~i**i* +i l- au o. jterekw •«Stiftgftfi » veteráni rádiófia*ea«Seva adásainak saokáson jele. a ^ FH» bazilika harangzúgása, majd a legkülönbözőbb nyelvű demorfollok ive jelentették XII. Pius pápa- beszedét, amelyet a bíborosok kollégiumának karácsonyi üdvözlése« mondott válaszul és amely együk tál szózat az egész világhoz,/A szózat végén, a Szentatya apostol áldását adta, amellyel a szokásos feltételek mellett teljes búcsú jár Pontosan 11 órakor felhangzot a vatikáni rádióban a pápa jól ismert hangja, amey a közel 41 perces olasz beszéd alatt mitten vesztett érces erő teljességéből és lendületéből és ezzel is megcáfolta a Szentatya komoly betegségéről elterjesztett híreket. Távol az igazi békésül — Karácsony ünnepét és az immár küszbön álló újévet — kezdte beszédét XII. Pius pápa — a jövő előhírnökeiként figyelmeztető jelek kísérik. A jókívánságiak ezúttal as torbjén illatként és imádságként szállnak az ég felé, de enneky ellenére sem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a bajokat amelyek folytán Európa és az egész világ súlyos körülmények közé sodródott. Ennek a helyzetnek következményei élére nem láthatók. Amikor tavaly ilyenkor karácsonyi szózattal, fordultunk minden jóérzésű és jóakaratú emberhez, ugyan ki merte volna megjósolni a háborúba belefáradt emberiségnek mindazt, ami ma kemény és tudatos jóakarat kell az embereknek és emberekben. 1- A TEHÁT MEGFORMÁLJUKfela ezeknek a mögöttünk álló karácsonyi napoknak máig hozzánk elragyogó üzenetét: tudatos jóakaratot kívánunk az embereknek. Tudatos jóakaratot a családtagoknak egymás felé, tudatos jóakaratot a társadalmi osztályok tagjainak s a nemzet tündér tagjának egymás felé. Ne■,sok érezzük, hanem tudjuk is, hogy nemzetünk életének kedvező ,see diffrmtciókat tetagad bentatlan valóság. A karácsonyi harangok, mint századok óta, ma is ünnepet hirdetnek, de sok, igen sok szív bezárult és elindegedett, hogy ne hallja a harangok szavát. A háború után ismét eltelt egy év, de Európa és, a világ, inkább mirt valaha, távol áll a igazi békétől, éppen úgy, mint a teljes gyógyulástól, az összhangtól és a tökéletes új rendtől. A tagadás és a mélthúzás hirdetői ujjongva hirdetik a kiábrándulást és azt, hogy immár a 1 6 órájuk ífS*r*j:ik A béke barátainak és antim- tusi méretet felvetnek fel fcell tehát sorakozttitok, hogy érvényre jusson és irányító szerepet kapjon Betlehem erkölcsi, társadalmi és gazdasági rendje s hogy helyreálljon a kiegyenlítődés, a megértés és az igazi béke. Ha a gyűlület képes arra, hogy táborába seregeket toborozzon, mért ne lenne képes-e a szeretet hatalmas ligába tömöríteni mindazokat, akiket az érzelmek nemessége s a szenvedésben való együttérzés sokkal szorosabb kötelékben fűzött össze? — Azokhoz a milliókhoz intézzük felszónta#unteat, akik hajlandók követni a hűséges családot, amelynek láthatatlan fej© a béke fejedelme Az, aki a jászolban, megjelent. Széteső, széthúzó, az őrbe zuhanó korunknak homlokán ott a jegy, amelyet a törvényes őszinteség ,elsikkasztó»* égetett, rá. A szavak és tények értelmének kiforgatása, az ámítás, a minden erkölcsi érzésről való elfeledkezés szánte alkotó része lett a modern technikának , ilyen körülmények között kötelességünk kinyitni a világ katolikusainak szemét, hiszen minden vallás, sőt az egyszerű emberi okosság is amaz örökség körül forog, amely immár kétezred év óta az emberi nagyság értelmét és lényegét adja! Meg kell hogy kérdezzünk minden becsületes embert: hogyan emekedhetik fel az új rend, ha a egymásért átjáró jóakaratnak ezen a tudatosságán. Ne riadjunk vissza az evangéliumi szavaktól.Ez a „jóakarat“ annyira alapvető ténye minden közösségi érzésnek, hogy a PetőfiIdézet verssoraiban lángoló és kifejezésre jutó érzés ,sem *egyéb, mint egy a nemzete felé áradó és azzal azonos „jóakarat*. Jót akarni egy nemzetnek s ezt átérezni annyira, hogy az ember felkiált: „Ha nem születtem volna is magyarnak, e néphez állanak ezennel , vaéem határmesgyék jóbarát és ellenség, hit és hitetlenség között nem tűnnek el. »tt egyre jobban elmélyülnek? Az Egyház jósággal viseltetik a tévelygők iránt, de ragaszkodnia kell isteni alapítójának szavaihoz: „Aki nincs velem, ellenem van" Hivatása figyelmeztetni az igazságtól áttérőket a helyes útra és a megtévedetteket visszavezetni. Nem részrehajló akár égjük, akár másik nemzet vagy csoport irányában és valamennyiben egyképpen szól figyel &~r t: dar mi illen! Kai a főkérdés. Köns■lyen megérhetik ezek után milyen fájdalommal látjuk azt az ellenséges propagandát, amely törekvéseinket elferdíteni igyekszik és sokaknak lelkét elfordítja azoktól a tanoktól amelyeket az Egyház hirdet. Pedig ezeket az elfordulókat is az Üdvözítő vére váltotta meg. Azt elferdítést, mint leghatásosabb fegyvert alkalmazzák, hogy minden kiengesztelődesta* megbékélést megakadályozzanak.., ennek pedig elkerülhetetlen következménye az emberiségnek különböző hatalmi- és érdekcsoportokra való szakadása. Legfőbb cselekvési törvényük ear. ösztön-szerű bizalmatanság, amelynek tragikus követezményei mindenki látja. A szembenálló felek a maguk való’agy vélt jogait tolják előtérbe én izok mellett kitartva,, meghiúsítalak minden olyan erőfeszítést, mely az emberiség Családjának .vissza adhatná legnagyobb renténységét, az annyira óhajtott békét.' S itthoni konferencia — Nam rendült-e meg alapjában most elmúlt hetek alatt ’a bizatan, mikor « megbeszélések ősnél- Ml értek véget, hogy megvalósult volna a békesség, amelyet oly sóvárogva vártak mindenütt. Hogy szakadékból kijuthassunk, vissza kell térnünk az igazmondás szeleméhez és gyakorlatához. Bármely társadalmi vagy politikaisoporthoz tartozzék is valaki, ha népek sorsának megjavítása idekében érvényre akarja jútizni meggyőződését, nem leplez