Új Ember, 1953 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1953-04-26 / 17. szám
Jan Ceg.mundation A messzi Április 23 Észak zöldes-szürke tajtékokból kiemelkedő szigetének népe 900 évvel ezelőtt kezdett megismerkedni Krisztus édes törvényével. Nagy hegyek sziklás gerince emelkedik a magasságok :elé, hegyi patakok zöldelő hegyi legelőket öntöznek, forró vizű gejzírek párolognak télen-nyáron mindenfelé. Itt jegyezték le a germánság legrégibb énekeit, az Edda-dalokat; itt ismerték a legrégibb germán hitregéket és hősi énekeket. Izland ez az ország, ahonnan XI. század derekai táján egy csaalád viking-hajóra szállt, hogy Dániába látogasson. Nagy Kamil király húga, Esztrid, ismerősük volt; megtetszett neki a család kisfia, a szőkehajú, kékszemű Son, Jánoska. Enyelegve mondta, mikor észrevette szokatlan szellemi képességeit: »Meglátjátok, püspök lesz ebből a gyerekből!« A család új keresztény volt, aligha gondolt ilyenre. Mégis — bizonyára erre a félig tréfás, félig komoly szóra — Skaalhott iskolájába adták a kisfiút, hátha_ érdemes? Kimagasló képességeivel valóban csakhamar Valamennyi iskolatársát túlszárnyalta Diakónussá szentelték és az ifjú Jan, , akiben álhatatlan szomjúság égett a műveltség után, hajóra szállt, hogy a nagy európai kontinensen kultúrát megismerje a keresztény Újra Dániába hajózott, bejárta Norvégiát, onnan átment Németországba, végül az Alpeseken is átkelt és eljutott Rómába is. E Marciaországon keresztül érkezett vissza hazájába, 1076-ban. Azután pappá szentelték és Izland térítésében jelentős működést fejtett ki. Csendben múltak az évek. Szira Jón — János pap — mindenki szívébe belopta magát, derűs mosolyát mindenki megkedvelte. Skaalholtban azóta már a második püspök vezette az izlandi kereszténységet, aki látva, hogy a munka egyre nő, lemondott területének egynegyedéről, hogy ott felállíthassák Izland második püspöki székét. Nem is szemelhetett volna ki alkalmasabb embert, mint Jont, akit mindenki ismert és szeretett. • Jón tehát újra hajóra szállt és elutazott Laliciba, hogy püspökké szenteltesse magát. A lundi érsek szeretettel fogadta, de midőn meghallotta, hogy egy ideig házas ember volt — felesége meghalt — nem merte püspökké szentelni, hanem elküldte Rómába, hogy a Szentszék engedélyét megszerezze. Jón másodszor is átkelt tehát a havas hegyeken és újra meglátogatta az Örök Várost. II. Paszkális pápának elég volt beszélnie a magas műveltségű, szerény, ötven éves férfiúval, rögtön meglátta: ez az ember méltó arra, hogy Izland másodikpüspökségének első főpásztora legyen. 1106 áprilisában szentelték fel püspökké. Tizenhat éves működése korszakalkotó volt. A székfoglalást követő évben már egész területét meglátogatta. Holmban egy gyermektelen özvegy férfi átadta neki házát, az jó volt püspöki rezidenciának. Gondosan ügyelt, hogy a mágia, melyről Izland oly híres volt, s a pogány babonák eltűnjenek. Kormányzása idején székesegyháza is felépült; mindenki örült, hogy tégláival vagy munkájával hozzájárulhatott. Káptalant és azzal együtt iskolát is alapított A keresztény élet ragyogó fioláiban. példaképe volt a hatalmas termetű, népszerű püspök; elsősorban önmaga gyakorolta azt, amit másoknak hirdetett Erényeinek tündöklése, szeretetének melege, lángoló tanításai százakat vonzottak hozzá, akik Holarban házakat vagy kunyhókat éritettek maguknak, hogy Szira Jón közelében lehessenek. A szegényeknek ' édesatyja volt, mindenét széjjelosztó lo, távozott ' tőle jó szó nélkül,senki sem . Még életében történtek körülötte, még több azután, csodák hogy 1121 április 22-án áldott öregkorban meghalt. Szigethazája szentnek tisztelte »Szent Jon Püspököt«, míg a proestart’zmus óta lassan el nem feledették. r. p. A falu felett üdén kékellik az áprilisi ég. Itt is, ott ,is szekereken, biciklin igyekeznek kifelé a határba az emberek. A paprikatermelő*boldogiakfiak fontos napjai ezek: éppen »árasztanak«, azaz öntözik a frissen elültetett palántát. Tüzesen narancsszínű, mélyen mályvaszínű és téglapiros szoknyás menyecskék tapossák a kerékpárt és visznek kezükbe olyan szerszámokat, amiket a nem paprika vidékről való nem is ismer: elénk bizonyságát, hogy a szép népviselet, az igazán életerős és értékes hagyomány jól megfér a haladás eszközeivel. Az öreg pap nyomdokait keresve lépek, ki a temetőből az útra, mikor ■ éppen arra megy el gyalogosan szerszámaival egy mályva- és narancsszínbe öltözött menyecske. Köszöntjük egymást és beszélgetni kezdünk: — Jó sokáig volt itt öreg papjuk — kezdem. — Sírkeresztje mellett vitt el az utam, láttam, hogy nyolcvannégy esztendős korában hűlt ki az Úr szőrtejéből. — Bizony, sokáig volt itt — hagyta helyben a menyecske — ötvennégy esztendeig! — Ilyen az emberi élet — bölcsekedés. Ennyi ideig jár bel itt a rögök között az ember és marad utána egy sírkő. — Nem egészen úgy van azt — válaszolja. — Mindenki hagy maga után valamit. Vagy jót vagy rosszat... Vagy mind a kettőből... — Él az öreg pap? Klárik László, mit hagyott? — Például plébániát épített. — Ezt más pap is megtette már. — De mégis csak valami!... Aztán meg sok minden van, ami az ő emlékét őrzi a faluban: például a szép boldogi viselet... A tavaszi napsütésben vakító fehéren állnak az utcasoron a boldogi házak. Kevés ilyen tiszta és csinos falut látni az országban. A házas ablakán sok helyen díszes, barokkos ráma, zöldre, barnára, mályvaszínűre festve. A belső ablakok pedig mindenütt hófehérre lakkozva. — Nem utolsó dolog, ha az ember ilyesmiben hagy magának emlléket — ismerem el... De hogyan őrzi meg az öreg pap emlékét a szép viselet? Van valamilyen érdekes története? — Nincsen bizony annak semmiféle története — vonogatja a vállát a menyecske. — Csak éppen szerette ezt a sok szépet és pártfogolta. Mert úgy van ám, hogy nem mindenki szereti ezt a viseletét. Vannak, akik szidják, hogy sokba kerül. — És nincs igazuk? kérdeni, hogy jobban belevigyem a beszélgetésbe. Igazuk is van, meg nincs. Az azon múlik, hogy valaki ügyes-e, szorgalmas-e. Meg aztán milyenek a kívánságai. Lehet azt a kendőt kevesebbet kidíszíteni, de lehet nagyon is. Lehet arra a szoknyára több rózsácskát rakni, meg kevesebbet is. — A magáén hány van? Százkilencven az egyiken, a másikon száznyolcvanét... Ilyenformán ... De magam hímeztem rá... A legtöbb lány meg menyecske maga készíti el a ruháján, amit lehet... Amióta újból divatban van a szép viselet! — Volt idő, amikor nem divatozott? ! — Igen, egy időre, felőtt harminc esztendővel úgy volt, hogy a boldogi viselet eltűnik... De aztán, hogy az öreg pap pártolta, valahányszor ünnep, bérmálás vagy egyéb alkalom került, mindenütt az első sorba tette: megintcsak lábra kapott a szokás. — Nem is csökkent azóta? — Nem bizony! Tudja, olyan ez a nép, különösen az asszonyféléje, hogy tehetsége van a Benne van a természetében,széphez. A hosszú utcán, a házakon túl, a földeken itt is, ott is ott virít egy-egy mályva, narancs, sötétpíros, meggy és egyéb színű boldogi virágszál. Visszanézek a temetőre. Az öreg pap sírkeresztjét rég eltakarták a fák, a tavaszi fák, melyek bölcselekedve bólogatnak a tavaszi szélben. T Eltemettük őt is — fejezi be a menyecske — elénekeltük felette is, amit a többi halott felett szoktunk énekelni. Minden földi küzdelemnek hatála a temető. Testünket a sír fogadja, lelkünket a teremtő. Mit kerestél, itt kell hagyni, mit szerettél, átlót válni. Csak tetteid mennek veled, arról kell számot adni... Gyerki László VIRÁGOK EGY ÖREG PP SÍRJÁN Európa középkori fővárosának falai Dr Magass Miklós április 92-én, szerdán este fél hét órakor a Bazilika kápolnájában »A Krisztus békéje« címmel diadalmas előadást tart. A nyomdászok elődei A könyvmásolók általában a névtelenség homályában húzódnak meg. A korunkra fennmaradt minegy félszáz magyar kódex másolói közül alig néhánynak ismerjük a nevét. Ilyenek: Nyujtódy Amrás, Ráskai Lea, Sövényházi Márta, bizonyos Katalin nővér, Halatori Bertalan, Tétény Pál, Kálmáncsey László, Velykei György, Sepsiszentgyörgyi Ferenc, Garay Pál, Pápai Pál, vagy a világiak közül: Sztárai Máté és Mihály deák. Ezek is csak éppen hogy megemlítik nevüket; ám annál érdekesebb, hogy néha itt-ott — lap alján, lapszélen, szöveg előtt, végén, ritkábban közben — mégis kilopakodik belőlük egy-egy magánközlemény, egyéni megjegyzés. Külföldi szaktársaik példáit követik ezzel, akik a másolt könyv végére ilyenfajta — latin nyelvű «— mondatokat szoktak függeszteni: »Áldassék a keze annak, aki ezt az írást írta«, »Ez a könyv, már meg van írva, aki írta, legyen áldott« ... Azonban a magyar másolók »zárószavai« rendszerint közvetlenebb hangúak. Például: »Ez írásnak ez vége, dicsérhessék az Isten és a szűz anya, Márta« :>Én munkámért legyen atyának dicsőség és fiúnak tisztesség, és szentléleknek vigasság, miként vala kezdetben és immár és mindenkor és öröknek örökétig. ámen.« Sövényházi Márta így rekeszti be az Érsekújvári-kódexet: »Vége vagyon Ne gondolj vele, ha nem szépen írtam, de nézted idvességes használatját, baki megolvassa.« A másoló a befejezésben sokszor az olvító imádságát kért: az ki írta, egy Ave Mariát kér«. »Imádj a bűnösért, ki ezt írta, allelum!« xlrn: di eretem es legye s imndjasakba.k: ez könyvbe sandasz.« Uory.-mcsekszntes a szavakban megjelölni a bar ' evet, olykor eöly-egfvtor eseményre való utalással Ráskai Lea érdekes feljegyzése a tomideskódex végén: Végeztetek lóid. esztendőben. Ezen esztendőben jön az keresztes had, Magyarországnak örök emlékezeti, kiben vészének sok nemes urak...«. A Whkklerkódexet pedig abban az évben fejezte be másolója, »mikoron László királyné, Anna asszony (II. Ulászló neje) ez világból kimúlék gyermekágyba ...« Olykor egészen egyéni ízű megjegyzéseket olvashatunk szöveg közben vagy végén. Katalin nővér többször említi a lap alján: »Igen fáj fejem«, »Bizony, igen beteg valak«... A világi másolók pedig nem egyszer panaszkodnak az ital hiánya miatt, amit bizonyára azért vontak meg tőlük, hogy ne ejtsenek hibákat a másolásban. Ezeket külföldi példák előzik meg. Különöissen francia kódexek végződnek nem egyszer ilyenféle latin »Be van fejezve az egész, sorokkal tölts nekem italt«, vagy »Mikor bort iszom, a nyelvem latinul beszél« A magyar Sztárai Máté deák Gesta Romanorum szövege közben a kiált fel: »Hogy ihatnám!« Mihály deák pedig, a Pozsonyi-kódexben éppen egy Mária-ájtatosság után sóhajt fel így: »Jaj! hogy fáradok borittan!« Egy’ ismeretlen másoló hasonló értelemben céloz a jutalomra a Bod-kódex végén: »Ennek jó áldomása volna jó helyen.« Kováts Lajos c. esperes ikervári plébános életének 67., pappá szentelésének 4L évében példaadó türelemmel viselt szenvedés után' <*'húnyt. Nemcsak 38 éven át példás buzgalommal gondozott hívei imádkoznak lelki üdvéért, hanem az a számos pap is, aki az 5 példáján és s «"•’’ségével indult e' hivatása útján. A holland kistonosok két tonna silva harangot ajándékoztak:z er’?* •znnNr iLuemburg) házikóinak, ahol Szent Willibordnak, Hollandia apostolának sírja van. írtunk már azokról a nagyarányú feltárásokról, melyek a budai vár területén folynak. .Mindezidáig csak romokat láttunk, nemrégiben azonban megjelentek a hajdani erődítmény újjáépített falai s most már magán a felső építkezéseken is feltűnnek a várpalota újnak tetsző, de Buda régi képét idéző vonalai. A várfalakon belül, lenn a mélyben az évszázadok hordalékaiból kibontották azokat a falakat is, melyek a középkorban Európa fővárosának falui voltak. Zsigmond építkezései — amelyek most napvilágra kerültek — az egykorú leírások szerint méreteiben is szokatlanul nagyok lehettek. Egyik leíró, Pedro Tatur a pádovai Salone-hoz hasonlítja Zsigmond palotáját, márpedig ez a középkor egyik legnagyobb világi építkezése volt. Ambrosio Traversari és Windecker egyaránt nagy elragadtatást sa ír a papjáról. Utóbbi azt mondja, hogy Zsigmond palotája olyan szép, »melynál szebbet em I borfia még nem látott«. Elégedj ifink meg azonban Ursinius Vejius véleményével, aki szerint a j épület »inkább nagy kiterjedése, s mint szépsége miatt érdemes a megtekintésre«. Ezek a méretek voltaképpen ahhoz a körülményhez igazodtak, hogy éppen 520 évvel ezelőtt Buda Európa fővárosa lett. 1433-ban történt, hogy Zsigmondot Milanóban előbb Itália királyává, majd Rómában a Német-Római Birodalom császárává koronázták. Ezekben az esztendőkben Budán nemcsak a magyar államélet, de Európa politikai élete is lüktetett. Itt székelt a német-római császár, akinek udvarában akkor császárok, királyok, fejedelmek és fényes követségek fordultak meg. A palota körül virágzó város alakult, melynek mozgalmasága Európa legnagyobb korabeli városait is túlhaladta. Lavrenyov színműve A néppel a forradalomban is együttmaradó intelligencia sorsának drámai eseményeiből meríti mondanivalóját Boris Lavrenyov " négyfelvonásos színműve, amelyet április 4-én a leningrádi Gorkij Színház művészének, A. V. Szokolovnak kitűnő rendezésében mutatott be a Magyar Néphadsereg Színháza. A cselekmény Kronstadt kikötőjében játszódik 1917 júliusától októberig, Kerenszki ideiglenes kormányzatának fojtott légkörében. A cári önkényuralom összeomlott ugyan, de a további út, amelyen át a népek százmillióit kivezethetik a káoszból, csak néhány tisztalátású, megrendíthetetlen akaratú férfi előtt világos. Ilyen ember Godun, a Hajnal cirkáló hajóbizottságának elnöke, a talpig férfi matróz és ilyen ember Berszenyev is, a hajó kapitánya, akit bár múltja és származása a cári időkhöz kapcsol, de ízéig-véréig orosz és igazi kapitányként nem hagyja el a fedélzetet, nem hagyja el matrózait, akikkel három évtized munkája, küzdelmei és fegyelme forrasztotta össze. Veje, a cirkáló sorhajóhadnagya, más fából faragott figura, balti, nemesi gőgjében tetszelgő idegen, dezertálásra kész s mikor az orosz föld megszűnt vadászterület lenni számára, búcsúzóul ellenforradalmi társaival fel akarja robbantani a cirkálót apósával és többszáz főnyi legénységével együtt. Felesége azonban, a kapitány leánya értesül a merénylet tervéről, éjben, viharban a hajó és a sokszáz emberélet megmentésére siet és megakadályozza a merényletet, amelyet Berszenyev kapitány házában .szettek-fontak úgy, hogy maga a talpig becsületes kapitány is gyanúba keveredik Az igazság azonban kiderül és, győz, a Hajnal-cirkáló pedig veszedelmes dinamitterhétől megszabadítva, Berszenyev kapitánnyal a parancsnoki hídon győzelmesen vonul a petrográdi Téli palota elé -A sűrített drámaiságú színművet A. V. Szokbiov, a magyar prózai előadások előkészítésében majdnem páratlan, több hónapon át tartó, mintegy száz próbanapnyi idő alatt rendezte s ez a rendezési módszer az együttes minden egyes tagján meglátszik. •• Misenaptár Ennek a hétnek a vasárnapja húsvét után a III. vasárnap- Szín: fehér. Glória. 2. könyörgés: Szent Cletus és Marcsum vértanú-pápákról, 3. Szent József nyolcadáról. Credo, húsvéti praefatio, Énekrend: 222., 123., 191. •— Hétfőn, 27-én, Caninius Szent Péter. Glória, 2. könyörgés: Szent József nyolcadáról. Credo, Szent József praefatiója. Kedden, 28-án, Keresztes Szent János, Glória, 2. könyörgés: a nyolcadról, 3 Szent Vitái vértanúról. Credo, Szent József praefatiója. — Szerdán, 29-én, Szent József nyolcada, az ünnepi mise. Glória, 2. könyörgés: Szent Páter vértanúról, Credo. Szent József praefatiója. — Csütörtökön, 30-án, Szienai Szent Katalin. Glória. Pénteken, 1-én (első péntek). Szent Fülöp és Jakab apostol. Glória, Credo, apostolok praefatiója. Egy mise mondható Jézus szentséges Szívéről. — Szombaton, 2-án, Szent Atanáz püspök, egyháztanító. Glória. — A következő vasárnap énekrendje: 17., 11 t , 287. 2-532243. Athenaeum {V,. (T., Üftprpai BéiW i HIRDETÉSEK Hasábhírdetések díja 1 mm-ként 6 Ft, szöveghirdetések szavanként 2 Ft, legkisebb hirdetés TO szó Ecclesia Szövetkezet Budapest, V., Ferenciek tere 7. A KATOLIKUS PAPOK ÉS HÍVEK BESZERZÉSI FORRÁSA Hitbuzgalmi és teológiai könyvek Egyházi ruhák és fehérnemüek templomfelszerelési tárgyak templomgyertyák Rózsafüzérek Kegyszerek és kegytárgyak Reverendaszövetek és kellékek Bundák átszabása, javítások, használt szőrmék vétele Somogyi szűcsnél, Kossuth Lajos utca 5._________________ Zongorák, pianlnóta javítása, hangolása, értékbecslése Sasvárinál. Telefonszám: 426—819. Lenin-könív huszonegy. Stációk, szobrok, oltárok, síremlékek. Krasznai szobrászművész, Budapest, Lehel utca 14.________________________ Zongorát javítok, hangolok, bőrözök, szakbecsiek. Lipovniczky, Rákóczi út 34. Telefonértesítés: 497-488. Oltár, szószék készítés, vagy azok restaurálása Géberth aranyozó, oltárépítő, Budapest, V., Váci utca 40. Orgonajavítást, karbantartást, harmóniumkészítést, villamos fúvó berendezést vállal Fittler Sándor, Budapest, XIV. Miskolci u. 76.__ ___________________________ Templom, oltár, szószék festés, javítás, aranyozás alaparannyal, garanciával, művészi kivitelben. Faluhegyi Konrád aranyozó m. Budapest, József körút 49. Telefon: 141—947. Express kézi kötőkészülékekkel gyorsan, szépen köthet. Debreceni, XIII., Szent László utca 53., vagy XI., Kosztolányitér 12. f. I. Demeter. ___________ Kárpitosbútor beszerzésével forduljon bizalommal Oláh kárpitoshoz. Megrendelést, javítást vállalok. Fizetési kedvezmény. József körút 66. Telefon: 138-102. Vennék theológia moralist. Árajánlatot »Erkölcstan« jeligére a kiadóba. Rekamiét, kétszemélyeset 2700-ért, foteleket, székeket jótállással készít kárpitos, Rákóczi-tér H. Páros ágyat, szekrényt, íróasztalt veszek. Nagyfuvaros utca 5. Skultéty. Tyúkszeme fáj? Anticors tyúkszemirtó feltétlen elmulasztja. 5.80 és postaköltség. Salgó laboratórium, Budapest. Majakovszkij 24. _________ Háromkerekű betegkocsi rokkant számára eladó. Imre Józsefné, Patak. Nógrád megye.____________________________ Vennék egyszobás komfortos lakást, vagy Balaton fonyódi oldalán kisebb villát. Ajánlat »Szerény« jeligére a kiadóba. Fittler harmonium kifogástalan állapotban, 2 regiszteres, jutányosan eladó. Omospuszta. Plébánia. Eladó latin, latin-magyar missale, 12 Marczaly: Világtörténelem, 2 Magyarország Művészeti Emlékei. Plébánia, Tiszadob. Kántori teendőkért csak lakást és stólát kérek. Cím a kiadóhivatalban Házvezetőnőnek menne plébániára középkorú nő, lehetőleg Tolna megyében. Hosszú ideig plébánián volt. »Azonnali elhelyezkedés« jeligére. Egyedülálló férfi sebestyés és harangozol’ állást keres. »Magános« jeligére. Levélcím* Budapest <» ir><’ sri.H< Telefon: iHK—ny* ^ is* .Ksfc 145. (.sekkszámEiszám 16 *2) Előfizetési 1'| i*gv °(lév ■ * lő t^fnt. * P?telő« PÉM7.FS ! *•<*•»!*•. ifisv\n krr.a Az egyházi bh’ac iy • >v nng i-wal Szerkesztősége** Kiadóin v-v.-i! Bpest. V.. Ferenciek tere il ienc«6 I. emeleti szám Engedélyezési szám- 1852/M F *1945.