Új ember, 1971 (27. évfolyam, 1/1278-52/1329. szám)
1972-06-04 / 23. (1352.) szám
Katolikus szemmelV ilágszerte egyre több országban tisztelik meg kitüntetésekkel, díjakkal azokat az asszonyokat, akik kimagasló módon szolgálják a legszentebb női hivatást, az anyaságot. Az idén az egyik legnagyobb ilyen kitüntetést, az „Év anyja” megtisztelő jelzőt egy hetvenéves néger nő, Esther Hunt Moore kapta meg nevelő munkásságáért. A külföldi példákat nálunk, Magyarországon is követik. Sok történik az anyák védelméért és támogatásáért, állami vonalon. Társadalmi szinten is minden lehető alkalmat és eszközt fel kellene használni az anyaság tiszteletének, becsületének fokozására. S hogy ne csak másoknak kínálgassunk tanulságokat, tegyük fel a kérdést önmagunknak: nem kezdhetnénk a megvalósítását egyházközösségi keretekben? Nem fejezhetné-e ki a hívek közössége minden évben valamilyen emlékezetes módon tiszteletét egy-egy édesanya iránt, aki nagy áldozatokat vállalt gyermekeiért? Milyen céllal alakult meg Szent Domonkos szerzete, a dominikánusok kolduló rendje? Az egyháztörténetben tájékozatlan olvasóban, ha elolvassa az Esti Hírlap „Az Úr kutyái” című magyarázó lexikális cikkét, joggal alakulhat ki az a vélemény, hogy feladatuk semmi más nem volt, csak az eretnekek üldözése és pusztítása, az inkvizíció. Anélkül, hogy bármiképpen is le akarnánk tagadni vagy szépíteni kívánnánk akár Torquemada Tamás, akár a domonkosok szerepét az inkvizícióban, hadd hívjuk fel a figyelmet néhány domonkos egyéniségre és teljesítményre. Az Isten igéjének hirdetésére alakult rend — ezért is jelük az O. P., ordo predicatorum — tizennégy szentté és kettőszázötven boldoggá avatott tagjai között olyan szellemeket találunk, mint Nagy Szent Albert, Aquinoi Szent Tamás, boldog Suzo Henrik, Sienai Szent Katalin, Ferreri Szent Vince, Savonarola, Las Casas, az indiánok apostola és védője. A magyar történelemből csak két példára hívjuk fel a figyelmet. Domonkos volt Juliánus barát, aki a tatárjárás előtt elment keresni a magyar őshazát és az ott maradt rokonokat. Domonkos szerzetesnő volt Szent Margitunk is, minden idők egyik legnagyszerűbb magyar nőegyénisége. z egyszeri kisfiúnak egy-két évvel idősebb bátyja magyarázta: a jó Isten, igaz, hogy a mennyben lakik, azonban a templomban „rendel”. A gyermeki kifejezés megfelel a valóságnak, annyiban, amennyiben a templomban az istenség valóban intenzívebben van jelen, mert hiszen erre szentelték föl a templomot. Istennek ez a jelenléte többféle: nemcsak úgy van jelen a templomban, mint mindenütt, hanem azért is, mert jelen van az Oltáriszentségben Krisztus isteni és emberi természetével, máshol pedig így nem találjuk őt. Azután azáltal is hathatósabban van jelen, mert az ő szavait itt hirdetik naponta a Nagy Könyvből, a szent és isteni írásokból. A legnagyobb mértékben azonban a szentmise által kerül hozzánk a jó Isten, akkor jelen van már a felszentelt pap személyében is, aki a Szentírás szavait kifejti, ezáltal az Isten saját tanítását hallgatjuk. Krisztus a mise folyamán föláldozott és megdicsőült emberi természete szerint is jelen van és a legnagyobb kegyelmeket éppen ebből az alkalomból osztja szét. Nem szabad azonban felejteni, hogy Isten mérhetetlen, ezért , jelen van az egész világon és a nekünk végtelennek tetsző világegyetemben. (r. p.) Anatole France: Jeanne d’Arc élete (Gondolat, 1972.) című világhírű, de 1908 óta kissé beporosodott, ateista indítékú műve nem abban téved, hogy megtisztítja Szent Johanna alakját a középkori naiv legendák szép, de történetileg és teológiailag egyaránt tarthatatlan rárakodásaitól, hanem abban, hogy előítéleteinek megfelelően semmit sem mutat meg a szentből, aki gyakori áldozásaiból merítette erkölcsi erejét, és volt érzéke felismerni saját hivatását, állapotbeli kötelességét, Isten akaratát. Makkai László helyesen idézi az óvatosságra intő figyelmeztetést Anatole France könyvével kapcsolatban a könyv utószavában. Az óvatosság a könyv történeti adataival szemben sem árt, mert — hogy csak egy kirívó példát említsünk a kötet 9. lapjáról — összekeveri Keresztelő Szent Jánost az apostol Szent Jánossal. A történettudomány Anatole France óta már teljesebb képet tud nyújtani az orleansi szűzről. Érdemes volna kiegészíteni e kötetet pl. Lackwille,West tanulmányának új kiadásával, mely Bernard Shaw Johanna-drámája előszavaként jelent meg annak idején. Az utóbbi években egyre több jóhiszemű, de tájékozatlan ember „dőlt be” itthon is azoknak a nyugaton megjelenő, sokszor igen szép kiállítású, de annál inkább dilettáns, áltudományos kiadványoknak, melyek a magyar nép sumér eredetéről hordanak össze hetet-havat. Azt hisszük, ezeknek a külföldi magyar könyveknek és cikkeknek egyik (jámborabb) indítéka, hogy az idegenek között kisebbségben élő magyarok öntudatát ébren tartsák (egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak), de mégsem veszélytelen „szektáról” van szó. Mert e „sumér hitű” felebarátaink, sokszor anélkül, hogy gondolnának rá, soviniszta eszméket hirdetnek a magyarságról, mely hovatovább az egész európai és amerikai műveltség melegágyává válik, más nemzetek fölé emelkedik képzeletükben. Mivel e „furnér-szekta” tagjai között a katolikusok is előfordulnak, T nem érdektelen felhívnunk a figyelmet Bartha Antalnak, a Történettudományi Intézet kiváló munkatársának cikkére. Bartha a Népszabadság március 10—11-i számaiban tette közzé gondolatait a magyar őstörténet mai állásáról és feladatairól. Örömmel olvastuk ebben, hogy készülőfélben van egy összefoglaló műve, mely bizonyára nagyban kielégíti majd azt az általa is említett igényt, hogy a „közvélemény eligazítást, tudományos eredményeket vár a magyar őstörténet kérdéseiben.” Ez az igény a sumér eredet cáfolatára is vonatkozik. Ma már kétségelen ugyanis, hogy a finnugor népek Európában alakultak ki, a magyar nép pedig az egykori Baskíria területén, és átterjedhetett a Volga nyugati partvidékére is. Várjuk tehát az „illetéktelen ötletek” cáfolatát a „magyarság sumér eredetéről”. (rosdy) Csökkenteni kívánja a BBC, a brit televízió vezetősége a véres és erőszakos jelenetek számát az angol televíziós vevőkészülékek ernyőin. Amint a televíziós adások programjának igazgatója, David Attenbourough nyilatkozatában elmondta: az élet rút oldalainak, a bűnnek és a gonoszságnak ábrázolását teljesen nem küszöbölhetik ki, mert ez a valóság meghamisítása volna. A vezetőség arra azonban kötelezni kívánja a filmproducereket és rendezőket, hogy ne halmozzák, ne erőszakolják az ilyeneket feleslegesen. Különösen az olyan jeleneteket akarják kiiktatni vagy legalább mérsékelni, ahol rablások, erőszakoskodások zajlanak le, késsel szurkálnak, palackokkal, motorkerékpár-láncokkal verekszenek, elhagyott farmokon, néptelen helyeken tartanak fogságban, kínoznak áldozatokat. Nagyon tanulságos és megfontolni való a nagy tekintélyű intézmény intézkedésének indokolása. Amint az említett nyilatkozat rámutat: az a „végzetes hatás” teszi szükségessé, amelyet a gonoszságnak a televíziós adásokon keresztül a családi otthonokba bezúduló látványa a gyermekek és a serdülő fiatalok lelkében kivált. BIZALOM HELYE A Lipcsében megjelenő Tag des Herrn c. lap közli Alfrink bíboros következő kijelentését: „Az egyházat nem szabad a konzervatívok és progresszívek, a hierarchia és a laikusok, vatikáni hivatalok és a helyi egyházi elöljárók küzdőterévé tenni. Az egyháznak a kölcsönös bizalom helyének kell lennie, amely lehetővé teszi a dialógust” Meghalt Vitányi György Vitányi György c. prépost, esperes-plébános, az OBKB főtitkárhelyettese, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Külügyi Bizottságának tagja május 22-én este váratlanul elhunyt. 1914. január 17-én született Vulkapordányban. 1941. április 13-án szentelték pappá Louvaineben. 1942—48 között több helyen káplánként működött. 1948—53-ig a Szent György lelkészség vezetője, 1953—56- ig zuglói, 1957—58-ig dorogi, majd 1958-tól budai Szent Imre városi plébános. Mindenekelőtt jó lelkipásztort, kitűnően képzett, széles látókörű papot veszített el benne nemcsak az esztergomi főegyházmegye, de a magyar katolicizmus is. Azok közé tartozott, akik még a második világháborúval bekövetkezett történelmi változást megelőzően a magyarországi katolikus egyház megújulásának igényével indultak el a lelkipásztori szolgálat útján, s akiknek törevéseit később a II. vatikáni zsinat a világegyház egyetemes igényévé emelte. Hazájának és egyházának együttes szeretete vezette abban a munkálkodásában, hogy itthon és külföldön józan megértés kísérje a szocialista társadalmi rendben életlehetőséget kereső egyházunk jó szándékait. Kissé zárkózott, nehezen barátkozó emberi alkata sokakat megtévesztett. Akik azonban megismerhették: most egy melegszívű, megértő, a mások gyengeségeit csendben megbocsátó, a sajátjaival keményen küzdő embertársuktól búcsúznak. Temetése június 2-án du. 2 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Az engesztelő szentmiseáldozatot június 3-án 17.30 órakor mutatják be a Bp. XI. ker. Villányi úti plébániatemplomban. LITURGIKUS NAPTÁR Június 5. Hétfő. Vörös Szent Bonifác vértanú-püspök. Mise a vértanúk vagy hithirdető közös miséje, Glória nincs, saját könyörgés. — Június 6. Kedd. Zöld. Mondható bármely évközi vasárnap miséje Glória és Credó nélkül, valamint köznapi gyász- és votivmisék. Mondható ma Szent Norbert püspök, rendalapító miséje (fehér), a püspökök vagy a szerzetesek közös miséjéből, saját könyörgés, Glória nélkül. — Június 7. Szerda. Zöld. Ritus mint hétfőn. — Június 8. Csütörtök. Zöld. Ritus mint hétfőn. — Június 9 Péntek. Fehér. Jézus Szentséges Szívének ünnepe. Saját mise. Glória Credó saját, új prefáció. Ma az összes templomban és (nyilvános és félig nyilvános) kápolnában elvégzendő kitett Szentség előtt a Jézus Szíve litánia és a megkérlelő ima. — Június 10. Szombat. Zöld. Ritus mint kedden. Mondható még Szent Margit skót királyné miséje, (fehér), a szent asszonyok közös miséjéből, saját könyörgés, Glória nincs. Vehető még Szűz Mária szombati miséje (fehér), glória nincs, Szűz Mária prefációja. — Június 11. Évközi 10. vasárnap (3. pünkösd után). Zöld. Saját mise, Glória,Crédó, vasárnapi prefáció. — 1. Olvasmány: Ozeás 6. 3.—6. — 2. Olvasmány: Római levél 4, 18—25. — Evangélium: Szent Máté könyvéből 9,9—13. — Énekrend: 156/1. — OK 89 vagy új HO 421—432. — 156/4. — 154. — 155. — Magánjellegű szentírásolvasásra ajánljuk Szent Pál apostol efezusiakhoz írt levele 3. fejezetét, ebben — anélkül, hogy a szót kimondaná — Jézus Szívének, azaz egész lelkületének legbensőbb titkát tárja elénk, amelyet az új kor kifejezésével „Szív”-nek mondunk. A VASÁRNAP EGYHÁZI ZENÉJE Belvárosi Főplébánia templom 9 ó. Népénekes szentmise, utána úrnapi körmenet. Ingegner: O bone Jesu, Roselli: Adoramus te Christe, Casciolini: Panis angelicus, Liszt: O salutaris hostia, Harmat: Úrnapi himnuszok, 150. zsoltár. Alkantarai Szent Péter templom (pesti ferences) 10 ó. VIII. gregorián mise. Ősmunkás téri Szent Margit templom 9. o. Szigeti: Magyar mise, Harmat: Sacris solemnis. Pasaréti Ferences templom 11:30 ó. Harmat: Missa Ceciliana, Bptabáni Alexandriai Szent Katalin templom 9 ó. Kodály: Magyar mise, Motetták. Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom 10 ó. Liszt: Missa coralis, este 6 ó. Sáry József: Magyar mise vegyeskarra, orgonakísérettel. Szent István Bazilika 9 ó. Kodály: Magyar mise, Harmat: Sex hymni, Kodály: Tantum ergo IV., Kodály: Ite missa est., 11.30 ó. orgonamuzsika (orgonái Kovács Endre). Szeged-felsővárosi plébániatemplom 9 órai mise után, Bach: Preludium et Fuga. Pécsi székesegyház 9 ó. Nesvera: Misa in h. S. Eugenii, Ignotus: Ps. Resp. per Annum, Palestrina: Domine convertere. Jászberényi főplébániatemplom 11:30 ó. Lisznyai: Boldogasszony mise, Szendrei: Égi lakomája, Casciolini: Panis angelicus, Roselli: Adoramuste, Mozart: Ave verum, Liszt: 6, üdvösséges áldozat. Miskolci Nagyboldogasszony Plébániatemplom 11.15 ó. Refice: Missa Gratia plecat, Hollósy: O Dulcis Virgo Maria. Krisztinavárosi plébániatemplom 10 ó. Bárdos: Missa tertia, Kodály: Pange lingua, Deák—Bárdos Gy.: Cor Jesu. A szolgáló szeretet tanúságtevője Mészáros Ferenc a csanádalberti egyházközség képviselője május 19-én elhunyt A Magyar Rádió két alkalommal foglalkozott az orvostudománynak alig művelt területén dolgozó, hét nyelvet beszélő, több országot bejárt, gyógyfüvekkel gyógyító, rendkívüli talentummal megáldott kovács-lakatossal. Szíve és az otthona mindig nyitva volt a szenvedőknek. Évente tízezrek keresték fel otthonában és a gyógyulás reményével távoztak tőle. Minden este fél órát imádkozott térdenállva. Kántora, majd gondnoka lett a kis egyházközségnek. Élete a felebarátot halálig szolgáló szeretet volt. Május 22-én temették. Beszerelését Borsos József makói kanonok-plébános végezte, Hári Lajos pitvaros plébános búcsúztatta, a más vallású hívők nevében Haluska János csanádalberti református lelkész mondott gyászbeszédet. Hét pap temette, több falu népe kísérte utolsó útján, tisztelői virággal borították el sírdombját. Nem sokkal halála előtt VI. Pál pápa apostoli áldásban részesítette. Egyek ünnepe Három esztendővel ezelőtt, az egyeki templom liturgikus átalakítása közben merült fel a háborúban súlyos károkat szenvedett orgona megújításának gondolata. Tetézte a gondokat egy váratlan csapás, vihar sodorta le a toronysisakot s így ezt is újjá kellett építeni. Az orgona helyrehozatalát és modernizálását külföldi segélyakció támogatása tette lehetővé, ám a toronysisak rendbehozatala a helyi egyházközség gondja maradt. Nemrég mindkettő elkészült azonban és május 14-én Kádár László püspök a bérmálással kapcsolatos ünnepi szertartáson megáldhatta a sok viszontagsággal elkészült, aranyozott toronykeresztet is. Sokan voltak, többségükben nem helybeliek, akik megértették ennek a Hortobágy-széli községnek különleges gondjait és anyagi támogatásukkal segítették a nagy munkát. A torony azonban így is csonka maradt volna, mivel ezek az összegek nem fedezték a költségeket. Rédai János h. esperes plébános kölcsönhöz volt kénytelen folyamodni és így maradt még mintegy ötvenezer forintnyi adósságuk... A falu lakossága nagyrészt idegenben keresi kenyerét, az egyházközség gondjai tehát kissé távol esik szívüktől. Remélik azonban, hogy a frissen aranyozott kereszt most már ezeknek is szemébe tűnik, a jövőben ők is vállalják a közös gondokat. B. L. 4 Caritas Internationalis új vezetői A Caritas Internationalis most tartotta közgyűlését Rómában kilencven tagszervezet küldötteinek jelenlétében. A szervezet új elnökévé a német származású Karl Vath-ot választották meg. A 62 éves Vath negyven évig tartózkodott Kínában, amely valósággal második hazája lett. Fiatal korában egy külkereskedelmi cég igazgatója volt. 1952-ben szentelték pappá 42 éves korában Rómában. Honkongban alapította meg a Caritas ázsiai szervezetét amelyet hamarosan nagyszabású intézménnyé fejlesztett ki. A közgyűlés főtitkárrá a 41 éves Emilio Fracchia volt paraguayi Caritásigazgatót választotta meg, aki ügyvéd és hat gyermek apja. Megválasztották az egyes világrészek mozgalmát irányító alenököket is. Az európai alelnök Juan Masip 48 éves volt spanyol Caritas-főtitkár lett, aki három gyermek atyja. Országos mozgalom az abortusz-törvény ellen Nagy-Britanniában Országos méretű akció bontakozik ki Nagy-Britanniában a művi vetélést engedélyező törvény ellen. A közzétett statisztikai adatok meglehetősen elgondolkoztatóak: 1966: 6000 művi vetélés; 1967: az abortusz-törvény elfogadása. Ennek következményeként a művi vetélések száma a következőképpen alakult: 1969: 59 ezer, 1970: 83 ezer, 1971: 125 ezer. 1972: valószínűleg meg fogja haladni a 150 ezret is. A törvény ellenzői indokaik között felsorakoztatják azokat az érveket, amiket azoknak az országoknak — köztük hazánknak — orvosai is hangoztatnak, ahol Nagy-Britanniánál korábban már engedélyezték a művi vetélést. A mozgalom hívei remélik, sikerül elérniük, hogy megakadályozzák minden hetedik angol csecsemő halálát. Az olvasóirta » Már csak gyors műtét segíthetett rajtam. Brezanóczy érsek atya személygépkocsiján felvitetett a budapesti Széher úti kórházba. Kocsiját nemcsak az üzemanyag mozgatta, hanem életveszélybe került papja iránti szeretete is. Arra igazán nem számítottam, hogy főpásztorom betegágyamnál kétszer is megjelent. Nem tudom elfelejteni jóságos érdeklődését, amit tekintetéből és hangjából kiéreztem. Azt kérdezte: van-e valami kívánsága? Aki már feküdt műtét után véglegesen legyengült állapotban kórházi ágyon, tudja, mit jelent a testvéri érdeklődés. Kórházi ápolásom után jelentkeztem az érsekatya előtt, s ő azonnal anyagi segítségemre volt és a sebésztől hozott levélre még jelenlétemben válaszsorokat gépelt. Életem is tanúja gondosságának, amellyel bajaival küszködő papjainak segítségére tudott sietni, halogatás, kifogáskeresés, mentegetőzés nélkül. Az utolsó hivatalos aktát nekem január 26-i dátummal még sajátkezűleg írta alá. Most, halála után ebből arra következtetek, hogy, amíg a kezét fel tudta emelni, dolgozott. Ha valamit törleszthetek iránta, azt kérem Istentől, hogy nyerjen nála irgalmat az, aki oly irgalmas volt beteg munkatársaihoz. al. A szentségek kiszolgáltatása és a szellemileg elmaradott gyermekek Az angol katolikus hitoktatási felügyelők szövetsége legutóbbi értekezletén foglalkozott azzal a kérdéssel, miképpen volna megoldható a szentségek kiszolgáltatása a szellemileg elmaradt gyermekeknek. A megbeszélést az tette aktuálissá, hogy egyes papok megtagadták a szent áldozás szentségének kiszolgáltatását a szellemileg elmaradt gyermekektől azzal az indoklással, hogy azok az első áldozás előkészítésének normális menetébe nem tudnak beilleszkedni és nem tudnak gyónni. A tanácskozás határozata értelmében a hitoktatási felügyelőség nyilatkozatot adott ki, amely leszögezi, hogy a szellemileg elmaradtak a megkereszteltetéstől kezdve végig az egyház liturgikus életében való részvétel joga éppenúgy megilleti mint bárki mást. A szentségek kiszolgáltatásánál csupán azt a kikötést kívánják tenni, hogy a gyermek az aktusnál tiszteletteljes magatartást tudjon tanúsítani, mert ebben benne van a szentség megértésének lényege. Másrészt a lefolytatott kísérletek során beigazolást nyert, hogy ha a szellemileg elmaradtakat befogadják a helyi egyházi közösségekbe, legyőzhetőkké válnak a szentségek kiszolgáltatásával korábban mutatkozott nehézségek. ] OLVASTUK Nem szokásos könyvheti köszöntőt szeretnénk írni. Azért sem, mert amikor lapunk napvilágot lát, a könyvheti sátrak már kiürülnek. Tulajdonképpen azokra a szellemi értékekre kívánjuk olvasóink figyelmét ezen a héten különösképpen felhívni — s ezt teszszük évek óta majd minden héten —, melyek kiadóink jóvoltából könyvesboltjainkban megjelentek. Nem válogatunk, sok mindenről sokféleképpen, sokan írjuk ezeket a könyvajánlásokat. Olykor vitatkozunk egy-egy szerzővel. Célunk csupán az, hogy olvasóink „ízeket” kapjanak és kedvet az olvasásra. S azt kívánjuk: az év mind az ötvenkét hete legyen „könyvhét” lapunk olvasóinak; tudjunk kiszakadni negyedórára, félórára a mindennapos gondokból azért, hogy szórakozást, töprengést vagy új ismereteket szerezzünk könyveinkből. A BÉCSI KÖR FILOZÓFIÁJA (Gondolat, 46 Ft). Az emberi szellem régi és türelmes törekvése, hogy egy szabatos és általánosan elfogadott nyelv segítségével — a fogalmak differenciált egységesítésével és magyarázatával — lehetőleg tévedésmentesen fejezzük le magunkat. A filozófia történetében mindenütt találkozunk ilyen kísérlettel. Ezen a téren nagy jelentőségű munkát végeztek a két világháború között a Bécsi Kör tagjai — Carnap, Reichenbach, Neurath, Schlick —, akik a nyelv elemzésével, logisztikai vizsgálatokkal egy önmagában összefüggő jelentéstudományt kívántak felépíteni. Ez a tudomány a logikát mint mondatszerkezeteket és grammatikát tanulmányozó „műveletet” tartotta számon, melynek a természettudomány állításait kell érthetően és világosan igazolnia. Ebben az alapvető tételben a Bécsi Kör tagjai általában egyetértettek, bár nem vallottak egységes világnézetet, különböző filozófiai szemléletet képviseltek. Kár, hogy a most kezünkbe vett kötet kissé egyoldalúan mutatja be őket, hiányoznak a keresztény elkötelezettségű vagy legalábbis a kereszténységgel rokonszenvező egyéniségek, noha munkásságuk letagadhatatlan része a Bécsi Iskolának. Carnap és hívei tagadták a metafizikát, az ún. végső kérdések értelmét és létjogosultságát, mert szerintük nem lehet azokat bizonyítani és nyelvanalízissel meghatározni. Ugyanakkor azonban egész rendszerüket misztifikálták, mint egyedül üdvözítő módszert hirdették. A velük szemben álló csoport, az ún. katolikus neopozitivisták, a „dialektikus teológia” művelői viszont azt hangsúlyozták (Popper, McPherson stb.), hogy a metafizikai állítások „értelmetlenségére” vonatkozó tétel valójában nem a vallás, hanem a vallás félreértése és eltorzítása ellen irányult, s ma is a helyes hitélethez való visszatérés egyik indítója lehet. EL B. SZÉP SZÓ ANTOLÓGIA. (Táncsics 22,50 Ft.) A Népszava szombatonként jelentkező színvonalas irodalmi mellékletéből válogatta össze e gyűjteményt Szalontay Mihály. Gazdag, színes anyag állt rendelkezésére, a legjobb költők és novellisták művei. Kitűnő, élvezetes kötet, mai irodalmunk szinte hiánytalan keresztmetszete. (I. L) SÖTÉR ISTVÁN: AZ EMBER ÉS MŰVE. (Akadémia 55.— Ft.) A preromantikától máig terjedő időirodalmi ízlését, legfontosabb jelenségeit elemzi gazdag világirodalmi párhuzamokkal, az összehasonlítás lehetőségeivel is élve Sőtér István. Különösen izgalmas a Bánk bán-tanulmány, amely e sokat értelmezett és vitatott hős jellemének új vonásait állítja középpontba. Kitűnő a Babits korszerűségével foglalkozó írás is. Általában pedig: a modern irodalomtudomány egyik legjelentősebb dokumentuma e gazdag horizontú, nagy műveltséget, rendkívüli anyagismertet sejtető kötet. (I. L) ROMAN JACOBSON: HANG — JEL — VERS. (Gondolat 43.— Ft.) Az a hatalmas fejlődés, mely a huszadik századi nyelvi és beszédkultúra kutatásában érvényesült elválaszthatatlanul összeforrott Roman Jacobson nevével, aki a nyelvi megfelelések és érzelmek egész új rendszerét állította fel, s a tudomány és Intuíció olyan harmóniájára adott példát, ami csak a legnagyobbak életművét jellemzi. Előadásaiból válogatott össze most másodízben gazdag anyagú kötetet Fónagy Iván és Szép György. Nem könnyű, felüdülésnek szánt olvasmány ez, de akit érdekelnek a mélyebb összefüggések, és a világban, érezhetően jelen levő rendszeresség, céltudatosság, az nagyon sokat tanulhat módszeres alaposságból, rendszeréből és ötletes, színes fejtegetéseiből is. (1. 1.) BIRKÁS ENDRE: ÁLMATLAN NAPPALOK (Magvető 18.50 Ft.) Legjobb novelláiból gyűjtött öszsze kötetnyit a kitűnő író. Sajátos világ az övé: telve van reménytelenséggel, kiábrándultsággal, emberi gyengékkel, bűnös esendőséggel és hibákkal. Majdnem mindig megtalálja azonban azt a fogazót is, melynek segítségével hőse túlemelkedik önmagán, s tapogatózva, bizonytalanul, de egy tisztább, igazabb világrend felé tájékozódik. (r. 1.) BERNÁTH AURÉL: GÓLYÁRÓL, HELGÁRÓL, HALÁLRÓL (Szépirodalmi, 18 Ft). Amit eddig az író vagy a költő szemével látott-megírt világról olvastam, azt most a festő láttatta meg velem a festő szemével. Mert festő maradt ő, ha ezúttal tollat vett is a kezébe. Úgy érzem, jobban látom már a gólyát s a hálóművén dolgozó pókot. Az ő színeiben ismerek rá a Badacsony és a Balaton tájaira. És Helga arcát úgy írja meg, mintha ecsettel festené. Nem a körvonalait, hiszen nem is ez a festő legfőbb feladata: azt, ami az arc mögött van. A lírai hangú jegyzetek, novellák között vall művészetszemléletéről, ars poeticájáról is. Életműve ezzel a könyvvel is teljesebb lett. A kötet utolsó, halálról meditáló írása, magát Bernáth Aurélt is hozzánk oly közelinek mutatja. Mennyire ember ő is, épp úgy fél, mint akármelyikünk. (K. T)