Új ember, 1971 (27. évfolyam, 1/1278-52/1329. szám)
1972-12-03 / 49. (1378.) szám
Katolikus szemmel Bennünket is emlékezésre és elmélkedésre késztet Gárdonyi Géza halálának öt■ anedik évfordulója — mint :-Mürthy Barnát a Nők Lapja ■lasábjain — s az évfordulón túli a megértő törekvés, amellyel a cikkíró Gárdonyi írói jelentőségét eszmevilágát és világnézeti felfogását elemzi. Egyetértünk azzal az utalásával, hogy az „egri zenete” holtáig tanító maradt s vízben ..másodállásban 11 századunk egyik jelentős magyar írója volt. Marthy tárgyilagosan elismeri Gárdonyi hivő voltát is. Mi is jól tudjuk, hogy a nagy író hite jobbára individuális jellegű volt, s aligha kapcsolható szervezeti keretekhez, ilyen értelemben a katolikus egyházhoz sem. Ennek ellenére kerdőzés nélkül el kell mondani róla mindazt, ami művei szelleméből fakad, vagy bizonyítható dokumentumok alapján nyilvánvalónak látszik. Marthy Barna írása ezt a szellemet tükrözi. Gárdonyit elsősorban nem a Lámpás szerzőjének tekinti — mint ahogy mi sem igyekszünk őt kizárólag az Istenadjai írójának feltüntetni, hanem olyan hazafiságot és nemes humanizmust magába olvasztó, nagytehetségű írónak, aki ellentmondásos életpályája során az őszinte hit, a lázadó szembefordulás és a magányba kövesítő rezignáció útjait egyaránt végigjárta. Marthy Barna egy saját tulajdonában levő Gárdonyi-levelet közöl 1907-ből, amelyben az író Isten angyalának szerencsét és boldogságot hozó áldását kéri egy fiatal házasulandó párra. Mindenképpen örvendetes, hogy a Marthy által felvetett — „halványul-e az egri csillag” — kérdésre egyértelműen nemmel válaszolhatunk, s hogy Gárdonyi művei egy átmeneti időszak után újra teljes fényükben ragyognak a fiatalabb és az idősebb olvadók épülésére és örömére. Az Új írás novemberi szeméban Benedek István Talkozás a halállal című írásául az öngyilkosság problémáit elemzi. Amikor a társadalom ember, az orvos szemévelizsgálódik, helyén való megállapításokhoz jut. Például az öngyilkosokkal való törődést a társadalom minden tagára nézve kötelezőnek tartja. „figyelmesség, gondosság, Tisztesség — írja — nem specálisan az öngyilkosság prevenciója, hanem az együttélés természetes normája”, amelyhez még „egy csomó pozitívum” tartozik: meghallgatni, elintézni, törődni,... segíteni. . . igazat mondani, jóindulatúnak lenni...” Benedek azonban nagyon sokszor szubjektíven fogalmaz, így Gergely Mihálynak az öngyilkosságról írt könyvére utalva, amelyben a szerző megfigyeléseit rögzítve statisztikailag arra a következtetésre jut, hogy az öngyilkosok jelentős része alacsony műveltségű, Benedek megjegyzi: „Ha az öngyilkos anyag valóban olyan silány volna, amilyent Gergely bemutat, a társadalom egészséges szelekciója volna .. Majd folytatja: „Az öngyilkosság ... nem a korlátolt elmék privilégiuma.” Ott vannak a „kiemelkedő egyéniségek is”, meg a „középszer is”, amely utóbbi „nem értékesebb, de nem is hitványabb nálad vagy nálam, mindenesetre megérdemli, hogy törődjünk vele”. Tudjuk, társadalmunkban nincs egyéni megkülönböztetés, értékét tekintve mindenki: ember. Akinek vágyai, céljai, törekvései vannak, s szellemi képességeivel a köz javát szolgálni hivatott. Teljesen téves filozófiai következtetésekre vezethetők vissza a szerző gondolatai, amikor rangsorol embereket. S az öntudat magasabb szintjére való emelés nem abban áll, hogy valaki „további segítség nélkül, önállóan dönthessen” élete és halála felől, hanem, hogy megvilágosodjék előtte: egyéni adottságaival kell belekapcsolódnia az alkotó munkába, és olykor saját érzelmeit is félretéve, a közösség érdekét kell tekintenie. Nem mondhatja ki tehát önkényesen: elég volt, nincs értelme tovább az életnek. A közelmúltban e rovatban hiányoltuk, hogy egy Wartburgról szóló cikkben nem történt említés Árpádházi Szeni Erzsébetről. Úgy látszik azonban, ez még mindig kisebb baj, mintha csonkán és a lényeget elhallgatva emlékeznek meg róla. Márpedig ez jellemzi a hétfői lap „Erzsébet köszöntése” című elmefuttatását. „Erzsébet századok óta az elsők között van — olvassuk a névadás gyakoriságával kapcsolatosan. — Azt mondják, II. Endre király ideje óta, akinek 1207—31 között élt Erzsébet leárnyáról számos monda és legenda maradt fenn, és akinek alakja feltűnik Murillo és Holbein festményein, Riemenschneider szobrain ... ”. Eme bizonyos Erzsébet királylányt ábrázoló képzőművészeti alkotások s a róla szóló irodalmi művek felsorolását vég nélkül folytathatnák. De nem ez a fontos. Hanem az, hogy nemcsak mondák és legendák, hanem valóságos történeti tények tanúsága szerint ő volt korának s az utána következő századoknak legizgalmasabb, legáldozatosabb — előremutatóan: legszociálisabb — fejedelmi asszonya. Asszonya, férjének hűséges, szerelmes hitvese, gyermekeinek gondos édesanyja, környezetének szenvedélyes jótevője. Ezt világszerte tudják róla, s éppen ez magyarázza személyének és nevének páratlan népszerűségét. És csonka lenne nemzeti öntudatunk, ha nem lennénk erre büszkék. Egy családot gázolt el a kijelölt gyalogátkelőn személygépkocsijával egy 28 éves budapesti lakos — olvassuk néhány soros apróbetűs hírben a november 21 -i lapokban. Ez az eset azonban túlnő egy pársoros apróbetűs hír jelentéktelenségén. Az eset este 7 órakor történt a II. kerületi Szilágyi I Erzsébet fasorban és a szemtannúk vallomása szerint az esze- s veszetten száguldó személy- s gépkocsi úgyszólván az egész családot leterítette — négyen maradtak fekve a zebra fehér csíkján, közülük ketten súlyosan sebesülten. Ismerjük a szokásos választ: az autóforgalom növekedésével fokozott óvatosságra van szükség az utcai közlekedésben. Vannak azonban esetek — mint a mostani is — amikor a fokozott óvatosság a közlekedési szabályok pontos betartása hiábavaló, mert agresszivitás, felelőtlenség sebességhajhászás és a más emberek testi épségével való durva nemtörődömség áll szemben az óvatossággal. Az ember — felnőtt és gyerek — testi épsége, egészsége, munkaképessége olyan értékei a Társadalomnak, amelynek megvédése éppen a veszélyeztetett társadalom feladata, mondjuk azt. „fokozott” feladata. A nagyforgalmú utcák átkelőhelyeire elhelyezett közlekedésszabályozó lámpák lehet, hogy csökkentik a forgalom áramlásának sebességét. Ám a gyalogátkelőhely fehér sávján sebesülten heverő család látványa mégis bizonyos gondolatokat ébreszt. A forgalom gyorsaságánál fontosabb a forgalom biztonsága. Az autóforgalom rohamos növekedése a vezetőképzés számára is megnövekedett feladatokat jelent. A technikai és közlekedési szabályokon kívül meg kell tanítani a vezetőket az emberség, a kímélet, a tisztesség és udvariasság szabályaira is. A volánnál ülők nem felsőbbrendű lények — és a gyalogosok nem másodrendű állampolgárok — ezt is meg kellene tanítani azoknak, akiket illet. És kívánatos, hogy a tanításnak a törvény erejével érvényt is szerezzünk. (u. a.) letartóztatott püspök DÉL-KOREÁBAN Négy személyt tartóztattak le és tartanak fogva a délkoreai hatóságok, köztük egy katolikus főpapot: Daniel Ji püspököt, wonju egyházmegye főpásztorát. A letartóztatottak a Nemzetközi Amnesztia nevű szervezet tagjai. A letartóztatás egyik jele annak, hogy egyre feszültebbé válik a viszony a délkoreai katolikusok és a hatóságok között. Augusztusban Kim szöuli bíboros-érsek nyilvánosan bírálta a délkoreai kormányt, hogy megsérti az alapvető emberi jogokat. A „katolikusok és számos más hazafi lelkiismerete nevében” követelte, hogy a délkoreai kormány szüntesse meg a szükségállapotot. M. N. emlékére A barátom meghalt, széttépte egy vasszörnyeteg. Milyen szörnyetege vagy te a vak világnak? major BASZKOK ÉHSÉGSZTRÁJKJA A NOTRE DAME SZÉKESEGYHÁZBAN A párizsi Notre Dame székesegyház egyik kápolnájában tizenkét fiatalember, egyetemi hallgató és munkás, negyvennyolc órás éhségsztrájkot folytatott az elmúlt napokban. Akciójuk folytatása annak az éhségsztrájk sorozatnak, amelyet baszk fiatalok kezdeményeztek Franciaország több templomában, többek között a bayonnei székesegyházban. Fellépésük tiltakozás amiatt, hogy Spanyolországból menekült baszk hazafiakat utasítottak ki a hatóságok Franciaországból. A baszk fiatalok éhségsztrájkja élénk visszhangot, sőt vitát váltott ki a francia katolikusok körében is. Egyik álláspont, amit az illetékes püspökségek képviselnek, azt hangoztatja, hogy bár megértik a sztrájkolók indokait, a templom az egyéni és közösségi imádság háza, nem pedig a politikai tüntetéseké. „A másik felfogás a radikálisan haladó francia katolikusoké, s ők azt követelik: az egyház támogassa messzemenően a szabadságért küzdő baszkokat. A VASÁRNAP EGYHÁZI ZENÉJE Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás templom 1a o. Missa Venice (Az új hittankönyvek énekeiből, Kodály: Veni Emmanuel, dec. 8-án 18 ó. Mozart: Koronázási mise, Vivaldi: Magnificat. Belvárosi Főplébánia templom, 10 6. Canniciari: Arnoll mise. Halmos: Ad te levavi. Kodály: Adventi ének. Krisztinavárosi plébániatemplom 10 6. Lotti: Der mise. Lassus: Super flumina. Ad te. Domine, levavi. Rózsafrüzér királynéja templom 11.30 ó. Gyermekkórusok. Terézvárosi templom 11.30 ó. Kassier: Missa secunda. Élmunkás téri Szent Margit templom 10 ó. Palestrina: Missa brevis in F-dúr. Halmos: Offertorium. Kőbánya: MÁV-telepi Kisboldogasszony templom 11 ó. Rorate coe’i. Missa de Angelis. Kodály: Jöjj el. Emmanuel. Kisdi- Szegedi: Ave Maria. Jósvai: Menj el sietséggel. Rákosszentmihályi plébániatemplom 0 ó. Kodály: Jöjj el. Emmanuel. Halmos: Magyar kismise. Kisdi—Szegedi: Ave Maria. Bárdos: Kegves Jézus. Szegedi : Mennyországi fényes hajnal. Alkantarai Szent Péter (pesti ferences) 10 ó. Palestrina: Missa „Jesu nostra redemtio”. Szeded-felsővárosi plébániatemplom 9 ó. Lisznyai: Boldogasszony mise. Kodály: Adventi ének. Kertész : Templom csendes mélyén. Arcadeut: Ave Maria. Guilmant: Invocation. Pécsi Székesegyház 96. Croce: Missa prima Vecchi: Ps resp. temp. Adv. Palestrina: Ad te levavi. Lassus: Super flumina. J* «•’’borényi főplébániatemplom 11.30 ó. Szigeti: Magyar mise. Halmos: Téged vár. Weirloh • Ave Maria. Josquin: Tengernek fényes csillaga. Cordans: ó. nagy Isten. Kishont!: istenség mélysége Miskolci Nagyboldogasszony plébániatemplom 11.15 ó. Lotti: Der mise. Viveldi: Magnificat, dec. 8-án 18 ó. Halmos: Gyón mise. Kodály: Adventi ének. Aiblinger: Ave Maria. Cesar Franck születésének 150. évfordulója alkalmából orgonaműveinek tolmácsolását folytatja Virágh Endre premaművész a Kis Szent To*rÁZ plébániatemplomban (kielt közelíthető metróval a Népstadion mecánóig) december 3-án és 10-én a 18 órás szentmise után. Megtalálták Mária forrását A názáreti keresztények között mély meghatódottságot váltott ki az a felfedezés, amely a napokban történt a városban Minden legalább kissé tájékozott keresztény ismert Mária kúriát Názáretben. Mi magyarok Csontváry képéről is. A kút vizét egy idő óta valami fertőzte, nem igen volt iható. A názáreti görög orthodox egyházközség elhatározta, hogy kitisztítja a kutat. Munkásokat fogadtak, hogy keressék meg a fertőzés eredetét. ők kutató aknát vágtak, s a kút nyílásától harminc méterre egy nagyméretű barlangra bukkantak, s benne megtalálták a Mária-kútjának forrását. Rábukkantak még három cső nyomaira is, amelyeken a régi időkben a vizet a forrásból a város különböző részeibe vezették A hagyomány alapján régebben is emlegették a forrást, de nem igen adtak neki hitelt. A görög orthodox hagyomány szerint a Szent Szűznek, aki minden nap eljárt, a forráshoz, itt jelent meg Gábriel angyal, hogy tudtára adja: ő lesz Krisztus édesanyja. Egy kis egyházközség nagy ünnepe Az idei Erzsébet-napja hazánk sok helyén viharos szelekkel köszöntött be. A Pestszentlőrinc-erzsébettelepi városszéli templomunkra azonban ragyogó, napfényes ég borult, mintha még az időjárás is jelezni kívánná, hogy áldásos munka folyik itt, amire kifürkészhetetlen erők és hatalmak is a béke és gyarapodás áldását hintik. A Gubacsi pusztaság határán épült arányos templomocska nem vetekedhet ugyan a díszes székesegyházak méreteivel, de az itteni hívek a múlt minden viszontagsága közt akkora szeretettel, áldozatkészséggel építgették, hogy mindnyájunk szívében kedves lett ez a hely. Viszontagságok bizony bőven akadtak. A Pestlőrinc északi szélén elterülő Erzsébettelep és Béla-telep lakói az 1920-as évek elején, bár plébániaiig Pestszentlőrinchez tartoztak, szentmisére inkább a közlekedésileg könnyebben elérhető Kőbányára jártak a Szent László plébániatemplomba, vagy a Karmeliták zárdájába, majd a Kund utcai állami iskolába állítottak nekik iskolakápolnát. 1911 Erzsébet napján megáldják a leendő templom helyén fölállított keresztet Megindul az építő munka is. Megássák az alapokat és másfél könyöknyi magasságba fölhúzzák az alapfalakat. A háború azonban megállítja a munkát és az ide is elérő front zűrzavarában eltűnik a fölhalmozódott faanyag a cementtel és a téglával együtt. A háború vihara a régi templomépítők sorában is sűrű rendet vág, de születnek, költöznek ide hivő lelkek, akik folytatni tudják a pusztaság szélén a munkát. 1947. november 19-én a mai plébánia területét kiszakítják az anyaegyházközségből és önálló kihelyezett lelkészség rangjára emelik. Az alapfalaival figyelmeztető jelül szolgáló templom továbbépítése csak 1960- ban indulhat újra. Jelentős az állami segély, 20 000 forintot az egyházmegye, 3000 dollárt a Vatikán adományoz. Mégis a hívek áldozatkészsége a legfőbb biztosíték, és 1963- ban annyi viszontagság után ugyancsak Erzsébet napján elérkeznek a templom benedikálásához. Az idei Erzsébet-nap derűjében pedig már első negyedszázados jubileumát üli a pompásan megújított templom. Vajda József váci segédpüspök benedikálja a templom Fabók Gyula készítette égetett zománc főoltárképét, és a szentély új liturgikus tárgyait, a modernvonalú szembenéző oltárt és az ambót. Ugyancsak ő veszi ki az esküt az egyházközség hat női és hat férfi tagjától, akik ezután oszlopai lesznek az Oláh Károly püspöki tanácsos, plébános vezette egyházközség további épülésének, munkásai és tanúi gyarapodásának és virulásának. A fakazettás mennyezetű templomban az újpesti énekkar gyönyörűen összehangolt liturgikus énekei zengenek, a zsúfolt templom hívőinek legalább a felerésze, többszáz férfi, nő, gyermek járul a szentáldozáshoz. Gyönyörűséges ünnep a nemrég még a puszta szélén a lélek és ■a szív ünnepe. P. L. Két évvel az árvíz után Fehérgyarmaton A Szabolcs-Szatmár megyei Katolikus Békebizottság kezdeményezésére az 1970. évi szatmári árvíz legjobban sújtott helységében, Fehérgyarmaton, a Járási Hivatalban katolikus és protestáns lelkészek hallgatták meg Széles Lajosnak, a Hivatal elnökének összefoglalóját az árvíz utáni helyreállításokról. Az 1970. májusában a vidékre rázúduló árvíz váratlanul, kellő előkészület híján találta a lakosságot. A gyors segítség eredménye volt, hogy bár mintegy negyvenezer embert kellett kimenteni, az egyetlen kétéltű felborulása alkalmával történt két halálesetet kivéve más áldozata nem volt az árvíznek. Az elöntött községekben csak néhány férfit hagytak, akik a dombosabb helyekre kimentett jószágokra vigyáztak mégis azokban a zűrzavaros napokban nem történt sem lopás, sem más garázdálkodás. Fertőző vagy járványos megbetegedés egyetlen egy sem volt. A szomszédos szovjet községek lakói mintegy ötezer árvizes menekültnek adtak otthont a szó igaz értelmében. A kitelenítettek ,,vendégeknek” érezték magukat. Sem ott, sem itthon egyetlen egy család sem panaszkodott, hogy bárhol is „tehernek” érezték volna őket. Megható volt a fiatalok segítsége az újjáépítésben. Az fehérgyarmati fiatalok táborában több mint tízezer fiatal dolgozott önzetlenül a családi házak, a középületek helyreállításán. A sokat emlegetett „hosszúhajú” fiataloktól az idősebbek is tanulhattak önzetlenséget, áldozatkészséget és felelős komolyságot mások megsegítésében. Az összefogás eredményeként az árvizes területen mintegy 6000 új családi ház épült fel. Ott, ahol azelőtt egyetlenegy vízmű sem volt, 89 kilométernyi gerincvezeték készült. És már építik a Szamos folyó mellett az új gátrendszert 259 milliós beruházással, amely az emberileg számítható legnagyobb árvíz ellen is védelmet tud nyújtani. Még egy jelentős árvízvédelmi tapasztalat kínálkozik feljegyzésre — tájékoztatta az egybegyűlt lelkészeket Széles Lajos. A szatmári tapasztalatok alapján, az árvízzel majdnem egyidőben, a Felső-Tisza veszélyeztetett vidékén egy járásnyi területet éjjel, öt óra leforgása alatt teljesen kiürítettek lakossággal és jószágállománnyal együtt. Ez a próba-kiürítés bizonyította, hogy az esetleng betörő árvíz elől idejében nagyon sok értéket sikerült volna megmenteni, ha az áradás tovább folytatódik. A családi házak, iskolák, utak mellett a parókiák, templomok is felépültek. A már befejezés előtt álló nagyszekeresi katolikus templom modern épülete a vidék élniakarásának egyik jellegzetes szimbóluma lesz. Három új görögkatolikus parókia és öt görögkatolikus templom épült eddig újjá. A reformátusoknál 42 helyen rongálódtak meg a templomok és a parókiák, ezeket szintén helyreállították vagy a felújítás folyamatban van. A hivatal elnöke ezúttal is elismeréssel szólt az egyháziak helytállásáról. Közülük öten kitüntetésben részesültek kiemelkedő mentési munkálataikért. Két év távlatából nyugodtan leszögezhetjük: a szatmári síkság két árvizes járása újjáépülve elfelejteti velünk az árvíz előtti szegénységet. Iparosodó, kulturális életét építő új vidék tárul elénk a régi helyett. Az árvíz amellett, hogy elsöpörte a szegényes viskókat, kipattantotta az emberi szívekben a szolidaritás sokszor hősies erőfeszítését. Számunkra az „aranyvíz” igazi a jégdóka pr volt. Csénányi Ferenc LITURGIKUS NAPTÁR December 4. Hétfő. Viola. A hétfői adventi raise szövege veendő, saját könyörgés, I. ádventi prefáció. — Mondható még Szent Krizológ Péter püspök és egyháztanító miséje is (fehér) a püspökök vagy az egyháztanítók miséjéből, saját Könyörgés, Glória nincsen. I. ádventi preláció. Advent köznapjain nem mondható egyszerű gyászmise, csak temetési és évfordulós. — December 5. Kedd. Viola. Keddi ádventi mise, saját Könyörgés, I. ádventi preláció. — December 6. Viola. Szerdai ádventi mise, saját Könyörgés, I. ádventi preláció. — Mondható mise Szent Miklós püspökről is, a püspökök közös miséje, saját Könyörgés, Glória nincs, I. ádventi preláció. — December 7. Csütörtök. Fehér. Szent Ambrus püspök és egyháztanító, a püspökök vagy egyháztanítók közös miséjéből, saját könyörgés, Glória nincs, I. ádventi prefáció. — December 8. Péntek. Fehér. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepe (kötelező ünnep, böjt nincs.) Saját mise, Glória, Crécó, saját preláció. — 1. Olvasmány: Mózes I. könyve 3. 9—15. 20. — 2. Olvasmány: Efezusi levél 1, 3—6. 11—12. — Evangélium:* Szent Lukács szerint 1. 26—38. — Énekrend: 160/1. — Ok 689 vagy új Ho 433—437. — 180. — 140. — 161. — December 9. Szombat, Viola, Szombati ádventi mise, saját Könyörgés, I. ádventi preláció. — December 10. Advent 2. vasárnapja. Viola. Saját mise Glória nélkül, Crédó van, I. ádventi prefáció. — 1. Olvasmány: Izajás 40, 1—5, 9—11. — 2. Olvasmány: II. Péter levél 3, 8—14. — Evangélium: Szent Márk szerint 1, 1—8. — Énekrend: 4/1. — Ok 6 vagy új Ho 401—403. — 1/4. — 119. — 196. — A következő héten magánjellegű szentírásolvasásra ajánljuk Szent Pál apostolnak a filippiekhez irt leveléből a 4. fejezet. Ebben azt olvassuk, hogyan köszöni meg Szent Pál a kedves híveitől neki juttatott jókat: gondolatait arra használjuk fel, hogy ádventi jócselekedeteket végezzünk. Bulgária egy történettudós szerzetes születésének 250. évfordulóját ünnnepli A Katihpress hírügynökség jelentése beszámol arról, hogy Bulgáriában ezekben a napokban emlékünnnepségeket rendeznek egy Athosz-hegyi ortodox szerzetes, Parisij Chilendarski születésének 250-dik évfordulóján. Szófiában ünnepi gyűléseken méltatják kiemelkedő érdemeit, érmeket és bélyegeket adtak ki képmásával. A bolgár sajtó a bulgáriai történelem egyik legjelentősebb alakjának nevezi, aki „a nemzeti újjászületés halhatatlan megalapítója” volt. 1762-ben jelent meg a „Szláv és bolgár történelem” című munkája, amely nagy hatást gyakorolt Bulgária 18. és 19. századi fejlődésére. Bükkszenterzsébet örömünnepe A regényes palócföld kis falujában, ahol hajdan Szent Erzsébet édesapja, II. Endre király is megfordult, már 1335- ben a Szentről elnevezett templom állt, amely az idén, november 19-én, megújulva várta az ünneplő híveket. Az ország különböző részéből érkezett adományokból, s a helybeliek áldozatából kívül-belül tatarozták a templomot, korszerűsítették a berendezést. A műkőből készült keresztkút, oltár, ambó és szentségház — valamennyi Máriahegyi János alkotása — szép stílusegységet alkot, s teljesen megfelel a liturgikus előírásoknak. Az ambón díszkötéses Tárkányi-biblia emlékeztet a neves papköltőre, aki itt kezdte meg gazdag működését a múlt században. Csupa fényöröm ragyogott az arcokon az ünnepi szentmisén, amikor egy nyolc éves kisfiú ajkán felcsendült az ének: „Szeretetre hangol minden, velünk lakik itt az Isten.” Az oltárt körülfogták a képviselőtestület tagjai. Az áldozatot bemutató pap, Kocsis Ferenc egri teológiai tanár, Mészáros Lajos főkáptalani helynök levelét felolvasva mondott köszönetet a templomért vállalt minden munkáért, amelyből oroszlánrész jutott Utassy Sándor testületi tagnak. Amikor a bükkszenterzsébeti hívek s plébánosuk, Koppány Béla nevében mi is megköszönjük a különböző egyházközségekben élő testvéreinknek szíves anyagi támogatását, önzetlen szeretetét, egyúttal azt is kívánjuk, hogy a szép templom valóban az legyen, ami a bejárati rész szemöldökfáján olvasható: „Isten népének otthona”. A Francia Akadémia új tagja: Daniélou bíboros Az Académie Française hagyományaihoz tartozik, hogy a tagok között egy-egy magasrangú főpap is helyet foglaljon. Tisserant bíboros halálával megürült ez a hely és most nagy szavazattöbbséggé, Jean Daniélou bíborost választották be a helyébe. A bíboros 1905-ben született a Párizs melletti Neuillyben közhivatalnoki családból és 24 éves korában lépett be a Jézus Társaságba. 1938-ban szentelték pappá, majd az Etudes című folyóirat szerkesztője lett, de a lap a háborús viszonyok között szabálytalan időközökben, füzetformában jelenhetett csak meg. Daniélou bíboros tudományos munkássága szűk kereteink között alig mérhető fel. Már az Institut Catholique tanárai előtt megvédett tézisdolgozata Nyssai Szent Gergely egyházatya teológiájáról és misztikájáról feltűnést keltett. Ezt követte a Sorbonneon benyújtott doktori dolgozata, amely a „Platonizmus és a misztikus teológia” öszszefüggéseiről szólt. Daniélou bíboros nemcsak a keleti egyházatyák életével és misztikákájával foglalkozott igen magas szinten, hanem a Távol- Kelet és Afrika zsendülő kereszténységnek is pártfogója a „Keresztelő Szent János Köré”-nek szervezetén keresztül.