Új Ember, 1991 (47. évfolyam, 1/2318-52/2267. szám)

1991-06-30 / 26. (2243.) szám

fi A Magyar Katolikus Püspöki Kar június 12—13- án ülést tartott Seregély István egri érsek elnökle­tével. Az ülésen részt vett Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius, és most először a külföldi magya­rok jezsuita püspöke, Miklósházy Attila is. Mindenekelőtt áttekintették a Szentatya közelgő látogatásának előkészületeit, megállapították az utolsó két hónap soron következő feladatait. A püspöki kar előző ülésén létrehozott vagyon­ügyi bizottságot kiegészítették a szerzetes elöljárók képviselőivel, Kerekes Károly zirci apát és Kálmán Orsolya szociális missziós nővér személyében. A bi­zottság feladata, hogy a kinevezendő kormánybi­zottsággal — a törvény hatályba lépése után — tár­gyalásokat folytasson az államosított egyházi in­gatlanok ügyében. A püspöki kar Pápai Lajos győri püspök elnök­letével megalakította Biblia-bizottságát, melynek feladata lesz a későbbiekben új magyar Biblia-for­dítás kezdeményezése.­­ Bejelentették, hogy a Ma­gyar Zsolozsma (Breviárium) megjelenése a közel­jövőben, még a pápalátogatás előtt várható. A püspöki kar közös pásztorlevelet készít elő az élet védelmének keresztény feladatairól. „ECCLESIA” A közel hétszáz tagot képviselő Ecclesia Szövetke­zet közgyűlése új igazgatóságot választott. E vezető testület létszámát a közgyűlés kilencről tizenötre emelte fel, hogy minden egyházmegye és a szerzetesrendek is egy-egy taggal képviselve le­gyenek a vezetésben. E tagokat az egyházmegyék főpásztorai ajánlása alapján választotta meg a közgyűlés. Az igazgatóság alakuló gyűlésén Csontos Barna el­nök vezetésével kidolgozták a megújulás szellemé­ben azokat az utakat és módokat, amelyek alapján a könyvkiadást és a kegyszerekkel való ellátást a megváltozott körülmények és gazdasági feltételek között, a magyar katolikus egyház igényeinek, va­lamint a II. Vatikáni zsinat iránymutatásának messzemenő figyelembevételével kívánják megva­lósítani. szobormegoldás A paksi Szentlélek templomban, mely a magyar templomépítészet egyik kiemelkedő alkotása. Cser­háti József nyugalmazott megyés püspök pünkösd napján ünnepi szentmise keretében áldotta meg a feltámadt Krisztust ábrázoló faszobrot. Az európai rangú fatemplom Makovecz Imre tervei alapján ké­szült. EGYHÁZI kezelésbe került a bak­onybéli szociális otthon, melynek kezelési jo­gát az Egyházi Szeretetszolgálat vette át május kö­zepén Veszprémben. Az épület korábban bencés apátság volt. Jelenleg hatvanöt idős szerzetes nővért gondoznak benne. Az ápolószemélyzet egyetlen tagját sem kívánják elbocsátani. EGER ÚJMISÉS PAPJAI Ebben az évben kilenc újmisés papja van az Egri Egyházmegyének. A szokásoktól eltérően az idén két helyen volt papszentelés. Június 15-én az egri bazilikában Seregély István érsek 6 szerpapot és négy áldozópapot szentelt fel. Áldozópapok lettek: Baranyák Béla, Kocsis Sándor, Szováti Tamás és Takács Tamás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ből származó szerpapok nagy száma miatt június 16-án Nyíregyházán, a Városi Sportcsarnokban volt a második papszentelés. Mintegy ötezer szabolcsi katolikus hívő imádkozó közösségében szentelte pappá az egyházmegye főpásztora Kiss Tibor, Linczenbold Levente, Maga László, Mészáros László és Zubály Lajos ötödéves szerpapokat. „Ahol papszentelés van, ott él az egyház” — hang­súlyozta szentbeszédében az érsek-főpásztor. Re­ményt keltő jel, hogy ebben az évben kilenc új pappal gazdagodik az egri egyházmegye. A nyír­egyházi papszentelés pedig a szabolcsi katolikus hí­vek életrevalóságát, buzgóságát tanúsítja. ÉREMSOROZAT A PÁPALÁTOGATÁSRA II. János Pál pápa lelkipásztori látogatása alkal­mából a Magyar Püspöki Kar Pápalátogatást Elő­készítő Irodája éremsorozatot bocsátott ki. A sorozat hét darabból áll. Hat érem egyik oldala a látogatás egy-egy helyszínére utal, a hetediken II. János Pál pápa látható az apostoli kereszttel. Az érmek hátoldala azonos: Szent István királyt áb­rázolja, amint felajánlja a magyar koronát és vele az országot a Boldogságom Szűznek. Az éremsorozat bronz és ezüst változatban készült. BOLBERITZ PÁL EZÜSTMISÉS Pappá szentelésének 25. évfordulóját ünnepelte jú­nius 16-án Bolberitz Pál professzor, a Pázmány Pé­ter Hittudományi Egyetem I. sz. keresztény bölcse­leti tanszékének vezetője a Felsővízi városi Szent Anna plébániatemplomban, illetve a Városmajor­ban. » ÖKUMENIKUS HALAADÄS JÜNIUS 30-AN A Kereszténydemokrata Néppárt szervezésében jú­nius 30-án este 8 órakor ökumenikus hálaadó isten­tiszteletet tartanak a római katolikus, református, evangélikus és ortodox egyházak részvételével a belvárosi főplébániatemplomban abból az alkalom­ból, hogy hazánk megszabadult az 1944. március 19. óta tartó idegen katonai megszállástól. A hívek este fél 7-kor találkozhatnak a tabáni templom melletti téren és a Deák téri evangélikus templom előtt. Innen vonulnak a Petőfi térre, ahol a hála­adás előtt Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke mond beszédet. A PÜSPÖKI KAR ÜLÉSE ÉLŐ EGYHÁZ A fásultságon át fogok törni Beszélgetés Márton Mihállyal Ha valami lassan romlik el, nem vesz­­szük észre, csak egy idő után nem használ­juk. Ha valami látványosan, hirtelen megy tönkre, felháborodunk, megjavíttatjuk. Ha valami hirtelen megjavul, annak örülünk, másoknak is elújságoljuk, így van ez az élet minden területén. A lassan romló, ám hirtelen megjavuló egyházközségi élet hí­re is gyorsan terjed, így kaptunk értesítést a pestújhelyi plébánia hirtelen változásá­ról, mozgalmas életéről. Felkerestük Már­ton Mihály plébánost, meséljen múltról, jelenről, tervekről. ■ Mire képes egy pap, ha szeretik a hívei? — Bagón voltam plébános már hosszabb ideje. Külföldi tartózkodásom idején püs­pököm, Marosi Izidor hívatott. Ahogy ha­zaértem, felkerestem. Közölte velem, hogy Bagót elhagyva, a pestújhelyi plébánia ve­zetését bízza rám. Ekkorra már befejeztük a bagi templom felújítását, ahol a vidé­k emberei 15 millió forint értékben végeztek társadalmi munkát. Miután megtudtam, hogy el kell mennem, összehívtam a bagi mestereket, s megkértem őket, hogy segít­senek az új plébánia renoválásában. Fel­állt az egyik ember és azt mondta, ő­k in­gyen rendbe hozzák a pestújhelyi plébá­niát, ha én Bagón maradok. A papi enge­delmességre hivatkozva sikerült őket meg­győznöm, s ezután adtak nekem egy in­gyen hetet, mikor csak nekem dolgoztak. Elkészült a ház külső-belső festése, mázol­tak, parkettáztak, fűtést szereltek. Beköl­­tözhetővé tették a plébániát. A templom­ban viszont nincs fűtés. Télen már a fagy miatt sem jönnek be a hívek. Néhány neon ég csak, sötét van. Egy villanyszere­lő azon döbbent, meg, hogy egyáltalán mű­ködik valami. Legalább kétezer méter ve­zetéket kellene a falba beépíteni. ■ Milyen a közösség élete, vallásossá­ga? — A lelkekben is hatalmas munkát kel­lene végeznem. A Kádár-rendszer, kis jó­létével, Isten nélkül az embereket fásult­­tá tette. Ebből a tespedtségből kell fölráz­nom őket. Vegyék észre, hogy itt pap dol­gozik, templom van és várom őket. Gon­doltam egyet és süttettem a gödöllői pék­ségben ezer darab Erzsébet-kenyeret. Ki­hirdettem, hogy a következő vasárnap minden rászoruló kap belőle a szentmise után. Megtelt a templom. Vittem a kör­nyező iskolákba, munkahelyekre is. Még Bagón voltam plébános, mikor kaptam külföldről egy másológépet. Ezzel készítet­tem egyházközségi értesítőket. Pestújhelyi Harangszó címen itt is gyártottam négy­négyezer példányban kis lapot, most már a harmadik szám is „megjelent”. A hús­véti körmenetre gyártottam olyan lampio­nokat, mint a lourdes-i, két-háromezer da­rabot. Arra voltak felírva az énekek szö­vegei. Készült plakát is a különféle kultu­rális események hírül adására. Próbálok mindenkit elhívni a templomba, hogy az ítéletkor senki ne hivatkozhasson arra, hogy őt nem invitálta senki. Pásztor nél­kül a nyáj szétszéled. Lamentációkat tar­tok, szerveztem két énekkart, latin misét mondok. Járt nálunk Moldován Stefánia, a MÁV-telepi gitáregyesület stb. Sok fia­talt is sikerült ezekre a programokra el­hívnom. Cserkészcsapatot is szerveztem, vezetőjük az országos választmány tagja. ■ Külső segítséget kap-e valahonnan? — Nemrégiben nálam járt Mécs Imre. Ő a környék országgyűlési képviselője. Felvetette, hogy az újpalotaiakkal közösen kellene építeni egy ökumenikus templo­mot. Megígérte, hogy szerez rá pénzt. So­kan segítenek iskolaszervezésben is. Ré­gen Pestújhelyen volt egy fiú és lánypol­gári, s egy felső kereskedelmi iskola. A két első épületében ma nincs tanítás, így azokat szeretnénk visszakérni. A felső kereskedelmi épületében szakmunkáskép­ző működik, jó tanári karral; azt nem akarjuk szétzilálni, nem kérjük vissza. Azt tervezzük, hogy négy-, hat- vagy nyolcosztályos ökumenikus iskolát indí­tunk jövőre, olyat, amely a háború előtt is nagy megelégedésére szolgált a környék lakóinak. Egy orosz katonai kórház szűnik meg a szomszédban, mely a háború előtt is egészségügyi intézményként működött. Kápolnája is volt; szeretnék ott is misé­ket mondani, ha már magyar betegeket fogad. Búcsúját mindig tartottuk, de be­jutni természetesen nem tudtunk. Vissza­térve a segítségekre, szeretném hangsú­lyozni, hogy Pestújhely sok híres embert adott már hazánknak. A plébániát Vedres Béla apát és Szűcs István alapították. Szűcs István a jelenlegi kormányfő, Antall József nagyapja volt. Pestújhely már őt is nagyra becsülte, díszpolgár volt. Innen származik Pomogáts Béla és Köves Félix is. Remélem, sokan fognak segíteni ne­künk az elkövetkezendő időszakban. Új­palotán a lakótelepen is sok a munkám. ■ Újpalota ehhez a plébániához tarto­zik? — Egy része feltétlenül. Egyházadót nem szedek, de a híveket megpróbálom ellátni. Ötvenezren laknak ott. Nincs templomuk, nincs papjuk. Készítettem hatezer szóró­lapot, melyen hírül adtam, hogy az úgy­­nevezett Zöld klubban misézni fogok. Nem fértek be a terembe, olyan sokan voltak. Azóta minden negyedik vasárnap mondok ott szentmisét. Húsvétvasárnap más felen­tkezetre került a sor, így én a volt MSZMP székházat, a mostani „Mini Centrumot” béreltem ki és ott tartottam misét. Jelen volt a polgármester is. Az ő nevében is boldog húsvétot kívántam a híveknek. ■ Hogy lehet ezt energiával, idővel bír­ni, ki segít a plébános úrnak? — Időm az rettentő kevés van, energiám az sok. Gyakran előfordul, hogy egy nap négy temetésre kell mennem, különféle helyekre. Keresztelő és esküvő is sok van. Világi apostolokat beszélgetésekkel lehet szerezni, így gyakran látogatok el csalá­dokhoz. Át akarom törni a közömbösség falát. Édesapámmal élek itt, aki 95 éves. Sze­retném, ha a környék papjai havonta egy­­szer eljönnének hozzám vendégségbe, hi­szen beszélgetés közben derülnek ki a kö­zös problémák, gondok. Reggelente 83 éves paptársam szokott segíteni, de ő most beteg. Házvezetőnőm mindenben tá­mogat, de jövőre nyugdíjba megy. Koráb­ban négy pap látta el a feladatokat, most egyedül vagyok. Régen a templom első két sora megtelt kispapokkal, most a híveket várom, egyre többen jönnek. Remélem bírni fogom, s lesz segítségem is. Itt lent a földön és fent is . . . Bókay László FOTÓ: bókay A múltat be kell vallani Meggyilkolt katolikus papok Szántó Konrád ferences egyháztörténész újabb munkája a közeljövőben jelenik meg a Mécses Kiadónál. A meggyilkolt magyar katolikus papok kálváriája című munka áttekintést ad arról, hogy 1945 óta a magyar katolikus egyházban hányan pusztultak el erőszak s üldöztetés következtében. A könyv nem csupán a határainkon belül élő papság véráldozatát veszi sorra, de a kisebbségben élő magyarság mártírhalált halt pap­jairól is tudósít. A kiváló történész munkájában nem szenzá­ciókeltésre törekszik. „A múltat be kell vallani” — e költői gondolat jegyében törekszik arra, hogy bizonyos időbeli távol­ságban az eseményektől, de még eléggé közel ahhoz, hogy mi­nél pontosabban rögzíteni lehessen a történéseket, képet al­kosson a magyar egyház nehéz időszakáról. Az alábbiakban abból a fejezetből közlünk részletet, mely a határainkon belüli papi életáldozatokról számol be. 1945-ben Mikla Pál (1883—1945) az 1919- es kommunisták megtorlási akciójának esett áldozatául. Az 1906-ban pappá szentelt Mikla Pál a második világháborús években Ecseren volt plébános. 1944. december 8-án őt és a plébániahivatalt hatóságilag kilakoltat­ták, s másnap az épületet el kellett hagy­nia. A rendelet a német katonai pa­rancsnokságtól származott. Mivel Miksa atya beteges volt, nem mert a község­ben maradni, és a németekkel Budapestre távozott. A plébániaépületben a köz­ség elfoglalása után oroszok laktak. A pap Budapestről március 20- án tért vissza állomáshelyére. Még ezen a napon igazoltatás céljából elvitték Gyömrőre, ahonnan többé nem került élve vissza. Az 1919-es kommunista harcosok és partizánok Gyömrőre hurcolták a kör­nyék földbirtokosait, jegyzőit, tisztviselőit és papjait, köztük egy református lelkészt és Miksa plébánost. Legalább húsz embert alaposan megvertek, majd agyonlőttek. A katolikus pap meggyilkolásáról az 1945. október 21-én kiadott „Váci Egyházmegye Hivatalos Közleményei” így számolt be: „Mély megdöbbenéssel adok hírt Miksa Pál ny­­ecseri plébános tragikus haláláról. Még május hó folyamán politikai gyilkos­ságnak esett áldozatul. Annak idején a tet­tesek a holttestét az erdőszélen ásták el. Mostanában exhumálták, és megállapítot­ták, hogy hátulról öt fejlövést kapott. 62 évet élt kedves paptestvérünket szeptem­ber 29-én a kerület papságának és a hí­veknek részvételével az ecseri temetőben helyezték örök nyugalomra.” A kivégzettek emlékére Gyömrőn a ke­gyelet emléktáblát emelt. A legkritikusabb időszakban, 1949— 1953. között 10 olyan papról van tudomá­sunk, akiket ekkor tartóztattak le, és leg­később 1954 elejéig meghaltak. A legtöbb­jüknek a marxista szocializmus építésé­vel szemben tanúsított magatartás, pél­dául a termelőszövetkezeti, illetve a béke­papi mozgalommal való szembenállás miatt, vagy az ifjúsággal történt illegális foglalkozás címén, avagy nyugati követsé­gekkel tartott kapcsolat, illetve Nyugatra való disszidálás miatt kellett elpusztul­niuk. Részben az Egyesült Államok budapesti követségével fenntartott kapcsolatai miatt fogták el P. Károlyi Ádám Bernát (1892­— 1954) ferences atyát 1949. december 28-án. Mivel az ÁVH minden áron bizonyítani akarta, hogy a nyugati követségek, konzu­látusok, könyvtárak vagy kulturális kiren­deltségek mind kémközpontok, egymás után fogták le elsősorban a különböző kö­vetségek magyar alkalmazottait, de azokat is, akik oda gyakrabban bejártak vagy va­lamelyik követségi alkalmazottal kapcso­latot tartottak fönt. Ez utóbbiak közé tar­tozott Bernát atya is, aki az 1930-as évek­ben és a negyvenes évek elején nyolc esz­tendőt töltött misszionáriusként Kínában. Már ez is gyanússá tette őt a titkosrend­őrség szemében. 1945-ben kecskeméti ház­főnök lett és a­­környékbeli tanyavilág közkedvelt lelkipásztora. A rendőrség két­szer is letartóztatta, de a tanyasiak népes felvonulására kénytelenek voltak kien­gedni. Kecskemétről Budapestre, a Pasa­réti úti rendházba került szintén házfő­­nöknek. Mint idegen nyelveket beszélő művelt pap, nagy társadalmi életet folyta­tott, és gyakran találkozott az amerikai követség alkalmazottaival is. 1949. decem­ber 28-án tűnt el. Az állandó kihallgatá­sok, kínzások, az internálás szenvedései felőrölték életerejét. 1954. március 2-án halt meg a budapesti rabkórházban. Kovács Antal (??—1950) soroksári plé­bános 1950. május 23-ra virradó éjjel — ahogyan ezt a plébánia História Domusa hírül adja — rablógyilkosság áldozata lett. Jóllehet arról, hogy minden bizonnyal nem rablótámadásnak esett áldozatul, hanem az ávósok lőtték agyon, még ma sem nagyon mernek beszélni az emberek, a Váci Püs­pöki Hivatalban készült kimutatás nyíltan megmondja, hogy az ávósok végeztek ve­le. Hogy erről eltereljék a gyanút, Ve­­hóczky Imre káplánt gyilkosság vádjával letartóztatták. A helybéliek szerint elképzelhető, hogy a tettes vagy tettesek valójában pénzt akartak zsákmányolni. Az ügy ma még nincs teljesen tisztázva. 1991. június 30.

Next