Új Ember, 1992 (48. évfolyam, 1/2268-52/2318. szám)

1992-07-19 / 29. (2295.) szám

1992. július 19. F­otósként tartanak számon. Te kinek tartod magad: fotóművésznek, nép­rajzosnak vagy esszéírónak? — Vagy ami benne van a személy­igazol­ványomban: kollégiumi tanárnak? Igaz, ezt kevesen tudják, még ha több mint két évtize­de tanárkodom is. Egyébként minden a fotó­zással kezdődött, s abból nőtt ki. Érettségire kaptam az első gépet, s egyetemi éveim alatt kezdtem el fotózni. Tíz évig semmi mást nem csináltam, csak fotóztam, tanárkodtam egy kollégiumban, s jártam az országot, majd las­san az egész Kárpát-medencét. A legszíve­sebben a határban szerettem fényképezni, több éven keresztül csak fákat. Közben az Egyetemi Színpad filmklubjában filmeztem is. B. Révész László, Jeles András, Kardos Sándor, Péterfy András, Gárdos Péter neve jut hirtelen eszembe, akik szintén itt kezdték, és filmesek lettek. Érdekes, hogy Bódy Gá­bor, akivel egy évfolyamba jártam, nem jött közénk. Ötödéves koromban lementem egy isme­rőssel Jászságba, hogy egy filmhez helyszínt és szereplőt keressek, no meg balladát hall­jak. Itt fényképeztem az első embereket. A fák után így „született meg” az ember. Ha­marosan írókat is felkerestem, igen sok port­rét készítettem. (Emlékszem, 1967 nyarán, amikor egymás után halt meg három nagy öreg: Áprily Lajos, Kassák Lajos és Füst Mi­lán, döbbentem rá arra, hogy ezt folytatnom kell.) Az első portrémat Stászon Fábry Zol­tánról készítettem, néhány hónappal halála előtt. A napokban jártam arra 22 év után, és még most sem tudom, miként kerültem oda hóviharban és gyalog? Számos fotóalbumom készült el, de tizenöt év(!) várakozás után, Gróh Gáspár és a Mú­zsák jóvoltából jelent meg az első, Via regia Hungáriáé címen. (Alcíme: Középkori uta­kon.) Ezt számomra váratlanul kettő követte: a pannonhalmi bencéseknek (Korzenszky Richárdnak és Várszegi Asztriknak) köszön­hetően egy képes meditációs könyv, saját ki­adásomban, de a bencések anyagi támogatá­sával, Vannak utak címmel. Majd egy pa­rasztportrékat tartalmazó album, a Földnek arca címmel, a Kráter Kiadónál. Azután megszakadt a sor, bár hármat évek óta lead­tam, s egy tucat kész, félkész könyvem, albu­mom itt fekszik a fiókban. Valószínűleg ezek­nek is ki kell várniuk a sorukat. Két könyved címében is benne vannak az utak. Milyen szerepe van az utaknak — múltbélieknek és jelenlegieknek is — az éle­tedben? — Vannak látható és láthatatlan utak. A fotós a láthatót járja, de a láthatatlant akarja kifejezni. Az egyes ember által bejárható utak, a megtapasztalható mélységek és magasságok igen személyes élmények. Ezek csak akkor érdekelnek másokat, ha túllépnek a szemé­lyesen, és a mások — sokak — által bejárha­tó utakat mutatják meg. A nemzet számára milyen út, milyen utak kínálkoznak? — Nehéz kérdés, melyre könnyen adható téves válasz. Ezért csak óvatosan fogalma­zok, amikor azt mondom, leginkább kereszt­­utakat látok. Emlékszem, a határban, otthon a faluban a keresztutaknál mindig volt feszü­let, egy szent szobra, valamiféle jel, ahol megálltak az emberek — volt idejük megáll­ni! —, a vallásos imádkozott, de a pogány s a babonás is keresztet vetett. Ezek a kereszt­­utak jutnak most valahogy eszembe, ám ma nincsenek tiszta jelek, s talán ez okozza a bi­zonytalanságot, a kapkodást. Nem hiszem, hogy sokan vannak, akik a járható utakat ma világosan látnák, s tudnák, pontosan hová vezetnek. Aki erről a korról regényt akar ír­ni, jobban teszi, ha vár négy-öt esztendőt, míg kitisztulnak a mostani zavarosnak, ku­szának tűnő viszonyok. Az erdei forrás jut eszembe, melyet egy pillanat alatt föl lehet kavarni — és mindig akad egy őrült, egy mo­hó, aki ezt meg is teszi — ám, hogy újra ki­tisztuljon, arra hosszú ideig kell várni és köz­ben szomjazni. Türelem kell ahhoz, hogy ne pocsolyás vizet igyál, hanem a letisztultat, bármennyire kiszáradt a szád. Ma ez hiány­zik, magamban is érzem, az adventi várako­zás türelme, a várakozás és várni tudás tisz­telete, mely sokszor a lemondás képét mutat­ja, s a „miért”-et nem. Hová fordulsz a „ miért ”-re adott vála­szért, s mi tanított meg a várakozás türel­mére? A nemzeti és európai összemérésére. — A népköltészet tanulmányozása gon­dolkodtatott el Európa és a magyarság össze­mérésének lehetőségéről, a kettő egymáshoz való viszonyáról, s az ebből következő tanul­ságokról. Csak címeket idézek, Vargyas La­jos hatalmas méretű munkáját: A magyar népballada és Európa. Vagy Martin György tánctörténésznek, ennek a csodálatos ember­nek a munkáját: A magyar körtánc és euró­pai rokonsága. Ezek után talán önteltségnek tűnik, de hol vallják erről, ha nem itt és ne­ked, hogy van készen, nyomdakészen egy esszékötetem, Jelek és ünnepek címmel, amelyben számos népszokás, szokásdal, nép­dal és motívum kapcsán ezek európai erede­téről szólok. Sejted már bizonyára, hogy mi­ért említem ezeket? A magyar népballadá­ban, a körtáncban, népdalban, népszokás­ban ott lüktet Kelet és Nyugat, együtt és egyszerre. Békességben megfér a két kultú­ra. Olyan ez, mint a szív két kamrája. S ezzel elérkeztünk a magyar, tehát a nemzeti és az európai fogalmához, ezek szembeállításához és összekeveréséhez; az utóbbi sokszor tájé­kozatlanságból ered, máskor — ebben a poli­tika élen jár! — szándékoltságból vagy alpá­­riságból. Figyeld meg, miként vélekednek Bartók­ról és Kodályról, s valójában mit tudnak er­ről a két óriásról? Hadd említsek egy festőt, Korniss Dezsőt; rideg ember hírében állt, alig engedett a maga közelébe valakit, én is a véletlennek köszönhetem a találkozást s azt, hogy élete utolsó három-négy évében járhat­tam hozzá. (Hegyi Loránd írt szép monográ­fiát a Mesterről.) Az életművét figyelve, so­kat tanultam tőle. Megtanított lemondásra, arra, hogy olcsó alkuk helyett az „inkább szegénységet” vállaljam. Mészöly Miklósnak számos könyvéhez készítettem címlapot, ket­tőt pedig illusztráltam. Őt tartom az urbánu­sok között a legnépibb írónak. Egyszer olvastam Christian Krohg norvég festőművészről, aki a francia impresszioniz­mus vívmányait otthon elterjesztette, s akit ezért „nemzetietlen’’-séggel vádoltak. „Min­den nemzeti művészet rossz, minden jó mű­vészet nemzeti” írta valahol. Sokszor gondo­lok erre, főként, amikor a nemzetit vagy az európait hangsúlyozzák csupán. De visszatérve az utakra, azt mondom: nagyszerű tudni, hogy vannak utak, de — és ezt ne feledd! —, létezik saját út. A kereszt­­utakon ez találkozik a többivel, a máshonnan érkező utakkal. Ha egymást kizárják — rossz a nemzetnek. Ha egymást erősítik, akkor Szent István óhaja válik valóra. Ezt láttam, ezt értettem meg a népköltészetben és a kö­zépkori magyar művészetben. Jelenleg a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium számára is dolgozol. — Teljes szívvel, de nem teljes állásban, hanem szerződéssel. Két évtizedes tanári pá­lyámon felhalmozott tapasztalataimat, isme­reteimet igyekszem hasznosítani, s ez lehet, hogy egyszer örömet hoz, de most álmatlan éjszakákat okoz. A kollégiumok reformjával, a tanórákon kívül, szabadidős tervekkel és programokkal egy új, lelkesítőnek szánt ifjú­sági díj feltételeinek és rendszerének kidol­gozásával, a megvalósítás lehetőségének ki­találásával foglalkozom; mindezt pártokon felüli szemlélettel, a minőséget tartva szem előtt. Figyelmeztető Németh László könyvé­nek címe: A minőség forradalma. Mikor és kik fogják ezt végrehajtani? Ha lenne időd — talán egyszer lesz —, hogy fölvedd ismét a fényképezőgépet, mire irányítanád a lencsét? — Semmit nem csinálhatsz úgy, ahogy ed­dig, ezt érzem, s ez szinte bénává tesz — ta­lán nemcsak engem. A népköltészet és a ma­gyar középkor most is örömet és új munkát ad. Az egyszerű, kis falusi középkori templo­mok magukban rejtik a hatalmas nyugati ka­­tedrálisok szépségét és nagyszerűségét. Csak egy példa: a gömöri Karaskó falu freskói ugyanazt mondják, mint a legnagyobbak, csak másként, és mindig másként. Télen jártam Kassa környékén, ahol négy napon át mínusz 8-10 fokban gyűjtöttünk Ág Tiborral betlehemi szokáso­kat és énekeket. Fél éve vagy már régebben nem volt gép a kezemben, s erről az útról több száz képpel tértem meg. Ebből — és még néhány más — gyűjtésből és anyagból, hála egy pozsonyi magyar kiadónak, év vé­gére megjelenik egy könyvecske. Elmer István Valami távoli felé Beszélgetés Móser Zoltánnal KA TOUKUS UTAZÁS! IRODA ZARÁNDOK ÚTJAINK: Szentföld szeptember 10—17. 69000.— Ft Fatima (repülővel) szeptember 9—14. 58900.— Ft Európa híres búcsújáróhelyei október 5—17. 39900,— Ft (Padova, Lourdes, Fatima, Santiago, Loyola, Burgos, Avila, Monserrat, Aries) Kegyhelyek és kastélyok Csehországban augusztus 18—22. 7850,— Ft Róma, (autóbusszal) szeptember 19—25. 25980,— Ft (Padova, Firenze, Assisi) Mariazell szeptember 11—12. 2950.— Ft Csíksomlyó (Kisboldogasszony ünnepe) szeptember 5—9. és Nagyboldogasszony ünnepe) okt. 7—11. 8850.— Ft 1 napos belföldi zarándokkirándulások olcsó áron szeptemberben Máriapócs, Mátravere­­bély-Szentkút, Márabesnyő. Jelentkezés a Catholica 2000 utazási irodában 1023 Bp., Árpád fejedelem u. 8. (Komjádi uszoda) Tel.: 115­8497. H—P. 9—17 óráig. Cgil HOLMA SZENTFÖLD: HOLLAND—MAGYAR UTAZÁSI IRODA KFT. Bp. VI., Anker köz 2. Vili. 13—20. Ár: 58900,— Ft IX. 3—10., X. 22—29. Ar 68500,- Ft IX 8—15., X. 20—27., XI. 17—24. Ár: 57900,—Ft EGYIPTOMI KÖRUTAZÁS: IX. 14—22. Ár: 62750.—Ft HAJÓVAL A NÍLUSON: IX. 28—X. 6 Ár: 75900.— Ft ÜDÜLÉS NETANYÁN: IX. 8—15., X. 20—27 , XI. 17—24. Ár: 47800 — Ft RÓMA: Vili. 18—22, IX. 21—25., XII. 23—27. Ár 15500.— Ft PÁRIZS: Vili. 1—5., 23—27. Ár: 13900 — Ft Telefon: 142-3946 FÓRUM Szeretettel kínáljuk újdonságainkat — Szent Gellért Könyvesboltok — Mácz István—Tavaszy Noémi: Barátkozz Istennel! Bibliai kártyajáték az Ó- és Újszövetség nagy alakjai­val. Négyféle nehézségi fokon játszható. Hittancso­portoknak, kisközösségeknek kitűnő együttanulási al­kalom. A lapokon komoly bibliai tanítás olvasható. Szeretettel ajánljuk mindenkinek 4—99 éves kongr­­- és Újszövetségi kártyacsomag együtt 180.— Ft Dr. Gresz Miklós: Természetes családtervezés A Családi Iránytű sorozat legújabb füzete népszerű, köz­érthető formában vezeti be a házasokat a természetes családtervezés művészetébe. A kiadványban segítség­képpen egy évre elegendő táblázat található 42.— Ft Gyűrű Géza: Kirándulók tízparancsa Hasznos ke­resztény útikalauz szabadságon lévőknek. Nyáron kü­lönösen aktuális­ Teleki Béla S. J.: Kisiskolásunk a családban A nagysikerű családi nevelés sorozat következő kötete. 75.— Ft Teleki Béla S. J.: Szavalókönyv Több mint három­száz oldalon versek, köszöntök, különböző egyházi alkalmakra. 254.— Ft Szent Gellért Könyvesboltok: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Telefon: (62) 13-568 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. (Kárpátia-udvar) 1082 Budapest, Üllői út 82. (Nagyvárad tér) LAKI PÉTER épületszobrász Templomok, kápolnák, egyházi intézmények külső és belső művészi díszítése és restaurálása (stukkó, diszítófestés, falbontás). Vallásos tárgyú szobrok. Gipszművészet- Épületszobrász Üzem Cím: 1027 Bp., Lipthay u. 10. Tel./fax: 116-9666 ZARÁNDOK­LA­T BÚCSÚ JÁRÁS ELSŐ SZOMBATI KILENCED. — Mánakéménd, augusztus 1. 1855.— Ft — Osli, szeptember 5. 855.— Ft — lásd, október 3 565.— Ft SZENTTÉAVATÁSI IMAÚT SZÉKESFEHÉRVÁRRA — augusztus 20. 415,— Ft PADUA—RÓMA-ASSISI—VELENCE­ — augusztus 2—6.12515,— Ft + költőpénz (Ima Szent Antalnál, audiencia, tisztelgés a Szent­atyánál, Róma felfedezése, Szent Ferenc követése) LOURDES—GARABANDAL—SANTIAGO DE COM­POSTELLA—FATIMA—MONTICHIARI — augusztus 7—17. 32995.— Ft + költőpénz — szeptember 7—17. 32995.— Ft + költőpénz ZARÁNDOKUTAK IRODÁJA 1091 Budapest, Üllői út 11—13. Tel: 118-3636 Fax: 117-5307 Telex: 22-3800 A ■■B-után­ iV'l-'JJá AJÁNLATÁBÓL MÉG TART A NYÁR! Önre várnak a legszebb tengerpartok — elérhető ára­kon: ISZTRIA — szállodák teljes ellátással, közvetle­nül a kék Adna partján1 9900—16900 — Ft/fő/hét SPANYOLORSZÁG, utazással (légkond., WC, videobusz), félpanzióval '18—30000,— Ft/fő/hét, de utazás'nélkül,'TCszezon­­ban, teljes ellátással már 11000,— Ft-tól is!!! ELŐKÉSZÜLETBEN: ,OSZTRÁK ROMANTIKA" Barangolás a Salzkam­­merguti-tavak vidékén, az Alpok legszebb részein és a romantikus Duna-ágaknál! NÉZZEN BE HOZZÁNK! VÁRJUK! TOP MOBIL TRAVEL, VII., Klauzál tér 15. Tel.: 122-3964 MAKROVIIÁG ŰJSmíill Kövessy Gyula Ismét gyászol az Új Ember. Hosszú, példás türelemmel viselt szenvedés után elhunyt kiadóhivatalunk régi, kedves munkatársa, Kövessy Gyula. 71 éves volt. Nehéz korszakban került hozzánk, s példamutató hűséggel, ked­vességgel, humorral látta el mindenko­ri feladatait. Nyugdíjba vonulása után mind súlyosabb betegségeket szenve­dett el, s vigasztalását mindenkor ima­könyve jelentette számára. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az imádság sza­vai is segítettek abban, hogy most vé­gül célba jusson. Bár közhelynek hangzik, de emlékét bizonyosan meg­­őrizük, hiszen olyan ember volt, aki tu­lajdonságaival mindenkit meghódított, s akire érdemes emlékeznünk, mert mi is jobbak igazabbak lehetünk példáját idézve. A zalaszabari Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola kérése Az általános iskola múlt tanév elején szegényes körül­mények között szinte eszköztelenül kezdte meg műkö­dését. A hiányosságok egy részét már sikerült legyőzni, de a könyvtárban nélkülözhetetlen lexikonok, segéd­könyvek még hiányoznak. Kérik, hogy aki tud segíteni a Megyei Pedagógiai Intézet könyvtára által összeállított „Alapállományjegyzék* szerint felsorolt kötetek beszer­zésében, jelezte a következő címen: Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola, 8743 Zalaszabar, Kos­suth L u. 1. A hiányzó könyvek listája: Bihari Anna: Képes magyar néprajz (Corvina, 1985.), Magyar Néprajz — 8 kötetben (Akadémia, 1988 ), Magyar néprajzi lexikon (Akadémia, 1977—82, 5 kötet). Bújj, bújj zöldág (vél.: Haider Edit, Bp. Móra, 1983.), Gazda István: Csillagászattörténeti ABC (Tankönyvkiadó, 1982.), Gazda István—Sain Márton: Fi­zikatörténeti ABC (Tankönyvkiadó, 1980.), Öveges Jó­zsef: Színes fizikai kísérletek a­­semmiből’ (Móra, 1977.), Straub F. Bruno (főszerk.): Biológiai Lexikon (4 kötet, Akadémia 1978—82.), Kiszely István: A Föld népei (Gondolat, 5 köt. 1979-től), Mátyás Csaba: Az erdők nagy képeskönyve (Móra, 1987), Koronkay István: Az állatok nagy képeskönyve (Móra, 1984), Mezőgazdasági Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, 2 db, 1982.), Mi micsoda magya­rul a számítástechnikában?. Szikszai Csaba: Barátunk a számítógép (Móra, 1985.), Slodowy A.: Szeretek barká­csolni (Műszaki, 1987), Kercsényi Dezső—Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet. A honfoglalás korától a XIX. század végéig. (Képzőművészeti Alap, 1980), Lastre­­go Cristina: Nézz, láss, kérdezz ... Könyv a látható világ­ról (Gondolat, 1983 — 3 kötet), A magyarországi művé­szet története. Főszerk.: Aradi Nóra (Akad., 1987), Művé­szeti Lexikon. Főszerk.: Zádor Anna, Genthon István (Akad., 4 kötet). Művészetről gyermekeknek (Corvina, 1979-től. Eddig 9 kötet), Brockhaus Riemann zenei lexi­kon. Szerk.: Dohlhaus Carl és Eggebrecht Henrik (Zene­műkiadó, 1983—85, 3 kötet), Darvas Gábor: Zenei minile­xikon (Zeneműkiadó, 1982), Dobszay László: Magyar ze­netörténet (Gondolat, 1984), Szabolcsi Bence: A zene története. Az őskortól a XIX. század végéig (Zeneműkia­dó, 1984.), Gyermekkórusok nótáskönyve (Válogatta: Csányi László, Tankönyvk, 1987 ), Megay Tamás: Idegen nevek kiejtési szótára (Akadémia, 1986), Magyar Értel­mező Kéziszótár, Szerk.: Juhász József (Akadémia, 1982, 2 kötet), Grétsy László—Kovalovszky Miklós: Nyelvmű­velő kézikönyv (Akadémiai, 1980—85, 2 kötet), Világiro­dalmi Kislexikon, Főszerk.: Király István (Akadémiai, 1984-től. Eddig 10 kötet jelent meg ). Világtörténet ké­pekben (Gondolat, 1980—81, 2 köt.). Természetesen örömmel fogadnának más hasznos, az iskolai munkában és a további elmélyülésben jól alkal­mazható lexikonokat, kézikönyveket is. HÍREK — OLVASÓINKTÓL A Szív és a Szentjánosbogarak Dunakeszin június 24-től 28-ig rendezte második országos találkozóját a Szentjánosbogár Egyesü­let és A Szív újság. Az egyesületet három évvel ez­előtt alapították a dunakeszi keresztény nagycsa­ládosok, azzal a céllal, hogy játékos összejövetele­ken terjesszék a gyermekek között a megértést, az összefogást, a szeretetet, amelyet felnőttként majd ők adhatnak tovább gyermekeiknek. A gyermekek folyamatos tájékoztatásáról A Szív újság „Szentjánosbogár" rovata gondoskodik. A találkozóra idén 160-an gyűltek össze az ország 37 helységéből. Lelkigyakorlat, kirándulás, játék, sport, színház, akadályverseny váltogatta egymást az együttlét során. A találkozó központi gondolata a Szabadság, Szabadulás, Szabadítás volt — ezt evangéliumi történetek alapján, a gyerekek által írt színielőadásban jelenítették meg. Kun Marianna Premontrei öregdiákok találkozója Jövőre lesz 800 éve annak, hogy a premontrei rend megtelepedett hazánkban. Iskoláik révén jelentős szerepet játszottak a magyar közművelődésben. A II. világháború óta tavaly ősszel nyílt először al­kalmuk a kassai premontrei öregdiákoknak arra, hogy megrendezzék találkozójukat (június­ 5­7-ig). Mintegy kétszázan gyűltek össze erre az alkalomra a világ minden tájáról. Június 6-án reggel szlovák, majd délelőtt magyar nyelvű szentmisén vettek részt Kassán, délután pedig gyönyörű irodalmi és zenei műsort hallgattak meg, ugyancsak a temp­lomban. Másnap, 7-én Jászóvárra, a perjelség köz­pontjába látogattak el. Ott ünnepi, főpapi szentmi­sén vettek részt, majd megtekintették a rendház eddig visszaadott szárnyát. Lakatos Miklós

Next