Új Ember, 1998 (54. évfolyam, 1/2580-52/2631. szám)

1998-03-01 / 9. (2588.) szám

12 Ofimfer*-Mozaik 1998. március 1. A zarándoklat: léleképítés Aki utazott már zarándokokkal, tudja: testet próbáló feladat hosszú autóbuszozással eljutni egy-egy kegyhelyre, egyházi eseményre. Sok-sok probléma merül föl. Felszínre jönnek emberi gyöngeségeink, kisebb-nagyobb önzéseink, ugyanakkor világossá válik egymásrautaltságunk is... H­a valaki részt vett már Makrovilág által szervezett úton, az tudja: az iroda ve­zetője, Madari Gyula a sok busz kö­zül az egyiken ott ül, s ha másképp nem, rádiótelefonon intézkedik, tárgyal, elsimítja a problémákat — a legtöbb esetben. Sokunkhoz hasonlóan ők sem csodát művelnek, csak dolgoznak. Mint időnként mondják: a zarán­­dokút-szervezés hivatás. De az is igaz, hogy az ilyen utakat szerve­zők szolgáltatásokat nyújtanak — többnyire igyekeznek tekintettel lenni a zarándokok sovány pénz­tárcájára is. Ebben a mai anyagias, lélektelen világban próbálnak em­beri kapcsolatokat, érzéseket, sze­­retetet, hitet sugározni, vagy „csak" közvetíteni, vezetni az em­berek felé. A Makrovilág idei programjairól érdeklődve kerestem fel őket Buda­pesten, Üllői úti irodájukban. Be­­léptemkor a pult mögött a munka­társak vidáman ebédeltek. De ebé­delt az az idős hölgy is, aki mint jövendő zarándok érdeklődött a programok felől. S mindebben nem volt semmi kivetnivaló, olyan egy­szerűen, vidáman kínálták saját ebédjüket a hölgynek és nekem is. A programokról beszélve meg­tudtam, hogy tavaly az egynapos — például elsőszombati — zarán­­dokutaktól a tizenhét napos lour­­des-i, fatimai útig tizenötezer-öt­­száz utasuk, zarándokuk volt. Sok­szor önköltségi áron szerveznek utakat, hogy egy-egy közösség, szegényebb plébánia is eljuthasson egy Mária-kegyhelyre vagy más búcsújáró helyre. „Különleges" szolgáltatásuk, hogy ha vidéken egy-egy településen 5-10 fő jelent­kezik, akkor buszt küldenek értük, hogy ne az utas gondja legyen, hogy miképpen jut el a központi indulási helyre. Arról is tájékoz­tattak, hogy tavaly is folytatták azt a hagyományukat — melyet sem­milyen szabály nem ír elő —, hogy ha valakinek az utazás előtt problé­mája adódik, s nem tud elmenni velük, a befizetett összeget az út után maradéktalanul visszafizetik. Mint Madari Gyula elmondta, nem akarnak egy baj mellé még egy má­sikat is okozni az anyagi terhekkel. Az ebédet (is) kapó hölgyet to­vábbi információkkal is ellátták, melyek bizonyára az érdeklődő új­ságírónak is szóltak. Megtudtuk: idén folytatják az első szombati uta­kat, melyeken a zarándokok az imádságon, szentmisén kívül sok esetben városnézésre, múzeumláto­gatásra is mennek, együtt ebédel­nek. A zarándokok barátságot, is­meretséget kötnek. Azt is megtud­tuk, hogy az év legnagyobb esemé­­nye lesz a tavaly a tűzvésztől cso­dásnak mondható körülmények között megmenekült torinói lepel megtekintése, melyet csak előre megszervezett csoportokkal lehet felkeresni. Valószínűleg nagy ér­deklődésre tarthat számot a lour­­des-i, a fa­ti­mai, és a belgiumi ban­­neux-i kegyhelyre induló, újdon­ságnak számító zarándoklat is. Lesznek még utak Szent Pál nyo­mában, folytatódik a ciszterek tör­ténetét bemutató zarándok-utazás is. A „kínálatban" szerepelnek ki­mondottan művészettörténeti érde­kességeket bemutató utazások, vá­ros­látogatások és nyári üdülések is. A tizenegy éves Makrovilág tehát dolgozik, várja az érdeklődőket. Az iroda által kínált utak mellett arra is van lehetőség, hogy egy-egy kö­zösség kigondol egy útvonalat, s azt szervezi meg az ebben nagy ta­pasztalatokkal rendelkező munka­társi gárda. Aki már utazott velük, ha találkozott is problémákkal, megtapasztalhatta, hogy a legjobb szándékkal igyekeznek segíteni az idegenvezetők, s hogy az iroda a keresztény élet, a megélhető ke­reszténység bemutatásán fáradozik — sikerrel. b.l. AKR( 41 iVILA) UTAZÁSI AJÁNLATA 1998 Ismét közreadjuk az elmúlt né­hány héten érkezett „kisújságok" listáját. Mostanáig százhárom helyi sajtóterméket kapott szerkesztősé­günk, melyeknek új számait igyek­szünk rendszeresen elolvasni, ta­nulmányozni. Eddig — a bőség za­varában — jószerivel csak az „is­merkedésen" jutottunk túl. Sok jó ötletet és írást találtunk ezekben a kiadványokban, igyekszünk időn­ként megosztani egyet-egyet az Új Ember olvasóival. A napokban hozta a posta a bu­­dapest-zugligeti Szent Család-plé­bánia lapját, melynek műfaja igazi különlegesség az egyházközségi ér­tesítők sorában, ugyanis megneve­zése szerint: „információs hetilap", mely több mindenről és talán sze­mélyesebben, eredményesebben szólhat aktualitásokról és örök ér­vényű gondolatokról egyaránt, mint például egy templomi hirdető­­tábla. Igazán dicséretre méltó a szerkesztők lelkes és kitartó mun­kabírása, hiszen az újság már a má­sodik évébe lépett.­­ Az Eszter­gom-Budapesti Főegyházmegye Hivatásgondozó Bizottsága adja ki a Tarziciusz című újságot, mely a ministránsvezetők lapja. Legutóbbi számuk bevezetőjében a szerkesz­tés gondjairól ír a főszerkesztő, Fü­­­löp Ákos. Arról számol be, hogy ko­rábbi munkatársaik egyéb elfoglalt­ságuk miatt nem tudnak annyit se­gíteni, mint eddig —■ ezért kéri a ministráns-olvasók segítségét: éle­tükről, élményeikről írjanak a nekik készülő lap számára. — Az ökume­­nizmus szép példája a pécsiek in­formációs újságja, a Pécsi Keresz­tény Kapocs, mely minden hónap­ban a város templomainak, hívő kö­zösségeinek programjairól tájékoztatja az érdeklődőket, ezzel nyomdai kivitelű Torbágyi Katoli­kus Híradó szerkesztője. Az újság nemcsak a helyi templom két bejá­ratánál elhelyezett tartóból vihető el, hanem megtalálható a helyi or­vosi rendelő előtt és az ABC-üzlet­­ben is. Bizonyosan ennek is köszön­hető, hogy egy-egy számból több száz darab fogy el, s jóformán nem is marad remittenda. Számos ötletet felsorolhatnánk a Családunk (A szekszárdi katoli­kus egyházközség tájékoztatója) Csali (A Zugligeti Szent Család Plébánia információs hetilapja, Bu­dapest, XII.) Egyházi Krónika (Keleti ortho­dox egyházi folyóirat, Budapest V.) Életerő (A balassagyarmati kato­likus egyházközségek lapja) Életünk (A Rákosszentmihályi Szent Mihály Plébánia lapja) Golgota Jézus Krisztus Urunk üzenetei, Sükösd) Gubacs (A 140. sz. Pro Patria Cserkészcsapat lapja) Helyijárat (Kiadja a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Paksi Csoportja) Hírharang (A tamási római kato­likus egyházközség kiadványa) Kalazanti Krónika (A 412. sz. Ka­­lazanti Szent József cserkészcsapat lapja, Budapest XVI.) Katolikus Hírmondó (A püspök­szilágyi római katolikus plébánia havilapja) KIM-Élet (A Katolikus Ifjúsági Mozgalom Rákosmenti Szervezeté­nek lapja, Budapest XVII.) Kisboldogasszony Figyel­ő (A tápiósülyi egyházközség lapja) Kolping (A Magyar Kolping Szö­vetség lapja, Budapest) A Körmendi Szent Erzsébet Egy­házközség Értesítője Láncszem (A Budapest XIII., Le­hel téri Szent Margit-plébánia lapja) Magvetés (Törökkoppány, Szoro­sad, Somogydöröcske, Miklósi, Ká­ra, Zics, Somogyegres, Kapoly, So­­mogymeggyes, Pusztaszemes és Kereki községek egyházi kulturális lapja) A Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Lelkipásztori Intéze­tének Értesítője (Budapest III.) Majori Mozaik (A Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület lapja, Budapest XII.) Mustármag (A Győri Prohászka Ottokár Katolikus Iskola lapja) Pécsi Keresztény Kapocs (Együtt az Úrban! — információs újság) Puszta Létnél Többet (Kapuci­nus Híradó — A tata-tóvárosi plé­bánia lapja) Taizéi Levél Tarsoly (A HÁLÓ lapja, Buda­pest) Tarziciusz (Ministránsvezetők lapja — Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hivatásgondozó Bizottságának lapja) Újlaki Hangok (Az újlaki katoli­kus egyházközség lapja, Budapest n.). Útkereső (Az Útkeresők Baráti Körének lapja, Kiskunfélegyháza) Velünk az Úr (Ózd) Véméndi Katolikus Tudósító KISBOLDOGASSZONY figyel-e A JÁZMÓLiOt.YI UYYJIÁZKÖZLÉG LAPJA BQLDQQASP '^YHAVA a . / mTy ! MAGVE . WMtmrn. w W»r w»vm»n r» «lUdT «** sFa* ttjiTsaa,' Van jövőnk? Életj­elek is segítve a felekezetek közeledésé­nek ügyét. A kiadvány jelzi a tévé és a rádió vallási műsorainak kez­dési időpontját is. — A helyi újság­terjesztéshez ír jól működő, talán máshol is meghonosítható ötletéről levelében Müllner János, a szép fentieken kívül is, csak a helyszűke szab ennek határt, de későbbi lap­számainkban természetesen még visszatérünk a helyi újságok témá­jára. Szigeti László Képek a világegyházból Egymillió német márka volt a kikiáltási ára a képen látható, 1472-ben, Mainzban pergamenre nyomtatott egyházjogi témájú könyvnek, amely a stuttgarti antikvár könyvek kiállításához kapcsolódó aukción került „kalapács alá". Ez volt a legmagasabb ár, ami a könyv értékén túl az egyházjog iránti érdeklődést is tükrözi. Edith Zierer ötven év után levélben mondott köszönetet II. János Pál pápának. 1945 januárjában Karol Wojtyla papnövendék Krakkó és Katowice között egy pályaudvaron találkozott az akkor tizenöt esztendős, koncentrációs táborból szabadult zsidó leánnyal, akinek egy szelet kenyeret és egy csésze teát adott. „Sok évi lágerélet után, ahol az ember csak egy szám volt, először ő szólított a nevemen. Az életemet mentette meg ezzel." Ima a kereszt előtt Március 6-a a nő világ­ imanapja. Az idei alkalom előkészületeit a madagaszkári keresztény nők vállalták. A téma: Ki a felebarátom? Képünkön egy madagaszkári istentisztelet látható, amelyben helye van a liturgikus táncnak is.

Next