Új Ember, 1998 (54. évfolyam, 1/2580-52/2631. szám)

1998-09-13 / 37. (2616.) szám

4 OfSmfa*__________ÉLŐ EGYHÁZ 1998. szeptember 13. HÍREK Hírek a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéből A kalocsai iskolanővérek új intézményét, a Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskolát és Gimnáziumot a Szent István-napok keretében augusztus 18-án avatták fel. A főszékesegyházban Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek vezette az igeliturgiát, ezt követően az új épületet Kerekes Károly nyugalmazott zirci apát áldotta meg. Az ünnepségen jelen volt Pokorni Zoltán oktatási miniszter, aki beszédet is mondott. Bács-Kiskun megye vezetői és Kalocsa város önkormányzata is képviseltette magát az eseményen. Jelen voltak még a főegyházmegyében működő katolikus iskolák képviselői is. Az intézet tizenkét tantermes és közel háromszáz növendéke van. Tömöri Pál érsekről és a mohácsi csatában elesett hősökről emlékeztek meg Kalocsán augusztus 27-én. A kalocsai polgárok és az érsekség régi óhaját teljesítve a helyi önkormányzat visszahelyezte Tömöri Pál szobrát a főszékesegyház közelébe. Az önkormányzat és az érsekség meghívására az emlékbeszédet Ladocsi Gáspár tábori püspök mondta. Ezt követően Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek megáldotta az emlékművet, majd a honvédség tiszteletadása következett és koszorúzás zárta az ünnepi eseményt. A Paksi-közi lakótelep megáldására hívta meg az ott élő közösség Dankó László érseket. A telepet a kalocsai önkormányzat által értékesített volt szovjet laktanyákból alakították ki. A szeptember 5- én délután megrendezendő ünnepségen közreműködik a Helyőrségi Honvéd Zenekar. Baja-Máriakörnyén (Vodica) szeptember 6-án tartották meg a kegyhely búcsúját. Az ünnepi zarándoklaton évek óta több mint tízezer ember vett részt. Az ünnepi alkalomra való tekintettel három nyelven végzik a liturgiát: magyarul, németül és horvátul. Az idei zarándoklatra lelki tartalma szervesen kapcsolódik a főegyházmegye szinódusi témáihoz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem az idén első ízben várja közös tanévnyitó istentiszteletre minden karának hallgatóit és a szülőket, az egyetem valamennyi oktatóját és dolgozóját. A Veni Sanctét Seregély István egri érsek a MKPK elnöke, az egyetem nagykancellárja mutatja be szeptember 20-án 11 órai kezdettel a budapesti Szent István-bazilikában. Erre az alkalomra szeretettel várják más egyetemek és főiskolák katolikus hallgatóit és oktatóit is, akik a Szentlélek segítségét kérik a tanév megkezdéséhez és minden hívőt, akinek szívügye a katolikus felsőoktatás. Az Egyetemi Katolikus Gimnázium az újraindulás második évében Krónikája pedagógiatörténeti regény Negyvenkilenc esztendős kényszerű szünet után indult újra 1997 szeptemberében egy nagy múltú, de a diktatúra évtizedei alatt sokak számára feledésbe merült katolikus iskola, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium. Az Esztergomi Főegyházmegye 1991-ben jogszerűen visszaigényelte a gimnázium épületét, de a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett jogi eljárás évekig húzódott, végül a legfelsőbb bíróság mondta ki az egyházi igény törvényességét 1994. januárban. Az ingatlan visszaadása tekintetében további egyeztetéseket kellett és kell folytatni a Magyar Állammal és a Fővárosi Önkormányzattal. Ezek eredményeképpen indulhatott újra tavaly ősszel a gimnázium, a véglegeshez közeli, ám egyelőre ideiglenes helyen. Az idén szeptembertől pedig már részben a törvénytelen államosításkor elvett épületbe járhatnak az Egyetemi Katolikus Gimnázium diákjai a budai Várhegy keleti oldalán, a Szabó Ilonka utcában. A gimnázium történetéről, újraindításáról és jövőjéről Nagy István igazgatóval beszélgetünk. Az igazgató szerint az intézet sorsa valóságos hely- és pedagógiatörténeti regény, amelynek lapjairól nem hiányozhat a megszüntetés évtizedeinek története sem. Ő maga a nyolcvanas évek elején került közelebbi kapcsolatba az akkor nem működő iskolával. A világi jogutód budai Rákóczi-gimnáziumban tanított, ott volt kollégája az egyetemi gimnázium egykori göröglatin szakos tudós tanára, Szerdahelyi Andor. Nagy István az ő biztatására kezdett foglalkozni az egyetemi gimnázium történetével, s vált az iskola ügyének elkötelezettjévé. Az egyetemi Katolikus Gimnázium a főváros török kor utáni legrégebbi középiskolája. Szécheny György esztergomi érsek alapította 1683-ban Academicum et Universitatis Collegium néven. Első hajléka a budavári Nagyboldogasszony templom mellett volt, majd az évszázadok során működött a királyi várpalotában, a mai Hess András térnek több épületében is, végül 1876-ban Uppert József, a bécsi Stephansdom restaurátora tervezte a számára a Halászbástya tövében ma is álló épületet. Az idei tanévkezdettől négy osztály diákjai már ismét ide járnak, s a következő években végleg visszaköltözik eredeti helyére a gimnázium. Az iskola történetének háromszáz esztendeje alatt számos pedagógiai különlegességgel emelte a budai magyar oktatás és nevelés rangját. Nagy István elmondta, hogy itt hozták létre az első gimnáziumi magyar nyelv- és irodalom tanszéket, itt dolgozták ki hazánkban először a szaktárgyi oktatás rendszerét a múlt század első felében. 1862-ben itt alakult meg az első modern értelemben vett diákkör Budai Önképző Egylet néven, s az első pedagógiai műhelyt is itt szervezték meg, amely a Budapesti Középiskolai Tanári Egylet nevet viselte. Az egyetemi — akkor még a „királyi" jelző is szerepelt a nevében — gimnáziumban játszották az első iskolai futballmérkőzést, s egy angolul tanuló diák ötlete alapján, aki a „Scoutlity for Boys" című könyv olvastán lelkesedett az ügyért, itt alakult meg az első iskolai cserkészcsapat 1911-ben. Az itt tanuló diákok közül többen világszerte ismert személyiséggé váltak, így Kocság Nándor jezsuita, a Colorado torkolatvidékének és a Kaliforniai-félszigetnek a felfedezője, báró Eötvös József író és államtudós, József Ferenc királyi herceg, a híres nádor leszármazottja, Bernolák Kálmán fizikus a szlovák és Babesiu Viktor orvos, a román tudomány nagy alakja és Semmelweis Ignác orvos, az édesanyák megmentője. A gimnázium négy- és hatosztályos formában indult újra tavaly szeptemberben. Négyosztályos gimnáziumi képzésre jövőre vesznek föl utoljára diákokat, s a 2000- 2001 tanévtől hatosztályos formában, évfolyamonként egy-egy leány- és fiúosztályban tanítják és nevelik a felnövekvő generációt. A jövő tanévtől mindez a régi-új épületben történik a Halászbástya alatt. Akkorra a Collegium Széchenyianum, az intézet kollégiuma is fogadóképes lesz, szorgalmi időszakban a vidéken és az ország határain túl, a Kárpát-medence területén élő s a távolabbra szakadt, de tanulni itt kívánó magyar diákok számára. A nyári szünidőben a Magyarország iránt érdeklődő külföldi tanárok és diákok számára terveznek foglalkozásokat. Az itt folyó pedagógiai munka kapcsán Nagy István három pontban foglalja össze az iskola célkitűzését: vallásos szellemű nevelés, korszerű általános műveltség nyújtása, különös tekintettel a nyelvtanulásra és felkészítés az itthoni vagy külföldi továbbtanulásra. A tantárgyak öt csoportot alkotnak, a világnézeti, az eszmei, a reáliák, a művészetek és a gyakorlati életvitel műveltségi területeit. A latin mellett minden osztályban két élő idegen nyelvet tanítanak, s ebben fontos szerep jut majd az anyanyelvi vendégtanároknak is. Az idegen nyelveket nemcsak tanítják a gimnáziumban, hanem azon is fáradoznak, hogy újraélesszék azt a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert, amelynek korábban az intézet részese volt. Tanárai már a múlt században behatóan tanulmányozták az európai középiskolákat, így az angol Eton College, a francia és svájci licée system valamint a porosz gimnáziumok életét. Jelenleg folyik a kapcsolatépítés a bécsi Theresianummal. A kapcsolatok alakulásának példája az a százhetvenötezer forint értékű angol nyelv- és szépirodalmi könyvtámogatás is, amelyet a Brit Nagykövetség, személy szerint az előző brit nagykövet, Christopher Long közbenjárására a Know Howlandtól kapott a gimnázium. A támogatók sorában egyébként az iskola egykori diákjai is jeleskednek, kiváltképp Gelsey Vilmos és Sándor valamint Hajnaly György, akik alapítványt szerveztek az újjászületés elősegítésére. A diákok életének fontos állomásai, a tanév legnagyobb élményt nyújtó eseményei az adventi és nagyböjti lelki napok. Az iskola rector spirituálisa, lelki vezetője, Bolberitz Pál, a Pázmány-egyetem professzora. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kitüntetetten szerepel az egyetemi gimnázium kapcsolatrendszerében, erre kötelezik is a hagyományai. Az alapító Szécheny György a bécsi Pázmáneumot építő Pázmány Péter egyik legkiválóbb tanítványa, az iskola pedig 1777-től 1784-ig az Universitas ötödik fakultása volt. Az egyik tavaly felvételiző diák azt mondta, azért szeretne az egyetemi gimnáziumba jönni, mert a nagypapája is ide járt. Nagy István és munkatársai azon fáradoznak, hogy az iskola mai diákjai is ilyen vonzó példaképpé váljanak hitükkel, tudásukkal, magyarságukkal. Szikora József A gimnázium épülete 1876-ban Megsértettem — megkövetem Megsértettem valakit, bár nem akartam. Beláttam a hibámat, bár eleinte azt hittem, igazam van. Most bocsánatot kérek, ám tudom, a tüske helye azután is fáj, hogy sikerült kihúzni. Magánügy — mondhatná bárki, de sajnos nem az: a bántást itt követtem el, az Új Ember hasábjain. Ostobaság volna most szépítenem, hiszen amit akkor, a nyár közepén gondoltam, azt szavakba öntöttem, s le is írtam. Leírtam azokat a fájdalmat okozó — ma már tudom, meggondolatlan — szavakat. Igaz ugyan, hogy inkább egy jelenségről kívántam szólni, és nem gondoltam, hogy valakit személy szerint is sértek. Ebben is tévedtem. Nem volna helyes, ha most a bocsánatkérés ürügyén azok is megtudnák, kit ért az igaztalan kritika, akiknek legföljebb csak a cikk keserű hangvétele tűnt föl akkoriban. Talán elég annyi, hogy valójában én követtem el azt a hibát, amit neki fölróttam, az én hangom volt méltatlan a helyhez, hozzá és magamhoz is. Szívből remélem, hogy jelen soraimmal sikerül megkövetnem őt, s folytatja azt a szolgálatot, amit eddig is szeretettel és alázattal végzett. szikora A lelki egységért is Megjelent az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye első névtára A XVIII. század óta élő hagyomány, hogy az egyházmegyék időről időre névtárat — schematismust — adnak ki, amelyben méltó formában összefoglalják az egyházmegye történetét, bemutatják papságát, szervezetét, az ott működő szerzetesrendeket és egyházi intézményeket. II. János Pál pápa 1993. pünkösdjén kiadott Hungarorum Gens kezdetű apostoli levele módosította a magyarországi egyházmegyék határait. Ez érintette az Esztergomi Érsekség területét is, ahol a legnagyobb változást az jelentette, hogy Budapest egységes lelkipásztori irányításának biztosítására az egész főváros, a Csepel-szigeti rész kivételével a főegyházmegyéhez került. Az így létrejött új, az Esztergom-Budapesti Érsekség nevet viselő főegyházmegye első névtára most jelent meg szép kiállításban, színes képekkel, táblázatokkal, 580 oldalon. A névtárat Spányi Antal segédpüspök, és Csordás Eörs a közelmúltban kinevezett irodaigazgató mutatta be szeptember 4-én a budavári prímási palotában. A mértéktartóan elegáns kiadvány első részében bemutatja a főegyházmegye tanácsait, bizottságait, intézményeit, majd történeti áttekintést ad „Az esztergomi érsekek és prímások, hazánk és egyházunk történetének tükrében" címmel, a továbbiakban tárgyalja a főegyházmegye területi és személyi beosztását, bemutatja papságát, életrajzi adatokkal és fényképpel. Az egyházmegyés papság után az itt működő szerzetesrendek és intézményeik következnek, majd egy tanulmány az 1993. évi egyházmegyei határrendezést tárgyalja és értékeli. A névtár anyaga táblázatokkal, az egyházmegye és a papság jellemző mutatóinak felsorolásával zárul. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén 2.034.000 ember él. Közülük 1.258.000 a megkeresztelt katolikus. Az egyházmegyés papok száma 275, ők 149 plébánián, 10 lelkészségen, 36 kápolnában, illetve templomigazgatóságon és 21 kápolnában teljesítenek szolgálatot. Tehát 225 templomra 275 pap jut — ez látszólag nem rossz arány. Spányi Antal azonban úgy látja, hogy csak a templomok számához viszonyítva látszik ez jónak, ha a hívek számát tekintjük, akkor kitűnik, hogy valójában paphiány van. A papok átlagéletkora is magas, mégis reményt keltő, hogy egyrészt a főegyházmegyében szép számmal működő szerzetesrendek pap tagjai részt vesznek a lelkipásztorkodásban, másrészt az utóbbi időben kissé emelkedik és stabilizálódni látszik a papi utánpótlási. A lelkipásztori ellátásban 16 állandó diakónus nyújt segítséget, őket is bemutatja a névtár. Spányi Antal elmondta, bár a könyv nem foglalkozik ezzel, hogy több mint ötszáz plébániai munkatárs segíti plébánosát a betegellátásban és áldoztatásban, temetés és igeliturgia végzésében. Ők is rendelkeznek teológiai végzettséggel, rendszeres továbbképzéseken vesznek részt és érseki engedéllyel végzik munkájukat. Paskai László bíboros prímás e szavakkal zárja az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye első névtárát bevezető szavait: „Azzal a szándékkal bocsátom útjára az érsekség első névtárát, hogy az ismeretek közlése mellett szolgálja főegyházmegyénk lelki egységét is. Ehhez kérem imáimban a főegyházmegye védőszentjének, a mennyekbe fölvett Boldogasszonynak és Szent Adalbertnek a pártfogását." Sz. J.