Új Ember, 1998 (54. évfolyam, 1/2580-52/2631. szám)

1998-09-13 / 37. (2616.) szám

4 OfSmfa*­__________ÉLŐ EGYHÁZ 1998. szeptember 13. HÍREK Hírek a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéből A kalocsai iskolanővérek új in­tézményét, a Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskolát és Gimnáziumot a Szent István-na­­pok keretében augusztus 18-án avatták fel. A főszékesegyházban Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek vezette az igeliturgiát, ezt követően az új épületet Kerekes Károly nyugalmazott zirci apát ál­dotta meg. Az ünnepségen jelen volt Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter, aki beszédet is mondott. Bács-Kiskun megye vezetői és Kalocsa város önkormányzata is képviseltette magát az esemé­nyen. Jelen voltak még a főegy­házmegyében működő katolikus iskolák képviselői is. Az intézet ti­zenkét tantermes és közel három­száz növendéke van. Tömöri Pál érsekről és a mohá­csi csatában elesett hősökről em­lékeztek meg Kalocsán augusztus 27-én. A kalocsai polgárok és az érsekség régi óhaját teljesítve a helyi önkormányzat visszahelyez­te Tömöri Pál szobrát a főszéke­segyház közelébe. Az önkormány­zat és az érsekség meghívására az emlékbeszédet Ladocsi Gáspár tábori püspök mondta. Ezt követő­en Dankó László kalocsa-kecske­méti érsek megáldotta az emlék­művet, majd a honvédség tiszte­letadása következett és koszorú­zás zárta az ünnepi eseményt. A Paksi-közi lakótelep megáldá­­sára hívta meg az ott élő közös­ség Dankó László érseket. A tele­pet a kalocsai önkormányzat által értékesített volt szovjet laktanyák­ból alakították ki. A szeptember 5- én délután megrendezendő ün­nepségen közreműködik a Helyőr­ségi Honvéd Zenekar. Baja-Máriakörnyén (Vodica) szeptember 6-án tartották meg a kegyhely búcsúját. Az ünnepi za­rándoklaton évek óta több mint tíz­ezer ember vett részt. Az ünnepi alkalomra való tekintettel három nyelven végzik a liturgiát: magya­rul, németül és horvátul. Az idei zarándoklatra lelki tartalma szer­vesen kapcsolódik a főegyházme­gye szinódusi témáihoz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem az idén első ízben várja közös tanévnyitó istentiszteletre minden karának hallgatóit és a szülőket, az egyetem valamennyi oktatóját és dolgozóját. A Veni Sanctét Seregély István egri érsek a MKPK elnöke, az egyetem nagykancellárja mutatja be szep­tember 20-án 11 órai kezdettel a budapesti Szent István-baziliká­ban. Erre az alkalomra szeretettel várják más egyetemek és főisko­lák katolikus hallgatóit és oktatóit is, akik a Szentlélek segítségét ké­rik a tanév megkezdéséhez és minden hívőt, akinek szívügye a katolikus felsőoktatás. Az Egyetemi Katolikus Gimnázium az újraindulás második évében Krónikája pedagógiatörténeti regény Negyvenkilenc esztendős kény­szerű szünet után indult újra 1997 szeptemberében egy nagy múltú, de a diktatúra évtizedei alatt sokak számára feledésbe merült katolikus iskola, a Budapesti Egyetemi Kato­likus Gimnázium. Az Esztergomi Főegyházmegye 1991-ben jogszerű­en visszaigényelte a gimnázium épületét, de a Fővárosi Önkor­mányzat által kezdeményezett jogi eljárás évekig húzódott, végül a legfelsőbb bíróság mondta ki az egyházi igény törvényességét 1994. januárban. Az ingatlan visszaadása tekinte­tében további egyeztetéseket kellett és kell folytatni a Magyar Állammal és a Fővárosi Önkormányzattal. Ezek eredményeképpen indulhatott újra tavaly ősszel a gimnázium, a véglegeshez közeli, ám egyelőre ide­iglenes helyen. Az idén szeptember­től pedig már részben a törvénytelen államosításkor elvett épületbe járhat­nak az Egyetemi Katolikus Gimnázi­um diákjai a budai Várhegy keleti ol­dalán, a Szabó Ilonka utcában. A gimnázium történetéről, újraindítá­sáról és jövőjéről Nagy István igazga­tóval beszélgetünk. Az igazgató szerint az intézet sorsa valóságos hely- és pedagógia­­történeti regény, amelynek lapjairól nem hiányozhat a megszüntetés évtizedeinek története sem. Ő ma­ga a nyolcvanas évek elején került közelebbi kapcsolatba az akkor nem működő iskolával. A világi jogutód budai Rákóczi-gimnázium­­ban tanított, ott volt kollégája az egyetemi gimnázium egykori görög­latin szakos tudós tanára, Szerdahelyi Andor. Nagy István az ő biztatására kezdett foglalkozni az egyetemi gim­názium történetével, s vált az iskola ügyének elkötelezettjévé. Az egyetemi Katolikus Gimnázi­um a főváros török kor utáni legré­gebbi középiskolája. Szécheny György esztergomi érsek alapította 1683-ban Academicum et Universita­­tis Collegium néven. Első hajléka a budavári Nagyboldogasszony templom mellett volt, majd az év­századok során működött a királyi várpalotában, a mai Hess András térnek több épületében is, végül 1876-ban Uppert József, a bécsi Step­hansdom restaurátora tervezte a számára a Halászbástya tövében ma is álló épületet. Az idei tanév­kezdettől négy osztály diákjai már ismét ide járnak, s a következő években végleg visszaköltözik ere­deti helyére a gimnázium. Az iskola történetének három­száz esztendeje alatt számos peda­gógiai különlegességgel emelte a budai magyar oktatás és nevelés rangját. Nagy István elmondta, hogy itt hozták létre az első gimná­ziumi magyar nyelv- és irodalom tanszéket, itt dolgozták ki hazánk­ban először a szaktárgyi oktatás rendszerét a múlt század első fel­ében. 1862-ben itt alakult meg az első modern értelemben vett diák­kör Budai Önképző Egylet néven, s az első pedagógiai műhelyt is itt szervezték meg, amely a Budapesti Középiskolai Tanári Egylet nevet viselte. Az egyetemi — akkor még a „királyi" jelző is szerepelt a nevé­ben — gimnáziumban játszották az első iskolai futballmérkőzést, s egy angolul tanuló diák ötlete alapján, aki a „Scoutlity for Boys" című könyv olvastán lelkesedett az ügyért, itt alakult meg az első isko­lai cserkészcsapat 1911-ben. Az itt tanuló diákok közül többen világ­szerte ismert személyiséggé váltak, így Kocság Nándor jezsuita, a Colo­rado torkolatvidékének és a Kali­forniai-félszigetnek a felfedezője, báró Eötvös József író és államtudós, József Ferenc királyi herceg, a híres nádor leszármazottja, Bernolák Kál­mán fizikus a­ szlovák és Babesiu Viktor orvos, a román tudomány nagy alakja és Semmelweis Ignác or­vos, az édesanyák megmentője. A gimnázium négy- és hatosztá­lyos formában indult újra tavaly szeptemberben. Négyosztályos gimnáziumi képzésre jövőre vesz­nek föl utoljára diákokat, s a 2000- 2001 tanévtől hatosztályos formá­ban, évfolyamonként egy-egy le­ány- és fiúosztályban tanítják és ne­velik a felnövekvő generációt. A jö­vő tanévtől mindez a régi-új épü­letben történik a Halászbástya alatt. Akkorra a Collegium Széche­­nyianum, az intézet kollégiuma is fogadóképes lesz, szorgalmi idő­szakban a vidéken és az ország ha­tárain túl, a Kárpát-medence terü­letén élő s a távolabbra szakadt, de tanulni itt kívánó magyar diákok számára. A nyári szünidőben a Ma­gyarország iránt érdeklődő külföl­di tanárok és diákok számára ter­veznek foglalkozásokat. Az itt fo­lyó pedagógiai munka kapcsán Nagy István három pontban foglal­ja össze az iskola célkitűzését: val­lásos szellemű nevelés, korszerű ál­talános műveltség nyújtása, külö­nös tekintettel a nyelvtanulásra és felkészítés az itthoni vagy külföldi továbbtanulásra. A tantárgyak öt csoportot alkotnak, a világnézeti, az eszmei, a reáliák, a művészetek és a gyakorlati életvitel műveltsé­gi területeit. A latin mellett min­den osztályban két élő idegen nyelvet tanítanak, s ebben fontos szerep jut majd az anyanyelvi vendégtanároknak is. Az idegen nyelveket nemcsak tanítják a gim­náziumban, hanem azon is fára­doznak, hogy újraélesszék azt a kiterjedt nemzetközi kapcsolat­­rendszert, amelynek korábban az intézet részese volt. Tanárai már a múlt században behatóan tanul­mányozták az európai középisko­lákat, így az angol Eton College, a francia és svájci licée system vala­mint a porosz gimnáziumok életét. Jelenleg folyik a kapcsolatépítés a bécsi Theresianummal. A kapcsola­tok alakulásának példája az a száz­hetvenötezer forint értékű angol nyelv- és szépirodalmi könyvtámo­gatás is, amelyet a Brit Nagykövet­ség, személy szerint az előző brit nagykövet, Christopher Long köz­benjárására a Know How­landtól kapott a gimnázium. A támogatók sorában egyébként az iskola egykori diákjai is jeleskednek, kiváltképp Gelsey Vilmos és Sándor valamint Haj­­naly György, akik alapítványt szer­veztek az újjászületés elősegítésére. A diákok életének fontos állomá­sai, a tanév legnagyobb élményt nyújtó eseményei az adventi és nagyböjti lelki napok. Az iskola rec­tor spirituálisa, lelki vezetője, Bolbe­­ritz Pál, a Pázmány-egyetem pro­fesszora. A Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem kitüntetetten szere­pel az egyetemi gimnázium kap­csolatrendszerében, erre kötelezik is a hagyományai. Az alapító Szé­cheny György a bécsi Pázmáneu­­mot építő Pázmány Péter egyik legkiválóbb tanítványa, az iskola pedig 1777-től 1784-ig az Univer­sitas ötödik fakultása volt. Az egyik tavaly felvételiző diák azt mondta, azért szeretne az egyete­mi gimnáziumba jönni, mert a nagypapája is ide járt. Nagy István és munkatársai azon fáradoznak, hogy az iskola mai diákjai is ilyen vonzó példaképpé váljanak hitük­kel, tudásukkal, magyarságukkal. Szikora József A gimnázium épülete 1876-ban Megsértettem — megkövetem Megsértettem valakit, bár nem akartam. Beláttam a hibámat, bár eleinte azt hittem, igazam van. Most bocsánatot kérek, ám tudom, a tüske helye azután is fáj, hogy si­került kihúzni. Magánügy — mondhatná bárki, de sajnos nem az: a bántást itt követtem el, az Új Ember hasábjain. Ostobaság volna most szépítenem, hiszen amit ak­kor, a nyár közepén gondoltam, azt szavakba öntöttem, s le is írtam. Le­írtam azokat a fájdalmat okozó — ma már tudom, meggondolatlan — szavakat. Igaz ugyan, hogy inkább egy jelenségről kívántam szólni, és nem gondoltam, hogy valakit sze­mély szerint is sértek. Ebben is té­vedtem. Nem volna helyes, ha most a bocsánatkérés ürügyén azok is megtudnák, kit ért az igaztalan kri­tika, akiknek legföljebb csak a cikk keserű hangvétele tűnt föl akkoriban. Talán elég annyi, hogy valójában én követtem el azt a hibát, amit neki föl­róttam, az én hangom volt méltatlan a helyhez, hozzá és magamhoz is. Szívből remélem, hogy jelen soraim­mal sikerül megkövetnem őt, s foly­tatja azt a szolgálatot, amit eddig is szeretettel és alázattal végzett. szikora A lelki egységért is Megjelent az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye első névtára A XVIII. század óta élő hagyo­mány, hogy az egyházmegyék idő­ről időre névtárat — schematismust — adnak ki, amelyben méltó for­mában összefoglalják az egyházme­gye történetét, bemutatják papsá­gát, szervezetét, az ott működő szerzetesrendeket és egyházi intéz­ményeket. II. János Pál pápa 1993. pünkösdjén kiadott Hungarorum Gens kezdetű apostoli levele módo­sította a magyarországi egyházme­gyék határait. Ez érintette az Esz­tergomi Érsekség területét is, ahol a legnagyobb változást az jelentette, hogy Budapest egységes lelkipász­tori irányításának biztosítására az egész főváros, a Csepel-szigeti rész kivételével a főegyházmegyéhez került. Az így létrejött új, az Eszter­­gom-Budapesti Érsekség nevet vi­selő főegyházmegye első névtára most jelent meg szép kiállításban, színes képekkel, táblázatokkal, 580 oldalon. A névtárat Spányi Antal segéd­püspök, és Csordás Eörs a közel­múltban kinevezett irodaigazgató mutatta be szeptember 4-én a buda­vári prímási palotában. A mérték­tartóan elegáns kiadvány első ré­szében bemutatja a főegyházmegye tanácsait, bizottságait, intézménye­it, majd történeti áttekintést ad „Az esztergomi érsekek és prímások, hazánk és egyházunk történetének tükrében" címmel, a továbbiakban tárgyalja a főegyházmegye területi és személyi beosztását, bemutatja papságát, életrajzi adatokkal és fény­képpel. Az egyházmegyés papság után az itt működő szerzetesrendek és intézményeik következnek, majd egy tanulmány az 1993. évi egyház­­megyei határrendezést tárgyalja és értékeli. A névtár anyaga táblázatok­kal, az egyházmegye és a papság jel­lemző mutatóinak felsorolásával zá­rul. Az Esztergom-Budapesti Főegy­házmegye területén 2.034.000 em­ber él. Közülük 1.258.000 a megke­resztelt katolikus. Az egyházme­gyés papok száma 275, ők 149 plé­bánián, 10 lelkészségen, 36 kápol­nában, illetve templomigazgatósá­gon és 21 kápolnában teljesítenek szolgálatot. Tehát 225 templomra 275 pap jut — ez látszólag nem rossz arány. Spányi Antal azonban úgy látja, hogy csak a templomok számához viszonyítva látszik ez jó­nak, ha a hívek számát tekintjük, akkor kitűnik, hogy valójában pap­hiány van. A papok átlagéletkora is magas, mégis reményt keltő, hogy egyrészt a főegyházmegyében szép számmal működő szerzetesrendek pap tagjai részt vesznek a lelki­pásztorkodásban, másrészt az utóbbi időben kissé emelkedik és stabilizálódni látszik a papi után­pótlási. A lelkipásztori ellátásban 16 ál­landó diakónus nyújt segítséget, őket is bemutatja a névtár. Spányi Antal elmondta, bár a könyv nem foglalkozik ezzel, hogy több mint ötszáz plébániai munkatárs segíti plébánosát a betegellátásban és ál­­doztatásban, temetés és igeliturgia végzésében. Ők is rendelkeznek teológiai végzettséggel, rendszeres továbbképzéseken vesznek részt és érseki engedéllyel végzik munkáju­kat. Paskai László bíboros prímás e szavakkal zárja az Esztergom-Bu­dapesti Főegyházmegye első névtá­rát bevezető szavait: „Azzal a szán­dékkal bocsátom útjára az érsekség első névtárát, hogy az ismeretek közlése mellett szolgálja főegyház­megyénk lelki egységét is. Ehhez ké­rem imáimban a főegyházmegye vé­dőszentjének, a mennyekbe fölvett Boldogasszonynak és Szent Adal­­bertnek a pártfogását." Sz. J.

Next