Új Ember, 2001 (56. évfolyam, 1/2737-52/2787. szám)

2001-10-07 / 40. (2775.) szám

16 Mozaik Kitüntetés tíz év után Ünnepélyes keretek közt, szeptember 12-én Kecskemét város díszpolgára lett a kecs­keméti Piarista Gimnázium egykori igazgatója, Ruppert József, aki tíz éve a rend római központjában dolgozik gene­rális asszisztensként. Huszonkét éven át tanított Kecskeméten biológiát, ké­miát és ének-zenét. Hosszú éveken át a diákotthon, majd hét esztendőn át a gimnázium igazgatója volt. Közel tíz éve nem Ma­gyarországon dolgozik, most mégis a város legran­gosabb elismerését kapta. Mint az ünnepi beszédben a város polgármestere el­mondta: Kecskemét váro­sában végzett kiemelkedő társadalmi, kulturális és pedagógiai munkájáért ítélték neki a megtisztelő címet. Az ünnepség után beszélgetve Ruppert József hangsúlyozta: nemcsak személyének szól ez az el­ismerés, hanem a közel há­romszáz esztendeje a vá­rosban tanító, szolgáló piaris­ta rendnek is. Az iskola na­gyon sok becsületes, derék embert nevelt a városnak, or­szágnak, és a város is mindig segítette, a legnehezebb idők­ben is támogatta az iskolában folyó munkát. Kecskemét büszke egykori tanárára. Ezt a város címeré­vel díszített aranygyűrűvel és díszes oklevéllel is kifejezésre juttatta. De hogyan emlékszik vissza az ünnepelt az ott töl­tött két évtizedre? Legkedvesebb emlékem a közel nyolcezer tanítási óra. A tanár számára mindegyik egy külön csoda, hiszen a ránk bí­zott növendékeknek ezeken az órákon a tárgyi tudáson kí­vül emberséget, hazafiságot, gondolkodásmódot és nem utolsósorban kereszténységet is lehetett közvetítenünk. Az­tán visszaemlékszem arra a számtalan kulturális program­ra, amelyet a város és az isko­la közösen szervezett. Ember­séges hangon sokszor azokkal is szót tudtam érteni, — elve­im feladása nélkül — akik az akkori hatalom birtokosai vol­tak. Sikerült elindítanom a párbeszédet protestáns testvé­reinkkel, közös imanapokat szerveztünk, igyekeztünk megérteni egymást. Örömmel látom, hogy ez a kezde­ményezés mára hagyo­mánnyá vált. Szép emlé­keim közé tartozik a vá­rosban végzett lelkipász­tori munka is, hiszen va­sárnaponként három­négy szentmisét is végez­tem különböző templo­mokban. A rendszerválto­zás előtt, igazgatóságom alatt kezdődött meg a tár­gyalás a város vezetőivel a régi teljes iskolaépüle­tünk visszaadásáról, ame­lyet aztán '90 után kap­tunk vissza, és így elin­dulhatott a Piarista Álta­lános Iskola. Alapításától kezdve tagja voltam a kecskeméti Lokálpatrióta Egyesületnek, talán ez is jelzi, hogy mennyire megszerettem a várost. Nagyon örülök, hogy személyemen keresztül az itt 1714 óta működő piaristák is elismerésben részesültek. Bókay ffNem minden tudás használ ff Egyházak is a médiahajón Nehéz eldönteni — kivált­képp korábbi tapasztalatok híján —, hogy jót tett-e a ti­zenegyedik médiahajónak a pártelnökök szereplésének hi­ánya vagy nem. Annyi bizo­nyos, hogy jó színvonalú, iga­zán kellemes kirándulás volt, sok szép találkozással, a sajtó­szervezetek, köztük a MAKÚSZ alternatív média­­törvényt készítő bizottságá­nak, a Nemzeti Színház Tra­gédia-bemutatójának Szikom János rendező vezette alkotó­gárdájának bemutatkozásá­val. A hajóút célpontjában, a felújítás és újjáépítés alatt álló visegrádi királyi palota gyö­nyörűvé varázsolt termeiben további érdekességek és ínyencprogramok várták a nyilvánosság szakembereinek népes, mintegy ezer főt kitevő csapatát. Köztük volt — az idén először — a katolikus új­ságíróknak egy kis csoportja is, akik aztán természetesen részt vettek a Történelmi egy­házak és társadalmi párbeszéd cí­mű programon, a tavaly re­konstruált Herkules-kút tövé­ben. „Nem minden tudás használ, a szeretet viszont épít" — idézte bevezetéskép­pen Juhász Judit, a katolikus püspöki konferencia sajtóiro­dájának vezetője Szent Pál szavait az első korintusi levél­ből. Hogyan növelhetnénk a teljes emberi élethez szüksé­ges tájékozódás esélyét, ho­gyan juthat el az emberekhez a történelmi egyházak tanítá­sa, megnyilatkozásai — tette fel a kérdést Juhász Judit a je­len levő négy püspöknek. Erdő Péter püspök, a Páz­mány Péter Katolikus Egye­tem rektora leszögezte, hogy az egyház minden lehetséges módon tovább akarja adni a Krisztus által rábízott üzene­tet. Ezt szolgálja a szószék, a retorika eszköztára, az irodal­mi műfajok egyházi változa­tai. Az idők folyamán az üze­net közlésének rengeteg új formája alakult ki, s ezeket az egyháznak használnia kell! — mondotta Erdő Péter. Keve­sen vannak azonban azok, akik mind az evangéliumi üzenetnek, mind a tömeg­kommunikációnak jó szak­emberei. A Pázmány egyetem kommunikáció szakán ezért kívánnak olyan szakembere­ket képezni, akik egyházi ér­telemben „szakújságíróvá" válhatnak. Bölcskei Gusztáv református püspök arról a nehéz és "te­­kervényes" útról szólt, ame­lyet az egyháznak be kell jár­ni, ha el akar jutni a médiá­hoz. Szebik Imre evangélikus püspök kiemelte, hogy a rá­dió és televízió vallási műso­rainak fogadtatásával, a jelen­tős számú érdeklődéssel elé­gedettek lehetnek a történel­mi egyházak. A vallásosság személyes ügy, de nem ma­gánügy — hangsúlyozta —, ezért is egyértelmű, hogy he­lye van az egyháznak a médi­ában. Rázmány Csaba unitári­us püspök nehezményezte, hogy a média képviselői álta­lában nem ismerik a történel­mi egyházak teológiai alapel­veit. A média által elkövetett hibák félrevezetik a társadal­mat — figyelmeztetett az uni­tárius püspök. Nem tudjuk, hogyan s merre úszik tovább a média­hajó, az egyházi program és a katolikus újságírók részvétele mindenesetre örömteli újdon­sága volt a tizenegyedik hajó­zásnak. SZ. J. 2001. október 7. Korallvörös begónia A faj- és fajtagazdag be­góniák között a korallvörös „Tamaya" (Begonia corallina) az utóbbi évek egyik legdiva­tosabb szobanövénye lett. Az általában törzsesre ne­velt begóniafajta csüngő virágaival hívja fel magára a figyelmet, amelyek füg­­gönyszerűen díszítik a fácskát. Brazíliából szár­mazik, ahonnan hittérítők révén került a spanyol ki­rályi udvarba. A korallhegónia fásodó szárú, évelő növény. A fel­álló szárakon 5-10 cm-es ízközökben vastag büty­kök fejlődnek, mint a ná­don. Csúcsban végződő tojásdad alakú leveleit­­„angyalszárnynak" nevezi a népnyelv) ezüstös pettyezés díszíti. A rózsaszínű virágzat nagy tömegben díszíti az év napsütéses időszakában a bo­kor vagy fa alakúra nevelt nö­vényt. Minél több fényben van része, annál dúsabban vi­rágzik, ám a tűző naptól óvni kell. Neveléséhez a fényen kí­vül laza, enyhén savanyú ta­laj szükséges. Keverjünk ösz­sze egy rész tiszta tőzeget és egy rész tápdús komposztot ugyanennyi folyami homok­kal. Tavasztól őszig sokat kell öntözni, és az sem árt neki, ha a gyökerei huzamosabb ideig vízben állnak. Télen mérsé­keljük az öntözővíz mennyi­ségét. Vízkultúrás nevelésre is alkalmas, ez esetben gon­doskodjunk folyamatos táp­­anyagellátásáról. Hőmérsék­leti igénye télen minimum 10 fok, legkedvezőbben 15- 22 fokon fejlődik. Szaporítása dugvány­­gyökereztetéssel törté­nik. Ehhez válasszunk a földből függőlegesen ki­növő hajtásokat. Homok és tőzeg keverékébe tűz­deljük, de vízben is könnyen gyökeret ereszt. Ha törzsesre akarjuk ne­velni, csípjük vissza 40- 50 cm-es magasságban a főhajtást, az oldalhajtá­sok közül pedig csupán a felső három-négyet hagyjuk meg. Ha ez utóbbiakat a tömeges vi­rágzás elmúltával visz­­szavágjuk, csinos koro­nát alakíthatunk ki. Gyökérzete tarackos­­gyökérbojtokat alkotva terjed a földben, ezért hama­rosan telepet alkot, ahol ele­gendő föld áll rendelkezésére. Erkélyládába is ültethető, amelyet ősszel kiemelve a la­kásban, ablak előtt helyezünk el, így mód nyílik arra, hogy — bár csökkenő számban, de — télen is folytatódó virágzá­sában gyönyörködhessünk. Lovas Katalin A kép a szerző felvétele va: Helyén a harang... Seregély István egri ér­sek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke 2001. szeptember 27-én szen­telte fel az egri bazilika északi tornyába beemelt régi-új harangot. Ötvenhét évi távollét után Szent Mihály napján visszatért a harang. A há­ború vitte el, 1944-ben a visszavonuló német csa­patok mozdították el he­lyéről. Bronzából puska­golyó, ágyúlövedék ké­szült. Ötvenhét évre volt szükség, hogy az óharang üres tornya is­mét lakót mondhasson magáénak. Szűz Mária, Szent Mihály főangyal, Szent János apostol, Szent László és Szent Ist­ván király domborművei láthatók rajta. És mivel eg­ri ez a harang, hát szőlőindák-levelek-fürtök díszítik a hatvanmázsás, jó két méter magas hangszer­szám vállát. A harang felirata: „Az 1944-ben hadicélokra elvitt harang helyett 2001-ben új­raöntve — 1000 AD Ma­gyarság — 2000 AD Ke­reszténység — öntötte Ru­dolf Pemel Passau 2001" A harang, noha már szól, még nincs teljesen kifizetve. Az Egri Egyházmegye ezúton is kéri a jó szándékú adako­zók segítségét, járuljanak hozzá a még hiányzó milli­ók előteremtéséhez. (MKB Eger) A mennyország előszobája „Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: az Úr házá­ba megyünk." A 122. zsoltár e szavaival kezdte Karl-Josef Räuber érsek, apostoli nunci­­us a szentbeszédet az ezred­éves paloznaki templom konszekrálási szentmiséjé­ben. Felhívta a figyelmet arra, hogy: „A templomszentelés­sel valóra válnak a Jelenések könyvének szavai: »íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ők az ő né­pe lesznek, és maga az Isten lesz velük«". (Jel 21,3). Ezek a szavak újból megerősítik ben­nünk azt — folytatta a nunci­­us —, hogy Isten nincs távol tőlünk. Közel akar lenni hoz­zánk, sőt bizonyos értelem­ben a szomszédunk akar len­ni. Mindezt szeretetből teszi velünk, mert szükségünk van rá, hiszen egész életünk tőle függ­" Csekőné Ruff Ilona restaurá­tor művésznő munkájáról Aj­tós József esperes, Paloznak plébánosa úgy nyilatkozott, hogy ez a restaurált, gyönyö­rű szentély valósággal a mennyország előszobája. A zsúfolásig megtelt templomi közösséggel együtt ünnepelt Mádl Ferencné Dalma asszony, Antall Józsefné Klára asszony, a bajorországi Fömbach test­vérfalu küldöttsége, Franz Stadler plébános vezetésével. Az ünnepséget megtisztelték a környék országgyűlési kép­viselői, a paloznaki plébániá­hoz tartozó falvak polgármes­terei, hívei, de még a plébá­nos szülőfalujából, Balaton­­lelléről is jöttek. Nagyon megható volt a szentmise záróakkordja, ami­kor a nuncius, aki tavaly Paloznak díszpolgára lett, és a papság a német testvértele­püléstől kapott gótikus „fömbachi Madonnához vo­nult, és Ave Mariával köszön­tötték a Rózsafüzér királynő­jét, melyet Andor Éva Liszt-dí­jas érdemes művész énekelt, orgonán kísérte Kuzma Leven­te. Szerdahelyi ERZSÉBET TÉR A VOLÁNBUSZ Rt. Budapest, Erzsébet téri, a­utóbuszé bontásáról a Dunántúlra közlekedő távolsági járatok 2001. október 16-ától áthelyezésre kerülnek a NÉPLIGET­I•P­ETELE TÉR autóbuszállomásokra. Központi 400_210ft információ: AIUU infomáció: 382-4901 www.volanbusz.hu

Next