Új Ember, 2002 (58. évfolyam, 1/2788-52/2839. szám)
2002-01-13 / 2. (2789.) szám
16. Krisztus keresztelése Firenzei festő, XVI. század utolsó harmada. Krisztus keresztelése (Esztergom, Keresztény Múzeum) Miért keresztelheti meg a csak ember, Keresztelő János, az örök Istent? Először, mert maga Jézus mondja — János mentegetőzésére — „hagyjuk ezt", tedd, amit mondok. Másodszor: Jézusnak volt elképzelése a szentségről anélkül, hogy a szentség szót mint az üdvösség eszközét egyszer is kimondta volna. Tudta, hogy majd megnyílik az ég. A tűz, a Szentlélek lesz fontos a vízzel való lemosáskor. János keresztsége nem adhatott bűnbocsánatot. A jánosi keresztség és a Szentlélek igen. Azóta minden keresztelésnél megnyílik az ég. Ahogy az olajjal való felkenés „profán" valami, a kenyér és a bor is ugyanaz. A bűn elismerése nem okvetlenül vallásos tett. Megtörténik az a bíróság előtt is. Krisztus ragadja meg ezeket az anyagokat, gesztusokat, és köti hozzájuk az ő kegyelmét. A vízzel történő lemosás, ha Jézusra hivatkozva történik, összeköt vele, az Isten Fiával. Ezt ő maga akarta így: „ezt cselekedjétek!... menjetek, kereszteljétek meg őket!..." Felszólításából élünk mi, keresztények kétezer év óta. Cséfalvay Pál Gyertyagyújtás országszerte Országszerte gyertyagyújtásokkal emlékeznek meg a hősi emlékműveknél, az 1943 januárjában a Don-kanyarban elesett közel 150 ezer magyar katonáról. Sz. S. * ■ Mozaik 2002. január 13. A tél örömei... Áldjátok az Urat, dér és hármat áldjátok az Urat, fagy és nagy hideg! Áldjátok az Urat jég és hóesés... (Dán 3,68-69) Minorita szerzetesek hócsatája a Bükkben... Szabó Sándor felvétele Egzotikus gyümölcsök Avokádókörte Nehéz eldönteni, hogy az avokádó gyümölcs-e vagy zöldségféle. Nem édes, nem savanykás, semmilyen hazai terméshez sem hasonlítható. Héja kemény, rücskös, majdnem páncélos. Ha kettévágják, fűzöld gyümölcshús tűnik elő, amelybe egy hatalmas, barna mag ágyazódik. Az avokádó (Persea americana) Közép- és Dél- Amerikából származik, ahol már az aztékok is termesztették. Neve az indián 'ahuacate' szóra vezethető vissza. A babérfélék családjába tartozik, akárcsak a kámfor- és a fahéjfa. Nagy termetű, örökzöld fa, kifejlett példányai elérik a 18 métert. Rücskös héja miatt alligátorkörtének is nevezik. Apró, hímnős virágai fakózöldek, és bugákban nyílnak milliós számban. Leveleiből a Karib-tenger népei forrázatot készítenek, és magas vérnyomás csökkentésére, illetve fejfájás enyhítésére fogyasztják. Nem reménytelen vállalkozás idehaza, dézsában avokádót nevelni. Már hatalmas, erőtől duzzadó magja is arra csábítja az embert, hogy elvesse. Még a kezdő kertészkedő is gyors sikerélményre tehet szert, mert az avokádó magja könnyen és gyorsan csírázik, és egy év alatt méteresre is megnő. A magonc termésére öt-hét évig kell várni, addig edényes dísznövényként neveljük. A fa fényes, babérhoz hasonló levelei szépen díszítik az erkélyt és a lakást. A növény nevelése: az avokádó magját homokkal kevert tápdús földbe kell fektetni, és csupán kevés földdel fedni. A vetőláda kerüljön meleg, 20-25 fok körüli helyre. Amikor a növény már 4-5 levelet fejlesztett, csípjük le a felső levélhajtást, hogy elágazzék, és szép, szabályos koronát fejlesszen. Május végén, mielőtt kikerülne a kertbe vagy az erkélyre, fokozatosan szoktassuk a közvetlen napsütéshez, különben a nap leégeti a téli fényhez szokott leveleket. Az ősz beálltával világos verandán, 5-15 fok közötti hőmérsékleten neveljük. Az avokádó első kóstolásra kissé szappanízű, de dióra is emlékeztet. Fűszerek (fokhagyma, bors, vöröshagyma, só, citromlé) hozzáadásával kiteljesedik az íze, és sokféle módon fogyasztható. Az avokádó akkor tekinthető érettnek, ha húsa vajpuha, majdnem kenhető állagú Nagy mennyiségben található benne értékes avokádóolaj, amelyet a kozmetikai ipar is hasznosít. Lovas Katalin A szerző felvétele Bombariadó a pesti bazilikában Nem a Szent István téren lévő mélyépítéshez kellett hívni január 5-én a tűzszerészeket, egy világháborús bomba hatástalanításához, hanem az Isten házába, a budapesti Szent István-bazilikába. Szabó Mihálynak, a templom gondnokának elmondása szerint délelőtt 11 órakor a templom egyik őre, a megtévesztésig bombára hasonlító szerkezetet talált egy nejlonszatyorban. A padok között hagyott csomagot haladéktalanul az épületen kívülre vitték, és értesítették a rendőrséget. Ebben az időpontban csak néhány hívő tartózkodott a templomban. Néhány perccel később egy ismeretlen férfihang a rendőrség segélyhívó számára betelefonálva közölte, hogy robbanószerkezetet helyezett el a bazilikában. Egy másik telefonhívással, amely a templomba érkezett, azt az információt adta a telefonáló, hogy az egyik budapesti telefonfülkében hagyta az indítékairól szóló levelet, melyet a rendőrség a jelzett helyen meg is talált. (Ennek tartalmáról a nyomozati szerv nem ad felvilágosítást.) A helyszínre nagy erőkkel vonult ki a rendőrség, a tűzszerészek megállapították, hogy a gyanús tárgy nem valódi bomba, robbantásra alkalmatlan. A feltételezett elkövető ellen a Budapesti Rendőrfőkapitányság Nyomozó Főosztályának Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya közveszéllyel való fenyegetés alapos gyanúja miatt eljárást indított. A terrorizmus fenyegette világban az eset ijesztő. Információk híján egyelőre csak találgatni lehet, milyen indítékkal helyezte el az ismeretlen tettes a templomban a robbanószerkezet-imitációt. Nem tudni, hogy bomlott elméjű személy magányos akciójáról van-e szó, melynek célja nem a templom volt, hanem figyelemfelkeltés, vagy komolyabb, esetleg az egyház ellen irányuló tett. Templomaink csaknem védtelenek, hiszen mindenki előtt nyitva kell állniuk. Oltárfosztogatásokról, rongálásokról rendszeresen hallani, sőt papok vagy éppen idős házvezetőnőik ellen elkövetett támadásokról is. Robbantás is történt, néhány éve a budavári Mátyás-templom keleti részét érte a támadás. Samu Attila, a BRFK kommunikációs osztályvezetője az Új Ember kérdésére elmondta, hogy a Dohány utcai zsinagógához hasonló rendőri jelenlétet a bazilikánál a rendőrség nem lát szükségesnek. Kép és szöveg: Bugnyár