Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)

2003-04-06 / 14. (2853.) szám

– 2003. április 6. Élő egyház Vácz Jenő SJ (1914 -2003) 1914. december 15-én szü­letett a Nógrád megyei Ke­szegen. A gimnáziumot a je­zsuiták kalocsai gimnáziumá­ban végezte, ahol nagy hatás­sal voltak rá tanárai, különö­sen Búzna Viktor, Fábry Antal és Alaker György. Részben az ő hatásukra, érettségi után je­lentkezett a rendbe, és 1933 augusztusában bevonult a budai Manrézába, ahol egy ideig Bangha Béla volt a noví­­ciusmestere. 1935. augusztus 15-én, Budapesten egyszerű örökfogadalommal kötelezte el magát a Jóistennek a Jézus Társaságában. A renden belül folytatott szokásos tanulmá­nyok mellett 1945-46-ban klasszika-filológiát tanult a pesti egyetemen, mert már tudta, hogy elöljárói teológiai tanárnak szánják, és ehhez jól kellett tudnia a görög nyelvet. (A Szentírást élete végéig görögül olvasta). Szegeden szentelték pappá 1943-ban. Római tanulmányai után ha­zatérve Szegeden, teo­lógiai tanárként műkö­dött az egyházmegye Hittudományi Főisko­láján (1948-51). A szétszóratás évei­ben (1951-90) különféle helyeken kántor, „zug­lelkipásztor", gyári munkás és börtönlakó (1955-56, 1957, 1965- 68) volt, de mindez sem hitét, sem apostoli buzgóságát, sem fiatalos lel­kesedését nem törte meg. Vé­gül a Gondviselés Püspök­­szentlászlóra vezette, Német János jezsuita atya mellé, majd az ő halála után, 1983-tól egyedül folytatta a munkát: a nővérek lelkigondozása mel­lett lelkigyakorlatokat tart fő­leg fiatalok számára, majd lassan kibontakozik az Élet­rendezés Házának terve és az a közösség, mely az ő munká­ját folytatja Isten nagyobb di­csőségére. 2003. március 22-én szólí­totta magához az Úr. Április 5-én, szombaton 13 órakor mutatnak be érte szentmisét Püspökszentlászlón, az Élet­rendezés Háza kertjében, majd onnan kísérik utolsó útjára. Árva Püspökszentlászló Elment az életrendezés apostola. A hír mellbevágott. Utol­jára alig három hónapja, szilveszterkor találkoztunk: jókedvű volt és bizakodó, mint mindig, egész életében. A derűre szük­sége is volt: kanyargós életútjának utolsó szakaszában került Püspökszentlászlóra. Aki egyszer is megfordult az általa létrehozott Életrendezés Házában, aki egyszer is találkozott Jenő atyával, tudja, hogy az apró termetű emberben micsoda döbbenetes életerő, lelke­sedés, tettvágy, energia, szent hevület, derű, humor és öniró­nia lakott. Akik ismertük és szerettük őt, tudjuk: miközben egyéni és csoportos lelkigyakorlatokat tartott, sokak lelki ve­zetőjeként élt, tele volt tervekkel, soha nem szűnt meg azon töprengeni, hogyan tudná még intenzívebben szolgálni az életrendezésre vágyókat. Az ő kitartásának és magával ragadó lendületének köszön­hetően épült fel az Életrendezés Háza. „Nekem boldogságom ez az Életrendezés Háza. Nem győ­zök rácsodálkozni. Uram, vajon mivel érdemeltem ki, hogy ilyen gyönyörű házban, az Életrendezés Házában lakhatom? Ráadásul itt, Püspökszentlászlón, ahol csodálatosan tiszta le­vegő van, csönd, változatos munka, egyik csoport jön a másik után, mindig új és új arcok, ismeretségek, barátságok. Igen, a boldogságomnak nagyon komoly része ez a ház. Az életem koronája." Ezt a boldogságot fokozta, hogy tavaly pünkösdkor fel­szentelhették a házhoz csatolt kápolnát. Mindezt nem a saját dicsőségére, hanem az emberek szolgálatára tette Jenő atya. Ahogyan ő maga mondta: „Arra törekszem, hogy adjam ma­gam, minél nyitottabban, mert az egész teremtésben is érzem ezt a csodálatos vonást, ezt az önárasztó, a több, a jobb felé be­állítottságot." Így akart minél többeket elvezetni az életrende­zés eszményi céljához: „Teljes meggyőződésem, hogy az emberi élet legdöntőbb mozzanata az életünk rendezése. Végső soron minden lelki­­gyakorlatos ház életrendezés háza. Szent Ignác is ebből ma­gyarázza a lelkigyakorlat lényegét: a gyakorlatok arra valók, hogy az ember elhagyja mindazt, ami rendezetlen az életében, keresse és megtalálja Isten akaratát, és aszerint rendezze az életét." Jenő atya megtalálta a célját. S készült a végső találkozásra. „Énnekem a Jóisten a tékozló fiú történetében mutatta meg magát legteljesebben. Felfedeztem, hogy valamiért nem szóról szóra fordították a történetét. Nem csupán arról van szó, hogy az apa messziről meglátta a fiát és elébe sietett, hanem szinte eszét vesztve rohant elébe. És nem megölelte, hanem nyakába esett, nem megcsókolta, hanem összevissza csókolta, ahol érte. Ilyennek gondolom én a találkozásunkat a Mennyei Atyával, ahol bizonyára akarattal örökítette meg így magát az evangéli­umban. Nekünk csak az a dolgunk, hogy ne fordítsuk el a fi­gyelmünket meg a vágyainkat másfelé. Ennyi az egész." Ennyi az egész... Jenő atya nyolcvannyolc évet élt. De vajon lesz-e, aki folytatja a művét? Balázs István Kisközösségi kommunikátorok képzése A HÁLÓ által indított tanfolyam a vajdasági Tótfaluban folytatódott szervezővé is válik egyben. A Tavaly novemberben a HÁLÓ mozgalom kommuni­kációs műhelye és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tan­folyamot indított Kárpát-me­dencei fiatalok számára, melynek keretében újságírást és a kommunikáció különféle tudnivalóit tanulják a közös­ségi lapok munkatársai. Nem csupán újságírásról szól ez a képzés - mondja Kosik Júlia, a HÁLÓ média­­csoportjának vezetője, a program kidolgozója, a tan­folyam szervezője - a képzés meghirdetésével a HÁLÓ vallási közösségeit szólítot­tuk meg az egész Kárpát-me­dencében. Aki elvégzi tanfo­lyamunkat, az nemcsak az új­ságírás, szerkesztés alapvető szakmai követelményeit sajá­títja el, hanem reményeink szerint jó kommunikátorrá, kisközösségi újságíró felada­ta ugyanis az, hogy közössé­get építsen. A tanfolyam célja tehát a lapkészítés szakmai tudniva­lói mellett az újságíró cselek­vő- és kezdeményezőkész­ségének fejlesztése, átgondo­lása annak, hogy miképpen képes hatni egy adott kom­munikációs közegben. Döntő az újságíró kommunikációs hatékonysága, tudatossága, hiszen az adott körülmények között kell hangsúlyoznia a vállalt értékeket, és mindezt szervezetten, közösen megte­remtett együttműködési ke­retek között kell tennie. Az animátori feladat he­lyes gyakorlatát többek közt az önismereti képzés során, valamint a csoport és közös­ségpszichológia tanulmányo­zása révén sajátíthatják el a hallgatók. A kétéves képzés során a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói tanítják a tanfolyamon részt vevő fél­száz hallgatót. A március 28. és 30. között soron következő előadás-sorozatot a vajdasági Tótfaluban tartották, a helyi római katolikus plébánián. Ide tizenöten jöttek el a Vajda­ságból, valamint húsz fő Er­délyből, nyolcan a Felvidék­ről, négyen Kárpátaljáról és hatan az anyaországból. Az előadás-sorozatot Cser­mák Zoltán, a Duna Televízió kereskedelmi igazgatója nyi­totta meg. A Duna Televízió „Szóra magyar" díját a tanfo­lyam keretében március 29- én, szombaton adták át Tótfa­luban. -ki- Mindszenty-csarnok Esztergomban Esztergomban március 28-án adták át a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola sportcsarnokát. Orbán Viktor volt miniszterel­nök mondta az avatóbeszédet, majd Puskás László bíboros áldotta meg az épületegyüttest. A csarnokot helybeli építész, Karácsony Tamás tervezte, az új létesítmény statikai és gépésze­ti terveit is helybeli szakemberek készítették. A régebbi szárnyakhoz kapcsolódó impozáns csarnok több sportágat képes kiszolgálni. Megépítését egy 2001-es ISM-pályázat elnye­rése alapozta meg; ekkor tizennyolcmillió fo­rintot kaptak az építkezés elkezdéséhez. Nemcsak egy iskola épült újjá, nemcsak egy sportcsarnok nőtt ki a földből. A Szent Anna-plébánia felügyelete alá tartozó Mindszenty-iskola egyben a plébánia paszto­­rális központja is. Tevékenységük középpont­jában a városrész fejlesztése áll. Hathatós se­gítséget nyújt mindehhez a Rudnay Sándor Alapítvány. Munkájuk összekapcsolódik a vá­rosrész romanegyedében működő Mária Is­kolatestvérekével: néhány éve a Spanyolor­szágból érkező marista szerzetesek segítik munkájukat. A csarnok természetesen nemcsak az isko­la gyermekeit és pedagógusait fogja szolgálni, hanem nyitva áll a Szent Anna-plébánia kör­zetében élők előtt is. (24 Óra/MK) A prímás és a főrabbi előadása a húsvétról A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének, Vizi E. Szilveszternek a felké­résére Erdő Péter prímás érsek és Schweitzer József főrabbi is szívesen vállalta, hogy a Min­dentudás Egyetemének ápri­lis 14-i előadásán közösen ve­gyenek részt. Mint Schweitzer József ki­fejtette, Vizi E. Szilveszter gesztusát örömmel fogadta, és azért vállalta el az előadást, mert úgy gondolja, hogy ez­zel is az egyházak közötti dia­lógust segíti elő. Az Eszter­­gom-budapesti Érseki Hiva­tal tájékoztatása szerint Erdő Péter is örömmel mondott igent a felkérésre, amit meg­tisztelőnek tart. A prímás és a főrabbi elő­adásának címe: Húsvét: a sza­badság ünnepe - a feltámadás ünnepe. A zsidóság az Egyip­tomból való szabadulást ün­nepli pészach napján. A ke­resztény hit szerint ezen a napon támadt föl Jeruzsá­lemben Jézus Krisztus. A két esemény jelentőségét és az ünneplés módját ismerhet­jük meg e két főpap előadá­sából. Az előadást az MTV kettes csatornája élőben közvetíti, de az érdeklődők a Duna TV műsorán is figyelemmel kí­sérhetik, illetve meghallgat­hatják a Petőfi rádióban. (MR) „Tudunk-e a szeretet nyelvén szólni?" Konferencia egyházról és médiáról Hogyan tájékoztat a média - egyház és politika a közbeszédben címmel rendezett konferenciát a Protestáns Fórum, a Concentratum Stadtschlaining és a Konrad Adenauer Alapítvány budapes­ti képviselete március közepén, a Buda­pesti Német ajkú Református Gyüleke­zet helyiségeiben. Lehet-e és milyen vá­lasza az egyháznak a médiával kapcso­latos etikai kérdésekre? Ez volt a ta­nácskozás egyik központi kérdése, amelyre ismert hazai és külföldi média­­szakértők keresték a választ. Köztük Ju­hász Judit, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtófőnöke azt vizsgálta, hogy „Tudunk-e a szeretet nyelvén szólni?". Elek István, a Heti Válasz fő­­szerkesztője szerint a hazai médiát a baloldali liberális erők uralják, a múlt rendszerben elért erőfölényük, illetve az ennek alapján végrehajtott privatizá­ció alapján. Úgy vélte, hogy mivel az egyenlőtlen versenyben az értékközve­títésre vállalkozó média nem számíthat sem a hirdetők, sem a közhatalom tá­mogatására, a civil szervezeteknek, egyházaknak is erőfeszítéseket kell ten­niük a médiavilág egyensúlyának hely­reállításáért. Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung munkatársa úgy látja, hogy a sajtópiac telített Magyarorszá­gon, sőt, túl sok az újság, túl sok tévé­csatorna működik. Mint mondotta, „a szabad és független sajtó fogalma ko­rábban nem létezhetett a magyar kö­zönség számára, s mivel a rendszervál­toztatást követően is meghatározó ma­radt a pártoknak a sajtó utalására irá­nyuló szándéka, a mai napig nem jöhe­tett létre jelentős, független, a saját lá­bán megállni képes polgári sajtó". A konferencia nyilatkozatot adott ki a három szervező intézmény vezetőinek aláírásával. Ebben felhívják a figyelmet a médiával való visszaélés veszélyére, tehát hogy a műsorok, cikkek által mel­lékes témák válhatnak uralkodóvá, mi­közben lényeges dolgok nem jutnak szóhoz. Szorgalmazzák a médiumok demokratikus ellenőrzését, finanszíro­zásuk átláthatóságát, a közönség elé tárt ügyekhez és a bemutatott személyekhez való felelősségteljes viszonyulást. Mint Balog Zoltán, a Protestáns Fórum vezetője elmondta, a konferencia résztvevői Eu­rópa jövője szempontjából is elengedhe­tetlennek tartják az egyház részvételét a közbeszédben, a média által is. Az egy­ház tagjai között számosan képesek egy teljes emberkép és az emberek életét, önálló, felelős döntéseiket segítő érté­kek megfogalmazására és átadására. Él­ni kell ezzel az adottsággal, segíteni kell a médiát - az egyház számára biztosí­tott adásidőn és lapfelületen túl is -, hogy a média ne veszítse el valóságérzé­két, ne távolodjon el végzetesen az em­bertől. Sz. J. Nem úsznak együtt az árral... Cserkészek országos találkozója Közel száz cserkészvezető részvételével március 21. és 23. között tartották a Tábor­kereszt Összekötők XIII. Or­szágos Találkozóját. A fiata­lok mintegy tízezer katolikus cserkész nevében jöttek össze Budapesten, a Szent Gellért Katolikus Gimnáziumban, hogy felkészüljenek Mécs László Pisztrángok példája cí­mű verséből ez alkalomra vett jelmondatuk mindenna­pi életükben való megerősíté­sére (A pisztrángoktól azt ta­nultam: sohasem úsznak ők együtt az árral.). A találkozó előkészítője, Paulini Levente emlékeztetett a Szentatyának a közelgő Ifjúsá­gi Világnapra kiadott felhívá­sára, melyben a fiatalokat arra buzdítja: „Ne szégyelljétek azt, hogy a szentolvasót imádkoz­­zátok. ...Ez az imádság segítsé­get nyújt abban, hogy erősek legyetek a hitben és állhatato­sak a szeretetben..." A nyitó szertartás után a cserkészek a másnapi „szembeszállások" témáit foglalták imáikba Brückner Ákos Előd cserkész-lel­kipásztor, a Táborkereszt or­szágos elnöke vezetésével. Másnap a fiatal cserkész­­vezetők irányításával gyako­rolták őrsi megbeszéléseken a lelki „szembeszállást" a sze­kularizált világ kísértéseivel, a televízió és az internet on­totta hamis példaképekkel és lélekromboló magatartásmin­tákkal, amelyek a cserkészek lelkiségét is kikezdhetik. A beszélgető őrsök „együttgondolkodását" Arató László, a Tábor­kereszt főszer­kesztője vezette. Az itt kiala­kított véleményeket és dönté­seket írásban rögzítették, hogy parancsnokuk irányítá­sával segítsék azokat minél jobban életre kelteni a cserké­szek mindennapi életében. Vasárnap reggel a Vigassy Mihály által bemutatott szent­misén vettek részt a Táborke­reszt Összekötők. Délelőtt Arató László a jelen lévő cser­készvezetők gyakorlati fel­adatairól, lehetőségeiről szó­lott, amellyel a társadalom nyomasztó s elvallástalanodó hatásai ellen­­segíthetik elő a hitéletre alapozott jellemneve­lő cserkészet megerősödését. Miskolczy János a világban szétszóródva élő magyar cserkészeket átfogó Magyar Cserkészszövetségek Fóru­mának időszerű kérdéseiről tájékoztatta a jelenlévőket. Csepeli Korina a thaiföldi világdzsemboriról tartott be­számolót, amelyen hetven­nyolc magyar cserkész vett részt, kiemelkedő elismerést vívva ki magának a világ cserkészei közt. (Táborkereszt Sajtószolgálat)

Next