Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)

2003-05-25 / 21. (2860.) szám

4 EVŐ EGYHÁZ 2003. május 25. ■ A Kunszt József-díj 2003. évi kitüntetettjeinek Bábel Ba­lázs kalocsa-kecskeméti ér­sek, a díj alapítója adta át az elismerést május 15-én Kalo­csán, a Katona István Házban. Az idén kitüntetett három pe­dagógus: Horváth Jenőné, a kiskunmajsai Szivárvány Kato­likus Óvoda vezetője, Pálin­kásáé Kócsó Mária, az Angol­­kisasszonyok Ward Mária Le­ánykollégiuma, Pedagógiai Szakközépiskolája és Kollégi­uma ének-történelem szakos tanára (Kecskemét) és Bartók József, a kalocsai Szent István Gimnázium nyugalmazott ma­tematika-fizika szakos tanára. Az ünnepségen beszédet mondott Mészáros István ne­veléstörténész professzor, műsort adtak az Angolkisasz­­szonyok Ward Mária Leánykol­légiuma, Pedagógiai Szakkö­zépiskolája és Kollégiuma nö­vendékei. (K.l.) ■ A Dabas-Sári Szent János Katolikus Általános Iskola az idén alapításának tizedik évfordulóját ünnepelte hagyo­mányos Szent János-napi ren­dezvényével. A sport-, kézmű­ves, irodalmi és előadói vetél­kedők mellett kiállítás és az is­kola diákjainak műsora tette teljessé a kétnapos rendez­vényt. Nepomuki Szent János ünnepén, május 16-án, az ün­neplők litániát mondtak a gyó­nás vértanú szentjének szob­ránál, majd ünnepi szentmisé­ben adtak hálát az elmúlt tíz évért. (V.K.) ■ Mécs László premontrei pap költő halálának 25. évfor­dulóján megemlékezést tartot­tak a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert gimnázi­umában és a Csornai Prépost­­ságban, április 30-án. Mindkét helyen Korzenszky Richárd ti­hanyi bencés perjel tartott „rendkívüli irodalomórát” Mécs László szuggesztív egyénisé­géről, szavalóművészetéről, életéről és sorsáról, költemé­nyeinek a mai ifjúsághoz és társadalomhoz szóló üzeneté­ről. Horváth Lóránt Ödön pre­montrei apát a szavalóverseny győzteseit tüntette ki, a gimná­zium énekkara pedig Horváth Imre tanár vezetésével a Ba­konyi látomás és a Fényt hagyni magunk után című ver­seit adta elő. (Pl.) ■ Egyházzenei Napokat ren­dezett Piliscsabán a Klotildli­­geti Egyházközségért Alapít­vány, immár kilencedik alka­lommal. Május 16. és 18. kö­zött a község két plébánia­­templomában és a katolikus egyetem Stephaneum díszter­mében tizennyolc énekkar kö­zel nyolcszáz énekese lépett fel. Kórusok jöttek Szlovákiá­ból, Romániából, sőt Szerbia- Montenegró Államközösségből is. Magyarországot tíz kórus képviselte Jáktól Budapestig. A rendezvény első napján Ta­kács Nándor püspök vezette az összkart, másnap a Szlová­kiából érkezett nővérkórus lep­te meg a hallgatóságot fülbe­mászó dallamaival, vasárnap a „világ legjobb kórusa” címet el­nyert Juventus Cantat ejtette ámulatba a közönséget. A díszvendégek sorában volt Mádl Dalma asszony, Spányi Antal kinevezett székesfehér­vári megyés püspök, Pest Me­gye Közgyűlése, a Magyar Tu­dományos Akadémia és a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem több vezetője. (Csíky G. A közösség megmutatkozása Kiállítás öts­záz év emlékeiből Szeged-Alsóvároson Szeged-Alsóváros feren­­­­ces templomát ötszáz évvel ezelőtt szentelték fel. Az ünnep arra is al­kalmat nyújt, hogy job­ban megismerjük az épület és az itt élt szer­zetesek múltját. Észre­vegyük, milyen kivéte­les értéket rejt környe­zetünk. Ezt segíti elő az a kiállítás, amely május 10. és október 10. között látható a kolostorban. A kiállítás vezérfonala a kö­zösség bemutatása lett. A láto­gatók képet kaphatnak a fe­rencesek szegedi megtelepe­déséről, a szerzetesek és az al­sóvárosiak kapcsolatáról, to­vábbá a havi búcsúról, amely a Szegedről elvándorolt egy­kori lakosokat gyűjtötte össze a Délvidékről és a tanyákról. Az alsóvárosi kolostor évszá­zadokon keresztül fontos sze­reppel bírt: az oktatás és a mű­veltség központja volt, kertjé­ben gyógynövények nőttek. De nem hagyható említés nél­kül a ferenceseknek a török hódoltság idején betöltött kö­zösségformáló szerepe sem, hiszen akkor csak ők marad­hattak az egyháziak közül Szegeden, s ők látták el a kör­nyék lelki gondozását is. Szó esik Alsóváros olyan neveze­tességeiről is, mint a napsuga­ras házak és a paprika, melyek eredetüket tekintve szintén a templomhoz kapcsolódnak. A kiállításon külön egységet képeznek a hívek által hozott képek, elősegítve a múlt felele­venítését, lakóhelyünk értékei­nek megismerését. Maga a ki­állítás elkészítése is az itteni közösség erejét jelezte: ki-ki szakmájának megfelelően já­rult hozzá a munkálatokhoz. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, a Magyar Köz­társaság elnöke volt, védnö­kei pedig Gyulay Endre, a Sze­­ged-csanádi Egyházmegye püspöke és Várnai Jakab, a Kapisztrán Szent Jánosról Ne­vezett Ferences Rendtarto­mány tartományfőnöke. A megnyitón Zombori István tör­ténész mondott szakmai érté­kelést, majd Mádl Ferencné Dalma asszony nyitotta meg a kiállítást. Május 10. egyben Alsóvá­ros szülöttjének, a „legsze­­gedibb szegedi" halálának évfordulója is. Azé a néprajz­­tudósé, aki élete folyamán több művet is szentelt Alsó­városnak és a ferences kolos­tornak. Boldog emlékezetű Bálint Sándor 1980-ban e na­pon hunyt el. A kiállítás megnyitása előtt Szilárdfy Zoltán­ celebrált szentmisét Bálint Sándor emlékére, melynek végén Barna Gábor, a Szegedi Tudományegye­tem tanszékvezetője avatta fel a Bálint Sándor-emléktáb­­lát a Fekete Mária-oltárnál. Ezen az alábbi, Bálint Sándor lelkiségét jól kifejező idézet áll: Istenem legyőztél, hogy ma­gadhoz magasztalj. Mindent el­vettél, hogy megajándékozhass magaddal. Vass Erika ismét az Örömhír-üzenetről Amint arról már hírt adtunk, 2003 nagy­csütörtökén (április 17-én) az MKPK Titkársá­ga a Westel Mobil Távközlési Rt.-vel együtt­működve „Örömhír-üzenet" küldését kezdte meg SMS-ben és Wap-on. A szolgáltatást pil­lanatnyilag a Westel- és a Pannon-előfizetők vehetik igénybe. Ezzel a kezdeményezéssel egyházunk a rendkívül népszerű mobilszol­gáltatást a keresztény tanítás és a felebaráti szeretet hirdetésére kívánja felhasználni. A szolgáltatásra előfizetők reggelenként 6 óra­kor SMS-ben kapják meg a nap lelki üzenetét, egy-egy rövidke idézetet a Bibliából. A kéthe­tenként megújítható szolgáltatás díja 240 Ft + áfa, amely tizennégy üzenetet tartalmaz. Aki a szolgáltatást igénybe szeretné venni, mobil­­telefonjáról küldje el az „Örömhír" szót SMS- ben a 06-90/633-111-es számra. A Magyar Katolikus Egyház és a Westel Rt. - a mobilszolgáltató önköltségének levonása után - a bevételt karitatív célokra ajánlja fel, így az „Örömhír-üzenet" olvasói - miközben megkapják a napi útravalót - egyúttal a segí­tő szeretet jócselekedetét is gyakorolhatják. Az Örömhír SMS szolgáltatásnak az első hé­ten már több ezer előfizetője volt, és napról napra egyre többen küldik el az „Örömhír" szót a megadott telefonszámra, megrendelve ezzel az Örömhír SMS-t. Az előfizetők számá­nak növekedése a jövőben is folytatódik. (MK) A Városmajor ünnepe A városmajori Nagytemp­lom idén ünnepli felszentelé­sének hetvenedik évforduló­ját. Az ünnepi eseménysoro­zat május 31-én 16 órakor kezdődik: a kerület elöljárói, a testvéregyházak képviselői, valamint azok számára mu­tatják be a templomot, akik a közelben élnek, de eddig nemigen lépték át a küszöböt. Aznap este 19 órakor kezdő­dik a templom Bárdos Lajos Kórusának egyházzenei hangversenye az egykori kar­nagyok és énekesek közremű­ködésével. Június 2-tól 6-ig esténként, a hat órakor kez­dődő szentmise keretében „népmisszió lelkigyakorlat" lesz, Kerényi Lajos, Osztie Zol­tán, Vértesaljai László, Kiss Menyhért és Bíró László püs­pök szentbeszédével. Június 7-én a Hunyadi sze­mélyhajóval kirándul a kö­zösség Nagymarosra. Pün­kösdvasárnap, június 8-án, 16 órai kezdettel a Kistemplom­­ban mesélnek élményeikről, akik tanúi voltak az egyház­­község utóbbi hetven évének. Május közepétől június végé­ig fotókiállítás is segít felidéz­ni az emlékeket. Jézus Szent­­séges Szívének ünnepén, a templom búcsúnapján, június 27-én az ünnepi szentmisét közösen mutatják be a jelenle­gi és a valaha itt működő atyák. A szentmisét követi a Jézus Szíve-litánia, majd az egyházközség felajánlása Jé­zus Szentséges Szívének. A búcsú kapcsán, június 28-án és 29-én kirakodóvásár lesz a templom körül. A városmajori Jézus Szíve­­templom közössége és Lam­bert Zoltán plébános szeretet­tel vár mindenkit az ünnepi rendezvényekre. Szikora József Varga László elhunyt A magyar kereszténydemokrata politizá­lás „nagy öregje", Varga László, az Országgyű­lés korelnöke 93 éves korában, május 17-én elhunyt. A sikeres ügyvéd, aki már fiatalon kapcsolatba került a budapesti színházi világ jogvédelmével, egyik alapító tagja lett a ké­sőbb Barankovics István főtitkári vezetése alatt álló Demokrata Néppártnak. Részt vett a nemzetiszocialista diktatúra elleni nemzeti ellenállásban. Részese volt az 1947-ben jelen­tős eredményt elérő Demokrata Néppárt vá­lasztási sikerének, amikor a kommunista „kékcédulák" ellenére a legnagyobb ellenzéki párt lett a parlamentben. 1948 végén emigrál­ni kényszerült. New Yorkban ügyvédi irodát nyitott, együttműködött a Szabad Európa Rá­dióval, és mindvégig kapcsolatban maradt a magyar és nemzetközi kereszténydemokrata mozgalommal. A rendszerváltozás után ha­zatért, és bekapcsolódott az újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) munkájába, melynek alelnöke és országgyű­lési képviselője lett. A KDNP-ben bekövetke­zett bomlási folyamat következtében a Fi­desz képviselőjeként a Magyar Keresztény­­demokrata Szövetségben folytatta munkáját, mígnem a KDNP újjászületésekor idén a párt elnöke lett. Kereszténydemokrata gyűlésen beszélt 16-án, utána elesett, fejét úgy ütötte meg, hogy kómába esett, melyből már nem tért magához. Tisztelői és kereszténydemok­rata barátai május 18-án szentmisét ajánlottak fel érte a budavári Nagyboldogasszony­­templomban, melyen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége is. (rosdy) A katolikus megújulás jele volt... 65 éve: eucharisztikus kongresszus Budapesten Az eucharisztia az egyház életének központi misztériu­ma. Tartalma sokrétűbb, sem­mint csupán értelmünkkel körüljárni elégséges volna. Hittel kell élnünk vele. Éppen ezért az Utolsó Vacsora óta az egyház mindig új vonását hangsúlyozza, anélkül per­sze, hogy a többit tagadná. Az első századokban a magunk­hoz veendő táplálékon volt a hangsúly. A középkortól Krisztus állandó jelenléte lett a legfontosabb élmény. Ebből születtek a szentségimádás és a szentségi körmenet hitvalló alkalmai. A II. vatikáni zsinat ismét a táplálékjelleget emelte ki és a szentmise hálaadás (eucharisztia) mivoltát. Ám ma is él az eucharisztikus áhí­tat összes többi hagyománya, a misztérium gazdag kegyel­mi forrása. Az eucharisztikus kong­resszusokat úgy is nevezhet­nénk, mint Úrnapja szélesebb keretek közötti megünneplé­sét. E nemzetközi kongresz­­szusok „forgatókönyve" is so­kat változott, mióta egy dél­franciaországi asszony, Maria Emilia Tamisier (1834-1910) kezdeményezte azokat. Előbb 1875-ben nemzeti euchariszti­kus kongresszust tartottak francia földön, aztán 1881- ben ugyancsak a franciaor­szági Lille városában elkez­dődött a nemzetközi kong­resszusok sora. Ennek persze még csak 330 külföldi részt­vevője volt. Bár egyre na­gyobb zarándoksereget von­zottak, sokáig szinte kizáró­lag francia és belga földön rendezték meg azokat. A XIX. század elején már Európa más országai, sőt 1928-tól más világrészek is bekapcso­lódtak a rendezésekbe. Hatvanöt esztendővel ez­előtt, 1938. május 25. és 29. között Budapest adott otthont a XXXIV. Nemzetközi Eucha­risztikus Kongresszusnak. Er­re nemcsak az ország katoli­kus megújulása adott alapot, de a Trianon tragédiája után bámulatos életerővel megerő­södő egész ország is. A kong­resszus négy napján egyrészt a társadalom minden rétege számára rendezett imatalál­kozók és liturgikus szertartá­sok voltak, amelyek közül az éjszakai szentségimádás és a KÁLOT parasztfiataljainak tömege keltette talán a legna­gyobb feltűnést. Természete­sen aktuális társadalmi kérdé­sek is szóba kerültek a kisebb körben zajló konferenciákon. Az a tény, hogy Hitler nem tette lehetővé a német katoli­kusok szabad részvételét, mert - egyébként helyesen - úgy ítélte meg, hogy a nemze­tiszocialista és kommunista diktatúrával egyaránt szem­ben áll a kongresszus szelle­misége, valamint az a jelké­pesnek is felfogható tény, hogy a május 29-i záró körme­netet félbeszakította egy ha­talmas felhőszakadás, mint­egy előrevetítette az ország és egyháza vérzivataros, diktató­rikus évtizedeit. A 65 évvel ez­előtti Eucharisztikus Világ­­kongresszus azonban így is a XX. századi magyar egyház­történelem igen jelentős ese­ménye maradt. Rosdy Pál Horvát püspökök hazánkban (Folytatás az 1. oldalról.) anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása, s egyetértés mutatko­zott abban, hogy mind a hor­vát, mind a magyar híveknek hozzá kell jutniuk az egyház lelkipásztori szolgálatához, be­leértve a hitoktatást is. Tár­gyaltak a felek a katolikus is­kolákról is, amelyek mindkét országban kiveszik a részüket a közoktatásból, és kedvezően befolyásolják a közszellem ala­kulását. A horvát püspökök komoly érdeklődést mutattak a katolikus egyetem iránt, ők is lépéseket tesznek ugyanis ka­tolikus egyetem alapítására. Josip Bosanic érsek kifejtet­te, hogy a két országnak szá­mos közös vonása van. Ilyen például a horvát és a magyar katolikusok ragaszkodása hi­tükhöz, egyházukhoz. Mint mondotta, kevés az olyan lel­kipásztor, aki két nyelven, horvátul és magyarul is tudná a liturgiát és a pasztorációt végezni. Ezért is van jelentő­sége annak, hogy a püspökök mindkét oldalon - például li­turgikus könyvek rendelke­zésre bocsátásával - segítik a kisebbségek anyanyelven tör­ténő lelkipásztori ellátását. Bosanic érsek szerint a hivata­los adatoknál valamivel ma­gasabb számról, körülbelül húszezer magyarról beszélhe­tünk Horvátországban. Ha volna jelentkező, támogatná, hogy horvát pap jöjjön Ma­gyarországra, illetve magyar pap Horvátországba. Sz. J.

Next